Keresés

Keresési eredmények

• GreenerAge: Empowering Sustainable Transitions through Adult Education for 55+ people

  19-22

  Ines Saavedra

  Carina Dantas

  Joana Vieira

  Flávia Rodrigues

  Raúl Castano-Rosa

  Outi Valkama

  Pauliina Baltzar

  Sofie Pelsmakers

  Willeke van Staalduinen

  Karin Stiehr

  Lucia Thielman

  Bart Borsje

  Leni Koch

  Edyta Sadowska

  Patricia Lucha

  Megtekintések száma:

  164

  The ageing of the global population is fast-moving. In Europe, the projections are that individuals aged 55 and older rise from approximately 35% in 2022 to around 40% of the total population by 2050 (Eurostat, 2020). Climate and sustainable actions should consider their participation and engagement. With accumulated life experiences, maturity, time, and knowledge, older adults can play a pivotal role in advancing a greener future, both at the individual and community levels.

• The Reference Framework to implement Smart Healthy Age-Friendly Environments

  81-85

  van Staalduinen Willeke

  Dantas Carina

  Cabrita Miriam

  Ventura Filipa

  Roseiro Pedro

  Chorbev Ivan

  Megtekintések száma:

  127

  The concept of Smart Healthy Age-Friendly Environments (SHAFE) was born in Portugal and The Netherlands in 2017 as a Thematic Network approved by the European Commission with the support of 160 European organisations and networks. A decade earlier, the World Health Organization (WHO) launched a guide on the concept of age-friendly cities and communities to meet the challenges of ageing and urbanisation.

• Az időskor szubjektív megélésének vizsgálata a lakóhelyi társas körülmények szerint

  68-89

  Bede Melinda

  Pachner Orsolya

  Megtekintések száma:

  193

  A 21. században élő idősek helyzetének átalakulásához a társadalmi elöregedés és a családi struktúrák átformálódása sorolható, melyekkel összefüggést mutat az idősek lakóhelyi körülményeinek változása. Jelen kutatás célja az időskor megélésének vizsgálata a lakóhelyi körülmények és a védőtényezők figyelembevételével. A kutatás keresztmetszeti elrendezésű, a minta a WHO definíciója értelmében 60 év feletti résztvevőkből áll (N=98). A mérőeszközök közé saját szerkesztésű kérdések és standard kérdőívek tartoznak; az önértékelést, az élettel való elégedettséget, a társas támogatást és a rezilienciát felmérve. A lakóhelyek között eltérések láthatók a társas támogatásban: a szociális intézményben és a családban élők magasabb támasszal rendelkeznek az egyszemélyes háztartásban élőknél, ám az időskor megélésében nincs különbség. Klaszteranalízissel a minta négy csoportra bontható, melyek egy-egy lakóhelyi körülményhez kapcsolódnak. Eltérések láthatók a társas támogatásban, a rezilienciában és az önértékelésben, amiből az egyszemélyes háztartásban élők negatívabb és a szociális intézményben élők pozitívabb helyzetére következtethetünk. Ám az időskor megélése szempontjából releváns élettel való elégedettség esetén nem láthatók különbségek, amit az eltérő háttértényezők eredményezhetnek: a családban élő nők elégedettsége hátterében a reziliencia, a szociális intézményben élőkében pedig a társas támasz dominál. A családban élő férfiak és az egyszemélyes háztartásban élők elégedettségének megértéséhez további befolyásoló tényezők bevonására lenne szükség. Ezen eredmények tükrében belátható, hogy akár az időskorúak életminőségének javítását célzó programok körében is számottevő lehet a lakóhely figyelembevétele, hisz más-más tényezőkön keresztül gyakorolhatunk hatást az élettel való elégedettségre.

• Magyar Gerontológia 15 (42) 2023 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  14

  Tisztelt Olvasó!

   A Magyar Gerontológia 2023. évi rendes száma 11 írást tartalmaz a gerontológia és geriátria különböző területeiről. A közlemények közül három angol nyelven jelent meg, egy a fülöp-szigeteki idősellátásról ad képet, egy közlemény az AGE Barometer kritikai elemzését vállalta, míg Papp Katalin szerkesztőségi tagunk a HOMeAge nemzetközi projektet mutatta be az idősebbek referenciacsoportja szemszögéből. A magyar közlemények között több foglalkozik az idősödés pszichológiai aspektusaival. Az ez iránt érdeklődőknek elsősorban Ferwagner Anna és Kegyes Lilla tanulmányait ajánlom megtekintésre. Az időskori bőrápolás, illetve a masszázs mellett számos társadalomtudományi fókuszú tanulmány színesíti a lapszámot. Tóth Dalma kiváló elemzése az idősödés értelmezéséről szól a cyber térben, míg Fontanini Mónika az olaszországi demencia terv és demencia barát programok bemutatását és elemzését vállalta. Egy tanulmány az időskori abúzusok fogalomrendszerét mutatja be, míg egy elemzés az alacsony nyugdíjból élés, illetve a nyugdíjasok szegénységkockázatának kérdéseit elemzi. Szeretnénk felhívni a tisztelt olvasó figyelmét továbbá a 2024 évben is megrendezésre kerülő Konferenciánkra, melynek felhívását már el lehet érni a Debreceni Egyetem konferencia és rendezvény honlapján. Várjuk Önt is szeretettel előadóként, vagy résztvevőként a Gerontológiai Napok 2024. Nemzetközi Tudományos Konferencián október 10-én magyar nyelven, míg a nemzetközi Konferencia napon október 11-én angol nyelven! A Konferenciánkra a honlapon tudnak regisztrálni. A 2023-ashoz hasonlóan, - reményeink szerint, a 2024-es Konferenciánk is akkreditált pontszerző szakmai tanácskozásként (szociális és egészségügyi területen) kerül megrendezésre. A szerkesztőbizottság nevében:

  Patyán László

  főszerkesztő

• Ageism as social pathology in geriatric medicine

  31-32

  Andrei Ilnitski

  Kiryl Prashchayeu

  Megtekintések száma:

  121

  The main trend of modern geriatrics is to maintain a high functional ability, which consists of intrinsic capacity and environment. It is important to attach importance to the impact of the environment, including of its social component, when can promote the development of social pathology, for example loneliness or the consequences of ageism which can significantly reduce the quality of life.

• Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood

  31-33

  Liberska Hanna

  Megtekintések száma:

  202

  Introduction
  The subject of the sense of psychological well-being in people in late adulthood and its determinants has been of great interest for several dozen years among researchers and broad social groups, including people of senior age.
  Aims
  The aim of the presented research was to explain the relationship between coping with life challenges, which are developmental tasks culturally assigned to successive periods of adult life, and the sense of well-being in the last period of life. The study also drew attention to the importance of selected socio-demographic variables for the sense of well-being of people in late adulthood, namely gender, age, level of education, family situation and material (financial) condition. In line with the positive psychology approach, these factors were expected to be of limited importance for the sense of well-being.
  Methodology
  155 people aged over 65 (late adulthood) took part in the study, 53% of whom were men and 47% of women. The author's questionnaire was used to examine satisfaction with the implementation of developmental tasks (Liberska, 2019), the Mental Wellbeing Questionnaire (L.Wojciechowska, 2008) and a questionnaire collecting basic sociodemographic data. The analysis of the research results showed significant relationships between the implementation of developmental tasks and the sense of well-being. Age of the respondents did not differentiate the sense of well-being.
  Conclusion
  People's sense of well-being in late adulthood is related to coping with developmental tasks in adult life and the current family and economic situation.
  1. the results of the statistical analysis did not show statistically significant differences between men and women in the level of psychological well-being: t (152) = -0,63, p = 0,52 (women – M = 87,25, SD = 12,73; men – M = 88,52, SD = 12).
  2. people with higher education had a higher level of the general indicator of the sense of well-being than people with secondary (Z=-2.04, p=0.041), vocational (Z=-3.52, p=0.001) and primary education (Z=-3.22, p=0.01)
  3. financial status differentiates the sense of well-being of people in late adulthood: people with good economic status have a higher sense of well-being than people with average status (Z = -3.23, p = 0.001) and below average (Z = -2.03; p = 0.043)
  4. the results of the statistical analysis showed that people with different marital status differ in the level of mental well-being: married people in late adulthood have a significantly higher level of mental well-being than widowed people (Z=-3.18, p=0.001).
  5. among the six dimensions that create mental well-being, the highest value was obtained on the self-acceptance subscale; ANOVA shows significant differences between the subscales of the sense of well-being; F= 7829,05; p< 0,001; η2=0,99).
  Generally, this result confirms the importance of self-acceptance for the general psychosocial condition of a person (see Ryff, 1989).
  References:
  Liberska, H. (2019). Żródła satysfakcji z życia w starości. W: M.Kielar-Turska (red.), Siła umysłu w starości. Starość: jak ją widzi psychologia (s. 537-552). Kraków: Akademia Ignatianum.
  Ryff, C. D. (1989). Happiness Is Everything or Is It? Explorations on the Meaning of Psychological Wellbeing. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 1069-1081; http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.57.6.1069
  Wojciechowska, L. (2008). Style starzenia się a subiektywny dobrostan kobiet w późnej dorosłości, studiujących na uniwersytecie trzeciego wieku. Polskie Forum Psychologiczne, 2, 106- 123.

• Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  61

  Az időskori szegénység Magyarországon egyre fontosabb társadalmi kérdés, amely nem pusztán jövedelmi hiány, hanem többszörös depriváció: anyagi nélkülözés, egészségromlás, lakhatási bizonytalanság, digitális hátrányok, társas kapcsolatok gyengülése és elmagányosodás formájában jelenik meg, különösen a nők, vidéken élők, egyedülállók és alacsony iskolai végzettségűek körében.

  A tanulmány célja bemutatni az időskori szegénység formáit, hozzájáruló társadalmi tényezőit (pl. rendszerváltás hatásai, életpálya-törések, családi támogatás csökkenése), valamint azt vizsgálni, hogy helyi, közösségi és szakmapolitikai beavatkozások hogyan mérsékelhetik a kockázatot, biztosítva a méltó, biztonságos és részvételre épülő időskort.

  A vizsgálat elemző-deszkriptív módszerrel készült, hazai (KSH, 2024) és nemzetközi (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statisztikák, szakirodalom (pl. Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020) és esettanulmányok (pl. panelban élő idős hölgy mindennapi lemondásai) feldolgozásával, EU-jogi keretek (Alapjogi Charta) integrálásával.

  A 65+ korosztály 20,3%-a szegénység- vagy kirekesztődéskockázatban (EU-átlag: 17,2%), súlyos depriváció 9% (EU: <5%), >430 ezer fő <140 ezer Ft/hó nyugdíjjal; alacsony digitális használat (35-40%, EU: 65%), egészségi mutatók (5,3-6,5 év egészségben); ezek halmozódva rejtőzködő szegénységet erősítenek: gyógyszerek halasztása, közösségi visszavonulás, stressz és izoláció.

  A válaszok több szintűek: közösségi programok fejlesztése (klubok, önkéntes hálózatok), digitális kompetenciafejlesztés (tanfolyamok, segítői programok), célzott támogatások (lakhatás, rezsi), egészségmegőrzés (prevenció, age-friendly települések) és helyi adatgyűjtés szükséges a láthatatlan szegénység felismeréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez.

• Growing Ageing Population and European Policies

  27-28

  Kabooro Rehana Sindho

  Megtekintések száma:

  286

  Introduction to Social change due to aged population

  Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
  The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.

  Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.

  Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.

• Local community practices to improve healthy aging in the North

  25-26

  Golubeva Elena

  Emelyanova Anastasia

  Megtekintések száma:

  277

  The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

  Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

  Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

  Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

  Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

  The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

  Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

  Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

  Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  427

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Carmen - Hogyan idősödünk a cybertérben?

  25-37

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  290

  Bevezetés: A cybertér olyan platform, amely évtizedek óta meghatároz minket. A szocializáció nemcsak az iskolában, a munkahelyen vagy a családban megy végbe, hanem a közösségi médiában is, s ezzel minden korosztály érintett.
  Cél: A tanulmány célja, hogy Stromae Carmen című művészeti alkotásának segítségével olyan kérdéseket vessen fel, amelyek a cybertérben való öregedéssel kapcsolatosak.
  Módszertan: A videoklip a Twitter kritikájának tekinthető. Magyarországon ez a platform nem örvend annyira nagy népszerűségnek, mint néhány más országban, azonban a közösségi média szimbólumának lehet tekinteni ebben a kontextusban. Az elemzés alapját a videoklip képi ábrázolásai adják, az analitikus eszköztár pedig a szociális reprezentációk elméletét és gyakorlatát foglalja magában.
  Elméleti háttér: A művészeti alkotás elemzéséhez olyan elméletek állnak rendelkezésre, amelyek a szocializációval és a szociális reprezentációval kapcsolatosak, annak érdekében, hogy mélyebb megértést szerezzünk a fogyasztói társadalom folyamatairól és az ilyen társadalomban való idősödésről. Néhány életesemény - születésnap, étkezés és mozi - hangsúlyával példák kerülnek bemutatásra, melyek fókusza a lehetséges egyéni kudarcok és ezek kiterjesztésére a társadalom egészére.
  Következtetés: A popzene képi megjelenítése társadalmi felelősségvállaló szereppel is bírhat, mely minden korosztályt érinthet mint befogadót. A közösségi média használatával kapcsolatos tudatosságra való figyelem felkeltése a jövőben nem csak a fiatalokra, hanem az idős korúakra is ki kellene terjedjen mint a társadalom sérülékeny társadalmi csoportjaira.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  1175

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Ageless quarantine yoga - Escape to Yogaland in the time of pandemic

  12-14

  Varga Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  309

  Nowadays it is expansively recognised that practicing yoga can improve the quality of life by providing appropriate physical training exercises which can be performed by every age group. Yoga practitioners of the older generations beside maintaining their physical activity can heal  their sense of balance which decreases the hazard of off-balance and fall.

  During the years of my yoga teaching I met the representatives of every age group at my classes. I led kids yoga courses for preschool children, dynamic flow sequences for trained yoga practitioners, but I did have students over 70 years old who insisted to join an intermediate level hatha yoga class even if they had gone through serious illnesses and operations in the past and they were not able to hold each postures.

  I have experienced that the elderly people are very grateful for the healing that yoga gives them and for the careful attention whereby the yoga instructor tailors the yoga asanas and sequences according to the physical condtitions, state of health and capabilities of each individual.

  At the yoga instructor courses the contraindications of asanas and defining the anatomic and physiological backround of injuries and the physical limitations of each practitioner are emphasized intensively. This comprehensive teacher training and the continuous monitoring guarantee the safety. The instructor faces the mutations and the loss of physical and psychical balance in the the reality, at the yoga classes. Practice makes the master! It is more than true is yoga. Gaining practical experience the instructor can handle the special situations and needs with growing confidence applying yoga props (strap, yoga blocks, chair etc.), modifying the asanas, and using the power of words to motivate the students.

  Supported by my friends I created The Force Yoga Group Facebook site in April , where I have been leading yoga classes since then. It is a great place to meet my yoga practitioning friends, my family members, my elderly parents and in defieance of quarantine and lockdown to practice yoga together, at the same time. Our magical yoga carpet is a tranquil island to where we can escape from the raging pandemic, where we can start our inner journey in the time of the outer movelessness.

  The online practice team has already more than 100 members. It is an intercultural and intergenerational group. I knew I had no information of the health conditions, the perfection of yoga practice of each group member, and with many of them I had not practiced together in person (offline), so I had to call their attention to the rules of safe yoga practice constantly and acutely. At the beginning and at the end of the online sessions I dedicate some sentences to it, during practice I try to instruct precisely to protect them from the injuries. The verbal correction playes here a very important role.

  My online students can be informed about the topic from the scientific articles I share on our page from time to time.

  I am aware of the fact that an avarege home is not a well-equipped yoga studio, so  I show online how to use the furniture, fixtures and everyday objects as yoga props.

  A shorter, 30-45 minute Chair Yoga Class is the part of our weekly program as well, especially for those members who struggle with balance poses or get weak easily.

  In private messages the students send me their observations, remarks, questions  and requests. Some of them experience pain or tension in certain asanas, so we try to find out together the reason of it and to correct and to set the posture. A 75 year-old student of mine asked me to build a yoga sequence of simple breathing exercises and stretching asanas which can be performed by anyone.

  Many feedbacks speak about how big inspiration is to watch my everyday practice and my enthusiasm is pushing the spectators to their yoga mat. There are older practitioners who perform the breathing and warm up exercises sitting on a chair, and it means already 15-20 minutes of  physical training.

  During lockdown there are 4-5 online yoga sessions weekly, the videos are available anytime. The regular practice becomes a sure point in the life of the members, there is something to look forward to, even if there is no stimulus to receive from the outer world. In this online yoga space you can get new friends, through the comments you can share your ideas and suddenly you belong to a yoga community.

  The stress relieving classes I close with  Yoga Dream (yoga nidra) relaxation which is an at least 20 minutes of visualization, an imaginery journey interlarded by positive affirmations while body and mind are calming down.  Such a mini meditation does not require any intensive physical activity but breathing. I could mention many other positive increments that occured creating The Force Yoga Group, but quoted the great yoga master, B.K.S. Iyengar:

   “Words cannot convey the value of yoga – it has to be experienced.”

• Magyar Gerontológia 16 (KK) 2024 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  16

  Tisztelt Olvasó!

  2024. október 10-én és 11-én rendeztük meg 17. alkalommal a Gerontológiai Napok 2024. Nemzetközi Tudományos Konferencia és Szakmai Tanácskozás című rendezvényünket. Az idei év mottója az „Együttműködés”, amely a számos magyar és angol nyelvű előadás közös vezérfonala volt. A konferenciaszervezés maga is együttműködésben valósult meg és mi sem fejezi ki ezt jobban, mint a rendezvény számai: - 5 támogató sorakozott fel a rendezvény mellett, akik termékeikkel színesítették a konferenciát: a Tiszaörsi Tészta, a Gondosóra, a Pécsi Közösségi Alapítvány a P-AGE Tudatos Öregedés Programmal, a Vidék Kincse Egyesület és a Sarudiak Egyesülete. - 7 partner vett részt a szervezésben: az MTA DAB Területi Bizottság Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Szakbizottság Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság, az MTA DAB Területi Bizottság Orvostudományi Szakbizottság Geriátriai és Szociálgerontológiai Munkabizottság, a Magyar Nők Karrierfejlesztési Szövetség, a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közgazdaságtudományi Osztály, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodahálózat, a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat. - 2 konferencianappal készültünk: az első a magyar nyelvű, a második az angol nyelvű előadásoknak adott helyet. - 2 szervező intézmény és ebből adódóan 2 konferenciaelnök volt jelen: a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara és a Máltai Egyetem Faculty for Social Wellbeing, az elnökök: Dr. habil. Móré Marianna dékán és Dr. Maria Aurora Fenech senior lecturer. 1 - 4 tudományos bizottsági tagja és 13 szervezőbizottsági tagja volt a konferenciának, akik évről évre nagy lelkesedéssel végzik a munkájukat. - 7 plenáris előadást hallgathattunk meg, ötöt a magyar, kettőt az angol napon. - 12 szekcióban folyt a munka, hétben a magyar, ötben az angol napon. - 92 szekcióelőadás hangzott el, 43 a magyar, 49 az angol napon. Ezekből az előadásokból készült el a Magyar Gerontológia 16. évf. (2024) Konferencia Különszáma. Az időskori helyzet sokszínűségét mutatják a nemzetközi és magyar tanulmányok, melyek között olvashatunk a máltai időstársadalom önrendelkezési nehézségeiről, a szlovák nyugdíjrendszerről, a lengyel „ezüst gazdaságról”, a szír egészségügyi helyzetről, a nigériai időstársadalom helyzetéről, a német szépkorúak digitális tanulási képességeiről, a szimulációs modell alkalmazhatóságáról, a demens idős otthonápolásának problémáiról magyar irodalmi alkotások alapján, az AI (MI) alapú orvos-beteg kommunikációról, a kirgizisztáni Nagyi Örökbefogadás Alapítványról, a Fülöp-szigeteki idősek helyzetéről és sok más ország szépkorú társadalmának állapotáról, problémáiról, megküzdési módjairól és nem utolsó sorban a szépkorú élet pozitív oldaláról. A különböző kultúrákra való rácsodálkozás intenzív élményét kívánva tisztelettel:

  Molnár Edina, a magyar nap plenáris levezető elnöke

• COVID -19 pandemic, surveys on elderly about vaccination. National and European perspectives

  14-17

  Bałandynowicz-Panfil Katarzyna

  Olah Șerban

  Pék Győző

  Kaszás Adrienn

  Őrsi Balázs

  Megtekintések száma:

  361

  A summary of Symposium titled COVID-19 pandemic, surveys on elderly about vaccination reserved in this abstract.
  The severe cases of COVID-19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  The paper focuses on the severe cases of COVID-19 in Europe and the predictors of these cases. The author used the secondary analysis of a large data base (SHARE) of persons aged 50 or more from the EU countries and the Switzerland. The data have been collected in the summer of 2020. In the first part the focus is on the theoretical starting point of the analysis. In the second part the main outputs are presented.
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  The pandemic has had its toll on the socio-economic life of most people. Governments and international organizations face new challenges in a situation of uncertainty. Social campaigns are designed to encourage as many people as possible to join the vaccination plan. Achieving population resilience requires a significant commitment of organizational, financial and communication resources.
  Older people constitute a priority group in the vaccination system in Poland. However, despite the measures taken, there remains a significant share of seniors who remain reluctant to vaccination. The government is taking further pro-turnout measures targeted at the elderly. The shortcomings of the existing strategies should be eliminated for the benefit of society.
  The aim is to summarize the research conducted in the field of the needs and possibilities of communication with the elderly, attitudes towards vaccinations and sources of influence on making purchasing decisions of seniors.
  Vaccination attitudes – international project in Central and Eastern Europe
  The beginnings of the project date back to 2020. The uncertainty that became commonplace in the times of the pandemic indicated new areas of previously unknown dependencies. Stress, uncertainty, attitudes towards the threat, protective behaviour, and soon also attitudes towards vaccination seemed the most important at that time. Examining the existing dependencies would allow a better understanding of the phenomenon of social responses to the pandemic and would support governmental and non-governmental, national and international actions that would be an important tool in the fight against the negative consequences of a spreading COVID-19.
  Scientists from Central and Eastern European countries representing different disciplines (sociology, economics, communication, statistics, psychology and psychiatry) joined forces in a common international project investigating the relationship between attitudes towards vaccines and the level of perceived mental health, uncertainty, socio-demographic variables and the level of religiosity. Core aims of the project were to analyse the model of predictors concerning demographic, psychological, and social factors influencing the intention to vaccinate against COVID-19 and to provide the information to prepare and implement more effective and efficient health messaging strategies and campaigns targeting groups reluctant to COVID-19 vaccination in Eastern and Central European countries.
  The project involved the development of a common research tool - a questionnaire, parallel research in four countries of Central and Eastern Europe (Poland, Romania, Slovenia, Hungary), more than 2000 respondents (unvaccined adults) and joint development of the results of the analysis, using the potential of all involved partners.
  The project is still developed to next stages of investigation. Results will be published in high quality journals in years 2022 and 2023.

  Partners involved represent: University of Gdańsk (Poland), University of Oradea (Romania), University of Ljubljana (Slovenia), University of Debrecen (Hungary).
  More information: k.balandynowicz@ug.edu.pl.
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  During the pandemic, we performed a comparative study of the Hungarian unvaccinated people, focusing on psychological and demographic aspects in our questionnaire. The survey data collection lasted from 27 August to 13 October 2021. Participants were over 18 years of age who have not yet received any vaccination against the COVID-19 virus.
  The method used is an on-line questionnaire survey.
  The survey is not for political but for scientific purposes, and we hope that its results will contribute to a more professional management of the COVID-19 epidemic. The survey of Hungarian team was conducted in collaboration with Polish, Slovenian and Romanian university researchers.
  The test dimensions are as follows:
  Well-being at the time of pandemic (happiness, health.)
  Depression, Anxiety and Stress Scale (DASS21)
  Vaccination Attitudes Examination Scale (VAX)
  Sources of information about vaccination
  Religiosity level
  Demographics (metrics)
  The presentation focuses on the most important aspects of the first analysis of the Hungarian results. The study involved 478 people: 113 men, 363 women, and 2 people identified as “other”. It is worth highlighting from the first processing of the data that a large number of unvaccinated people do not believe that they are at risk of getting the COVID-19 virus. In our sample 42% of the unvaccinated are very sure that the vaccine will not work, and 30.6% are afraid that they will become infected because of the vaccine. They do not usually feel safe after vaccinations, they are afraid of the undiscovered consequences, and they trust more in their natural immunity. 61.8% definitely do not want a vaccine for themselves, nor in the future. 67.3% want to wait to see how vaccines work in other people. During processing, we could identify the ones with a definite anti-vaccination attitude. They were also analyzed on the basis of their political affiliation, religiosity, and place of residence. Regarding the DASS-21 depression subscale, the young age group scored significantly higher than the elderly. According to the DASS-21 stress subscale, the value belonging to young people is significantly higher than that of older people. On the Vaccination Attitudes Examination (VAX) Scale’s concerns about financial profiteering subscale, seniors scored significantly higher. Interpreting our results in the context of parallel international studies is also part of our objectives. Our results provide an opportunity to serve important aspects for the communication strategies with unvaccinated elderly.

• Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai

  138-160

  Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  774

  Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

• About a current cultural lag

  89

  Heidrun Mollenkopf

  Megtekintések száma:

  69

  At the beginning of the last century the American scientist Ogburn developed his theory of the "cultural lag". It is based on the observation that certain social developments, which are actually interrelated, can proceed at different speeds and behavioural or institutional framework conditions no longer fit in.

• Quality of life for social care centre clients

  11-13

  Alondere Linda

  Kaulina Anda

  Juhnevica Renate

  Megtekintések száma:

  270

  Introduction:
  There are approximately 60 million people over 60 years of age in the world. The United Nations predicts that by 2050 the number of people aged 60 years and older could be around 2 billion (Zaļkalns, 2015). In Latvia, every fourth inhabitant is a pensioner. Given Latvia's socio-economic situation, social and health care options for older, lonely people are becoming increasingly less accessible. A large part of the population of Latvia cannot provide themselves with quality of life in old age. If there is no family or, due to various circumstances, relatives cannot take care of the elderly, the only option is social care institutions (Slokenbeka, Zepa, 2013). The quality of life of an elderly person remains an issue when he or she is in a social care centre. Quality of life is a complex, interacting set of objective and subjective indicators in different areas of life. The World Health Organisation defines quality of life as “the perception of an individual's personal life position in the context of the cultural and value system in which the individual lives in relation to the individual's goals, expectations, standards and concerns. It is a broad concept that is influenced in complex ways by a person's physical health, psychological state, personal beliefs, social relationships and key environmental factors” (Scester, 2012).

  The Aim of the study:
  To analyse the quality of life for social care centre clients.
  
  Materials and methods:
  Quantitative research method was chosen to obtain the results. A questionnaire with 25 questions was developed. The participants of the research were clients of two social care centres (hereafter SAC) (SAC “X”, n = 50; SAC “Y”, n = 50).

  Results:
  The majority of SAC respondents have lived in the institution for more than four years (SAC “X” = 54%; SAC “Y” = 70%). In both groups, the predominant reason for being in SAC is “I am lonely, I cannot take care of myself” (SAC "X" = 62%; SAC "Y" = 58%). On the questions about the frequency of meals and the quality of food in the SAC, the data show that 78% of clients in SAC “X” and 94% in SAC “Y” are satisfied with the frequency of meals, while on the quality of food the dominant answer is “the food is satisfactory” (SAC “X” = 54%; SAC “Y” = 32%). The questions on living conditions show that SAC clients live both alone and in pairs (mainly spouses). The relationship with the roommate is described by 52% in SAC “X” and 38% in SAC “Y” with the phrase “we get along peacefully, without quarrels”. 26% of respondents in both groups describe their relationship as “very good and friendly”. SAC clients describe their financial situation as “modest”. Emotional support is received from other residents, staff and family members/relatives. Emotional uplift is also provided by various activities in the SAC and by doing things that they enjoy and find interesting, e.g., handicrafts, crossword puzzles. SAC clients note that they try to attend all events organised by the SAC, especially concerts by amateur groups and famous artists. The “feeling of security” in the SAC is prevalent in both groups of respondents (SAC “X” = 56%; SAC “Y” = 70%). Although there is a feeling of security, both groups of respondents report that they “miss the feeling of home” when living in SAC (SAC “X” = 24%; SAC “Y” = 34%).

  Conclusions:
  Clients in the social care centre are satisfied with the quality of life in the physical and social spheres, but are partially satisfied or dissatisfied with the quality of life in the emotional and area of independence. The participants often feel lonely and sad and experience longing and anticipation. Respondents in both social care centres never or rarely experience feelings such as love, joy and happiness. Respondents indicate a lack of independence, acknowledging that they have limited autonomy and that they cannot be who they are because they have to adapt to the existing regime.

  Bibliography:
  1. Zaļkalns J. (2015). Novecošana – aktualitātes un problemātika. Retrieved 25 January 2017 from http://www.afonds.lv/editor/uploads/files/prezentacijas/1_Zalkalns_Novecosana_aktualitates_ problematika.ppt
  2. Slokenbeka A., Zepa D. (2013). Vecums – liktenis, izaicinājums, dāvana. Rīga: RAKUS Atbalsta fonds. 96 lpp
  3. Šķestere, I. (2012). Pētījums par dzīves kvalitātes izvērtējuma metodēm un instrumentiem. Rīga: ES Eiropas Sociālais fonds. 43 lpp.

• A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. kínálata az idősödő generációknak

  103-115

  Helmeczi Gabriella

  Megtekintések száma:

  315

  Magyarország korfáját elemezve láthatjuk, hogy öregedő szerkezetű társadalomban élünk, ennek köszönhetően az idősebb generációk egyre jelentősebb mértékben fordulnak elő a gyógyturisztikai szektorban. Tanulmányom célja a generáció fogalmának és csoportosításának megértése, összehasonlítása a gyógyturisztikai célcsoportok generációs szempontú meghatározásával. A gyógyturizmus legnagyobb csoportját a 60 év feletti idősek alkotják, akik leggyakrabban mozgásszervi bántalmakkal keresik fel a gyógyfürdőket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különösen gazdag a gyógyfürdőkben, közülük is kiemelkedik a Sóstó-Gyógyfürdő, mely nemzetközi jelentőségű fürdőnk. Tanulmányomban a szakirodalom és a statisztikák alapján jellemzem a hazai generációkat, továbbá a Sóstó-Gyógyfürdő adatai és a hely kínálata alapján a gyógyturizmus lehetőségeit – nevezetesen az egészségturisták egészségmegőrzésében és javításban, a fürdőkultúra kialakításában, valamint a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében – kívánom feltárni.

• Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások

  101-102

  Nádasdi Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  385

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.

• Demokratikus értékek – Diszkriminatív gyakorlatok, tekintettel az időskorúak státusára

  64-76.

  Hell Judit

  Megtekintések száma:

  273

  A gerontológiai tudományok művelése Magyarországon rövid múltra tekint vissza. Talán ezért sokan és tévesen a gerontológia jelentését leszűkítik annak biológiai- orvosi típusára. Amellett érvelünk, hogy a humán- és társadalomtudományi gerontológiának is létjogosultsága van. Megmutatjuk, hogy az ember, az idős ember léthelyzetével kapcsolatban a filozófia és az etika milyen sajátos területen vizsgálódik, miben jelölhető meg missziója: elemezzük a nyugati filozófiai gondolkodás történetét, azt, hogy mely nagy erkölcsi eszméket, értékeket munkált ki több ezer év alatt. Ezek az ideák a modern demokratikus társadalmak elvi alapját képezik. Ilyenek: szabadság, egyenlőség, igazságosság, testvériség, emberi méltóság, emberi jogok. A gyakorlatban ezek gyakran sérülnek. Pl. az időseket életkoruk miatt diszkriminálják. Ezzel sérül az egyenlőség és az igazságosság elve, sérül emberi méltóságuk. A gazdaság, politika, kultúra, oktatás, a nemzedékek közötti viszonyok terén hátrányos helyzetük nyilvánvaló. Az etika feladata a nyugati értékek mentén e gyakorlatok elvi kritikája, ezáltal hozzájárulás annak formálásához. A kontinens demográfiai krízisét az Európai Unió korszerű idősügyi politikai intézkedések, támogatások, projektek útján, a klasszikus nyugati értékek őrzése alapján kezeli.

• Empowering older adults through age- and eco-friendly principles: the AFECO project and the Portuguese experience

  42-45

  Bello Paola

  Saavedra Ines

  Dantas Carina

  Machado Natália

  van Staalduinen Willeke

  Megtekintések száma:

  132

  Europe's demography has significantly changed in the last decade with older adults (defined here as those aged 65 years or more) in the EU-27, rising from 90.5 million at the start of 2019 to reach 129.8 million by 2050. The ageing population is driving significant transformations in culture, institutions, and communities.

• Smart against ageism: an overview of age discrimination in Portugal

  25-29

  Dantas Carina

  Louceiro Juliana

  Machado Natália

  Megtekintések száma:

  200

  Negative stereotypes, prejudices and discrimination on the ground of age, known as “ageism” have been shown to cause cardiovascular stress, lowered levels of self-efficacy and decreased productivity^[1]. Across the EU, policies and practices still reflect ageist prejudices and deprioritise, disregard, or even exclude older adults in different ways.

• Magyar Gerontológia 09 (34) 2017 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  10

  Tisztelt Olvasóink!

  A Magyar Gerontológia folyóirat e számában az idősödő társadalom lokális és globális problémáival foglalkozunk. Lokális szinten három tanulmány segítségével a Nyíregyházi Gondozási Központ működésébe és feladataiba kapunk bepillantást. Megismerhetjük, hogy milyen alapszolgáltatások, programok működnek a nappali ellátás keretében (Barna Hilda tanulmányában), milyen szakápolási feladatokkal és esetleges nehézségekkel kell megküzdenie nap mint nap az intézménynek (Szilvásiné Bojda Márta írása). A harmadik, szintén erről, az intézményről szóló írás a házi segítség nyújtás rendszerét és aktuális kérdéseit mutatja be Szabó Rita Zsuzsa tolmácsolásában. Mindhárom tanulmány a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2016. december 2-án szervezett Nyíregyházi Gerontológiai Napokon elhangzott előadások írásos összefoglalói. Patyán László összefoglalói olyan, elsősorban az OECD és az AGE Platform által megfogalmazott nyilatkozatokat mutatnak be, melyek felhívják a figyelmet az otthoni, nem fizetésért végzett gondozási feladatokra, a gondozás és a munka összeegyeztetésének nehézségére, valamint a gondozók támogatásának szükségességére. A globális szintet Kassai Anett és Dr. Pék Győző az okostelefonok használatáról, esetleges veszélyeiről szóló tanulmánya is képviseli az idősek körében. A magam és szerzőtársaim nevében is örömmel ajánlom folyóiratunkat az öregedéstudomány iránt érdeklődők számára.

  Kovács Klára

• The rights of psychiatric patients, especially in the field of dementia care

  84-85

  Rita Zakor-Broda

  Megtekintések száma:

  130

  Given the demographics of Hungary's population, the aging process and the change in the age composition project an increasingly worrying future. In an aging society, both the provision of care within the social sector and the provision of specialist care within the health sector are facing an ever-increasing anomaly. The growing number of people over the age of 65, including mostly demented people, as well as people who are limited in self-care and need professional help, must be provided to an increasing extent by the care systems. We are facing a current problem that has affected almost every family directly or indirectly. It is not only the provision of professional care that must be solved for the family members, but also the knowledge of the legal regulation of the special situation during the care, the knowledge of the rights and obligations for the care provider, as well as for the patients and their relatives.