Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról
    13-25.
    Megtekintések száma:
    337

    A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
    Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

  • Elderly Service Officer Trainings
    15-16
    Megtekintések száma:
    373

    Introduction One of the challenges that stands before the aging population is the integration and mental and physical wellbeing of the elderly, and building the culture of active ageing. Meeting this challenge requires the activity of professionals who, in alliance with the work and services of the local governments, will become able to organise programmes that meet the needs and demands of the older citizens.

    This objective is targeted by the Elderly Service Officer Trainings provided by Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd.

    Methods: Our goal is to enable future Elderly Service Officers to actively contribute and enforce lawful practice to preparing, organising and implementing local civil programmes that target active aging; to recognise the special needs of the older citizens; and to orient within the legal environment of the programmes for the elderly. They should become able to co-operate efficiently with local government officials and NGOs supporting active ageing.

    Training topics: 1. Active ageing and mental wellbeing, 2. Community development, networking, volunteering, 3. Environment for active ageing, 4. Planning and implementing elderly friendly programmes.

    As regards to monitoring effectiveness, above activity indicators, we survey the changes of attitudes among trainees, and further activities of the Elderly Service Officers. The effectiveness studies are in progress.

    Results: Since May 2019, 16 study groups with 238 attendees have been launched (11 in Budapest és 5 on the countryside), and 12 groups have finished, yielding 144 certified trainees. We are planning a further set of 23 groups for 2021, in order to achieve the planned number of participants of 1000.

    Discussion: Further development of the training will depend on our future results.

    Supported by: Grant No. EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001, „Family Friendly Country Project.

    References:

    L Patyán, JI Tóth, AM Tróbert, R Wernigg: Methodology to Aid the Community Inclusion and Person-Centered Care of Older Generations. Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd., 2019.

  • The correlations of resilience of the geriatric population in Botswana: A cross sectional study
    36-37
    Megtekintések száma:
    211

    According to Botswana's Current statistics for 2021, people aged 60 and above would make up 8.9% of the population. As people age, they face a plethora of challenges; mental, legal, social, health, economic, environmental, and political, in addition to ageism and marginalization. Therefore, they need resilience to deal with these challenges that emanate from the aging process, the development of care needs, and the depletion of resources. However, in Africa, there is anecdotal evidence that some older people cannot cope with their lives, let alone carer responsibilities caused by HIV related death and other risk factors. For older people to flourish, they need resilience to achieve, endure, develop and sustain their health and well-being in the face of adversity. The degree of success and impact on their resilience is undocumented. The research will therefore determine the correlates with resilience and establish ways to curb the risk factors.

  • Teszteld a memóriád (Test your memory) Kérdőív magyar változatának (TYM-HUN) alkalmazhatósága
    25-33.
    Megtekintések száma:
    1631

    Az öregedés természetes velejárója az agyi működések változása, így nehezebb neveket felidézni, számokat megjegyezni, új dolgokat megtanulni. A szellemi hanyatlás, a demencia azonban nem része a természetes öregedésnek. A demencia elsősorban az idősek betegsége. Az Alzheimer demencia agyi kórfolyamatai jóval a klinikai kép megjelenése előtt már elkezdődnek, enyhe kognitív zavar (EKZ) egy része ennek következménye lehet. Ebben a stádiumban felismerni a kognitív funkciók zavarát adhat arra lehetőséget, hogy lassítható legyen a folyamat, ill. amint oki kezelés elérhetővé válik, be lehessen avatkozni. A „Teszteld a memóriád” (TYM-HUN) rövid önkitöltős teszt alkalmas a demencia szűrésére és várhatóan alkalmas az EKZ felismerésére is.

  • Digital Solutions for Supporting Active and Healthy Aging and Elderly Care
    70-71
    Megtekintések száma:
    24
    The presentation discusses how the challenges associated with population ageing, particularly in the context of elderly care and quality of life, can be addressed through the use of information and communication technologies (ICT) and innovative solutions.
  • Carmen - Hogyan idősödünk a cybertérben?
    25-37
    Megtekintések száma:
    325

    Bevezetés: A cybertér olyan platform, amely évtizedek óta meghatároz minket. A szocializáció nemcsak az iskolában, a munkahelyen vagy a családban megy végbe, hanem a közösségi médiában is, s ezzel minden korosztály érintett.
    Cél: A tanulmány célja, hogy Stromae Carmen című művészeti alkotásának segítségével olyan kérdéseket vessen fel, amelyek a cybertérben való öregedéssel kapcsolatosak.
    Módszertan: A videoklip a Twitter kritikájának tekinthető. Magyarországon ez a platform nem örvend annyira nagy népszerűségnek, mint néhány más országban, azonban a közösségi média szimbólumának lehet tekinteni ebben a kontextusban. Az elemzés alapját a videoklip képi ábrázolásai adják, az analitikus eszköztár pedig a szociális reprezentációk elméletét és gyakorlatát foglalja magában.
    Elméleti háttér: A művészeti alkotás elemzéséhez olyan elméletek állnak rendelkezésre, amelyek a szocializációval és a szociális reprezentációval kapcsolatosak, annak érdekében, hogy mélyebb megértést szerezzünk a fogyasztói társadalom folyamatairól és az ilyen társadalomban való idősödésről. Néhány életesemény - születésnap, étkezés és mozi - hangsúlyával példák kerülnek bemutatásra, melyek fókusza a lehetséges egyéni kudarcok és ezek kiterjesztésére a társadalom egészére.
    Következtetés: A popzene képi megjelenítése társadalmi felelősségvállaló szereppel is bírhat, mely minden korosztályt érinthet mint befogadót. A közösségi média használatával kapcsolatos tudatosságra való figyelem felkeltése a jövőben nem csak a fiatalokra, hanem az idős korúakra is ki kellene terjedjen mint a társadalom sérülékeny társadalmi csoportjaira.

  • Idősoktatás felsőfokon
    49-70
    Megtekintések száma:
    706

    A tanulmány az idősoktatás hazai egyetemekhez kötődő folyamatait tekinti át. Választ ad arra a kérdésre, hogy hol és milyen feltételekkel hoznak létre Magyarországon Idősek Egyetemeit. Beazonosítva a térségenként vezető felsőoktatási intézményeket igyekszik számba venni minden olyan kezdeményezést, ami idősek oktatására irányul felsőfokon.

  • Weaving threads of care: Examining extended family support for aging in rural Ghana
    8-9
    Megtekintések száma:
    21
    Globally, societies are experiencing a significant increase in the population of older adults, a demographic shift that presents both opportunities and challenges. This transformation is particularly pronounced in developing countries such as Ghana.
  • Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény
    52-65
    Megtekintések száma:
    708

    Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az idős emberek milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben (egyedüllét, családdal és barátokkal töltött idő, háztartási munkavégzés, szabadidős vagy alkotó tevékenység).
    Módszer: Vizsgálatunkban az Oláh-féle flow- és antiflow-élményt (szorongás, unalom, apátia) vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk.
    Eredmények és következtetések: Alkotó tevékenység és egyéb szabadidős tevékenységek végzése során összességében nagyobb flow és kisebb antiflow-élmény élhető át, mint háztartási munkák végzése közben. A családi körben átélt flow az időseknél magasabb, mint a baráti társaságban átélt. Az alkotó tevékenységgel foglalkozók magasabb flow- és alacsonyabb antiflow-élményről számoltak be egyedüllét során, mint az egyéb szabadidős tevékenységgel foglalkozó kontrollcsoport.

  • Preventive aspects of addictions in old age
    50-51
    Megtekintések száma:
    15
    Around the world, increasing numbers of individuals are abusing drugs and alcohol in their later years. Evidence suggests that the current “Baby Boom” cohort of aging adults, born from the mid-1940s to mid-1960s, abuses alcohol and psychoactive prescription medications at a higher rate than previous generations did.
  • Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai
    138-160
    Megtekintések száma:
    823

    Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

  • Az időskor szubjektív megélésének vizsgálata a lakóhelyi társas körülmények szerint
    68-89
    Megtekintések száma:
    288

    A 21. században élő idősek helyzetének átalakulásához a társadalmi elöregedés és a családi struktúrák átformálódása sorolható, melyekkel összefüggést mutat az idősek lakóhelyi körülményeinek változása. Jelen kutatás célja az időskor megélésének vizsgálata a lakóhelyi körülmények és a védőtényezők figyelembevételével. A kutatás keresztmetszeti elrendezésű, a minta a WHO definíciója értelmében 60 év feletti résztvevőkből áll (N=98). A mérőeszközök közé saját szerkesztésű kérdések és standard kérdőívek tartoznak; az önértékelést, az élettel való elégedettséget, a társas támogatást és a rezilienciát felmérve. A lakóhelyek között eltérések láthatók a társas támogatásban: a szociális intézményben és a családban élők magasabb támasszal rendelkeznek az egyszemélyes háztartásban élőknél, ám az időskor megélésében nincs különbség. Klaszteranalízissel a minta négy csoportra bontható, melyek egy-egy lakóhelyi körülményhez kapcsolódnak. Eltérések láthatók a társas támogatásban, a rezilienciában és az önértékelésben, amiből az egyszemélyes háztartásban élők negatívabb és a szociális intézményben élők pozitívabb helyzetére következtethetünk. Ám az időskor megélése szempontjából releváns élettel való elégedettség esetén nem láthatók különbségek, amit az eltérő háttértényezők eredményezhetnek: a családban élő nők elégedettsége hátterében a reziliencia, a szociális intézményben élőkében pedig a társas támasz dominál. A családban élő férfiak és az egyszemélyes háztartásban élők elégedettségének megértéséhez további befolyásoló tényezők bevonására lenne szükség. Ezen eredmények tükrében belátható, hogy akár az időskorúak életminőségének javítását célzó programok körében is számottevő lehet a lakóhely figyelembevétele, hisz más-más tényezőkön keresztül gyakorolhatunk hatást az élettel való elégedettségre.

  • A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép
    29-51
    Megtekintések száma:
    1092

    Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

  • A szeniorok digitális készségeinek változásai a covid alatt és után
    115-125
    Megtekintések száma:
    234

    A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Az akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Jelen kutatásunk azt vizsgálta, hogyan változtak szeniorjaink digitális készségei a karantén alatt és után, 2021-ben és 2022-ben. A vizsgálat írásbeli kikérdezéssel történt (online kérdőív), elemszáma az első évben 118, a másodikban 123 fő volt. Válaszadóink közel 40%-a nem azonos a két mérésben, így a kutatás nem tekinthető longitudinálisnak. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 45%-ának digitális készségei javultak, az eltelt egy évben az online vásárlás és ügyintézés aránya nőtt körükben leginkább. IKT-ismereteiket leggyakrabban családtagjaiktól vagy barátaiktól szerzik, sokkal ritkábban szervezett formában, tanfolyamokon. Szeniorjaink karantén alatti szabadidejüket főleg olvasással és online tanulással töltötték, a tévézés ennél a célcsoportnál látványosan háttérbe szorul. 10 %-uk egyértelműen veszteséggel élte meg a járványhelyzetet: „hiányzik a napi ritmus”. A válaszadók 6%-a előnynek tekintette a kialakult állapotot: javult a tanuláshoz való viszonyuk, jobban rákényszerültek az önirányított tanulásra. Az online oktatással kapcsolatban előnyként fogalmazzák meg a térbeli és időbeli rugalmasságot, azt, hogy a programok így visszanézhetőek, a részvétel biztonságos. A legjellemzőbb negatívumok: a közösség és a vita hiánya, az „eltunyulás”, valamint az, hogy a digitális térben szervezett oktatás nem enyhíti körükben az elmagányosodás érzését.

  • Well-being among the Elderly - challenges for social policy
    43
    Megtekintések száma:
    14
    The aim of this presentation is to explore the multidimensional concept of well-being among older adults and to identify the factors that can either support or threaten it. In the context of an aging society, the issue of quality of life in late adulthood is gaining increasing importance not only from an individual perspective, but also systemically as a challenge for social policy, healthcare, and local communities.
  • A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
    126-129
    Megtekintések száma:
    431

    Pályázati támogatás:
    HEAlthy Life ALLiance for Health Tourism Education Development and Reorganisation – HEAL-ALL. Erasmus+ pályázat száma: 2020-1-HU01-KA203-078799

    Bevezetés
    A SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) felmérés egy olyan európai szintű projekt, amely egy panel-adatbázist fejleszt és gondoz az ötvenéves vagy annál idősebb egyének egészségére, társadalmi-gazdasági helyzetére, valamint szociális és családi hálózataira vonatkozó adatok vonatkozásában. A SHARE adatbázis kialakítása 2004-ben indult, tizenegy ország bevonásával. A kezdeményezés a népesség elöregedésével járó növekvő kihívásokra keresi a megalapozott válaszokat. A felmérések során a szervezők eddig nyolc adatgyűjtési hullámot hajtottak végre, amelyek lefedik az Unió összes kontinentális országát, valamint Svájcot és Izraelt. A 8. adatgyűjtési hullám végrehajtásának közepén kezdődött a COVID-19 járvány - a várható interjúk körülbelül 70 százaléka készült el 2020 márciusára - a terepmunkát ekkor az összes résztvevő országban fel kellett függeszteni. A szervezők elhatározták a felmérések folytatását; telefonos interjúk (CATI) elkészítésével. Jelentősen lerövidítették az eredeti kérdőívet és kiegészítették a kérdéslistát a COVID-19 élethelyzetre vonatkozó kérdésekkel.

    Az előadás célja a SHARE COVID-19 adatbázisának feldolgozásával kapott eredmények bemutatása – fókuszálva a magyar válaszadók egészségi állapotának helyzetére, egészségmagatartására a felmért országok polgáraihoz viszonyítva.

    Anyag és módszer
    A 2020-as nyolcadik SHARE felmérésben 28 ország vett részt. A válaszadók és kérdezőbiztosok egészségvédelmének okán a telefonos interjúk (CATI) alkalmazása volt az elsődleges ajánlott mintavételi alternatíva a korábbi személyes interjúkkal szemben. A válaszadók száma a módosított kérdőívre 54.567 fő volt. A magyar válaszadók 1053-an voltan – a teljes minta 1,9%-a. A kérdések csoportjai a következő öt fő területet érintettek:

    Egészség és egészségmagatartás. Általános egészségi állapot a COVID-19 járvány kitörése előtt és után, biztonsági intézkedések betartása (pl. szociális távolságtartás, maszk viselése, higiénés „viselkedés”).

    Mentális egészség. Szorongás, depresszió, alvási problémák és magány a COVID-19 járvány előtt és után.

    Fertőzések és egészségügyi ellátás. A COVID-19-hez kapcsolódó tünetek előfordulása, a tesztelés és kórházi kezelés tapasztalatai, orvosi kezelés elmaradása, a kezelésekkel való elégedettség.

    A munka és a gazdasági helyzet változásai. Munkanélküliség, üzletek bezárása, otthoni munkavégzés, munkaidő- és jövedelemváltozások, anyagi támogatás viszonyai a megkérdezettek között.

    Közösségi hálózatok. A családdal és a barátokkal való személyes kapcsolattartás változásai a járvány hatására; segítségnyújtás, személyes gondoskodás – az adott és kapott segítségek.

    Az elemzések során hagyományos statisztikai leíró és elemző módszerek, valamint a rough set analízis egyes elemzési módszerei kerültek alkalmazásra. A minta súlyozására a számítások során nem került sor. Alkalmazott programcsomagok: SPSS V22, Excel 2007.

    Eredmények
    A mintanagyság szerint Magyarország a 20. helyet foglalja el (1053 fő 1,9%). A legnagyobb minta Észtországban került felmérésre (4670 fő, 8,6%); a legkisebb elemszámú részminta a holland minta volt (803 fő, 1,5%). A teljes mintában az átlagéletkor 70,42 év volt (95% CI: 70,34-70,50; medián: 70,00; SD: 9,3977; min: 31, max: 104). A magyar részmintában 70,69 év (95% CI: 70,22-71,15; medián: 70,00; SD: 7,6825; min: 38, max: 95). A férfiak aránya a teljes mintában 42,29%; a nők aránya 57,71%; a magyar minta arányai: 39,98% és 60,02%.

    Az elemzések statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak ki számos elemzett változó esetében, a különböző országok polgárai között:
    a) a járvány előtti egészségi állapot (ön)megítélése;
    b) egészségváltozás megítélése a járvány előtti állapothoz képest;
    c) jelenlegi megbetegedések (akut, krónikus);
    d) gyógyszerszedés;
    e) védekező intézkedések betartása a gyakorlatban: maszkviselés; szociális távolságtartás kézmosás; fertőtlenítési lehetőségek alkalmazása.

    Megbeszélés
    Az országok összehasonlítása számos változó esetében statisztikailag kimutatható különbséget mutatott. A nagy elemszám okán igen kis eltéréseket is lényegesként jeleznek a statisztikai elemző módszerek. A különbségek tényleges elfogadását a szakmai validálás folyamata teszi érvényessé. Ennek a kutatási szakasznak a teljes lezárása még nem történt meg – az előadás az aktuális eredmények bemutatásával és értékelésével zárul.

    Irodalom
    Börsch-Supan, A. (2021). Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) Wave 8. COVID-19 Survey 1. Release version: 1.0.0. SHARE-ERIC. Data set. DOI: 10.6103/SHARE.w8ca.100

  • „Ecce Homo”
    43-48.
    Megtekintések száma:
    250

    A szerző az időskori személyiségfejlődés, a pozitív pszichológia modelljei mentén mutatja be az idősödés pozitív élményként való megélésének jellemzőit.

  • Effectiveness of Self Compassion-Based Interventions on Elderly People: A Literature Review
    Megtekintések száma:
    258

    This review article is designed to evaluate the impact of self-compassion-based interventions on the physical, psychological, and social health of older adults. Recent studies support that high self-compassion enhances life satisfaction in older adults, strengthens resilience against physical and emotional challenges, and fosters a more positive adaptation to age-related changes. The evidence the impact of self-compassion-based interventions on the health of older adults shows that these approaches help elderly individuals better manage stress, control negative emotions, and reduce symptoms of depression, ultimately fostering greater resilience and life satisfaction. Integrating self-compassion with cognitive-behavioral or motor-based activities amplifies these effects, contributing to improved forgiveness, acceptance, and emotional adjustment. Furthermore, such interventions address important dimensions of mental health, including feelings of loneliness and the ability to form positive relationships, which are especially relevant for older individuals facing health challenges or living in residential care. Collectively, these findings underscore the value of self-compassion-focused programs in supporting successful aging and holistic mental health in later life. Given these findings, integrating self-compassion and mindfulness-based approaches into mental health programs for the elderly can offer valuable benefits.

  • Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés
    14-28
    Megtekintések száma:
    889

    Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
    Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
    Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

  • „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
    116-118
    Megtekintések száma:
    255

    A harmadik életkor tanulását megközelítve, már nem az a kérdés, hogy taníthatók, képezhetők-e az idősek, hanem, hogy hogyan, meddig és milyen céllal? Az évtizedek alatt egyénenként, egyénekben kialakult tanulási utakról való letérés valószínűleg már nem időskorban fog megtörténni. Egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kap a nem- formális tanulás, a szabadidőben végezhető, szórakozást nyújtó tanuláselsajátítás kevésbé kötött formái lépnek előtérbe (Ollé, 2020). A szellemi frissesség támogatása történhet hagyományos módon például könyvekkel, folyóiratokkal, de egyre inkább internetes kurzusokkal, szenior egyetemek nyújtotta programokkal is (Bene, 2017).

    Előadásomban egy interaktív tananyag bemutatása szerepel, mint lehetséges új tanulási forma (Ollé, 2017). A mindenkit érintő időskori életvezetési megoldásokat ötvöztem az e-learninggel, mint új tanulási metódussal. Szeretném megismertetni az 50+ --os korosztályt a mikrotanulás nyújtotta lehetőségekkel. A „Tanulom a korom” kurzus otthoni ismeretszerzésre, ismeretbővítésre, önálló tanulásra szánt tananyag. Legtöbben akkor nézünk, olvasunk, tanulunk utána a dolgoknak, amikor magunk is érintetté válunk. Ez a lépés is megelőzhető a preventív, fejlődés- orientált szemlélettel. Olyan kérdésekre is keresem a választ, mint hogy rendelkezik--e az 50+-os korosztály megfelelő kompetenciával (Bene et al 2020), motiváltsággal egy online kurzus, vagy e-learning tananyag hatékony elsajátításához? Az öregedés folyamatában -érintettség, vagy prevenció okán- lehet-e egy e-learning tananyag jó motiváció a kurzuslátogató számára? A kipróbálás tanulságai - pozitív és negatív aspektusból- egyaránt bemutatásra kerülnek.

    Irodalomjegyzék

    Bene, Á., Móré, M., Zombory, J. (2020) A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12(39). pp. 29-51.
    Bene, Á. (2017) Idősoktatás felsőfokon, Magyar Gerontológia, 9(33). pp. 49-70.
    Ollé, J. (2020) Aktuális trendek és kihívások az e-learning fejlesztésekben In: Simonics, István; Holik, Ildikó (szerk.) (2020) Új kutatások a szakképzés és a felsőoktatás területén : IX.Trefort Ágoston Szakképzés- és felsőoktatás-pedagógiai konferencia tanulmánykötet Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem pp. 193-203
    Ollé, J. (2017) Trendek az oktatásinformatikában In: Hülber, László (szerk.) (2017) A digitális oktatási kultúra módszertana, Eger, Magyarország : Eszterházy Károly Egyetem pp. 9-25.

  • Beyond the limelight of Apo Whang-od: Exposing the face of social service delivery and access of older persons in the Philippines
    79-80
    Megtekintések száma:
    185

    This study examined the access to social services for the elderly population in Tinglayan, Kalinga, Philippines, which is the home of Apo Whang-od, a globally renowned traditional tattoo artist. The case study explored the challenges and opportunities that elderly individuals encounter in accessing social services within geographically isolated and disadvantaged areas (GIDA) and how these dynamics have been influenced by the artist's popularity.

  • A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. kínálata az idősödő generációknak
    103-115
    Megtekintések száma:
    356

    Magyarország korfáját elemezve láthatjuk, hogy öregedő szerkezetű társadalomban élünk, ennek köszönhetően az idősebb generációk egyre jelentősebb mértékben fordulnak elő a gyógyturisztikai szektorban. Tanulmányom célja a generáció fogalmának és csoportosításának megértése, összehasonlítása a gyógyturisztikai célcsoportok generációs szempontú meghatározásával. A gyógyturizmus legnagyobb csoportját a 60 év feletti idősek alkotják, akik leggyakrabban mozgásszervi bántalmakkal keresik fel a gyógyfürdőket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különösen gazdag a gyógyfürdőkben, közülük is kiemelkedik a Sóstó-Gyógyfürdő, mely nemzetközi jelentőségű fürdőnk. Tanulmányomban a szakirodalom és a statisztikák alapján jellemzem a hazai generációkat, továbbá a Sóstó-Gyógyfürdő adatai és a hely kínálata alapján a gyógyturizmus lehetőségeit – nevezetesen az egészségturisták egészségmegőrzésében és javításban, a fürdőkultúra kialakításában, valamint a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében – kívánom feltárni.

  • „Olyan fiatalnak szeretnék kinézni, mint amilyennek érzem magam” A szépészeti beavatkozásokok alkalmazása iránti hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők az idősödés kontextusában
    62-86
    Megtekintések száma:
    375

    2020-ban csak az Amerikai Egyesült Államokban összesen 15,6 millió szépészeti beavatkozás történt – ez 43%-os emelkedést jelent 2000-es 6,7 millióhoz képest, és ez a növekvő tendencia valószínűsíthető a következő évtizedekre is. 2020-ban a legnépesebb fogyasztói csoportnak a 40-55 év közötti nők csoportja bizonyult, akik az összes szépészeti beavatkozás 45%-ában részesültek, és akik elsődlegesen olyan eljárásokat választottak, amelyek az idősödés látható nyomainak az eltüntetését célozzák. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek egyrészt általánosan hatnak a beavatkozásokkal kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. Másrészt az összefoglaló arra is kitér, hogy az öregedés folyamata, hogy kapcsolódik a kozmetikai eljárások iránti érdeklődéshez. A háttértényezők mind egyéni szinten – mint az öregedéssel kapcsolatos szorongás, mind társas szinten – mint az idősekkel kapcsolatos sztereotípiák és ageizmus – feltárásra kerülnek. Végezetül az áttekintés azt is bemutatja, hogy a beavatkozásokon résztvevő személyek milyen megítélésben részesülnek, valamint, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segíthetik, hogy az idős egyén pozitívan viszonyuljon az idősödéshez.

  • Resilience Amid Crisis: The Impact of COVID-19 on Older Adults in Jordan - Challenges, Interventions, and Policy Innovations
    34-35
    Megtekintések száma:
    19
    The COVID-19 pandemic was not only a global health crisis but also a profound social and humanitarian challenge. Older adults, particularly those living with chronic illnesses and limited access to healthcare, were the most severely affected.
  • Simulations in Social Work and Geriatrics
    22-25
    Megtekintések száma:
    193

    In the training of social work students and in the continuing education of social, mental health and medical professionals there is a wide range of opportunities to use simulation techniques. Simulation can be described as “a pedagogy using a real-world problem in a realistic environment to promote critical thinking, problem solving, and learning”.