Keresés

Keresési eredmények

• A FEJLESZTŐPROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATÁT SZOLGÁLÓ ADATBÁZISOK SZERKEZETE EGY INGYENES STATISZTIKAI SZOFTVERBEN: AZ R-BEN

  37-47

  Abari Kálmán

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Máth János

  Megtekintések száma:

  1394

  A (gyógy)pedagógiai fejlesztőprogramok matematikai statisztikai alapokon nyugvó hatásvizsgálatához lényeges: 1) ismerni a minimálisan szükséges matematikai alapfogalmakkal (ezeket lásd: Máth és tsai, 2015), 2) egy megfizethető áru statisztikai szoftver, 3) e szoftverek alkalmazásához szükséges - legalább felhasználói szintű – jártasság is. E két utóbbi szükségletre nyújt praktikus megoldást jelen tanulmány, miközben bemutatja az R nyelvet, s annak lehetőségeit. Az R egy ingyenesen letölthető, matematikai statisztikai számítások végrehajtására is  alkalmas szoftver, mely praktikus segédeszköze lehet a különleges bánásmódot igénylők kutatásának. Jelen tanulmány az R-ről szóló rövid tájékoztatót követően a kutatások során keletkezett adatok adatbázissá, adattáblává szervezését foglalja össze a fejlesztőprogramok hatásvizsgálatának három jellegzetes esetében.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)

  1-121

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  575

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)

  1-112

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  584

  KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg

• „Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” – új készségek elsajátítását ösztönző módszerek az Óbudai Egyetem szabadon választható kurzusán

  91-101

  Prokai Piroska

  Pál László Bendegúz

  Megtekintések száma:

  258

  Játék és tanulás, avagy tanuljunk úgy, hogy közben jól érezzük magunkat. Sajnos a mai teljesítményorientált társadalomban már az oktatás is arról szól, hogy egy előre meghatározott feladatot időre tudjon megvalósítani a hallgató. Ez a kényszer nagyon megterheli a diákokat, főleg akkor, ha ők maguk maximalisták és szeretnék a legjobbat kihozni magukból, továbbá félnek a kudarctól (a félév ismétléstől), illetve a csoporttársak képességével való összehasonlítás során tapasztalat alulteljesítés érzésétől. A „Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” kurzus már hat alkalommal került meghirdetésre az Óbudai Egyetem hallgatói számára. A kurzus elsődleges meghirdetésének az oka, azon hallgatók meg-segítése volt, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, elsősorban tanulási zavarral küzdenek (diszlexia vagy diszgráfia). Ám a kurzusokon azokat a hallgatókat is szívesen látjuk, akik kíváncsiságból jelentkeznek.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)

  1-104

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  336

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  388

  Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2025.11.(1.)

  1-131

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  179

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025. 11.(1.) - teljes szöveg

• SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) ÉS TÖBBSÉGI TANULÓK TESTALKATI MUTATÓINAK ÉS MOTOROS KÉPESSÉGEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A NETFIT RENDSZERBEN

  57-66

  Erdei Norbert

  Megtekintések száma:

  555

  A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) a magyar oktatási rendszer résztvevői. E tanulmány célja az SNI tanulók és a többségi tanulók testalkati mutatóinak és motoros képességeinek összehasonlítása. Minta: n = 160 fő (80 SNI és 80 többségi tanuló) 1-8. évfolyamos általános iskolai tanuló. Módszer: a testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar  Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Teszt (NETFIT) rendszeren alapult. Eredmény: sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani az SNI tanulók testnevelés óráira, mert fizikumok mutatói és  motoros teljesítményük szignifikánsan rosszabbak, mint a többségi tanulóké.

• Kell-e nekünk MI történet? A mesterséges intelligencia történetei a hazai digitális pedagógiai szakirodalomban

  19-26

  Képes Gábor

  Megtekintések száma:

  209

  Van-e a digitális pedagógiának történetisége? Evidencia, hogy van. Immanens része-e a mesterséges intelligencia felhasználásáról szóló digitális pedagógiai tanulmánynak az informatikatörténeti aspektus? Ez a kérdés már nehezebben válaszolható meg. Egy többoldalú, a tanulmányokhoz madártávlatból közelítő elméleti elemzés azt mutatja, hogy a legkorszerűbb témák bemutatásához is nélkülözhetetlen a történeti háttér ismerete. Nem tekinthetünk másként a mesterséges intelligenciára, mint az informatikai tudo-mányok olyan produktumcsoportjára, amely a felhasználóját gondolkodásra készteti: miben és mennyiben emberi, miben és mennyiben segítség, hol vannak mesterségessége határai. E tanulmány azt kívánja bizonyítani, elsősorban a hermeneutikus olvasat gazdag módszertanának egyes segítő fogódzóiba kapaszkodva, hogy minőségi történetírás nélkül nincs teória – és a teória és a történetiség dialektikája, termékeny kettőse nélkül nincs gyakorlatban használható, az oktatást támogató tudomány. A hazai digitális pedagógiai szakirodalom sokszínű tárháza a történeti aspektus használatának – és az elemzésünkből az is látszik, hogy az MI-nek nem is annyira története, mint történetei vannak. Olyan hagyományok, amelyek nélkül az aktuális tendenciák értelmezhetetlenek lennének.

• Különleges Bánásmód, 2024.10(3)

  1-150

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  190

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(3) - teljes szöveg 

• A NÁZÁRETI ISKOLA, MINT EGY STIMULUS AZ AGNUS DEI CSALÁDI KÖZÖSSÉG BIBLIAI FORMÁCIÓJÁBAN

  103-108

  Krasicki Arkadiusz

  Klarin Mira

  Megtekintések száma:

  232

  Minden család bátorítást keres lelki és társadalmi növekedéséhez. A tanulmány az Agnus Dei családi közösség 30 tagja körében végzett kutatást mutatja be, melyben feltártuk a bibliai szöveg - különösen Márk evangéliumának hatását - azokra a házaspárokra, akik napi nehézségekkel szembesülnek a gyermeknevelésben, és a felnőttek személyes fejlődésében. A tanulmány íróját a szent család szereplői: József, Mária és Jézus ihlették. Jézus, a fiú názáreti nevelése lehetővé tette szülei személyes lelki formálódását. Ez a rész alkotja a tanulmány első részét. Ezt követi egy, az Agnus Dei családi közösség tagjai körében végzett felmérés. A kutatás megmutatta, hogy nagy az érdeklődés Isten igéje iránt. Az év során a jelenlévőknek lehetőségük volt meghallgatni a Márk evangéliumához fűzött kommentárokat. Bizonyos gyakorlatok mellett utasításokat alkalmaztak a mindennapi életben. Az eredmények azt mutatták, hogy családi közösségüket Isten igéje formálta újra. Érezték az interperszonális kapcsolatokban megjelenő javulást a családban, de a közösségben is. A názáreti iskola valójában a katekézis minden résztvevője számára ösztönzővé vált. A családnevelés bibliai módszerei pozitív eredményeket mutatnak.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)

  1-108

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  351

  A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)

  1-107

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  375

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

• A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon

  111-118

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  282

  A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.

• MEGHÍVÓ A KORAGYERMEKKORI NEVELÉS CÍMŰ NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRA

  103-105

  . .

  Megtekintések száma:

  117

  Dátum: 2016. május 25-26.
  Helyszín: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9.)

• TELJESKÖRŰ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (TIE): JELEN HELYZET

  61-80

  Somhegyi Annamária

  Megtekintések száma:

  598

    A magyar társadalom egészségi állapota elmarad attól, amit gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Ennek egyik legfontosabb oka az egészség-műveltségnek a rendkívül hiányos volta és az egészségtudatos életvezetés kellő elterjedtségének hiánya. A változtatás egyik fontos eszköze a köznevelési intézményekben történő hatékony beavatkozás, hiszen itt a gyermekek-fiatalok sok-sok évet töltenek el, ami alatt a pedagógusok nevelő tevékenységének jelentős hatása van a gyermekek-fiatalok egészség-magatartásának alakulására is. Ezért rendkívüli jelentőségű az, hogy Magyarországon az egészségügy és az oktatásügy jól együtt tud dolgozni, és így 2012 óta előírás a köznevelési intézmények részére a teljeskörű egészségfejlesztés. A közlemény bemutatja ennek indokoltságát, rövid lényegét, majd a kormányzati intézkedések által a pedagógusoknak nyújtott bőséges segítséget és annak lelőhelyeit.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  321

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

• A FŐISKOLAI HALLGATÓK ÉLETMÓDJA ÉS SPORTTAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIK

  19-27

  Vida Júlia

  Fest Sarolta

  Megtekintések száma:

  357

  A szerzők kérdőívek segítségével tanulmányozzák, hogy a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának főiskolai hallgatói (n=127) mennyi időt töltenek a testhigiénia, az alvás, az étkezés, a tanulás, a szabadidő aktív és passzív kiaknázásával. Eredmények: Étkezés – a diákok nagy mennyiségben csokoládét, chipset fogyasztanak, míg a gyümölcs- és zöldségfogyasztásuk ezzel ellentétes. Mozgás – a rendszeres testnevelésen részt vevő hallgatók aránya nem több mint 21%, 55% nem vesz részt sporttevékenységben, 13% -uk nem végez testmozgást. Egyebek – a hallgatók 39%-a naponta több mint 1-2 órát töltött számítógép vagy TV-készülék előtt. Az eredmények azt sugallják, hogy a tanárjelöltek értékrendjében az egészség helye túlságosan elmarad.

   

   

• Tehetséggondozó műhely a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalom-tudományi Intézetben

  205-214

  Angyal László

  Megtekintések száma:

  64

  Intézetünk munkatársai a Közép-európai Tanulmányok Kara megalakulása óta foglalkoznak a tehetséggel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel. A tanulmányban bemutatásra kerül a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet rövid története, az ott folyó nyelvészeti kutatások, valamint az intézetben folyó nyelvészeti tehetséggondozás. Az intézet az eltelt több mint fél évszázad nehézségeit és a történelmi viszontagságokat leküzdve nemzetközi viszonylatban is elismert szellemi műhellyé vált. Széleskörű oktatási és tudományos tevékenységet fejt ki, melynek alappillére a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés. Az intézet alapküldetéséből kifolyólag két tudományterületen, a nyelv- és irodalomtudományban fejti ki kutatói tevékenységét. Az intézetünkben egyre nagyobb tudatossággal szükséges jelen lennie annak a felelősségnek, hogy a leendő pedagógusok sokrétű, komplex ismeretanyagot kapjanak nemcsak a lexikális tudás és módszertan vonatkozásában, hanem a szakmai szerep személyiségük fejlesztési lehetőségeit illetően is. A tanulmány beszámol az intézetben zajló nyelvészeti tehetséggondozó programokról és az utánpótlás-nevelésről is.

• Posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei a Kwara állam-beli Ilorinban

  7-18

  Famolu Florence Bosede

  Bukoye Roseline Olufunke

  Megtekintések száma:

  170

  A családtervezés bizonyos mértékig hasznosnak tekinthető, mely magában foglalja a nem kívánt terhességek megállítására szolgáló fogamzásgátlók használatát is. Jelen tanulmány a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjeit vizsgálta a Kwara állambeli Ilorinban. A populációt az Ilorini Egyetem posztgraduális képzésben részt vevő hallgatói (n=200) alkották, akiket véletlenszerűen választottak ki, célzott mintavételi eljárással. A vizsgálat eszköze a szerzők által kifejlesztett, „A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei kérdéssor (APSTFPQ)” elnevezésű kérdőív. Az adatelemzést leíró és következtető statisztikai elemzésssel végezték. Az összegyűjtött demográfiai adatokat százalékos arányok és rangsorolás segítségével elemezték. A felállított hipotézisek tesztelése során  t-próbát és a variancia-analízist (ANOVA)  használtak (0,05-ös szignifikancia-szinten). Az eredmények azt mutatták, hogy a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei pozitívak. A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor, a tanulmányok és a gyermekek száma alapján, azonban az iskolai végzettség esetében szignifikáns eltérés tapasztalható. Javaslatok: a posztgraduális hallgatók körében tudatosságot kell kialakítani a családtervezéssel kapcsolatban, hogy javuljon a hallgatók családtervezéshez való hozzáállása. A felsőoktatási intézmények tanácsadóinak szemináriumokat és workshopokat kellene szervezniük a családtervezésről és annak fontosságáról. A posztgraduális hallgatóknak életkoruktól, tanulmányi irányuktól és gyermekeik számától függetlenül szokássá kellene tenniük a családtervezést.

• RECENZIÓ NAGYNÉ DR. KLUJBER MÁRTA „(MOZGÁS)TERÁPIÁS KÖRKÉP AZ ISKOLAÉRETTSÉG KAPCSÁN” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

  131-135

  Erdei Róbert

  Megtekintések száma:

  297

  Recenzió Nagyné Dr. Klujber Márta „(Mozgás)Terápiás körkép az iskolaérettség kapcsán” című könyvéről.

• TEHETSÉGBŐL – KIVÁLÓ. KUTATÁS KÖZBEN: A KÜLFÖLDÖN MUNKÁT VÁLLALÓ, FIATAL DIPLOMÁS NŐK ÉLETKEZDÉSI ESÉLYEI

  17-35

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  192

  Jelen tanulmány arra keresi a választ, vajon kivételes adottság és kemény tanulás, munka, vagy bátorsággal kevert fiatalos lendület, szerencse, esetleg mindez együtt az, ami lehetővé teszi a 2010-es évek huszonéves, diplomás fiataljai számára, hogy Európa munkaerőpiacán inkább megtalálják a számításaikat. Minta: n = 28 (22-35 éves) nő. Módszer: félig strukturált interjú. Eredmény: bár minden, általunk készített interjú különösen egyéni életutat mutat, mindegyikről elmondhatjuk, hogy kemény tanulás, kivételes, tehetséggel párosult szorgalom jellemzi ezeket a fiatalokat. No meg az is, hogy e kis mintában körülbelül 98 százalékuk vágta rá a célzott kérdésre: most úgy látja, soha sem fog visszatérni.

• Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről

  105-107

  Nagyné Klujber Márta

  Megtekintések száma:

  169

  Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről.

• A nyelvtudás mintázatai és magyarázó tényezői középiskolás mintában – különös tekintettel az angol nyelvre

  55-71

  Markovics Katalin

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  53

  Az idegennyelv-tudásának mintázatait és szintjét meghatározó tényezők komplex rendszert alkotnak, amelyek együttesen formálják az eredményességet. Napjaink célnyelv használata ugyanakkor teljesen más környezetben és formában valósul meg – részben a digitalizációnak köszönhetően. Tanulmányunk fókuszában középiskolás diákok nyelvismeretének mintázatai (beszélt nyelvek, beszélt nyelvek típusa, nyelvtudás önbevalláson alapuló szintje angolból, nyelvvizsgák száma angolból), illetve a célnyelv használatának hétköznapi formái állnak. A kutatás mintáját egy országos magyar vizsgálat (Magyar Ifjúság Kutatás 2016, N=1548; Magyar Ifjúság 2020, N=1587) két hulláma adja, amely lehetővé teszi az adatok összehasonlítását. A 2020-as adatbázis esetében két regressziós modellt is futtattunk, amely az angol nyelv legalább középfokú ismeretének szintjét, illetve az angol nyelvvizsgák meglétét magyarázzák. A kapott eredmények az angol nyelv dominanciáját, illetve annak erősödését mutatják 2016 és 2020 között, miközben a beszélt nyelvek száma némileg csökkent. A beszélt nyelvek esetében kedvező változás tapasztalható ugyanakkor a nyelvismeret szintjében. Az angol nyelv legalább középfokú ismerete a magyarázó változók széles körébe beágyazott, amelyek között megjelenik a szülők iskolázottsága, az anyagi helyzet vagy a nyelv használatának típusai is (pl. sorozatok és filmek nézése). A nyelvvizsgákkal való rendelkezés alakító tényezői eltérnek a nyelvismeret magyarázó változóitól.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)

  1-157

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  620

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám