Keresés
Keresési eredmények
-
Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram
Megtekintések száma:180Gerontológiai Napok 2021.
Nemzetközi Tudományos KonferenciaA Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)Szervező Bizottság
Elnök:
Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánjaTagok:
Dr. Bene Ágnes
Dr. Papp Katalin
Dr. Patyán László
Hengspergerné Stomp Ágnes
Rusinné Dr. Fedor AnitaTudományos Bizottság
Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia IntézetOperatív támogatás:
Varga Zsoltné
Buczi Judit
Kiss Gábor
Kirilla György
Séfer Károly
Sajtos Lajos
Bácsi Kinga Bsc. hallgató
Hudák Vivien Bsc. hallgató
Németh Adrienn Bsc. hallgató
Virág Réka Bsc. hallgatóA Konferencia részletes programja
November 25. csütörtök (hibrid)
Levezető elnök
Bene Ágnes PhD.Az előadások nyelve: magyar
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c2189:00 Megnyitó
Dr. habil. Móré Marianna, dékán
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar9:20 Köszöntő
Jászai Menyhért alpolgármester
Nyíregyháza Megyei Jogú VárosPlenáris előadások
9:30
Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
Prof. Dr. Tóth Miklós
egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
elnök, Magyar Sporttudományi Társaság10:20
COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet
10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium10:50
„IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTALWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Résztvevők:
Résztvevő képzési szakemberek:
Kisdi Réka, Szalai Eszter
Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
Dr. Patyán László
(Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)Résztvevők idősügyi referensek:
Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)
10:50
SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKONWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)
10:50
Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
Institute, Institute of Humanities in Helping Professions11:05
Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem11:20
Suttogó idősek és nyitott fülek
Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ11:35
COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)11:50 Diszkusszió
12:00 A Szimpózium zárása
Virtuális Poszter
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b912:00
A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás
12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.13:00 SZEKCIÓK
„A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4Levezető elnökök:
Rusinné Dr. Fedor Anita
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Dr. Sárváry Andrea
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)13:40
A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)14:30
A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)14:50
Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)15:10
Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)„B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök:
Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)13:20
A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)14:50
Az időskori depresszió
PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)„C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672eLevezető elnök:
Dr. Móré Marianna
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Idősödő rendvédelem
Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)13:20
A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)13:40
PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Hogyan érdemes időskorban táncolni?
Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)„D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6Levezető elnök:
Nádasdi Kristóf Zsolt
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)14:30
Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
„Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
Réti Éva (Pannon Egyetem)15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL
15:00
SZIMPÓZIUM
KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
(egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés
15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)16:05-16:10 A Szimpózium zárása
15:00
„MNKSZ” KEREKASZTAL
A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
15:00
Szigorúan 60 év felett
Ferenczi Andrea
elnök, MNKSZ15:15
Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
Hajós Katalin
média szakértő, MNKSZ15:30
Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
Modláné Görgényi Ildikó
szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ15:50-16:10 Diszkusszió
16:10 A Konferencia első napjának zárása26 th. November Friday (online)
Host:
Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
Language: English
Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:15
Opening Ceremony
Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
University of Debrecen Faculty of HealthPLENARY SESSION
9:20
Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
Dr. László Patyán
(University of Debrecen)9:50 – 10:50 MORNING SESSION
Host:
Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:50
The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
Marzanna Farnicka PhD.
(Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)10:10
Quality of life for social care centre clients
Alondere Linda
(Riga Medical College of the University of Latvia)10:30
Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
Igor Karnjuš
(University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)10:50-11:00 Coffee break
11:00 – 12:20
SYMPOSIUM
“COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUMWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91aChairs:
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
Associate Professor, University of Gdańsk,
Győző Pék PhD
ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of PsychologyParticipants:
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
Adrienn Kaszás, PhD student,
Balázs Őrsi, Assistant Professor,
University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:00
Introduction
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:05
The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania11:20
How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:35
Introducing an international project. Aims and beginnings
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:50
Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology12:10 – 12:25 Discussion
12:30 Closing of the Symposium
12:30-13:00 Lunch time
AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. Katalin Papp
(University of Debrecen Faculty of Health)13:00
Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
Jitka Doležalová
University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences13:20
Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
PhDr. Libová Ľubica
(Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)13:40
Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
Dr. Iqbal Majeed Abbas
(Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)
Virtual Poster14:00
Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
PhDr. Mgr. Vavro Michal
(Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)14:10-14:20 Coffee Break
14:20-16:20 Parallel sections
LATE AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. László Patyán
(University of Debrecen Faculty of Health)14:20
Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
(* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
** Aksaray University, Faculty of Health Science)14:40
Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
Irén Godó, Dalma Tóth
(University of Debrecen)15:00
Local community practices to improve healthy aging in the North
Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
(Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))15:20
Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
Dr. S. Jean Szilagyi
(St. Joseph College of Maine
Ohio Department of Health)15:40
Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
Dr. Ellen L. Csikai
(University of Alabama, School of Social Work)16:00
Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
*Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
**Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
*** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.16:20
Growing Ageing Population and European Policies
Rehana Sindho Kabooro
University of DebrecenVirtual Poster
16:40
Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
Hanna Liberska
Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland
14:20-15:20Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1
Hosts:
Ágnes Bene PhD.
(University of Debrecen)
Andrea Ferenczi
(AWCDH)14:20
Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow14:40
A step forward with the help of a friend of older persons
Susan B. Somers
president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse15:00
Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
Willeke van Staalduinen
CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action16:50 Conference Closing Ceremony
-
University of the Third Age at the Faculty of Health and Social Sciences, the University of South Bohemia
45-46Megtekintések száma:83The goal of the paper is to present almost 30 years of activities of the University of the Third Age at the Faculty of Health and Social Sciences, the history of which started in 1992.
The first discipline called Care of Humans and their Health was opened by the University of South Bohemia in the academic year 1992/93. The elderly were offered an educational six-term health and social program, while three hours of direct lessons and two counseling sessions a week (“senior Thursday) were subsidized. The students had to sit for unmarked and marked examinations, and to process and defend a thesis at the end of their study. In July 1995, 28 graduates were awarded a certificate on an extramural education in a festive ceremony. The implementation of the discipline of Care of Humans and their Health confirmed that even a non—professional leisure-time education could be provided at an “academic” level. A comprehensive view of education enabled to identify areas that should be taken into consideration during the education of elderly adults. They include areas relating to computer and functional literacy, cultivation of leisure time, culture of the interpersonal mutuality, and the human being (looking for the sense of life and higher goals).
In the course of the thirty-year history of the University of the Third Age many activities have developed and the conception has extended. The new educational subject called Man in Health, Disease and Distress was transformed into a two-stage program offering the choice of the length and type of the educational program. The option A represented the choice of an integral and topically closed discipline while the options B and C represented the choice of the educational demandingness and inclusion in the European educational program called SoLiLL: Self-Organized Learning in Later Life. Furthermore, a conception of an extending program called Quality of life in the Old Age and other programs were offered to the elderly living in our region. As a part of the project activities, the elderly were involved in the projects of Phare a Interreg IIIA. The conception of the University of the Third Age at the Faculty of Health and Social Sciences of the University of South Bohemia enables the applicants to complete an integral educational program, lecture blocks/cycles with various topics, and, at the same time, a unique research program called “Golden Path” focused on the Czech-Austrian border area can be completed. The uniqueness of the educational research program is evidenced by two translated monographs called “Wallern und Wallerer (Volary a Volarští - Volary citizens and Volary)“ and „Der Goldene Steig“ (Zlatá stezka – Golden Path) by the indisputably most important expert and researcher of the Golden Path, a historian living in Bavarian Waldkirchen. -
Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care Centers in Baghdad City - Iraq
9-10Megtekintések száma:126Violence is widespread, affects women of all cultures globally, breeds in silence, it is an important cause of physical, psychological reproductive health problems.
Method:
A cross sectional design was utilized to assess the types domestic violence and it's impacts of upon reproductive health during corona virus pandemic among women attending primary health care centers in Baghdad City - Iraq
A non-probability sample of (150) women who expose to violence was selected during the period from 26th Jun to 18th Mar. 2021. Data was collected by filling out the questionnaire, and the validity and reliability were determined through the pilot study, and descriptive and inferential statistical methods were used in analyzing the data.
Results:
The results of the study revealed that most of the study sample were subjected to hitting (86%) and slapping (83%) during their daily lives, controlling their behavior (90%) and abuse or the use of force during sexual relations (75%), while preventing them from using some social networking sites(84%). According to the R/S, the result was psychosocial violence was high level, and physical and electronic violence was medium level, while sexual violence was low level, The study finding indicated that all study samples suffer from at least one impact of domestic violence on them during childbearing age, but most of the study sample considered psychosocial violence to be the most influential on their lives than others. The study recommends that women will be screened for any type of domestic violence during childbearing age. Incorporating domestic violence topics into education curricula, using social media, the availability of health services, and supporting the strengthening of cooperation between social agencies, justice and the police through law enforcement and research to promote and protect women's rights. -
Várható és lehetséges életminőség és élettartam rejtélye
97-114Megtekintések száma:197Az utóbbi évek eseményeinek hatására egyre inkább felértékelődik az egészség, s annak megőrzése. Az egészség tényezői egyben életmódunk elemei, az egészséges életmód kialakításában pedig az egyénnek kiemelten nagy szerepe van. Az életmóddal összefüggő betegségek (civilizációs betegségek) ma Európában az elsőszámú halálozási okokat jelentik. Jelen tanulmány fő témaköre a várható és a lehetséges életminőség és élettartam rejtélye. Szakirodalmi feldolgozás során választ kerestünk arra a kérdésre, hogy melyek az egészséget, életmódot leginkább befolyásoló tényezők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatfeldolgozása alapján feldolgoztuk a magyar lakosság általános egészségi állapotát vizsgáló egészségügyi statisztikák eredményeit. Ezt követően ismertetjük az egészség pilléreit és szerepüket az egészséges életmód kialakításában, valamint az egészség pilléreinek életmódba való beépítését ösztönző egészségturisztikai szolgáltatásokat az idős generáció számára.
-
Determinants influenceing the mental health of older people (60 years +) in Botswana
33-35Megtekintések száma:64Ageing society is a reality for many people in developing countries than in the past. Governments are facing major challenges in safeguarding the mental health of older people and health care systems to deal with this demographic shift. The mental health of older people is an important indicator of the level of their health-related quality of life. The situation of older people in Africa, concerning their mental health and well-being, is a matter of growing attention among researchers and policymakers alike. There is a common perception in connection with the aged population reporting poor mental health status and a greater need for healthcare. However, there is few research on the disparities of older people relating to healthcare in Sub-Saharan Africa, especially in Botswana. There is a tendence of ever-increasing number and population proportions of older people representing both opportunities and challenges. Some of these challenges include the prevention and management of anxiety, depression, and somatization, which are the most common mental disorders in primary health care the world over. Previous research has shown that the three disorders are highly comorbid because of the need for prevention and mitigation of all three.
-
Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
19-20Megtekintések száma:89The population aged 60+ constitute a considerable part of patients needing nursing care. A subjective assessment represents an important aspect that needs to be respected in nursing care and included in the care provided.
The goal of the paper is to draw attention to the importance of a subjective assessment in the population aged 60+.Method:
The study was performed in the South Bohemian Region. The study was quantitative and this part was carried out using a non-standardized questionnaire. The questions were particularly focused on the assessment of the social situation, health and everyday activities. The study was focused on the population aged 60+; it included the total number of 498 respondents.Results:
Motor diseases, followed by cardiovascular and respiratory diseases, were perceived as the most serious. Motor and malignant diseases had the highest influence on performing everyday activities. On the other hand, these activities were least influenced by cardiovascular diseases. The worst assessment for the physical and psychological state was awarded by respondents with cancer, which was also reflected in low satisfaction. Respondents with cardiovascular or metabolic diseases perceived their physical and psychological health best. However, from the point of view of the assessment, it needs to be mentioned in which environment the respondents lived. E.g., respondents with cardiovascular diseases mostly stayed at the home setting, which could influence their assessment and their satisfaction with the state of health. Respondents with malignant diseases spent more time at hospitals or nursing homes, which can influence the assessment of their state of health.
The results show that the patient subjective views of their own disease and associated issues need to be included both in the nursing care and in the comprehensive multidisciplinary care. This sensitive information cannot be obtained from any objective assessments performed in nursing care. -
Challenges to Mental Health Security and Safety of Older Adults in the U.S.
3Megtekintések száma:134Although rates of Covid-19 infection are lower for older adults, the mortality rates are higher than all other ages. While the health challenges are evident, the mental health effects of the pandemic are less evident. The term “compassionate ageism” has been used to describe protection of all older adults as vulnerable groups, however it overlooks individual factors that may mitigate risk and enhance mental health aspects of coping with the realities of the pandemic. Isolation and separation from families and once enjoyed activities, whether residing in their own homes or long-term care facilities, has taken an immeasurable physical and mental health toll on older adults. Safety and security for mental health as well as physical health must be considered in any strategy to try mitigate the effects on the quality of life of older adults during this critical time in our history.
-
Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?
2-29Megtekintések száma:362A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.
-
Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh
11-14Megtekintések száma:104The established fact is that the population with the highest consumer of healthcare services is the elderly because of the increasing demand for adaptive health services accessible to the elderly. As the elderly continue to age, there is a decline in the health condition, developed societies have explored and employed several multidisciplinary approaches to the care of the elderly. The focus is on social work as a profession.
-
Adult education on digital, health and data literacy for citizen empowerment: the TRIO project
57-59Megtekintések száma:41Older adults often live with chronic conditions for extended periods, leading them to make daily decisions about managing their illnesses, including lifestyle choices, diet, and medications (Alqahtani &, 2022). Even before the rapid growth of digital health, this was already a challenge they faced. However, the swift expansion of digital health has introduced certain advancements that have somewhat eased health management for caregivers and older adults. On the other hand, while digital health literacy empowers individuals to adopt healthier lifestyles, people in vulnerable conditions, which often includes older adults (Jung , et al., 2022), namely those with limited socioeconomic resources, encounter difficulties in keeping up with technological progress.
-
Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
21-24Megtekintések száma:110Caring for the elderly is a challenge for any society even if it is a family or institution related issue (Bánlaki 2006). Numerous researches on the care of the elderly have been published, which help to make the care of the elderly as effective as possible (Djellal, Gallouj 2006). Within the framework of our research, we undertook to examine the attitudes (Arlotti, Aguilar-Hendrickson 2017) and experiences of the Roma towards elderly care.
Our aim was to explore the opinions of adult Roma people on the topic, as well as to identify possible cultural peculiarities in this issue (Hajime et al 2006; Da Roit 2010; Kehusmaa et al. 2013; Szabóné 2018).Method:
We have selected Roma adult people living in Budapest as our target group, most of them perform manual labour, who in the near future are likely to face the issue of caring for their elderly relatives or are already facing it in the capital. We have chosen this target group because there is a wide range of social services in the capital, and this gives us an insight into the confidence or lack of confidence in the social care system. The situation of the Roma elderly in the Hungarian social context is discussed with a nuanced approach based on Roma studies. The opinions and thoughts of 20 Roma adults are highlighted in our presentation, with whom we interviewed. We compiled a semi-structured set of questions for the target group. We tried to capture the attitude of the Roma towards elderly care along different dimensions (Allport, Lindzey 1960; Örkény, Vári 2009): individual responsibility (Nárai 2019) patterns of the family (Bánlaky 2001), financial and other resources (Bourdieu 1999) - assistance, trust in the social care system, readiness for elderly care (Heimlich 2008). Our research was carried out in November 2021 in compliance with the measures associated witht he COVID-19 situation. The interviews took 40-75 minutes long on average per person.
We compare international trends within formation on elderly care in Hungary and data on the health status of elderly Roma in Hungary (Kodner, 2006).Results:
The uniqueness of our research lies in the fact that we present the strategies of the Roma related to care in the Hungarian social reality, we identify practical problems and challenges, which can even be a breeding ground for future social policy measures (Schwiter et al. 2015). Poverty among the Roma, as well as discrimination and lower life expectancy compared to non-Roma (KSH, 2015) all contribute to the decision-making of Roma adults regarding the care of their elderly relatives, which is confirmed by the answers found in the interviews and the possibilities and strategies formed by the elderly care system (Kovács 2006). Our results showed that access to various social benefits, such as home help and public health care among others is affected during elderly care, and also has a key role to play, but also information among the Roma. In addition to trust in the social care system, financial means or lack of the influence coping strategies for elderly care. The results obtained can be used even for prevention projects aimed at local health preservation, or for any program aimed at improving the health status of the Roma.References
Allport, G. W., Vernon, P. E., Lindzey, G. A. (1960): A study of values, 3rd ed., Boston, Houghton.Mifflin.
Barbara Da Roit (2010): Strategies of Care. Changing Elderly Care in Italy and the Netherlands. Care and Welfare
Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.
Bánlaky Pál (2006): A család belső működése – A családon belüli kapcsolatok dinamikája. In: Czibere Ibolya (szek.) (2006): Családszociológia szöveggyűjtemény. Debrecen.
Bourdieu, Pierre (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 156-177.
Faridah Djellal, Faïz Gallouj (2006): Innovation in care services for the elderly. The Service Industries Journal. Volume 26, 2006 - Issue 3
Hajime Orimo,Hideki Ito,Takao Suzuki,Atsushi Araki,Takayuki Hosoi, Motoji Sawabe (2006): Reviewing the definition of “elderly”. Geriatrics Gerontology, Volume 6, Issue 3 149-158.
Helmich K. (2008): A generativitás fogalma és a nemzedékek egymásrahatása. In: Gyáni G., Láng M. (szerk.): Generációk a történelemben. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesülete és a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági Társadalomtudományi Kara, Nyíregyháza (2008) 115-120.
Karin Schwiter, Christian Berndt, Jasmine Truong (2015): Neoliberal austerity and the marketisation of elderly care. Social & Cultural Geography Volume 19, 2018 - Issue 3: Placing care in times of austerity
Kodner, D., and C. Spreeuwenberg. 2002. “Integrated Care: Meaning, Logic, Applications and
Implications – A Discussion Paper.” International Journal of Integrated Care Vol. 2 (October-December).
Kovács Éva (2006): Mari ésaz ő „cigánysága” – avagy a narratíva helye és ereje az etnicitás kutatásában. Tabula, 2006 9 (I):41-52.
KSH Statisztikai Tükör (2015). A hazai nemzetiségek demográgiai jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nemzetiseg_demografia.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021. 11. 03.)
Marco Arlotti, Manuel Aguilar-Hendrickson (2017): The vicious layering of multilevel governance in Southern Europe: The case of elderly care in Italy and Spain. Social Policy Administration, Volume52, Issue3, May 2018, 646-661.
Margaret McAdam (2008): Frameworks of Integrated Care for the Elderly: A Systematic Review. Ontario Ministry of Health and Long-Term Care.
Nárai Márta (2019): A lokális társadalmi szerepvállalás, felelősségvállalás szereplői – egyesületek, alapítványok a helyi közösségek/helyi társadalom szolgálatában, Ünnepi tanulmánykötet a 70 éves Gáspár Mátyás tiszteletére, Magánkiadás, 151-161.
Örkény Antal – Vári István: Szempontok és kérdőjelek a magyarországi roma kisebbség tanulmányozásához. Fundamentum, 2009. 2. szám, 5-15.
Sari Kehusmaa, Ilona Autti-Rämö, Hans Helenius, Pekka Rissanen (2013): Does informal care reduce public care expenditure on elderly care? Estimates based on Finland’s Age Study. BMC Health Services Research 13, 317.
Szabóné dr. Kármán Judit (2018): A magyarországi cigány/roma népesség kulturantropológiai és orvosantropológiai megközelítésben. Romológiai füzetek 2. DRHE, Debrecen, 5-76. -
How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?
50-54Megtekintések száma:82The goal of the paper is to draw attention to the importance of telemental health and how it can contribute to reducing the loneliness and isolation of the elderly, by reviewing the literature. The author briefly presents how the use of digital technology has contributed to the social and mental health care of the elderly during the coronavirus epidemic, and what changes have taken place. The study concludes with recommendations for the use of ICT by social workers and the development of telemental health services for the elderly.
-
COVID-19, lockdown, elderly. Experiences of the follow up research among active older adults 2020-2021.
40-42Megtekintések száma:166Introduction, aims:
The COVID-19 pandemic caused invaluable harms on the World during last two years. Among all economic and societal consequences the negative effects for elderly people was also apparent. Researches - among others - focused on the age related inequalities for accessing and using services, economic disadvantages, the decline of psychical, physical and mental conditions, reduced quality of life, increased level of loneliness, stress and depression, such as the increase and new faces of ageism.
This research focused on the individual and organizational consequences of COVID – 19 pandemic and the effects of the state interventions followed by. The target group were identified as active seniors who have leading positions in different local and regional senior’s associations. These people were affected individually as a member of the age group and as an experts with organizational responsibilities as well.Research method:
We chose a qualitative follow up (longitudinal) research method that was committed by semi structured phone interviews, recorded and anonymised. The time of the two data record focused and followed the main Hungarian waves of the pandemic: May – June in 2020 and June – July in 2021. Sample were collected from all districts of Hungary (n=42).Main research topics were:
- The situation of the older adults (experiences about the local older people, daily life, problems, issues, social connections)
- The life in the organization (activities, new initiatives, problems, issues)
- Individual experiences (fears, daily life, social connections, shopping habits, use of ICT, vaccination).Results:
We found significant differences on the personal life situation and the perception of pandemic and related interventions during the two waves. Pandemic situation may influenced these results. The age related “stay at home campaign” made more difficulties for the older people during the first wave, meanwhile related interventions weren’t so strict during the second wave by introducing shopping timeline for older people and night curfew for all in the late nights. Even first wave did not cause such harm like the second one in Hungary.
During the first wave we found older people as a rule following citizens. They followed all the restrictions and regulations strictly. Life situations mainly were determined by the living conditions, that is means the ones who lived in the countryside mainly a house with garden experienced less negative effects than those, who lived in the housing estate area (first wave mainly fall on March – May).
Older people reported increased importance of the local authorities. With the lack of central supporting interventions, local authorities played main role for local support, care and security. If the local government took care of older people they felt safety. Less interventions and coordination made older people insecured.
The second wave made new situations for people. Older adults became one of the first target groups in vaccination and people started to cope with the pandemic.
Older adults became more critical with governmental interventions.
Critics focussed on the
- pandemic related communication, the vaccination (older people mainly got Shinofarm vaccine that was not accepted in the EU at that time),
- difficulties with the availability of health services, and
- they experienced increased economic problems.
The life in the organization: during the first wave we found frozen life of the seniors organization, cancelled and delayed programmes. Some initiatives were also reported. People preferred to keep contact via phone instead of using another ICT tools. Some of the answerer worried about the community life, how they can restart after the pandemic, others preferred the forthcoming chance for personal meetings.
Seniors organisations may play an important role of the senior’s life by organizing free time and social activities, advocacy, and many other aspects of active ageing. As we made a first extract of this research further analyse will focus more on the good examples and new initiatives on the social, community and organizational levels. -
Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
29-30Megtekintések száma:103Introduction:
Spiritual care is an important component of holistic care in nursing. However, health care workers are not unanimous in who is responsible for the spiritual care of patients. It is likely that nurses are best suited to provide spiritual care because of the nature of their work, which requires constant contact with patients. Yet, meeting spiritual needs is not well defined in the role of nurses and is not always taught comprehensively in formal nursing education programmes. The aim of this study was to explore the extent to which nurses working in social care settings implement interventions related to spiritual care in their daily practise, how they perceive their knowledge of spiritual care, and the extent to which this dimension of care was included in their nursing education programmes.
Methods:
A non-experimental quantitative descriptive research study was used. In April 2020, 214 nurse assistants and registered nurses from 12 nursing homes in Slovenia participated in the study. The questionnaire used in the study included 12 statements related to 3 main areas: i) knowledge of the concepts of spirituality and religion, ii) implementation of spiritual/religious interventions in daily practice, iii) spirituality in nursing education. The individual statements were rated by the respondents on a 5-point Likert scale (1 - strongly disagree to 5 - strongly agree). The questionnaire had adequate internal consistency (Cronbach alpha = 0.857). Data were described using calculated means, Mann-Whitney U test, and Spearman correlation coefficient. A p-value ≤ 0.05 was considered significant.
Results:
Regular spiritual assessment of nursing home residents is rarely performed by nurses (x̄=2.73, s=1.03). Female nurses (U=2191.500, p=0.008) and nurses who described themselves as religious (U=3314.000, p=0.001) implement spiritual/religious interventions in daily practice to a greater extent; they also expressed higher knowledge of the concepts of spirituality and religion compared to the others (religious/non-religious: U=2920.000, p=0.000; female/male: U=1885.000, p=0.000). The implementation of spiritual/religious interventions in daily practice correlated positively and statistically significantly mainly with self-perceived knowledge of the concepts of spirituality and religion (r=0.495, p=0.000) and the extent to which the content of spiritual care was represented in their nursing education program (r=0.494, p=0.000). However, nurses emphasized that the concept of spirituality and spiritual care tended to be poorly represented in formal nursing education programs (x̄=2.76, s=0.89).
Discussion and conclusions:
Individual characteristics, particularly self-reported religiosity and gender, appear to have an important influence on the implementation of spiritual/religious interventions in daily practise. In addition, our study suggests that the level of knowledge about the concepts of spirituality and religion influences nurses' willingness to implement spiritual care with their residents. Therefore, nursing educators need to develop curricula that include strategies to increase trainees' awareness of spiritual care. Current international research efforts on perceptions of spirituality and spiritual care in nursing offer important contributions to understanding the role of nursing in relation to spirituality and to developing educational content and approaches for both undergraduate and lifelong learning in nursing. -
Growing Ageing Population and European Policies
27-28Megtekintések száma:109Introduction to Social change due to aged population
Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.
Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.
-
Local community practices to improve healthy aging in the North
25-26Megtekintések száma:110The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.
Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.
The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.
Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing
Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.
Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people
The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.
Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people
Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.
Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.
-
Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
135-138Megtekintések száma:315Bevezetés, problémafelvetés
Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.Módszertan
Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).Konklúziók
Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.Irodalmak:
Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18) -
Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
43-44Megtekintések száma:67Objective:
Special Care Units (SCU) in long term care health facilities are named to indicate "unique to diagnosis" or a level of care. The purpose of this study was to explore perceptions among caregivers and licensed nurses in selected nursing homes in Ohio and Pennsylvania and New York, as they pertained to the differences in care to Alzheimer's elders in SCUs. It examined the education and experience of staff and the satisfaction of this staff as it pertained to stress and wages.Background:
Long-term caregivers often experience stress, resulting in "burn-out" as a consequence of limited training, levels of care required, cognitive decline of elders and family expectations. The caregivers, on SCUs, environmentally designed for the elders with cognitive decline, need specialized training in the physical and mental dimensions of the various forms of dementia, Alzheimer's type.Methods:
The study used a qualitative research design with a survey questionnaire and one-on-one interviews with administrators and human resource directors. A pilot study of SCUs in Ohio and Pennsylvania and New York was initiated. The population was the employees of these SCU. The levels of employees questioned included: Executive director/Administrator, nurses, nurse aides, housekeepers and activities staff, laundry and social service workers. The procedure was standardized to enhance the reliability of the data. The respondents were notified in advance of the specific application of their answers and were afforded the opportunity to receive a monetary donation to the SCU of their respective facilities.
An Eden Alternative Home, with a program of goals and missions characterizing enhancement of an elder's life, a home-like environment and family-centered staff and care, in a very rural area of Pennsylvania, was also engaged to contrast and compare the hypotheses of the study.Results:
On the SCU, less than 5 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. In the Eden Home, 100 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. On the SCU, less than 18 percent were satisfied with the quality and quantity of specialized and extensive training. In the Eden Home, 100 percent of the staff was satisfied with their specific training. On the SCU, using a Leiken scale, more than 55 percent felt that they should receive higher wages. In the Eden home, the results were the same. However, the longevity of the employees was 13.5 years as opposed to only 3.25 years in the SCU in other homes.Conclusion:
These findings suggest there is a need to examine, expand and intensify the training of all caregivers on a special unit for the elders afflicted with dementia, Alzheimer's type. -
Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study
44-45Megtekintések száma:48Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.
-
An exploratory metaphor analysis on the perceptions of nursing students about the concept of aging
30-42Megtekintések száma:180Purpose: The aim of this study was to reveal the perceptions of nursing students about the concept of aging through metaphors.
Methods: The basic qualitative research design was used to evaluate the metaphors of nursing students regarding the concept of aging from their perspectives. The study sample consisted of 104 senior nursing students at Aksaray University in the 2021-2022 academic year. A purposive sampling method was used. "Metaphoric Perceptions Data Collection Form", which was prepared by the researchers in line with the literature, was used as a data collection tool. The form consists of two parts. In the first part, the demographic characteristics of the students were investigated. In the second part, the sentence “Aging is like … because … ” was given to reveal students' metaphors regarding the concept of aging. The metaphors developed by the students regarding the concept of old age were analyzed and interpreted with Metaphor Analysis. Metaphor analysis has been associated with content analysis.
Results: The mean age of the students participating in the study was 21.65±0.99 (min: 20, max: 25). Of students, 68.6% were female, 33.3% lived in city, and 84.3% had nuclear family. About half (50.0%) of their grandparents lived in their house. Of the students, 39.2% thought about living with your parents when you start a family in the future; 52.9% lived with older adults aged 65 and over until now; 92.2% cared for an older patient during clinical practice; and 74.5% wanted to work in a health institution serving the elderly after graduation. Students produced a total of 102 valid metaphors for the concept of aging. Four main themes were obtained from the data. The main themes were aging as an ending story, a need for care, attention, and support, a new beginning, and a source of life.
Conclusion: Nursing students' metaphors about aging are generally negative, but also contain expressions of respect.
-
Action for smart healthy age-friendly environments
47-48Megtekintések száma:78Smart, adaptable and inclusive solutions can help improve and support independent life throughout the course of life, regardless of age, gender, disabilities, cultural differences and personal choices.
A holistic approach that optimizes social and physical environments, supported by digital tools and services, allows to provide better health and social care, promoting not only independent living, but also equity and active participation in society. This approach follows the United Nations' line-up, with the Sustainable Development Goals (in particular Objectives 3 and 11), stating that sustainable environments for all ages represent the basis for ensuring a better future for the entire population.
The challenges of different sectors, such as ICT, the building industry and urban planning and the health and social care, as well as those of citizens and their communities are interlinked. Responding to these challenges will foster awareness and support for the creation and implementation of smart, healthy and inclusive environments for present and future generations.
From this insight, a new concept was developed and well received: Smart Healthy Age-Friendly Environments (SHAFE). The by the EC approved Thematic Network of 2018 evolved into a Stakeholders Network of about 170 organisations and it is represented in several European projects and networks. COST Action NET4Age-Friendly brings together over 320 researchers from 46 countries. Capacity building to support the implementation of SHAFE is present in Erasmus+ projects.The presentation will give an overview of relevant development and insights to support the building of smart, inclusive societies.
-
Burnout syndrome in healthcare profession
20-21Megtekintések száma:41Burnout syndrome is a current topic. Helping professions are most at risk. We include the profession of nurse to these professions. The work is demanding, it requires mental endurance and physical fitness. Nursing profession is one of the most risky one in relation to burnout syndrome.
-
A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
126-129Megtekintések száma:188Pályázati támogatás:
HEAlthy Life ALLiance for Health Tourism Education Development and Reorganisation – HEAL-ALL. Erasmus+ pályázat száma: 2020-1-HU01-KA203-078799Bevezetés
A SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) felmérés egy olyan európai szintű projekt, amely egy panel-adatbázist fejleszt és gondoz az ötvenéves vagy annál idősebb egyének egészségére, társadalmi-gazdasági helyzetére, valamint szociális és családi hálózataira vonatkozó adatok vonatkozásában. A SHARE adatbázis kialakítása 2004-ben indult, tizenegy ország bevonásával. A kezdeményezés a népesség elöregedésével járó növekvő kihívásokra keresi a megalapozott válaszokat. A felmérések során a szervezők eddig nyolc adatgyűjtési hullámot hajtottak végre, amelyek lefedik az Unió összes kontinentális országát, valamint Svájcot és Izraelt. A 8. adatgyűjtési hullám végrehajtásának közepén kezdődött a COVID-19 járvány - a várható interjúk körülbelül 70 százaléka készült el 2020 márciusára - a terepmunkát ekkor az összes résztvevő országban fel kellett függeszteni. A szervezők elhatározták a felmérések folytatását; telefonos interjúk (CATI) elkészítésével. Jelentősen lerövidítették az eredeti kérdőívet és kiegészítették a kérdéslistát a COVID-19 élethelyzetre vonatkozó kérdésekkel.Az előadás célja a SHARE COVID-19 adatbázisának feldolgozásával kapott eredmények bemutatása – fókuszálva a magyar válaszadók egészségi állapotának helyzetére, egészségmagatartására a felmért országok polgáraihoz viszonyítva.
Anyag és módszer
A 2020-as nyolcadik SHARE felmérésben 28 ország vett részt. A válaszadók és kérdezőbiztosok egészségvédelmének okán a telefonos interjúk (CATI) alkalmazása volt az elsődleges ajánlott mintavételi alternatíva a korábbi személyes interjúkkal szemben. A válaszadók száma a módosított kérdőívre 54.567 fő volt. A magyar válaszadók 1053-an voltan – a teljes minta 1,9%-a. A kérdések csoportjai a következő öt fő területet érintettek:Egészség és egészségmagatartás. Általános egészségi állapot a COVID-19 járvány kitörése előtt és után, biztonsági intézkedések betartása (pl. szociális távolságtartás, maszk viselése, higiénés „viselkedés”).
Mentális egészség. Szorongás, depresszió, alvási problémák és magány a COVID-19 járvány előtt és után.
Fertőzések és egészségügyi ellátás. A COVID-19-hez kapcsolódó tünetek előfordulása, a tesztelés és kórházi kezelés tapasztalatai, orvosi kezelés elmaradása, a kezelésekkel való elégedettség.
A munka és a gazdasági helyzet változásai. Munkanélküliség, üzletek bezárása, otthoni munkavégzés, munkaidő- és jövedelemváltozások, anyagi támogatás viszonyai a megkérdezettek között.
Közösségi hálózatok. A családdal és a barátokkal való személyes kapcsolattartás változásai a járvány hatására; segítségnyújtás, személyes gondoskodás – az adott és kapott segítségek.
Az elemzések során hagyományos statisztikai leíró és elemző módszerek, valamint a rough set analízis egyes elemzési módszerei kerültek alkalmazásra. A minta súlyozására a számítások során nem került sor. Alkalmazott programcsomagok: SPSS V22, Excel 2007.
Eredmények
A mintanagyság szerint Magyarország a 20. helyet foglalja el (1053 fő 1,9%). A legnagyobb minta Észtországban került felmérésre (4670 fő, 8,6%); a legkisebb elemszámú részminta a holland minta volt (803 fő, 1,5%). A teljes mintában az átlagéletkor 70,42 év volt (95% CI: 70,34-70,50; medián: 70,00; SD: 9,3977; min: 31, max: 104). A magyar részmintában 70,69 év (95% CI: 70,22-71,15; medián: 70,00; SD: 7,6825; min: 38, max: 95). A férfiak aránya a teljes mintában 42,29%; a nők aránya 57,71%; a magyar minta arányai: 39,98% és 60,02%.Az elemzések statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak ki számos elemzett változó esetében, a különböző országok polgárai között:
a) a járvány előtti egészségi állapot (ön)megítélése;
b) egészségváltozás megítélése a járvány előtti állapothoz képest;
c) jelenlegi megbetegedések (akut, krónikus);
d) gyógyszerszedés;
e) védekező intézkedések betartása a gyakorlatban: maszkviselés; szociális távolságtartás kézmosás; fertőtlenítési lehetőségek alkalmazása.Megbeszélés
Az országok összehasonlítása számos változó esetében statisztikailag kimutatható különbséget mutatott. A nagy elemszám okán igen kis eltéréseket is lényegesként jeleznek a statisztikai elemző módszerek. A különbségek tényleges elfogadását a szakmai validálás folyamata teszi érvényessé. Ennek a kutatási szakasznak a teljes lezárása még nem történt meg – az előadás az aktuális eredmények bemutatásával és értékelésével zárul.Irodalom
Börsch-Supan, A. (2021). Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) Wave 8. COVID-19 Survey 1. Release version: 1.0.0. SHARE-ERIC. Data set. DOI: 10.6103/SHARE.w8ca.100 -
COVID -19 pandemic, surveys on elderly about vaccination. National and European perspectives
14-17Megtekintések száma:143A summary of Symposium titled COVID-19 pandemic, surveys on elderly about vaccination reserved in this abstract.
The severe cases of COVID-19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
The paper focuses on the severe cases of COVID-19 in Europe and the predictors of these cases. The author used the secondary analysis of a large data base (SHARE) of persons aged 50 or more from the EU countries and the Switzerland. The data have been collected in the summer of 2020. In the first part the focus is on the theoretical starting point of the analysis. In the second part the main outputs are presented.
How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
The pandemic has had its toll on the socio-economic life of most people. Governments and international organizations face new challenges in a situation of uncertainty. Social campaigns are designed to encourage as many people as possible to join the vaccination plan. Achieving population resilience requires a significant commitment of organizational, financial and communication resources.
Older people constitute a priority group in the vaccination system in Poland. However, despite the measures taken, there remains a significant share of seniors who remain reluctant to vaccination. The government is taking further pro-turnout measures targeted at the elderly. The shortcomings of the existing strategies should be eliminated for the benefit of society.
The aim is to summarize the research conducted in the field of the needs and possibilities of communication with the elderly, attitudes towards vaccinations and sources of influence on making purchasing decisions of seniors.
Vaccination attitudes – international project in Central and Eastern Europe
The beginnings of the project date back to 2020. The uncertainty that became commonplace in the times of the pandemic indicated new areas of previously unknown dependencies. Stress, uncertainty, attitudes towards the threat, protective behaviour, and soon also attitudes towards vaccination seemed the most important at that time. Examining the existing dependencies would allow a better understanding of the phenomenon of social responses to the pandemic and would support governmental and non-governmental, national and international actions that would be an important tool in the fight against the negative consequences of a spreading COVID-19.
Scientists from Central and Eastern European countries representing different disciplines (sociology, economics, communication, statistics, psychology and psychiatry) joined forces in a common international project investigating the relationship between attitudes towards vaccines and the level of perceived mental health, uncertainty, socio-demographic variables and the level of religiosity. Core aims of the project were to analyse the model of predictors concerning demographic, psychological, and social factors influencing the intention to vaccinate against COVID-19 and to provide the information to prepare and implement more effective and efficient health messaging strategies and campaigns targeting groups reluctant to COVID-19 vaccination in Eastern and Central European countries.
The project involved the development of a common research tool - a questionnaire, parallel research in four countries of Central and Eastern Europe (Poland, Romania, Slovenia, Hungary), more than 2000 respondents (unvaccined adults) and joint development of the results of the analysis, using the potential of all involved partners.
The project is still developed to next stages of investigation. Results will be published in high quality journals in years 2022 and 2023.Partners involved represent: University of Gdańsk (Poland), University of Oradea (Romania), University of Ljubljana (Slovenia), University of Debrecen (Hungary).
More information: k.balandynowicz@ug.edu.pl.
Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
During the pandemic, we performed a comparative study of the Hungarian unvaccinated people, focusing on psychological and demographic aspects in our questionnaire. The survey data collection lasted from 27 August to 13 October 2021. Participants were over 18 years of age who have not yet received any vaccination against the COVID-19 virus.
The method used is an on-line questionnaire survey.
The survey is not for political but for scientific purposes, and we hope that its results will contribute to a more professional management of the COVID-19 epidemic. The survey of Hungarian team was conducted in collaboration with Polish, Slovenian and Romanian university researchers.
The test dimensions are as follows:
Well-being at the time of pandemic (happiness, health.)
Depression, Anxiety and Stress Scale (DASS21)
Vaccination Attitudes Examination Scale (VAX)
Sources of information about vaccination
Religiosity level
Demographics (metrics)
The presentation focuses on the most important aspects of the first analysis of the Hungarian results. The study involved 478 people: 113 men, 363 women, and 2 people identified as “other”. It is worth highlighting from the first processing of the data that a large number of unvaccinated people do not believe that they are at risk of getting the COVID-19 virus. In our sample 42% of the unvaccinated are very sure that the vaccine will not work, and 30.6% are afraid that they will become infected because of the vaccine. They do not usually feel safe after vaccinations, they are afraid of the undiscovered consequences, and they trust more in their natural immunity. 61.8% definitely do not want a vaccine for themselves, nor in the future. 67.3% want to wait to see how vaccines work in other people. During processing, we could identify the ones with a definite anti-vaccination attitude. They were also analyzed on the basis of their political affiliation, religiosity, and place of residence. Regarding the DASS-21 depression subscale, the young age group scored significantly higher than the elderly. According to the DASS-21 stress subscale, the value belonging to young people is significantly higher than that of older people. On the Vaccination Attitudes Examination (VAX) Scale’s concerns about financial profiteering subscale, seniors scored significantly higher. Interpreting our results in the context of parallel international studies is also part of our objectives. Our results provide an opportunity to serve important aspects for the communication strategies with unvaccinated elderly. -
Quality of life for social care centre clients
11-13Megtekintések száma:83Introduction:
There are approximately 60 million people over 60 years of age in the world. The United Nations predicts that by 2050 the number of people aged 60 years and older could be around 2 billion (Zaļkalns, 2015). In Latvia, every fourth inhabitant is a pensioner. Given Latvia's socio-economic situation, social and health care options for older, lonely people are becoming increasingly less accessible. A large part of the population of Latvia cannot provide themselves with quality of life in old age. If there is no family or, due to various circumstances, relatives cannot take care of the elderly, the only option is social care institutions (Slokenbeka, Zepa, 2013). The quality of life of an elderly person remains an issue when he or she is in a social care centre. Quality of life is a complex, interacting set of objective and subjective indicators in different areas of life. The World Health Organisation defines quality of life as “the perception of an individual's personal life position in the context of the cultural and value system in which the individual lives in relation to the individual's goals, expectations, standards and concerns. It is a broad concept that is influenced in complex ways by a person's physical health, psychological state, personal beliefs, social relationships and key environmental factors” (Scester, 2012).The Aim of the study:
To analyse the quality of life for social care centre clients.
Materials and methods:
Quantitative research method was chosen to obtain the results. A questionnaire with 25 questions was developed. The participants of the research were clients of two social care centres (hereafter SAC) (SAC “X”, n = 50; SAC “Y”, n = 50).Results:
The majority of SAC respondents have lived in the institution for more than four years (SAC “X” = 54%; SAC “Y” = 70%). In both groups, the predominant reason for being in SAC is “I am lonely, I cannot take care of myself” (SAC "X" = 62%; SAC "Y" = 58%). On the questions about the frequency of meals and the quality of food in the SAC, the data show that 78% of clients in SAC “X” and 94% in SAC “Y” are satisfied with the frequency of meals, while on the quality of food the dominant answer is “the food is satisfactory” (SAC “X” = 54%; SAC “Y” = 32%). The questions on living conditions show that SAC clients live both alone and in pairs (mainly spouses). The relationship with the roommate is described by 52% in SAC “X” and 38% in SAC “Y” with the phrase “we get along peacefully, without quarrels”. 26% of respondents in both groups describe their relationship as “very good and friendly”. SAC clients describe their financial situation as “modest”. Emotional support is received from other residents, staff and family members/relatives. Emotional uplift is also provided by various activities in the SAC and by doing things that they enjoy and find interesting, e.g., handicrafts, crossword puzzles. SAC clients note that they try to attend all events organised by the SAC, especially concerts by amateur groups and famous artists. The “feeling of security” in the SAC is prevalent in both groups of respondents (SAC “X” = 56%; SAC “Y” = 70%). Although there is a feeling of security, both groups of respondents report that they “miss the feeling of home” when living in SAC (SAC “X” = 24%; SAC “Y” = 34%).Conclusions:
Clients in the social care centre are satisfied with the quality of life in the physical and social spheres, but are partially satisfied or dissatisfied with the quality of life in the emotional and area of independence. The participants often feel lonely and sad and experience longing and anticipation. Respondents in both social care centres never or rarely experience feelings such as love, joy and happiness. Respondents indicate a lack of independence, acknowledging that they have limited autonomy and that they cannot be who they are because they have to adapt to the existing regime.Bibliography:
1. Zaļkalns J. (2015). Novecošana – aktualitātes un problemātika. Retrieved 25 January 2017 from http://www.afonds.lv/editor/uploads/files/prezentacijas/1_Zalkalns_Novecosana_aktualitates_ problematika.ppt
2. Slokenbeka A., Zepa D. (2013). Vecums – liktenis, izaicinājums, dāvana. Rīga: RAKUS Atbalsta fonds. 96 lpp
3. Šķestere, I. (2012). Pētījums par dzīves kvalitātes izvērtējuma metodēm un instrumentiem. Rīga: ES Eiropas Sociālais fonds. 43 lpp.