Keresés
Keresési eredmények
-
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
41-52Megtekintések száma:192Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához. Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort. Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.
-
NŐ ÉS FÉRFI : SZEXUALITÁS ÉS JELLEM ARTHUR SCHOPENHAUER ÉS OTTO WEININGER MŰVEIBEN
73-82Megtekintések száma:168A tanulmány a XIX. századi filozófus, Arthur Schopenhauer és XIX-XX. század fordulóján élt Otto Weininger filozófus-pszichológus karakterológiáját és nő-képét írja le és hasonlítja össze. A schopenhaueri és a weiningeri filozófia ugyanis meglepő egyezéseket mutat a nő szerepéről az életben, a két nem közötti különbségekről, és a nők alsóbb rendűségéről. Kisebb kitérőkkel –mint például a pszichológia feladata, karakter és nem, a nemi szerepek kettőssége, a nő, mint diametriális lény– képet kapunk a két gondolkodó elméletéről. A tanulmány olyan pszichológiát mutat be, amely a mai pszichológia előtti lélektani próbálkozás volt, és egészen más szemszögből vizsgálta az individuum és a nemek viszonyrendszerét.
-
ABORTUSZ: EGY VÉGTELEN INTERDISZCIPLINÁRIS VITA
85-94Megtekintések száma:324Jelen tanulmány a második része annak a tanulmány sorozatnak, amely a sokszínűségét vizsgálja, annak a vitának, mely a terhesség megszakítást övezi. Habár azt hihetnénk, hogy az úgynevezett ”pro-life” (életpárti) és „pro-choice” (választáspárti) tábor képviselői már bebetonozták véleményeiket az abortusszal kapcsolatban, mégis meglepetésként érhet minket az a jelenség, hogy az oly sziklaszilárdnak tűnő álláspont, mint például a keresztény vagy a buddhista nézőpont is képes finomhangolt változásra. Az egészséghez kötődő tudományágak, mint például a pszichológia folyamatosan reflektálnak az abortusz témájára, egyre inkább a megszakítást követő időszakra fókuszálva.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
1-105Megtekintések száma:181Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
1-113Megtekintések száma:117Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)
1-157Megtekintések száma:237Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
1-87Megtekintések száma:158Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (4.)
1-162Megtekintések száma:95Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évfolyam.4. szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
1-119Megtekintések száma:282Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
1-90Megtekintések száma:168Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:309Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:144Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:127Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
1-104Megtekintések száma:145Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
1-168Megtekintések száma:129Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:149Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
NARRATÍV SZEMLÉLET A SEGÍTŐ KAPCSOLATBAN
59-70Megtekintések száma:160A szerzők a narratív szemléletben egy nagyon rugalmas gondolkodási keretet mutatnak be, ami nemcsak a segítő kapcsolatok széles skálájában, de akár a magánéletben is alkalmazható. Tárgyalják a narratív pszichológia alapját képező posztmodernista és konstruktivista modellt. Három esetet használnak fel a módszer lehetőségeinek bemutatására. Az első esetben a viselkedés hátterében rejlő narratíva könnyen feltárható és egyszerű módon megváltoztatható, ezáltal a probléma megoldható. A második eset bonyolult problémát képez, és itt a narratív pszichoterápia eszközei kerülnek bemutatásra. Külön kiemeljük ebben a nyelvi eszközök tudatos felhasználását. A harmadik eset azt illusztrálja, hogy a problémák hátterében többféle narratíva lehetséges, és a megfelelő narratíva kiválasztása a megoldások lehetőségét is meghatározza. A narratívák választásakor a személy saját sorsát formálja meg, melyért felelősséggel tartozik.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
1-95Megtekintések száma:150Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (1.)
1-140Megtekintések száma:224Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
1-139Megtekintések száma:244Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
1-114Megtekintések száma:140Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
1-162Megtekintések száma:160Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
1-121Megtekintések száma:232Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
1-103Megtekintések száma:126Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:279KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám