Keresés
Keresési eredmények
-
NAGYECSED KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ROMÁK HELYZETÉRE
45-57Megtekintések száma:331A Nagyecseden lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság, köztük a hátrányos helyzetű romák számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Nagyecseden. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt célja a romák helyzetének, továbbá a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a feltárása.
-
A BÖLCSŐDÉK ALAPELLÁTÁSON TÚLI, CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSAI MAGYARORSZÁGON
91-100Megtekintések száma:582Jelen tanulmányban a magyarországi bölcsődéknek a családok támogatására fókuszáló tevékenységét mutatjuk be. A kutatást kérdőíves módszerrel végeztük 2018. március-június közötti időszakban. A kérdőívet online módon megküldtük valamennyi Magyarországon működő, összesen 1225 bölcsődének. 289 intézménytől kaptunk választ, amely az adatbázisban szereplő bölcsődék 23,6%-a. A kutatás célja a bölcsőde átalakult rendszerének vizsgálata és a magyarországi bölcsőde alapszolgálatatásain túl megvalósuló családtámogató szolgáltatások bemutatása. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a bölcsődék alapprogramja lehetővé teszi a gondozási, nevelési alapfeladatok mellett egyéb családi nevelést támogató szolgáltatások biztosítását, de ez nem terjedt el a bölcsődei szolgáltatások között.
-
BESZÁMOLÓ A 4. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRÓL
71-81Megtekintések száma:382Beszámoló a 4. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról
-
A névmáselhagyás (pro-drop) a perzsa nyelvben: esettanulmány kétnyelvű beszélők nyelvhasználatáról
127-136Megtekintések száma:226A kutatás célja, hogy feltárja azon kétnyelvű, perzsa anyanyelven beszélők belső nyelvtani struktúráját, akiknek az angol a domináns nyelvük. Azon kétnyelvűek esetében, akiknek a perzsa az anyanyelvük, de a domináns nyelvük az angol, a domináns nyelv befolyással van az anyanyelvben megjelenő névmáselhagyásra (pro-drop). A null-szubjekt (null-subject) vagy pro-ejtő nyelvek kétnyelvű beszélőinél (mint például a magyar, japán, kínai, szláv és az arab nyelvekben) gyakran előforduló probléma a névmáselhagyás. A tanulmány bemutatja, hogy ezek a kétnyelvű beszélők helytelenül használják az üres alanyokat (null-subject) a mondataikban, valamint azt is, hogy az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek hogyan értik és használják a névmáselhagyás jelenségét. A nem domináns nyelvben az üres névmás (null-pronoun) választása bizonyos beszélők számára elfogad-hatatlannak tűnik, mivel domináns nyelvük nem pro-ejtő nyelv; ezért egyes esetekben a kutatók azt mondhatják, hogy ezek a kétnyelvű beszélők nem beszélnek olyan folyékonyan anyanyelvükön, mint a domináns nyelvükön. A kutatás fő fókusza a kétnyelven beszélő, és az autizmus spektrumzavarral élő, angol-perzsa kétnyelvű gyerekek névmáselhagyás használatának vizsgálata. A kutatásban arra összpontosítunk, hogyan használják a SNI diákok a null-szubjekt formákat a perzsa nyelvben. A vizsgálat célja a nyelv névmási alanyai használatának feltárása kétnyelvű beszélők körében. A kutatás fő fókuszában a kétnyelvű beszélők, valamint az ASD gyermekek angol és fárszi nyelvi preferenciájának és a pro-drop használatának vizsgálata áll.
-
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZVEVŐ KÜLFÖLDI HALLGATÓK TÁRSADALMI ALKALMAZKODÁSÁNAK FELTÁRÁSA MAGYARORSZÁGON
95-109Megtekintések száma:161A Magyarországot választó külföldi hallgatóknak alkalmazkodniuk kell a magyar társadalomhoz. A nemzetközi hallgatók, különösen a doktoranduszok társadalmi adaptációjának ismerete újabb perspektívát adott a felsőoktatási társadalmi adaptációnak. A tanulmány célja a külföldi hallgatók magyarországi társadalmi adaptációjának feltárása volt és az, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodtak a nemzetközi hallgatók a magyarországi társadalomhoz. A tanulmány módszere kvalitatív vizsgálat, ahol félig strukturált interjúkat alkalmaztunk. A tanulmány a demográfiai adatok leíró statisztikáit is ismerteti. A mintánkban hét nemzetközi diák került, akik Indonéziából, Malajziából, Mianmarból, Üzbegisztánból és Irakból érkeztek. Az interjúk angol nyelven készültek. A tanulmány tizenegy kategóriát azonosít a tanulók alkalmazkodásában. Ezek a személyiség, az első meglátogatott hely, az első barát, az adaptációs típusok, az ismerkedés módjai, az időhöz való alkalmazkodás, a társas alkalmazkodás kihívása, a társadalmi alkalmazkodás tényezője, a társadalmi adaptáció beállítása, az önreflexió, valamint egy ismeretlen tevékenység vagy új szokás.
-
A nők hagyományos szerepei a Bukusu közösségben a gyarmatosítás előtti Kenyában
169-185Megtekintések száma:341A nyugati kenyai Bukusu közösség a rendelkezésre álló tudományos források alapján strukturált társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális keretek között létezett. A nemi szerepek markánsan elkülönültek a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok között. Azonban a külső tényezők folyamatosan alakítják a kortárs közösséget, elmosva a hagyományos szerepek közötti határokat. Jelen tanulmány a Bukusu közösségben betöltött női szerepekre fókuszál, feltárva azok kulturális jelentőségét és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatását. A cikk elemzi, hogy ezek a szerepek miként formálták a közösség identitását, valamint befolyásolták a társas és generációs dinamikát. A kutatás céljának elérése érdekében átfogó szakirodalmi elemzést alkalmazunk, amely kiegészül a szerzők Bukusu közösségben szerzett megfigyeléseivel. Az irodalmi áttekintés etnográfiai tanulmányok, történeti szövegek és releváns tudományos művek adatainak szintézisére épül. A tanulmány megállapítja, hogy a Bukusu közösség patrilineáris szerkezete határozta meg a nők hagyományos szerepeit, amelyek közül néhány továbbra is fennmaradt. Ide tartozik a házasság, a termékenység, a gyermekvállalás, a gondoskodás, az élelmezés-biztonság fenntartása, a háztartás irányítása, a tulajdon és vagyon forrásainak biztosítása, valamint a kézművesség. Ezzel szemben más szerepek jelentős átalakuláson mentek keresztül olyan tényezők hatására, amelyek nem képezik e tanulmány fókuszát. Továbbá a női szerepek mélyen beágyazódnak a Bukusu kulturális értékeibe és gyakorlataiba, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi kohézió fenntartásában és a kulturális örökség átadásában. E munka alapot biztosít a nők, a kultúra és a társadalmi változások további tudományos vizsgálatához.
-
Világjárvány hatása a felnőttek társas kapcsolataira
51-62Megtekintések száma:325A COVID-19 világjárvány idején, s az azt követő időszakban is számos kutató foglalkozott a pandémia a társadalomra gyakorolt hatásival, mely változások mai napig szerves részét képezik a lakosság életének. Általánosságban elmondható, hogy a korlátozásoknak köszönhetően jelentősen átformálódott az egyének egészségmagatartása. Kutatásunkban a megkérdezett magyar felnőtteket (n=336) vizsgáltuk, ahol a fókuszban a célcsoport társas kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos tapasztalatainak felmérése állt, a káros szenvedéllyel, lelki egészséggel és a szociális faktorokat tekintve. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a megkérdezettek több mint fele kevesebbet kommunikált és/vagy találkozott az ismerőseivel, barátaival a pandémia idején. A válaszadók 72%-a arról számolt be, hogy jelenleg ugyanannyit dohányzik, míg 36%-uk ugyanannyi alkohol fogyasztott, mint a világjárványt megelőző időszakban. A káros szenvedélyek (alkoholfogyasztás és dohányzás) tekintetében a két változó gyakoriságai között arányosság fedezhető fel. Akik többet dohányoztak, mint a járvány megjelenése előtt, gyakrabban fogyasztottak alkoholt is, s ez igaznak bizonyult a gyakoriságok csökkenésében is. Azon válaszadók, akik a dohányzási szokásaikat tekintve nem tapasztaltak változást, alkoholfogyasztás tükrében is hasonlóan vélekedtek. A megkérdezett nők nagyobb érzelmi kilengést mutattak, mint a férfi válaszadók, amikor a depresszió, reményvesztettség érzések megjelenésének gyakoriságáról kérdeztük őket. A résztvevők túlnyomó többségének (54,8%) összességében romlott a lelki egészsége a pandémia hatására, s a nemek tükrében megállapításra került, hogy a járvány ínséges időszaka inkább a nők (60,3%) lelki egészségére volt negatív hatással, a férfiakkal (46,2%) szemben.
-
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA GYÓGYPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN
31-45Megtekintések száma:1487Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.
-
AZ AGRESSZIÓ MEGNYILVÁNULÁSA A KREATIVITÁSTESZTEKBEN
43-55Megtekintések száma:859Noha az agresszió és a kreativitás kölcsönhatása már az 1900-as évek kezdetétől kutatott terület, annak lehetősége, hogy a kreativitástesztek az agresszió vizsgálatára is alkalmasak lehetnek mégis újszerű. Jelen tanulmányban (egy agresszió-mutató kidolgozását és validálását célzó hosszabb távú kutatás elővizsgálataként) a kreativitástesztekben megjelenő agresszív válaszok gyakoriságára, korrelációira fókuszálunk. Módszer: a Szokatlan használat és a Körök teszt (verbális és nem verbális kreativitástesztek) ingereire adott agresszív válaszok számának különbségeit, korrelációs kapcsolatait elemezzük (N=356 fő). Eredményeink szerint a kreativitástesztek különböző ingereire adott agresszív válaszok száma: a) szignifikánsan különböző (p<0,001); b) nem korrelál jól egymással (max r=0,414); c) függ (p<0,001) a nem és a kor alapján képzett mintaváltozóktól. A kreativitástesztek esetében lehetségesnek tartjuk egy speciális agressziómutató kidolgozását, de e munka során figyelembe kell vennünk jelen tanulmány eredményeit.
-
A nyelvtudás mintázatai és magyarázó tényezői középiskolás mintában – különös tekintettel az angol nyelvre
55-71Megtekintések száma:111Az idegennyelv-tudásának mintázatait és szintjét meghatározó tényezők komplex rendszert alkotnak, amelyek együttesen formálják az eredményességet. Napjaink célnyelv használata ugyanakkor teljesen más környezetben és formában valósul meg – részben a digitalizációnak köszönhetően. Tanulmányunk fókuszában középiskolás diákok nyelvismeretének mintázatai (beszélt nyelvek, beszélt nyelvek típusa, nyelvtudás önbevalláson alapuló szintje angolból, nyelvvizsgák száma angolból), illetve a célnyelv használatának hétköznapi formái állnak. A kutatás mintáját egy országos magyar vizsgálat (Magyar Ifjúság Kutatás 2016, N=1548; Magyar Ifjúság 2020, N=1587) két hulláma adja, amely lehetővé teszi az adatok összehasonlítását. A 2020-as adatbázis esetében két regressziós modellt is futtattunk, amely az angol nyelv legalább középfokú ismeretének szintjét, illetve az angol nyelvvizsgák meglétét magyarázzák. A kapott eredmények az angol nyelv dominanciáját, illetve annak erősödését mutatják 2016 és 2020 között, miközben a beszélt nyelvek száma némileg csökkent. A beszélt nyelvek esetében kedvező változás tapasztalható ugyanakkor a nyelvismeret szintjében. Az angol nyelv legalább középfokú ismerete a magyarázó változók széles körébe beágyazott, amelyek között megjelenik a szülők iskolázottsága, az anyagi helyzet vagy a nyelv használatának típusai is (pl. sorozatok és filmek nézése). A nyelvvizsgákkal való rendelkezés alakító tényezői eltérnek a nyelvismeret magyarázó változóitól.
-
Beszámoló a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról
157-161Megtekintések száma:3902025 április 24-25-26-án került megrendezésre a 10. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia (helyszín: DE GYGYK, Hajdúböszörmény, Désány u. 1-9) a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztőségének Szervezésében. A 3 napos Jubileumi Rendezvény „A MEC_SZ_24_149060 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.” A beszámoló a konferencia eseményeit részletezi.
-
ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ FIATALOK ESETÉBEN
21-30Megtekintések száma:1394A tanulmány a sajátos nevelési igényű fiatalok életpálya-tervezésének megvalósítási lehetőségeit elemzi hazánkban. A téma kifejezetten aktuális, hiszen a szakképzés rendszerének hazai átalakítási folyamata (Szakképzés 4.0, 2020) során egyre inkább kirajzolódik, hogy a szakiskola elsődleges továbbtanulási célként jelenik meg a sajátos nevelési igényű tanulók egyes csoportjai számára. A szakiskolákban képzett szakemberek potenciális munkavállalóként jelenhetnének meg a munkaerőpiacon, mégsem történik meg minden esetben az akadálymentes és automatikus munkavállalás a középiskola elvégzése után. Az életpálya-tervezés - mely a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében kiegészül és egybefonódik az Egyéni Átvezetési Terv készítésével - megoldást jelenthetne a vázolt problémára, ezért a jelen tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet e lehetőség tudatos és szakszerű alkalmazására a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében is.
-
A MAGASAN KVALIFIKÁLT FIATAL MUNKAVÁLLALÓI CSOPORTOK ELEMZÉSÉNEK ÚJ MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGE: A PREKARIÁTUS
7-17Megtekintések száma:323Írásunkban a friss-diplomások munkaerő-piaci jellemzőit mutatjuk be, egy új, eddig még kevesek által használt elméleti megközelítés, a prekariátus szemüvegén keresztül. Célunk annak feltérképezése, hogy az általunk vizsgált általában kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő társadalmi csoportban mennyire jellemzőek a prekariátus jelenség egyes ismérvei. Tanulmányunkban a prekariátus fogalmát, mint egyfajta munkaerő-piaci bizonytalanságot definiáljuk, melyben olyan kedvezőtlen munkafeltételek koncentrálódnak, mint bizonytalan, rövid távú munkák, határozott idejű munkaszerződés, alacsony bér stb. Ezen jellemzők az anyagi biztonság hiányán túl egy általános létbizonytalansághoz, esetlegesen munkaerő-piaci és társadalmi kirekesztődéshez vezethetnek (LaVaque-Manty 2012, Standing 2012). Elemző munkánkban arra keressük a választ, hogy a diplomás fiatalok körében mennyire érhető tetten a prekariátus, mint bizonytalan munkaerő-piaci helyzet, s hogy e jelenség mely fő magyarázó változók mentén értelmezhető a leginkább. Kérdésként vetődik fel, a szocio-demográfiai, a szociokulturális jellemzők, ezen belül a nem, a családi állapot a megszerzett iskolai végzettség szintje (alap- vagy mesterdiploma, Ph.D. fokozat), a szakképzettség jellege, a település típusa határozza-e meg leginkább a munkaerő-piaci érvényesülés mikéntjét? Előzetes eredményeink a nők már korábban is tapasztalt munkaerő-piaci hátrányát erősítik meg. Körükben - a férfiakhoz viszonyítva - például magasabb a határozott munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőpiaci-karrier megszakítása is inkább a nőkre jellemző. A ”Most nem dolgozom, de már volt munkahelyem” kérdésre igennel válaszolók magasabb arányban kerültek ki a nők köréből. Mindez azt jelzi előre, hogy a kevésbé stabil, kevésbé biztonságos munkaerő-piaci jellemzők inkább a nőket érintik.
-
Irán Shahsun nomádjainak történeti antropológiája
35-47Megtekintések száma:191A nomádok olyan közösséget alkotnak, amelynek társadalmi kommunikációs tengelye rokonsági, oksági, valós vagy eszmei kapcsolatok mentén szerveződik. A Shahsunok Irán északnyugati részein, különösen Mughan és Ardabil térségében éltek. Az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartomány egyik legjelentősebb és legismertebb nomád népcsoportja a Shahsunok, akik hosszú múltra tekintenek vissza. A Shahsun nomádok sajátos szokásokkal és hagyományokkal rendelkeznek. Életmódjuk alapvetően az állattartásra épül, míg a mezőgazdasági tevékenységek másodlagos jelentőségűek. Különleges helyi viseletük közé tartozik a Petawa és a Charuq, amelyek az Ilat Shahsun népviseletének jellegzetes elemei. A Shahsunok sajátos művészeti kifejezésmódjai között kiemelkedő szerepet játszanak a kézműves mesterségek, amelyek közül a legjelentősebb a Varnish-szövés. Emellett a zene is fontos része kultúrájuknak; a különböző hangszerek, mint a Reed, Tutak, Tar és Garman, széles körben elterjedtek a közösségükben. Az Arsbaran vidékének természeti szépségei között a Shahsunok hagyományos szállásformákat alkalmaznak, mint a pavilonok, Kome és Chatma. A jelen tanulmány terepkutatásokra, empirikus megfigyelésekre és tapasztalatokra épül, valamint elemző áttekintést nyújt a Shahsunok történetével kapcsolatos szövegekről és dokumentumokról. A kutatás Marcel Mauss francia antropológus mélyreható vizsgálati módszerén alapul, amely a közösségek, így a nomád társadalmak mélyreható megfigyelését és elemzését helyezi előtérbe. A kutatás célja a Shahsun nomádok kultúrájának, hiedelmeinek, vallási gyakorlatainak és társadalmi viselkedési mintázatainak feltárása és elemzése.
-
A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA
29-40Megtekintések száma:2358A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során. Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.
-
A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉS ÉS A KORA GYERMEKKORI NEVELÉS DUBAIBAN
81-94Megtekintések száma:483A kora gyermekkori nevelés és gondozás mind a társadalom, mind az emberek jólétének szempontjából fontossá vált. A megfelelő kora gyermekkori nevelés szilárd alapot teremthet az élethosszig tartó tanulási teljesítményhez, csökkentheti az elvesztett tehetség ígéretek költségeit, valamint a szociális, egészségügyi és még az igazságszolgáltatási rendszerekre fordított kiadásokat is. A kora gyermekkori nevelésen belül a Reggio Emilia az egyik olyan szemlélet, ami népszerűvé vált világszerte, és számos nyugati ország alkalmazza ezt a megközelítést koragyermekkori oktatási rendszerében. Az Egyesült Arab Emirátusokban kedvelt Dubaiban is ez a gyermekközpontú szemlélet vált híressé a kisgyermekes családok körében. Ez a tanulmány a kora gyermekkori nevelést és a Reggio Emilia szemléletet vizsgálja Dubaiban, valamint azt, hogyan jelenik ez meg az Egyesült Arab Emirátusok oktatási rendszerében.
-
ROMA SZÁRMAZÁSÚ EGYETEMI HALLGATÓK JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA SZAKKOLLÉGIUMI MINTÁK ALAPJÁN
43-59Megtekintések száma:370A tanulmány arra vállalkozik, hogy komparatív jelleggel bemutassa a Pécsi Tudományegyetemen és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végzett kutatást, amely fókuszában a felsőoktatásban tanuló roma származású hallgatók családi háttere, identitása, iskolával kapcsolatos sikerei és kudarcai állnak. A kutatást kiegészítettük a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium hallgatóitól gyűjtött információkkal.
-
Roma-magyar együttélési tapasztalatok óvodai környezetben Vasmegyer településen
187-189Megtekintések száma:129Műhelybemutatás-Roma-magyar együttélési tapasztalatok óvodai környezetben Vasmegyer településen
-
AKTIVÍTÁS, SZABADIDŐSPORT
49-58Megtekintések száma:1170Háttér: Jelenlegi életünkben a mozgásszegény, ülő életmód egyre inkább előtérbe kerül. Szabadidőnkben egyaránt megjelennek a passzív és aktív rekreációs trendek és tevékenységek. Az aktív mozgás és a prevenció szempontjából a szabadidős sportnak a szerepe egyre inkább felértékelődik az egészségtudatos fogyasztók körében. Több kutatás is bizonyította, hogy a rendszeres szabadidős sport projektív tényezőt képez számos életmódfüggő betegséggel szemben, így a prevenció egyik kiváló eszköze. Módszer: Vizsgálatunk kérdőívvel vizsgálta a romániai és magyarországi lakosok szabadidős szokásait, a sportban való aktivitásukat, az aktív rekreációs tevékenységekhez való hozzáállásukat, az új módszerekhez való nyitottságukat. A kapott eredményeket SPSS szoftver segítségével elemeztük. Eredmények: Az eredmények azt támasztják alá, hogy a passzív szabadidős tevékenységek (Tv nézés, zenehallgatás, olvasás, internetezés) népszerűek az emberek életében, és a legtöbben ülő életmódot élnek. Azok az emberek, akik szabadidejükben sportolnak több pozitív hatást is észrevettek már magukon. A válaszadók 80-90%-a nyitott lenne az új módszerekre, szívesen venne részt a munkahelyen/iskolában/egyetemen sportos rendezvényeken.
-
„Meg kellene próbálni úgy élni, hogy magunknak parancsolunk” – felnőttkorú fogyatékossággal élő személyek autonómiája és önrendelkezése I.
37-53Megtekintések száma:122A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőtt emberek autonómiáját és önrendelkezési lehetőségeit feltáró kutatás részeredményeit mutatja be. Jelen tanulmányunk az identifikációra, és ezzel összefüggésben a felelősségvállalás és döntéshozatal lehetőségére (gondnokság), valamint a mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben mutatott önállóságra, úgy, mint az öltözködésre, a közlekedésre és az infokommunikációs eszközök használatára irányuló kérdésblokk eredményeit ismerteti. Kutatásunk egyedisége, hogy az autonómia érvényesülését két eltérő nézőpontból vizsgáljuk, egyrészt a fogyatékossággal élő személy, másrészt a gondozó családtag, legfőképpen az édesanya szemszögéből. Kvalitatív módszerrel, félig strukturált interjú segítségével tárjuk fel fogyatékossággal élő emberek autonómiájának és önrendelkezésének érvényesülési lehetőségeit. Célunk annak megismerése, hogy a fogyatékossággal élő személyek felnőttként tekintenek-e önmagukra, lehetőségük van-e az önálló döntéshozatalra, és felelősségvállalásra, illetve milyennek ítélik önmaguk készségeit, képességeit különböző, mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben? További célunk annak feltárása, hogy a családok felnőttként identifikálják-e fogyatékossággal élő hozzátartozójukat, hogyan viszonyulnak azok autonómiatörekvéseihez, illetve segítik-e autonómiájukat, ha igen, hogyan, és milyen módon támogatják annak érvényesülését? Kutatási eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyek korlátozottan élhetik meg autonómiájukat. Nagyobb önrendelkezési szabadságot a mindennapi élettel összefüggő önkiszolgálási és önellátási tevékenységek területén tapasztalhatnak meg. A fogyatékossággal élő emberek válaszaiban megjelenik az autonómia igénye, illetve a függetlenségre törekvés és az önrendelkezés vágya. A családtagok viszonyulása fogyatékossággal élő hozzá-tartozójuk autonómiájához több területen ellentmondásos, és jellemző rájuk a kontrollra való törekvés. A fogyatékossággal kapcsolatos látásmódot továbbra is a képességcentrikus és deficitorientált szemléletmód jellemzi.
-
LUANG-SZIGET: PARTI ÖKOLÓGIAI RENDSZER A LEGKÜLSŐ KIS SZIGETEKEN (ESCAOSD), MALUKU-INDONÉZIA
37-55Megtekintések száma:267A tengerparti közösségek és ökológiájuk elválaszthatatlan egységet alkotnak és kapcsolatban állnak egymással. Luang-sziget közössége, az Indonézia-Maluku tartomány délnyugat-malukui kormányzóságának legkülső szigetein található tengerparti közösségeinek egyike. A Luang-szigeten lakók ökológiai rendszerének megértése elválaszthatatlan attól, ahogyan élik mindennapi életüket, amely aztán a természettel való kölcsönhatás hosszú történelmi folyamatán keresztül tudássá, szokásokká és életrendjüket szabályozó min-tákká halmozódik fel. Ezek az ismeretek és szokások attól a földrajzi környezettől függnek, amelyben élnek, más szóval a természeti környezet is befolyásolja a viselkedésüket és gondolkodásukat. Ez a minta azután szerepet játszik életük harmonizációjának megvalósításában, egyedi társadalmi és kulturális feltételek megteremtésében, amelyek aztán szellemiségükké válnak. Ez a szellemiség a mindennapi életükben is megmutatkozik. A tanulmány ökológiai antropológiai megközelítésű etnográfiai kutatást alkalmaz. Az adatgyűjtés irodalomkutatási technikákkal, interjúkkal, fókuszcsoportos megbeszélésekkel (FGD) és rész-vételi megfigyeléssel történt. A kutatás során etnoökológiai adatelemzési technika alkalmazására került sor. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a Luang-szigeten a közösségi kapcsolatok és a természet közötti hatás tükröződik a mindennapi nyelv használatában, a kommunikációban, a tengeri területek helyi tudáson alapuló kifejezésének képességében és a természeti elemek megjelenítésében a Luang-szigeti emberek társadalmi kultúrájában. E tanulmány eredményei hasznosak az Indonézia legkülső kis szigeteinek ökológiai vizsgálataihoz, valamint a világ negyvennyolc - trópusi és nem trópusi - szigetországának összehasonlításához.
-
14-18 éves középiskolai tanulók fizikai aktivitásának összetevőit befolyásoló tényezők vizsgálata Hajdúböszörményben
111-124Megtekintések száma:405Az elmúlt másfél évtizedben a fizikai aktivitással jellemzőit feltáró kutatások száma jelentősen nőtt. Számos tudományos munka világított már rá a rendszeres mozgás pozitív hatásaira. A kutatás során Hajdúböszörmény középiskolás korosztályának korra és nemre reprezentatív vizsgálatának elvégzésére került sor, a fizikai aktivitást befolyásoló külső és belső tényezők figyelembevételével. Kérdőíves kutatást alkalmaztunk (N=302). A kérdések a szociodemográfiai adatokon túl vizsgálták a fizikai aktivitás összetevőit, annak külső és belső motivációs hátterét. A kérdőívek adatainak rendszerezéséhez statisztikai elemző programot (SPSS Statistics 25.0) használtunk, és ennek segítségével végeztük el a megfelelő statisztikai próbákat. A fizikai aktivitást befolyásoló külső tényezőket (oktatási intézmények hatásai, szülői minta, baráti minta, jövedelmi viszonyok, lakhely adottságai, szabadidő mennyisége) a nemek és a korosztályon belüli életkori csoportok függvényében értelmeztük, saját készítésű kérdőív felhasználásával. A PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) kérdőív segítségével térképezhettük fel a középiskolásokra ható belső motivációs tényezőket (fizikai állapot, külső megjelenés, pszichés állapot, egyéni fejlődés, társas kapcsolatok, mások elvárásai, élvezet, másokkal való vetélkedés). Kutatásunk során összefüggéseket kerestünk a különböző motiváló faktorok és az egyén fizikai aktivitása között. A mozgás külső motívumainak azonosítását kívánatosnak tartjuk a megelőzés céljából végzett mozgásprogramok hatékonyságának növelése miatt. Az eredmények alapján elmondható, hogy az oktatási intézményekben (általános- és középiskola) töltött időszak hatásai csak kismértékben befolyásolják a vizsgált populáció fizikai aktivitását, mely intő jel lehet a testnevelés területén dolgozó szakemberek számára. A vizsgált minta jellemzői az országos felmérések eredményeivel összhangban állnak (fizikai aktivitás mértéke, a nemek között kialakuló különbségek jellemzői). A motivációs tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy az (elsősorban a fizikai) egészségi állapot javítása élvez elsőbbséget, mely különösen fontos, hiszen az elmúlt esztendők kedvezőtlenül befolyásolták a hajdúböszörményi lakosság fizikai aktivitását is. A külső tényezőkkel szembeni elutasítás általános jelenség, mely a vizsgált személyek életkori jellemzőivel is magyarázható, magasfokú autonómia-igénnyel állhat összefüggésben.
-
KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KISGYERMEKKORI NEVELÉS DUBAJBAN A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN
71-80Megtekintések száma:504A „kultúra” kifejezés ugyan vitatott megnevezés és nincs egy mindenki által elfogadott jelentése, a társadalom minden aspektusban foglalkozik a kultúrával, legyen az mindennapi élet és a hozzá tartozó interakciók. Dilemmát jelent a kultúra és a társadalmi kulturális normák elfogadása és bemutatása legfőképpen olyan szociális környezetben, ahol multikulturalizmus van jelen, és, ahol ennek a hatása jobban is érezhető. Nemzetközi iskolákban, és főleg, olyan multikulturális társadalmi körökben mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezek a kulturális változatosságok tisztán észrevehetőek. A világhírű és közismert Reggio Emilia szemlélet, ami sikert aratott számos nyugati országban, utat talált az Egyesült Arab Emirátusok kora gyermekkori intézményeiben is. Ez a tanulmány betekintést nyújt a Reggio Emilia megközelítés megvalósításába a multikulturális Egyesült Arab Emirátusokban, és egyidejűleg összehasonlítja azt Olaszországgal és más nyugati országgal. A cél az, hogy betekintést nyerjünk a Reggio Emilia szemlélet olyan fontos aspektusaira, mint például a tanárok mint kutatók, a gyerekek mint jogokkal rendelkező állampolgárok, a környezet jelentősége, a tananyag mint hosszútávú projekt, és végül a szülők mint partnerek az oktatásban. Továbbá, valóban jelen vannak-e a felsorolt jellemzők a Reggio Emilia óvodákban az Egyesült Arab Emirátusokban? Vagy azt kell feltételezzük, hogy a teljes és pontos implementációja nem lehetséges a Reggio képviselte szemléletnek az Egyesült Arab Emirátusok kulturális sokfélesége miatt, és az Egyesült Arab Emirátusok óvodáit csak inspirálta ez a megközelítés?
-
SPECIÁLIS FELADATOT ELLÁTÓ SZAKISKOLÁK DOKUMENTUMAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ELTÉRŐ GAZDASÁGI STÁTUSZÚ RÉGIÓKBAN
19-31Megtekintések száma:335A tanulmány a szakiskolák lemorzsolódást csökkentő stratégiáinak vizsgálatával foglalkozik az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Nyugat-magyarországi régiókban. Arra keressük a választ, hogy a szak-iskolák és az ott tanító pedagógusok milyen pedagógiai módszereket alkalmaznak a lemorzsolódás csökkentésére. A kutatás dokumentumelemzésen alapul, ami a szakiskolák pedagógiai és szakmai programjainak meghatározott szempontok alapján történő áttekintését foglalta magában. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan jelenik meg a hátránykompenzáció a szakiskolák pedagógiai és szakmai programjában.
-
A digitális képernyő használatának hatása a kognitív-, a mozgás- és a beszédkészségek fejlődésére kisgyermekkorban
125-138Megtekintések száma:120A tanulmány célja, hogy a releváns szakirodalmak és elméleti keretek felvázolásával átfogó képet adjon a kisgyermekkori kognitív-, mozgás- és beszédfejlődés kapcsolatáról, különös tekintettel a digitális képernyők használatával járó kognitív-, mozgás-, és beszédfejlődési problémákra. A tanulmány első részében bemutatjuk a megismerő funkciók, valamint a mozgás- és beszédfejlődés alapvető mechanizmusait és azok kölcsönhatásait, röviden szólunk a megismerési és a végrehajtó funkciók beszédfejlődésben játszott szerepéről is. A tanulmány második részében a hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok és trendek tükrében tárgyaljuk a digitális képernyők gyermeki fejlődésre gyakorolt hatását. Emellett áttekintjük azokat a digitális képernyőhasználattal kapcsolatos irányadó javaslatokat és ajánlásokat, amelyek segítségével a szülők, a gondviselők és a (gyógy)pedagógusok támogathatják a gyermekek egészséges nyelvi fejlődését.