Keresés

Keresési eredmények

• ÜGYFÉLKAPU AZONOSÍTÁS HASZNÁLATA OKTATÁSI KÖRNYEZETBEN

  81-94

  Roskó Tibor

  Adamkó Attila

  Megtekintések száma:

  245

  Cikkünkben a központosított oktatáshoz kapcsolódva egy új oktatási azonosító bevezetésének lehetőségét szeretnénk bemutatni. A megoldásunkhoz korábbi kutatásaink eredményei szolgáltatták az alapot. Célunk nem kizárólagosan elvetni a már meglévő törekvéseket, mint például az eduID szolgáltatás, hanem elsőként egy már működő infrastruktúra bevonásának lehetőségét megvizsgálni, másodsorban pedig egyfajta továbbfejlesztési irányt mutatni az említett eduID tekintetében. Az elkészített tanulmányunkban megfogalmazott hipotézisek alátámasztását egy felméréssel kívánjuk alátámasztani, mely nagymértékben igazolja is feltételezéseinket.

• A „közeg motiváló volt” – a szervezeti hely, mint alapjellemző az óvoda-iskolapszichológiai struktúrában a Kőbányai Iskolapszichológiai Modell (KIM) tükrében

  7-16

  Borbáth Katalin

  Megtekintések száma:

  141

      Absztrakt

  A tanulmány az iskolapszichológiai szervezeti modellek szervezeti hely szempontjából történő bemu-tatása után a kőbányai iskolapszichológiai modell néhány aspektusának elemzi.  A cikk empirikus anyaga kvalitatív interjú elemzésekből áll. A felmérés megegyezik a szerző korábbi cikkének (Borbáth-Kürty, 2025) kutatási anyagával, de más szempontú elemzésre kerül sor a jelen tanulmányban. A tanulmányban az oral history műfajú interjúk deduktív és induktív tartalomelemzése során kapott fő és altémák tartalmi csomópontokba rendezve jelennek meg.  Jelen tanulmány a szervezeti helyhez kapcsolódó attitűd, a szervezethez kapcsolódó érzelmek és a csoportalakulás, utóélet bemutatására fókuszál, illetve megjelenik benne néhány jó gyakorlat. A következtetések a szervezeti modell komplex hatását hangsúlyozzák, a szervezeti hely, a szakmai központhoz tartozás meghatározó szerepét domborítják ki, mely hatást gyakorol a kőbányai iskolapszichológiai modell, mint szervezeti modell egészére, beleértve a motivációs bázist és a mentális egészéget támogató elemet is Emellett a modell a munkahelyhez való kötődés szintjét is mutathatja.

• FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGET TÁMOGATÓ HR-ESZKÖZÖK

  7-17

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  414

  A magyarországi statisztikai felmérések, illetve korábbi kutatások rámutatnak a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci hátrányaira, amely miatt foglalkoztatottságuk elmarad az átlag populáció foglalkoztatottságától. E hátrányok hátterében részben a társadalomban és a munkáltatók körében tapasztalható előítéleteken nyugvó negatív attitűdök állnak. Ugyanakkor a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkahelyi beillesztése, illetve tartós foglalkoztatása során nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók befogadó attitűdje is lényeges momentum.  A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok gazdasági aktivitását elősegíthetik foglalkoztatáspolitikai eszközök, de elhelyezkedésükhöz, beilleszkedésükhöz, munkavégzésükhöz munkáltatóiktól további segítséget igényelhetnek. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatóktól várt és kapott segítség, illetve annak mértéke nem mindig találkozik egymással.  E témakör vizsgálatára még nem irányult empirikus kutatás. Vizsgálatom célja, hogy Hajdú-Bihar megye három járásának szociális intézményeiben dolgozók, illetve a járásokban élők a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos attitűdjét, szemléletét, ismereteit feltárjam. A kutatás módszere kérdőíves felmérés, amely összesen 747 fő (408 fő szociális intézményi munkavállaló és 339 fő lakos) bevonásával készült.  Jelen tanulmány a kutatás azon felderítő jellegű eredményeinek bemutatására fókuszál, amelyek a vizsgálati csoportok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő HR-eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékozottságát, ismereteit tárják fel. A tanulmány a következő változók mentén értékeli az eredményeket: beosztás, a megváltozott munkaképességről előzetesen szerzett ismeretek és a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos munkatapasztalatok. A kutatás eredményei szerint a megváltozott munkaképességű személyek számára a szervezetek leginkább a személyre szabott munkakört, a kedvezményes munkaidőt, valamint az akadálymentesített munkahelyi környezetet biztosítják, mely azonban nem biztos, hogy elégséges eszköz a célcsoport tartós foglalkoztatásához, mivel mobilitási nehézségeik miatt a munkahelyre való eljutás támogatása is kiemelt igényként jelentkezik körükben.       

• NYELVHASZNÁLAT AZ INTERETNIKUS HÁZASSÁGOKBAN TURKESZTÁNBAN

  7-18

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  246

  Jelen tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szabályok érvényesülnek a nyelv-használat vonatkozásában az interetnikus házassági kapcsolatokban Turkesztánban? Milyen hatást gyakorol a szociokulturális környezet a nyelvhasználatra? Továbbá, milyen szociolingvisztikai jelenségek figyelhetőek meg a vegyes házasságok során detektálható nyelvhasználatban. A kutatás során 40 interjú került feldolgozásra.

• A pszichológiai tőke szerepe az inkluzív nevelés diskurzusában

  7-20

  Antal-Fekete Emese

  Varga Aranka

  Megtekintések száma:

  145

  A tanulmány célja, hogy az inkluzív oktatás diskurzusába emelje a tanulók pszichológiai tőkéjének vizsgálatát, valamint annak összefüggéseit az informális státusszal. A pszichológiai tőke vizsgálatához Luthans és munkatársai (2007) által megalkotott kérdőív validált magyar fordítását (Kádi et al., 2020) adaptáltuk iskolai viszonyokra. Az informális tőke feltárására egy önbesorolásos népszerűségi skálát, valamint a kortárs és a tanári kapcsolatok kiterjedtségét mérő indexet használtunk. A vizsgálat hat általános iskola 5-8. évfolyamán zajlott, köztük volt fővárosi és városi, valamint két községi is, n=381 tanuló részvételével. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a pszichológiai tőke erőssége mind a szociális kapcsolatokkal (különösen a tanárokkal), mind a tanulmányi eredményekkel szignifikáns (gyenge, olykor mérsékelt) összefüggést mutat. Arra következtethetünk, hogy pszichológiai tőke fejlesztésének tudatos pedagógiai munkába építése hozzájárulhat a sikeres inkluzív tanulási környezet megteremtéséhez.

• MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS AZ IPOO-MODELL TÜKRÉBEN

  27-35

  Aranyi Fruzsina

  Megtekintések száma:

  259

  A látogatóbarát múzeumi szemléletmód elterjedésével a múzeumi szakemberek kiállításaikkal igyekeznek minél szélesebb látogatói réteget megszólítani. Ehhez szükséges a kiállítások szakszerű interpretációja a különböző korosztályok számára. Így mindinkább felértékelődik mind a múzeumpedagógusok szerepe, mind a múzeum, mint non-formális oktatótér fajsúlyossága. Egy-egy kiállítás jellegét azonban bizonyos esetben nagyban befolyásolhatja a kiállítótér struktúrája is. A Debreceni Irodalom Háza öt kisebb egységre tagolt hosszú, egyenes tér, melyben az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás található. Ebben a térben jelent meg elszórtan a REJTŐzködő Irodalom című időszaki kiállítás. A kiállítótér zegzugossága kiváló lehetőséget biztosított egy mozaik szerű elrendezésre, s ezáltal egy játékosított múzeumpedagógiai foglalkozásra. Tanulmányunkban ezt a módszert vizsgáljuk meg az IPOO-modell tükrében. A módszer a tanulás hatékonyabbá tételét célozza, és kiválóan alkalmazható non-formális oktatási környezetben is, ahol a tanulás a kiállítás által közvetített információk meglétét takarja. 

• A TEST: BELÜL ÉS KÍVÜL

  51-57

  Lívják Emília

  Megtekintések száma:

  232

  A gyermek életében testtapasztalat útján épül föl a valóság. A korai jelekre épülő reflexkorrekciós mozgásfejlesztő program a testtapasztalatokra épít. Nagyon fontos a test tudatos mozgatása, fontosak az érzések, testtapasztalatok, a visszajelzések. Fodorné szerint nem általában kell ingergazdag környezetet biztosítani, hanem rendezett ingerprogramok kidolgozása szükséges a mozgásfejlődés során. A fejlődést dinamikus rendszerszemléletben kell vizsgálnunk. A rendszer része a gyermek teljes személyisége, fizikai, és mentális adottsága, személyes és tárgyi környezete, stb… Az ingerek hiánya, sokasága, túlzása, egyszóval kiszámíthatatlan egyensúlytalansága, következményekkel járhat. A fenomenológiai gondolkodók elméletei, az idegtudomány, az INPP mozgásprogram és a pszichológia kutatásainak összefüggéseit elemzi az írás.

• Átalakuló pedagógus kompetenciák, szerepek, feladatok és attitűdök az oktatásban a mesterséges intelligencia tükrében

  43-54

  Gerencsér Judit

  Megtekintések száma:

  966

  A technológiai és ipari forradalmak mindig hatással voltak az oktatásra és a neveléstudományra azáltal, hogy új lehetőségeket, eszközöket, módszereket biztosítottak, illetve valós kihívásokat is megjelenítettek a pedagógusok számára. Az új technológiák között a mesterséges intelligencia (MI) technológiai és pedagógiai alkalmazását az oktatásban egyre inkább az oktatási innováció és kreativitás kulcsfontosságú motorjaként tekintik a 21. században. Azonban az is kiemelt jelentőségű, hogy az oktatásban szükség van a pedagógusok folyamatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai fejlődésének biztosítására és támogatására tekintettel arra, hogy az új technológiák megjelenése és alkalmazása új kompetenciákat, új szerepeket, átalakuló attitűdöt vár el a pedagógusoktól. A tanulmányban az MI tanári 21. századi oktatási környezetben való megjelenését és alkalmazását járom körben a trendek, az új kompetenciák ás átalakuló szerepek vonatkozásában felvázolva egy lehetséges jövőképet a sikeres és pozitív forgatókönyv érdekében.

• AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETMÓD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET MUTATÓ FIATALOK KÖRÉBEN

  7-20

  Csibi Sándor

  Csibi Mónika

  Megtekintések száma:

  434

  A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömeg-kontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől.

• Közömbös tanulás a társas hálóban: Kulturális mintázatok és szülői attitűdök kiterjesztett elméleti értelmezése

  97-110

  Dominek Dalma Lilla

  Megtekintések száma:

  124

  A társadalmi tanulás elméletei hagyományosan három alapvető modellt különítenek el: a támogató, a mentes és a közömbös tanulási modellt. A közömbös modell abból az előfeltevésből indul ki, hogy az egyén tanulási folyamatai és eredményei függetlenek a társas környezettől, így analitikus nullhipotézisként szolgál a társas tanulás vizsgálatában. Ugyanakkor a kortárs kulturális pszichológiai és nevelésszociológiai kutatások rámutatnak arra, hogy a kulturális normák, értékrendszerek és a szülői nevelési attitűdök mélyen beágyazott módon formálják az egyéni tanulási stratégiákat. A tanulmány célja a közömbös tanulási modell elméleti formalizálásának részletes bemutatása, valamint annak kritikai elemzése kulturális különbségek és szülői attitűdök perspektívájából. Az írás kibővített elméleti áttekintést nyújt a modell korlátairól, feltárja a társas és családi dimenziók rejtett hatásmechanizmusait, továbbá integratív módszertani keretet javasol a jövőbeni empirikus kutatások számára.

• A VÁLASZTHATÓSÁG LEHETŐSÉGE A TANULÁS INFORMÁCIÓGYŰJTŐ FÁZISÁBAN ÉS A TANULÁSSZERVEZÉSBEN - ALTERNATÍV ISKOLAI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA AZ IPOO-MODELL ALAPJÁN

  17-26

  Dobos Orsolya

  Megtekintések száma:

  275

  A tanulmányban bemutatásra kerül néhány alternatív iskolai gyakorlat, melynek fókusza a tanulók választásának biztosítása a tanulás információszerző, ezen belül is a témaválasztás és forráskutatás, valamint a tanulásszervezés fázisában. A tanulás fázisai az IPOO-modell szerint kerülnek értelmezésre. A gyakorlatok bemutatása után néhány megoldást javaslunk, melyekkel hasonló választási lehetőségeket biztosíthatunk a tanulók számára hagyományos iskolai keretek között is.

• Kulturális örökség és migráció: az immigráns közösségek építészete

  119-135

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  303

  A tanulmány a kulturális örökség, a migráció és az építészet összefüggéseit vizsgálja, kiemelve, hogy az immigráns közösségek hogyan alakítják identitásukat és emlékezetüket az épített környezeten keresztül. A kutatás azt elemzi, hogy az épített környezet miként reagál az új társadalmi és környezeti feltételekre. Az örökség, az asszimiláció, a nemzeti építészet és a népi építészet elméleti elemzésén keresztül a tanulmány célja hozzájárulni a multikulturális inkluzivitás szélesebb körű diskurzusaihoz, valamint az immigráns építészet nemzeti és helyi identitásformáló szerepének megértéséhez.

• Tanulmány a Nyíregyházi Egyetemen sporttudományi képzésben részt vevő hallgatók egészségmagatartásának és sportolási előéletének vizsgálatáról

  29-36

  Kinczel Antonia

  Pálinkás Réka

  Vajda Ildikó

  Lengyel Attila

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  232

  A tanulmány célja a Nyíregyházi Egyetem sporttudományi hallgatóinak egészségmagatartásának, sportmúltjának, valamint a sporthoz és a jövőbeli szakmai értékrendhez való viszonyának feltárása, különös tekintettel a nemi különbségekre és a sportmúlt szerepére a pályaválasztási motivációk és értékorientációk alakulásában. A vizsgálat során 118 hallgató önkitöltéses kérdőívét elemeztük SPSS formátumban, az adatok feldolgozását R környezetben végeztük, alapstatisztikai mutatók, chi-négyzet próbák és független mintás t-próbák alkalmazásával. Eredményeink szerint a hallgatók egészségtudatos és aktív életmódot folytatnak, a kockázatos egészségmagatartások (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) ritkák. A nemek közötti különbségek minimálisak, szignifikáns eltérés csupán a sportolási aktivitásban mutatkozott, a férfiak javára. A sportmúlt közvetlenül nem befolyásolta a pályaválasztási motivációkat vagy a jövőbeli sportcélokat, ugyanakkor jelentős hatása volt az értékorientációra: a versenyszerű sportolás tapasztalata erősebb kitartás- és fegyelemorientációt eredményezett, ami kulcsfontosságú a sportpedagógiai, edzői és rekreációs pályákon. A kutatás rámutat, hogy a sportmúlt nemcsak fizikai, hanem pszichológiai, motivációs és értékrendi tőkét is képvisel, hozzájárulva a sportképzések fejlesztéséhez és a jövő generációk sportos attitűdjének formálásához.

• ÓVODÁS ÉLETKORÚ MOZGÁSSÉRÜLT GYERMEKEK FEJLŐDÉSI EREDMÉNYEI KONDUKTÍV NEVELÉS SORÁN

  55-69

  Pásztorné Tass Ildikó

  Megtekintések száma:

  326

  A központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált személyek habilitálására-rehabilitálására alkalmas konduktív nevelés ma már világszerte ismert, a gyakorlatban tapasztalt eredményessége alapján pedig külföldön is elterjedtté vált. A KN hatékonyságát külföldön több kutatásban is vizsgálták (Rochel és Weber, 1992; Bairstow, 1993; Reddihough, 1998, Blank, von Voss 1996–2001). Az eddigi kutatások során világossá vált, hogy a sérült emberek teljesítményének pontos méréséhez nagyon összetett, komplex vizsgálóeszközökre van szükség. Doktori disszertációm elkészítése során kidolgoztam egy szempontsort, melynek a „Szempontsor konduktív nevelésben résztvevő, CP-s gyermekek megfigyeléséhez” (továbbiakban SZCPM) nevet adtam. Egyik alapvető célom az volt, hogy a megfigyelés tárgyát egyértelművé és elemeiben könnyebben megfigyelhetővé tegyem a központi idegrendszeri sérüléssel élő személyek konduktív szemléletű teljesítményváltozásainak tükrében. A szempontsor segítségével a gyermekek állapotáról és fejlődéséről összesen 54 fő kategóriában van lehetőség megfigyeléseket rögzíteni. A mozgásos cselekvések, tevékenységek megfigyelésénél 42 al-kategóriában a segítségnyújtás mértékének megfigyelésére, további 41 al-kategóriában pedig az idő tényező megfigyelésére és rögzítésére van lehetőség. A megfigyelési szempontsor kitöltése után minden gyermekről összesen 137 különböző adat áll rendelkezésre, melyek grafikusan is ábrázolhatók. A szempontsor használata komplex, összetett megfigyelések rögzítését teszi lehetővé. A megfigyelések természetes csoporthelyzetben végezhetők el, anélkül, hogy a gyermekeket megszokott környezetükből kiemelnénk. A tanulmány 67 gyermek összehasonlító elemzését mutatja be.

• A Luang-Szigetek helyi bölcsessége: A ‘Hygeralay’ történeti aspektusai

  47-62

  Kissiya Efilina

  Biczó Gábor

  Megtekintések száma:

  265

  A kutatás célja, hogy történelmi szempontból azonosítsa a hygeralai-t, mint a helyi tudás egyik lokális típusát, amely az indonéziai Maluku tartományban található Luang-sziget őslakos közösségében él. A kutatás történeti megközelítésű kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, melyek mélyinterjúk, helyszíni megfigyelések és szakirodalmi tanulmányok révén valósulnak meg történeti elemzés révén. A terepkutatás eredményei azt mutatják, hogy a hygeralai etimológiája az identitás, a tulajdon és a területi határok jeleként alakult ki a Luang-sziget ősei által. Fejlődése során számos attribútummal és szerveződéssel kapcsolatos változáson ment keresztül, a protestáns kereszténység belépésével. A hygeralai etimológiáját a környezet és a földrajz is befolyásolta, ezt bizonyítja a Luang-szigeten termő egyik növényhez, a koli fához való kötődése. Ebből a hovatartozási anyagból az is fontos, hogy megmutassuk a Luang-sziget helyét az indonéziai flóra Wallacea és Weber vonal szerinti felosztásában, így válik elemezhetővé az ősök által használt növényi mozgások története a hygeralai etimológiájában. A hygeralai kutatási eredményeit ebből a történeti pozícióból aztán általánosságban összehasonlítjuk a környezet- és természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos más malukui kifejezésekkel. A kutatás eredményei hozzájárulnak a helytörténethez, különösen a természeti erőforrások helyi bölcsességen alapuló kezeléséhez a tengerparti közösségekben és a határ menti területeken.

• TESTVÉRGONDOZÁS – FELNŐTT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKAT GONDOZÓ TESTVÉREK

  111-121

  Pető Ildikó

  Megtekintések száma:

  901

  Az értelmi fogyatékos felnőttek egyre hosszabb élettartama új kérdéseket és feladatokat vetett fel a családok számára. Az értelmi fogyatékosok állapotuk súlyosságától függően különböző mértékben egész életükben a családjuk, a környezetük  támogatására szorulnak. Függenek a családtagjaiktól, amely függés új problémát jelent, amikor a szülők idősödnek, a gondoskodás pedig a testvérek feladata lesz, akik már önálló életet élnek, időnként földrajzilag távol. A testvérgondozást egyértelműen másképpen kell értelmezni, mint azt, amikor a szülő vagy egy fizetett szakember végzi, érzelmileg komplexebb, tartalma és iránya többféle. A testvérgondozókról keveset tudunk, egy-egy kérdéssel kapcsolatban csak feltételezett válaszaink vannak a kevés számú vizsgálat vagy a hasonló területeken végzett kutatások alapján. Jelen írás áttekintést kíván adni az értelmi fogyatékos testvérüket gondozó, értük felelősséget vállaló felnőttek helyzetéről, motivációiról, a megértésüket segítő többféle hatás szerepéről és kölcsönhatásáról. A testvér-gondozók megismerése szükséges, hogy a gyógypedagógia és a szociálpolitika támogató rendszere megfelelően alkalmazkodjon a sajnálatosan alig ’látható’ populáció helyzetéhez.

• Őshonos tudás és környezeti kormányzás – a helyi bölcsességen alapuló megközelítés Indonéziában (irodalmi áttekintés)

  65-79

  Kissiya Efilina

  Biczó Gábor

  Megtekintések száma:

  468

  A tanulmány azt vizsgálja, hogy Indonézia őshonos közösségei milyen fontos szerepet játszanak a környezetgazdálkodásban, a generációkon átörökített helyi bölcsesség alapján. A kutatás módszere leíró kvalitatív vizsgálat. Az adatok szakirodalmi áttekintés révén kerültek összegyűjtésre. Az alkalmazott módszer a leíró kvalitatív elemzés, amelyet különböző társadalmi, antropológiai és környezeti elméletek segítségével vizsgáltunk. Ezek az elméletek rávilágítanak a társadalmi normák, az ökológiai tudás és a környezeti fenntarthatóság szoros kapcsolatára. A szakirodalmi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Indonézia különböző őshonos közösségei fenntartható ökológiai rendszereket alkalmaznak hagyományos természetvédelmi gyakorlatokon keresztül. Ilyen például a subak öntözőrendszer Balin, a sasi szabályrendszer a tengeri és szárazföldi erőforrások védelmére Malukuban, valamint a válogatás nélküli fakivágás tilalma Waerebóban és a Baduy közösség körében. Ezek a rendszerek kulturális és spirituális értékeken alapulnak, amelyek az ember és a természet közötti egyensúly fenntartását hangsúlyozzák. Az őshonos rendszerek folytonosságát azonban számos kihívás fenyegeti, például a modernizáció, a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint a földhasználati politikák változása és a tengeri környezetszennyezés. Ezért a tanulmány kiemeli a jogi védelem és az inkluzív politikák fontosságát, amelyek elismerik az őshonos közösségek jogait a környezetgazdálkodásban. A helyi bölcsesség integrálása a modern természetvédelmi politikákba stratégiai lépést jelent a fenntartható fejlődés elérése érdekében, az őshonos közösségek részvételére alapozva. A kutatás hozzájárul a társadalmi, kulturális és környezeti tudományok területének megértéséhez.

• INKLUZÍV OKTATÁS TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEKBE ÁGYAZVA: ESETTANULMÁNY

  35-46

  Godawa Grzegorz

  Rzewucka Paulina

  Megtekintések száma:

  460

  Az inkluzív oktatás célja, hogy az oktatási elvárások, az oktatási szervezet és a tanulási feltételek sokoldalúan igazodjanak minden egyes diák igényeihez és képességeihez. Az Európai Unió tagállamiban az inkluzív oktatás az oktatási rendszerek szerves része. Lengyelország az 1990-es években kapcsolódott be a folyamatba. Jelenleg számos módszerrel igyekeznek a lehető legjobb fejlesztési lehetőségeket biztosítani minden egyes diák számára. Az iskolai környezet a családdal együttműködve felelős azért, hogy a gyermek megkapja a számára megfelelő oktatást. A megfelelő fejlesztés biztosítása különös jelentőségű a fogyatékkal élő gyermekek esetén. A lengyel oktatási rendszer számos lehetőséget biztosít az inkluzív oktatás alkalmazására. Fontos hangsúlyozni az iskolai napközik azon tevékenységét, amelyek délutáni nevelést biztosítanak a gyermekek számára. Az iskolai napközi az a hely, ahol az inkluzív nevelés napi gyakorlat. A tanulmány egy krakkói, inkluzív oktatást folytató iskola napközi tevékenységét mutatja be. A napközi otthon lehetővé tette, hogy bemutassuk az ott folyó változatos tevékenységeket. Az adatgyűjtés során a szülők és a gyermekek véleményét is kikértük.

• Az ADHD és a fiatalkori bűnelkövetés kapcsolata, különös tekintettel a pszichológiai összefüggések vizsgálatára

  67-84

  Miklósi Márta

  Kovács Karolina Eszter

  Megtekintések száma:

  275

  A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) olyan idegrendszeri fejlődési zavar, amelyet figyel-metlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemez, és gyakran megfigyelhető fiatalkorú bűnelkövetőknél (Silva et al., 2014). Az ADHD-jegyek, amelyekhez kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok, társbetegségek és társadalmi-környezeti tényezők járulnak hozzá, jelentősen hozzájárulnak a bűnelkövetési maga-tartásformák kialakulásához (Rutten et al., 2022; Wojciechowski, 2021). A tanulmányban található szisztematikus áttekintés az ADHD és a fiatalkori bűnözés közötti kölcsönhatást vizsgálja, a viselkedési, pszichológiai és szociális dimenziókra összpontosítva. A PRISMA-irányelveket követve szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk az EBSCO Discovery Service, a Science Direct, a PubMed és a hólabda-módszer felhasználásával. A meghatározott befogadási kritériumoknak megfelelő, ADHD-val diagnosz-tizált fiatalkorú bűnelkövetőket és a nem bűnelkövetőkkel vagy nem ADHD-s kontrollcsoportokkal való összehasonlítást tartalmazó tanulmányokat elemeztük (n=21). A tanulmányok módszertani minőségét a Joanna Briggs Intézet értékelő eszközeinek segítségével értékeltük. A vizsgált tanulmányok szerint ADHD tünetei, különösen az impulzivitás és az érzelmi szabályozatlanság, valamint a magatartászavar, a kábítószer-használat és a depresszió súlyosbították ezeket a viselkedési formákat. Az olyan szocio-demográfiai tényezők, mint az alacsony iskolai végzettség és a kedvezőtlen családi környezet szintén hozzájárultak a bűnelkövetővé váláshoz. A publikált tanulmányok azt közvetítik, hogy az ADHD a fiatalkori bűnözés kritikus kockázati tényezője, amely összetett kölcsönhatásban áll a viselkedési és szociális tényezőkkel. A tanulmányok hangsúlyozzák a korai diagnózis, az egyénre szabott kezelés és az integratív rehabilitációs programok szükségességét a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerén belül a hosszú távú kockázatok mérséklése és a társadalmi befogadás elősegítése érdekében.

• SZAKMAI AJÁNLÁS AZ UTAZÓTANÁROK MUNKÁJÁRA A KÖZÉPISKOLÁS LÁTÁSSÉRÜLTEK HABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSÉHEZ

  101-107

  Somogyiné Lakatos Andrea

  Megtekintések száma:

  294

  A középiskolai tanulmányok elején a látássérült fiataloknak számos kezdeti nehézséggel kell megküzdeniük a mindennapi iskolai élet során. Az intézmény területén való tájékozódás, a középiskolai életritmus, a magasabb osztálylétszámok, a szaktanárok által alkalmazott, magasabb szintű, önállóbb gondolkodást igénylő tevékenységek és módszerek nagyobb kihívást jelentenek számukra, mint ép társaiknak. Különösen nehezebb helyzetekkel találkoznak azok a látássérült fiatalok, akik a korábbi években szegregált intézményben tanultak, ahol kisebb osztályközösségben, tiflopedagógus, speciális eszköz, egyéni megsegítést biztosító fejlesztő foglalkozások támogatással végezték tanulmányaikat. Az utazótanári szolgáltatás biztosítja azt, hogy integrált környezetben ez a támogató megsegítés jelen legyen a látássérült tanulók és a velük foglalkozó középiskolai szaktanárok számára egyaránt. 

• KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KISGYERMEKKORI NEVELÉS DUBAJBAN A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN

  71-80

  Faroughi Fatemeh

  Fekete-Dabney Ilona

  Megtekintések száma:

  532

  A „kultúra” kifejezés ugyan vitatott megnevezés és nincs egy mindenki által elfogadott jelentése, a társadalom minden aspektusban foglalkozik a kultúrával, legyen az mindennapi élet és a hozzá tartozó interakciók. Dilemmát jelent a kultúra és a társadalmi kulturális normák elfogadása és bemutatása legfőképpen olyan szociális környezetben, ahol multikulturalizmus van jelen, és, ahol ennek a hatása jobban is érezhető. Nemzetközi iskolákban, és főleg, olyan multikulturális társadalmi körökben mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezek a kulturális változatosságok tisztán észrevehetőek. A világhírű és közismert Reggio Emilia szemlélet, ami sikert aratott számos nyugati országban, utat talált az Egyesült Arab Emirátusok kora gyermekkori intézményeiben is. Ez a tanulmány betekintést nyújt a Reggio Emilia megközelítés megvalósításába a multikulturális Egyesült Arab Emirátusokban, és egyidejűleg összehasonlítja azt Olaszországgal és más nyugati országgal. A cél az, hogy betekintést nyerjünk a Reggio Emilia szemlélet olyan fontos aspektusaira, mint például a tanárok mint kutatók, a gyerekek mint jogokkal rendelkező állampolgárok, a környezet jelentősége, a tananyag mint hosszútávú projekt, és végül a szülők mint partnerek az oktatásban. Továbbá, valóban jelen vannak-e a felsorolt jellemzők a Reggio Emilia óvodákban az Egyesült Arab Emirátusokban? Vagy azt kell feltételezzük, hogy a teljes és pontos implementációja nem lehetséges a Reggio képviselte szemléletnek az Egyesült Arab Emirátusok kulturális sokfélesége miatt, és az Egyesült Arab Emirátusok óvodáit csak inspirálta ez a megközelítés?