A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

Az idősek gondozása minden társadalom számára kihívást jelent. Számos kutatás látott már napvilágot az idősgondozással kapcsolatban, amelyek segítenek abban, hogy az idősgondozás minél hatékonyabban tudjon megvalósulni. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az etnikai kisebbségek közül a roma/cigány idősek gondozásához hazai, illetve nemzetközi trendek segítségével. Szempontrendszerünkben a célcsoport választása nem volt véletlen – a roma/cigány kisebbség több tényezőt tekintve is vulnerabilisnak tekinthető, mely az időskori gondozásra nézve veszélyeket rejt a gyakorlatban az egyenlőtlenségi viszonyokat tekintve. A tanulmányban az idősgondozás főbb fogalmain túl kitérünk a jogi környezet adta lehetőségekre és korlátokra, az idősgondozás és az egészségügy kapcsolatrendszerére, illetve az életminőség és jóllét alakulásának tényezőin túl olyan stratégiákra (formális és informális), melyek hazai és nemzetközi szinten is trendként rajzolódnak ki.

Bevezetés: Az elöregedő társadalom jelensége egyre aktuálisabb kérdésként jelenik meg mind a köznapi, mind a tudományos gondolkodásban. Nem találunk sok példát olyan műalkotásokra, melyek a filmek világában jelenítik meg kritikájukat a témával kapcsolatban. A Hetvenes című film 2014-ben debütált Magyarországon. Sajátossága, hogy a magyarországi idősekhez való disztópikus hozzáállást helyezte a fókuszba.
Cél: A tanulmány célja, hogy az ál-dokumentumfilm disztópikus jellegét feltárva, a mű narratíváinak segítségével képet mutasson a magyar társadalom lehetséges diszfunkcióiról.
Módszertan: A tanulmányban szociálpszichológiai megközelítést veszek figyelembe, amelyben a filmjelenetek affektív jellemzésének folyamatát tartalomelemzés alapján elemzem.
Elméleti háttér: Az elemzésben két fő szempontot tartok szem előtt: a kognitív sémaelméletet és a disztópikus tartalom jellegét, mint az értelmezési keret szűrőjét. A kognitív sémaelméletet a jelenetek észlelésére és megismerésére, a kanonikus beállításokra és az értelmezési kontextusokra alkalmazom. Az elemzésben az emlékezeti tárgyak, a mentális modellek és a kognitív mezők állnak a középpontban.
Következtetések: A filmélmény magában foglalja az észlelt jelenetek tudatosítását, így a valós világ elválasztható a képzelettől. Valójában a szubjektivitás és a valóságunk alakítási folyamata az egyes szempontok igényeit szolgálja, ezért a film értékes kiindulópontjának tekinthető a magyar társadalom jövőjéről szóló vitának, kiemelve az idősek helyzetét.

A 65 éven felüli, többféle krónikus betegségben szenvedő idősek esetében a rehabilitáció lényegesen nehezebb, mint a fiatalabbaknál. Akut történések, vagy meglévő betegségek rosszabbodása esetén fontos szakmai kérdést jelent, hogy a páciens mennyire alkalmas rehabilitációra. A diagnózis, a prognózis és a rehabilitálhatóság komplex vizsgálata alapján a nem rehabilitálható egyének esetében elsődleges szempont, hogy önállóságuk minél tovább megmaradjon, ami együtt jár a jobb életminőséggel. Ezt segíti a geriátriai readaptáció, amelynek minél szélesebb körben való bevezetése és alkalmazása kulcsfontosságú az időseknél.

Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

Az utóbbi évek eseményeinek hatására egyre inkább felértékelődik az egészség, s annak megőrzése. Az egészség tényezői egyben életmódunk elemei, az egészséges életmód kialakításában pedig az egyénnek kiemelten nagy szerepe van. Az életmóddal összefüggő betegségek (civilizációs betegségek) ma Európában az elsőszámú halálozási okokat jelentik. Jelen tanulmány fő témaköre a várható és a lehetséges életminőség és élettartam rejtélye. Szakirodalmi feldolgozás során választ kerestünk arra a kérdésre, hogy melyek az egészséget, életmódot leginkább befolyásoló tényezők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatfeldolgozása alapján feldolgoztuk a magyar lakosság általános egészségi állapotát vizsgáló egészségügyi statisztikák eredményeit. Ezt követően ismertetjük az egészség pilléreit és szerepüket az egészséges életmód kialakításában, valamint az egészség pilléreinek életmódba való beépítését ösztönző egészségturisztikai szolgáltatásokat az idős generáció számára.

A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Az akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Jelen kutatásunk azt vizsgálta, hogyan változtak szeniorjaink digitális készségei a karantén alatt és után, 2021-ben és 2022-ben. A vizsgálat írásbeli kikérdezéssel történt (online kérdőív), elemszáma az első évben 118, a másodikban 123 fő volt. Válaszadóink közel 40%-a nem azonos a két mérésben, így a kutatás nem tekinthető longitudinálisnak. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 45%-ának digitális készségei javultak, az eltelt egy évben az online vásárlás és ügyintézés aránya nőtt körükben leginkább. IKT-ismereteiket leggyakrabban családtagjaiktól vagy barátaiktól szerzik, sokkal ritkábban szervezett formában, tanfolyamokon. Szeniorjaink karantén alatti szabadidejüket főleg olvasással és online tanulással töltötték, a tévézés ennél a célcsoportnál látványosan háttérbe szorul. 10 %-uk egyértelműen veszteséggel élte meg a járványhelyzetet: „hiányzik a napi ritmus”. A válaszadók 6%-a előnynek tekintette a kialakult állapotot: javult a tanuláshoz való viszonyuk, jobban rákényszerültek az önirányított tanulásra. Az online oktatással kapcsolatban előnyként fogalmazzák meg a térbeli és időbeli rugalmasságot, azt, hogy a programok így visszanézhetőek, a részvétel biztonságos. A legjellemzőbb negatívumok: a közösség és a vita hiánya, az „eltunyulás”, valamint az, hogy a digitális térben szervezett oktatás nem enyhíti körükben az elmagányosodás érzését.

Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

A COVID-19 jelentős mértékben befolyásolta az emberek életét, az idősekét is, akik igyekeztek leszűkíteni a személyes kapcsolataikat, különösen a karantén időszakokban. Megváltozott a mindennapi életük, többek között a vásárlási szokásaik is átalakultak. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Gerontológiai Tanszékének longitudinális kutatása adta a kutatásom alapját. 2021 nyarán két régióra kiterjedő interjús kutatást végeztem, amelyben arra kerestem a választ, hogy a COVID-19 járvány milyen mértékben befolyásolta az idős szervezetek tagjainak életét, hogyan változtak meg szokásaik, például a digitális eszközök használatával és általában a fogyasztással kapcsolatban. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2020-ban a pandémia ideje alatt főként telefonon tartották egymással a kapcsolatot a szervezetek tagjai, 2021-ben már közel azonos számban voltak azok akik a hagyományos telefonos és azok, akik az online kapcsolattartást preferálták. Az online kapcsolattartás és az internethasználat feltehetőleg azért lett elterjedtebb, mert az idősebbek nyitottabbak lettek az online világ iránt. A vizsgált időszakban megnőtt az idősek hajlandósága a digitális eszközök használatára és kiszélesedtek a lehetőségeik is, például a kompetenciáik (gyakran kényszerű) fejlesztésével. Igaz ez az online vásárlásokra is. Mint a hazai fogyasztói korcsoportok mindegyikében, úgy az idősek körében is nőtt az online fogyasztás. Erre esetükben elsősorban a digitalizációval kapcsolatos lehetőségeik bírnak befolyással.
A digitalizáció legfőbb előnye az idősek számára, hogy sokkal könnyebben tudják egymással tartani a kapcsolatot, köztük a távolabb élő családtagokkal is, míg hátránya közé tartozik, hogy nem minden idős személy engedheti meg magának, hogy rendelkezzen a megfelelő kompetenciákkal, technikai feltételekkel és internet hozzáféréssel.

2022. október 20-21 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszéke partnerségben a Szegedi Egyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke tudományos-szakmai műhelytalálkozót szervezett Új szemléletek az idősellátásban címmel, annak érdekében, hogy teret biztosítson, illetve hosszú távú lehetőséget alakítson ki a partiumi, erdélyi idősgondozás területén tevékenységüket intézményvezetőként, programmenedzserként, szociális munkásként, idősgondozóként, kutatóként kifejtő szakemberek találkozására, párbeszédére. Az alábbi ismertető visszapillantást nyújt az eseményre a továbblépést elősegítő következtetések megfogalmazásának szándékával.

Klaus Schwab (2016): The Fourth Industrial Revolution. Portfolio Pinguin.

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) számára megtiszteltetés, hogy nemzetközi szakértőként való elismerésünknek köszönhetően Ferenczi Andrea és Hajós Katalin meghívást kaptak a UNECE (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) Rómában 2022. június 15-17. között megtartott Idősügyi Miniszteri Konferenciájára az esemény szervezője, az Olasz Kormány részéről.
Az esemény címe / mottója: Fenntartható világ minden korosztály számára Összefogás az egész életen át tartó szolidaritás és esélyegyenlőség jegyében.

Jelen tanulmány, az időskorúak számára az alkotó tevékenységek közül az írással való foglalkozást javasolja, hiszen „egy regénye mindenkinek van”. Közismert ugyanakkor, hogy az öregek nem vehetők úgymond „egy kalap alá”, minthogy minden idős ember más és más, így ez a tevékenység lehet, hogy csak szűkebb körüket érinti. Jelen írás bevezetőjében az idős korral kapcsolatos kutatások közül emel ki néhányat. Szó esik az egyre emelkedő születéskor várható átlagéletkorról, s arról, hogy hányféle életkorral is rendelkezünk (feel-age, look-age, do-age, interest-age). Az öregséggel foglalkozó szakirodalmi és szépirodalmi művek rövid áttekintése után a tartalmas öregkor összetevőiről olvashatunk, az időskori tanulás, olvasás és írás kérdésével. Végül a tanulmány javaslatokat ad a gondolataik megörökítésére vágyó szépkorú emberek számára.