Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
NŐ ÉS FÉRFI : SZEXUALITÁS ÉS JELLEM ARTHUR SCHOPENHAUER ÉS OTTO WEININGER MŰVEIBEN
Megjelent december 22, 2020
73-82

A tanulmány a XIX. századi filozófus, Arthur Schopenhauer és XIX-XX. század fordulóján élt Otto Weininger filozófus-pszichológus karakterológiáját és nő-képét írja le és hasonlítja össze. A schopenhaueri és a weiningeri filozófia ugyanis meglepő egyezéseket mutat a nő szerepéről az életb...en, a két nem közötti különbségekről, és a nők alsóbb rendűségéről. Kisebb kitérőkkel –mint például a pszichológia feladata, karakter és nem, a nemi szerepek kettőssége, a nő, mint diametriális lény– képet kapunk a két gondolkodó elméletéről. A tanulmány olyan pszichológiát mutat be, amely a mai pszichológia előtti lélektani próbálkozás volt, és egészen más szemszögből vizsgálta az individuum és a nemek viszonyrendszerét.

Teljes absztrakt mutatása
83
104
ABORTUSZ: EGY VÉGTELEN INTERDISZCIPLINÁRIS VITA
Megjelent szeptember 30, 2021
85-94

Jelen tanulmány a második része annak a tanulmány sorozatnak, amely a sokszínűségét vizsgálja, annak a vitának, mely a terhesség megszakítást övezi. Habár azt hihetnénk, hogy az úgynevezett ”pro-life” (életpárti) és „pro-choice” (választáspárti) tábor képviselői már bebetonozták v...éleményeiket az abortusszal kapcsolatban, mégis meglepetésként érhet minket az a jelenség, hogy az oly sziklaszilárdnak tűnő álláspont, mint például a keresztény vagy a buddhista nézőpont is képes finomhangolt változásra.  Az egészséghez kötődő tudományágak, mint például a pszichológia folyamatosan reflektálnak az abortusz témájára, egyre inkább  a megszakítást követő időszakra fókuszálva.

Teljes absztrakt mutatása
43
57
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
Megjelent június 30, 2016
41-52

Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések k...idomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához.  Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort.  Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.

Teljes absztrakt mutatása
24
12
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
Megjelent augusztus 30, 2018
1-121

Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

37
128
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
Megjelent június 30, 2015
1-103

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám

30
17
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
Megjelent március 30, 2021
1-126

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám

127
156
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
Megjelent március 30, 2017
1-111

Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám

28
14
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
Megjelent december 29, 2018
1-107

Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

41
137
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)
Megjelent március 30, 2015
1-108

A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.

70
91
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
Megjelent december 22, 2020
1-111

Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám

106
211
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2021
1-119

Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám

53
94
A TEST: BELÜL ÉS KÍVÜL
Megjelent március 30, 2017
51-57

A gyermek életében testtapasztalat útján épül föl a valóság. A korai jelekre épülő reflexkorrekciós mozgásfejlesztő program a testtapasztalatokra épít. Nagyon fontos a test tudatos mozgatása, fontosak az érzések, testtapasztalatok, a visszajelzések. Fodorné szerint nem általában kell ingergaz...dag környezetet biztosítani, hanem rendezett ingerprogramok kidolgozása szükséges a mozgásfejlődés során. A fejlődést dinamikus rendszerszemléletben kell vizsgálnunk. A rendszer része a gyermek teljes személyisége, fizikai, és mentális adottsága, személyes és tárgyi környezete, stb… Az ingerek hiánya, sokasága, túlzása, egyszóval kiszámíthatatlan egyensúlytalansága, következményekkel járhat. A fenomenológiai gondolkodók elméletei, az idegtudomány, az INPP mozgásprogram és a pszichológia kutatásainak összefüggéseit elemzi az írás.

Teljes absztrakt mutatása
23
8
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)
Megjelent március 29, 2019
1-91

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám

42
32
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
Megjelent március 30, 2016
1-112

Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám

35
12
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
Megjelent június 30, 2017
1-122

Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám

36
10
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
Megjelent június 30, 2019
1-93

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám

48
98
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)
Megjelent június 30, 2016
1-110

Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám

31
16
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
Megjelent március 25, 2018
1-91

Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

45
128
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
Megjelent december 30, 2015
1-105

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám

29
59
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2017
1-113

Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám

28
17
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
Megjelent december 30, 2019
1-87

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám

57
82
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
Megjelent szeptember 29, 2020
1-119

Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám

102
239
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2015
1-90

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám

32
12
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
Megjelent június 30, 2021
1-138

Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám

147
103
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
Megjelent augusztus 30, 2019
1-120

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám

41
58
1 - 25 a 31 tételből
1 2 > >>