Évf. 7 szám 4 (2014)

Megjelent December 8, 2014

issue.tableOfContents6606aac4b0138

Folyóiratcikk

  • A gender és a kommunikáció összefüggései: kommunikáció a munkahelyen A különbségek, avagy ki a jobb?
    7-12
    Megtekintések száma:
    163

    A cikk leírja a férfiak és nők eltérő kommunikációs szokásait. A szerző megállapítja, hogy a két nem kommunikációs képességei eltérőek: a nők bizonyos, verbalitással kapcsolatos feladatok megoldásában eredményesebbek a férfiaknál. Feltárja a különbségek lehetséges okait, ezek részben biológiai alapúak, részben a szociális neveléssel függnek össze. A gender meghatározza a kommunikációs stílust. Eltérés mutatkozik a két nem között a hangzó beszédben is. A munka világában egyre nagyobb szükség van a kiváló kommunikációs képességekre. A kommunikáció szempontjából igényes munkahelyeken szívesebben alkalmaznak nőket. A nők előnyei nem csak az anyanyelvben, hanem az idegen nyelvek elsajátításában is érvényesülnek. A szerző azt tanácsolja, hogy a fiúk kommunikáljanak empatikusabban, a lányok pedig legyenek asszertívebbek.

    hu
    413
  • Az angolul tanuló magyar hallgatók pragmatikai hibái – egy empirikus kutatásról
    13-24
    Megtekintések száma:
    233

    Tanulmányomban pontos definíciót igyekszem adni a pragmatikai kompetenciára és leírom a terminus kialakulását. Meghatározom a pragmatikai hiba fogalmát, megítélését, okait és típusait és felvázolom a magyar-angol kontrasztív kutatásokat. Majd felsorolom az angolul tanuló magyar diákok leggyakoribb pragmatikai  ibáit. Ismertetem a 2014 októberében a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett kérdőíves kutatásom eredményeit. Végül arra a kérdésre kerek választ, hogy lehet-e, kell-e tanítani a pragmatikai kompetenciát, és ha igen, mi célból. 

    hu
    182
  • Y generáció – önbizalom?
    25-32
    Megtekintések száma:
    106

    A „Prezentáció és Íráskészség” választható tantárgy keretében, a prezentációs technikák tanítása során az figyelhető meg, hogy a hallgatók olyan személyiségjegyei erősödnek, amelyeket versenyelőnyként értékel a munkaerőpiac, így azok kulcskompetenciaként jelennek meg. Ez az elvégzett felmérések szerint független a nyelvtől (magyar, német, angol) és független a tanár személyiségétől is. A félév során a problémamegoldások terén egyre
    önállóbbak, kreativitásuk kibontakozik, saját és társaik teljesítményét bátrabban és biztosabban ítélik meg, mindez pedig felméréseink alapján olyan mértékben növeli önbizalmukat, ami lendületet ad majd mind a további tanulmányaikhoz, mind a magabiztos fellépéshez később a munkaerőpiaci megjelenéshez, ill. állásinterjúkhoz. Tanulmányunk témája ennek a jelenségnek, módszereinknek, és mérési eredményeinknek ismertetése. 

    hu
    312
  • Mit és hogyan tanítsunk a jogi szaknyelv keretén belül?
    33-39
    Megtekintések száma:
    79

    Az angol jogi szövegek műfaji sajátosságai eltérnek a velük hasonló funkciót betöltő magyar jogi szövegek sajátosságaitól. A különbségek megértéséhez nem  legendő – bár elengedhetetlen - a jogi szakkifejezések ismerete. A megfelelő szövegek létrehozásához meg kell ismertetni és értetni a két jogrendszer közti alapvető különbségeket a nem jogász végzettséggel rendelkező angol szaknyelvi fordítók képzésében. Ezek megismerése és felismerése juttatja el a hallgatót a célnyelvben hasonló funkciót betöltő szövegek sajátosságainak azonosításához, és végső soron a funkcionálisan ekvivalens jogi szakszöveg létrehozásához. Tanulmányomban beszámolok arról, hogy a fentiek alapján milyen módszertani megoldásokat kerestünk egy jogi szaknyelvi és szakfordítási gyakorlatokat tartalmazó kétnyelvű jegyzet összeállításánál.

    hu
    543
  • Memóriatechnikák a szaknyelvoktatásban
    40-45
    Megtekintések száma:
    74

    A tanulmány Oxford taxonómiája alapján a direkt nyelvtanulási stratégiák közé tartozó memóriatechnikák típusait, fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. A téma aktualitását a Debreceni Egyetemen folytatott két különböző, a hallgatók tanulási stratégiáira vonatkozó vizsgálat adja, mely arra irányult, használnak-e a hallgatók tanulási stratégiákat, és ha igen, melyeket. Az egyik vizsgálatot a DEOEC hallgatói, a másikat pedig a DE Agrártudományi Karán végeztük, s  összevetettük a hallgatók válaszai alapján kapott helyzetképet. Eszerint a hallgatók kifejezetten kevés stratégiát használnak, sőt a szótanulásra szinte alig használnak direkt stratégiákat. Ezért (is) lehet hasznos a szaknyelvoktatásban a memóriatechnikák használata, mellyel könnyebben, élvezetesebben lehet eredményeket elérni.

    hu
    285
  • Módszertani paradigmaváltás a főiskolai idegennyelvoktatásban
    46-50
    Megtekintések száma:
    88

    Nem könnyű áthidalni a munkaerő-piaci elvárások és a főiskolás hallgatóink idegen nyelvi kompetenciái közötti szakadékot. Igazi kihívás ez a nyelvtanár számára és egyúttal folyamatos motiváció is az újításra, tökéletesítésre. Előadásomban beszámolok azokról a próbálkozásokról, amelyek a tágabb értelemben vett blended learning főiskolai angol nyelvoktatásban történő alkalmazására irányulnak. Meggyőződésem, hogy módszertani paradigmaváltással, az info-kommunikációs technológia kiaknázásával, a kommunikatív kompetenciát fejlesztő munkaformák alkalmazásával hatékonyabbá és élvezetesebbé tehető mind a nyelvtanulás, mind az élethosszig tartó nyelvgyakorlás.

    hu
    102
  • Nyelvi kompetenciák és munkaerőpiac: Munkáltatói elvárások és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak idegennyelv-oktatásra és -tudásra vonatkozó (ön)értékelése
    51-60
    Megtekintések száma:
    117

    A „Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése” c. pályázat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy a nyelvoktatás fejlesztése által javuljanak a diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei, valamint hogy valósuljon meg a térségben lévő hazai és nemzetközi vállalatok által teremtett multikulturális munkaerő-piaci közeg humánerőforrás-igényeinek jobb kiszolgálása. A tanulmány a munkáltatók körében végzett, a diplomásokkal szemben
    támasztott idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozó elvárásokat vizsgáló kutatás eredményeit helyezi szembe a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett megkérdezésekkel, amelyekben a hallgatók saját nyelvtudásukat illetve a főiskolai nyelvoktatást értékelték, valamint a nyelvtanulással és a nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikról vallottak.

    hu
    305
  • Kommunikációs stratégiák az angol társalgási nyelvhasználatban
    61-67
    Megtekintések száma:
    137

    A nyelvtanulók végső célja hatékonyan és folyékonyan kommunikálni a tanult idegen nyelven, ami nem könnyű feladat elé állítja őket. Hosszú évekig tanulják a nyelvet, és megtörténhet, hogy bár minden nyelvtani szerkezettel tisztában vannak, valós szituációban még egy pohár vizet sem sikerül kérni. A kérdés, amire szeretnék választ kapni, vajon a kommunikációs stratégiák használata célirányos tanítással segítene-e a nehézségek leküzdésében? Néhány évvel ezelőtt végeztem egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben használnak bizonyos stratégiákat a nyelvtanulók. Az akkori kiadványok még nem foglalkoztak külön funkciók szerint besorolt kifejezésekkel a tananyagban, akkor saját listát használtunk. Az újabb tankönyvek viszont kiemelik a hasznos kifejezéseket. A kérdés tehát, hogy ez a figyelemfelkeltés meghozza-e a változást a tanulók kommunikációjában.

    en
    120
  • A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében
    68-75
    Megtekintések száma:
    80

    A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

    hu
    156
  • A helyzetmondatok közvetítése a szaknyelvoktatásban
    76-81
    Megtekintések száma:
    88

    A helyzetmondatok (conversational routins / Routineformeln / ситуативные клише) olyan állandósult beszédpanelek, amelyek a különböző beszédhelyzetekben majdnem változatlan formában használatosak. Mivel a mindennapi kommunikációban minden második megnyilatkozásunk rutinszerű, rendkívül fontos lenne ezeket a nyelvi elemeket a szaknyelvi oktatásban is kiemelten kezelni. A sematikus nyelvi építőelemek ismerete megkönnyíti a kontaktusfelvételt, csökkentheti a megszólalástól való félelmet, szolgálhatja a beszéd gördülékenységét, a magatartás biztonságát. Előadásomban áttekintést adok a rutinformulák csoportosításáról, majd néhány módszertani lépést mutatok be.

    en
    136
  • A szószerkezetek és a metaforák használata a gazdasági nyelvben – vizsgálat szaknyelvoktatási szempontból
    82-91
    Megtekintések száma:
    124

    A tanulmány a régebbi és az újabb gazdasági szaksajtóban előforduló szószerkezetek és metaforák használatához fűz néhány gondolatot. A példák a sajtócikkek pédamondatain keresztül kontextusba ágyazottan kerülnek bemutatásra. Számos idézet segítségével vizsgálom az adott időintervallumban közkedvelt, a gazdasági szaknyelvben vissza-visszatérő kifejezéseket. A témát nyelvtudományi és nyelvoktatási szemszögből közelítem meg, mivel e specifikus szókapcsolatok ismerete mind a gazdasági szövegek feltárásához, mind a szakkifejezések megtanulásához hasznos lehet. Érintem azt a kérdést is, hogy a gazdasági  szaknyelvben mely szóalkotási jelenségek járulnak hozzá újabb szakszavak kialakulásához, és ezáltal a gazdasági nyelv további fejlődéséhez. Ez a fejlődés újabb kihívások elé állítja az idegennyelv-oktatást, mivel a gazdasági szakkifejezések növekvő mértékben áramlanak át a köznyelvbe is.

    en
    175
  • .
    92-99
    Megtekintések száma:
    90

    .

    en
    117
  • Médiahasználat a 21. századi idegennyelv-oktatásban a Varsói Gazdasági Főiskola Német Nyelvi Lektorátusának példája alapján
    100-104
    Megtekintések száma:
    100

    A tanulmány néhány fontos médiapedagógiai és didaktikai kérdéssel foglalkozik. Az első részben a médiumok meghatározására és a médiahordozók csoportosítására vállalkozom. A második részben a médiumok nyelvoktatásban történő alkalmazásának előnyeit és hátrányait emelem ki, és közben feltevéseimet néhány, a diákok prezentációs kompetenciájának fejlesztésére irányuló gyakorlati példával illusztrálom.

    en
    434
  • Az e-nyelvtanulás jelenéről és jövőjéről a slovake.eu többnyelvű, szlováknyelv-oktató weboldal tükrében
    105-114
    Megtekintések száma:
    75

    Az internet és az online tartalmak hatalmas mértékű megjelenésével különösen fontos szerepet kapott az e-nyelvtanulás. Elöljáróban az e-tanulás, online nyelvtanfolyam és nyelvtanulási eszköz fogalmakat fogom tisztázni, majd egy kérdőív segítségével vonok le következtetéseket a 21. századi nyelvtanulási
    tendenciákról. Ezt követően fogom a slovake.eu honlapot vizsgálni. A slovake.eu egy olyan szlovák nyelvet tanító online felület, amely jelenleg 11 nyelven érhető el. Többek között továbbá abban tér el sok más e-nyelvtanító oldaltól, hogy az Európai Bizottság pályázatából született, ennek következtében egy kilenc partnerből álló konzorcium dolgozik azon, hogy mind a tartalom, mind a kinézet a lehető legjobb legyen. A szótáron, nyelvtani összesítőkön, teszteken, fórumon, médiakönyvtáron stb. kívül érdekes tényekeket is megtudhatunk Szlovákiáról, a szlovák nyelvről és a kultúráról. A slovake.eu további e-tanító oldalak mintájául szolgálhat.

    hu
    92
  • A gazdasági szleng használati sajátosságai, egy pilot study bemutatása
    115-124
    Megtekintések száma:
    96

    Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a BGF PSZK
    hallgatói, ill. gazdasági szakemberek körében a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek ismertségét, használatát. A válaszok alapján kívántam feltérképezni a szakmai szlenghasználat gyakoriságát, vélhető okait, a szakemberek és a hallgatók véleménye közti különbségeket. A válaszadók nyelvi attitűdje,
    nyelvi tudatossága, szubjektív nyelvi beállítódása és az a kérdés is tárgyát képezték a tanulmányozásnak, hogy mennyiben látnak összefüggést a megkérdezettek a szakmai szleng kifejezések használata és a gazdasági életben való sikeresség elérése között.

    hu
    260
  • Több szövegtípusból álló tematikus szövegválogatások használata a szaknyelvi órán
    125-130
    Megtekintések száma:
    78

    A szaknyelvet tanulók tanulmányaik során különböző műfajú és hosszúságú szaknyelvi szövegekkel találkoznak. A dolgozat ismertet egy módszert, amelynek segítségével hosszabb szaknyelvi szövegek olvasását segíthetjük elő. Olyan szaknyelvi szövegválogatásokat mutatunk be (elsősorban mérnökhallgatók számára), amelyek azonos témáról szólnak, autentikus szövegeket és videófelvételeket tartalmaznak. A cikkek célközönsége és műfaja különböző, de a
    szókincs ismétlődik. Ily módon a nyelvtanulóknak kevésbé jelent nehézséget a hosszabb szövegek megértése. A szövegek összehasonlítása alkalmat ad a nyelvi és a szövegjellemzők kiemelésére, növeli a műfaji tudatosságot. Tudományos közlemények összefoglalói, eredeti szakcikkek részletei jó bevezetésként szolgálnak a tudományos írásbeli publikáció megismeréséhez. A dolgozatban módszertani ajánlásokat teszünk a szaknyelvtanároknak arra vonatkozóan, hogyan állíthatnak össze több szövegből álló tematikus válogatásokat a tanulók szükségleteinek figyelembe vételével.

    en
    147
  • A komplexitás kezelésének képessége – A kontextus iránti tudatosság fontossága az egészségügyi kommunikációban az angolt mint lingua francát használva
    131-141
    Megtekintések száma:
    115

    A magyar egészségügyi dolgozók – akárcsak kollégáik világszerte – amikor olyan külföldi páciensekkel kommunikálnak, akikkel nincs közös anyanyelvük, az esetek többségében az angolt mint lingua francát (ELF) használják. Ezek a kommunikációs szituációk komoly kihívást jelentenek az egészségügyi dolgozók számára, mivel rendelkezniük kell hozzá azzal a képességgel, hogy folyamatosan igazítsák nyelvhasználatukat a páciensek sajátjuktól eltérő kognitív, nyelvi és
    kommunikatív-pragmatikai sémáihoz. Annak érdekében, hogy kifejlesszék ezt a képességüket, a szaknyelvi óráknak figyelniük kell az egészségtudományi hallgatók ELF kontextus iránti tudatosságának fejlesztésére, amely alapul szolgál terminológia használati döntéseikhez. Jelen kutatás az ELF kontextusok komplexitását és dinamikusságát kívánja bemutatni empirikus adatokkal alátámasztva, olyan egészségügyi dolgozókkal folytatott interjúk alapján, akiknek
    komoly nemzetközi munkatapasztalatuk van a külföldi betegekkel folytatott kommunikációban. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az angol szaknyelvi órák hatékonyságának
    fejlesztéséhez.

    en
    161
  • Vitafórum (kurzus) – a kommunikatív kompetencia fejlesztésének gyakorlati megközelítése
    142-147
    Megtekintések száma:
    79

    A tanulmány leírja egy speciális angol nyelvi kurzus, a „vitafórum” megfigyeléseit és eredményeit az Idegen Nyelvek és az Interkulturális Kommunikáció program keretében a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen, az Alkalmazott Nyelvek Karán. A kurzus az eredeti formájában folyik, úgy ahogy 2010-ben bevezették és akkreditálták és a fejlesztésekor figyelembe vették mind a hallgatók, mind a tanárok tapasztalatait. Három vitaformát tárgyal a tanulmány: a vita párbajt,
    a kerekasztalt és a csapat vitát és értékeli gyenge pontjaikat és előnyeiket. Végül bemutatja a kurzus bevezetése óta elért eredményeket és ismerteti a levont következtetéseket.

    en
    93
  • Interkulturális kompetencia a nyelvoktatásban
    148-157
    Megtekintések száma:
    115

    A tanulmány elsősorban az interkulturális kompetencia fontosságát hangsúlyozza az idegenyelvoktatásban. Rámutat arra, hogy a megfelelő interkulturális kompetencia lehetőséget kínál a helyes döntések meghozatalához az eltérő kultúrával rendelkező egyének számára. Továbbá hangsúlyozza, hogy minden interkulturális kommunikáció alapvető követelménye a kontextusérzékeny, kultúraspecifikus tudás és a valódi humanista látásmód.

    en
    149
  • A blended learning módszer alkalmazása a szaknyelv-oktatásban
    158-163
    Megtekintések száma:
    106

    Az informatika és az Internet alkalmazása új perspektívát nyit meg az idegen nyelvek oktatása terén. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az internetet hatékonyan alkalmazni a szaknyelvoktatásban. A nyelvoktatási módszerek történetének rövid áttekintése után ismertetjük azt a blended learning módszerre épülő nyelvoktatási projektet, amely a Debreceni Egyetemen folyik. Megvizsgáljuk továbbá, hogy az információs technika és a tantermi oktatás
    kombinációjával miként válik érdekessé és inspirálóvá a nyelvtanulás folyamata.

    en
    148
  • Az angol műszaki szaknyelv tanításának pedagógiai vonatkozásai
    164-171
    Megtekintések száma:
    88

    A szaknyelvi angol (ESP) tanítása hagyományosan kontextus-vezérelt oktatási folyamat, arra a szakterületre összpontosít, ahol a nyelvet később használni fogják; az igényekre-reagáló, amennyiben megpróbálja meghatározni a nyelvtanulók igényeit és ehhez igazítani a tanítási módszereket; valamint tanuló-központú abban az értelemben, hogy a tanulási folyamatokat és a tanulói tevékenységeket nagyban befolyásolják az elérni kívánt tanulási célok. Ugyanakkor a
    napjainkban bekövetkező globális változások megkérdőjelezik a hagyományos tanítási módszereket alkalmazásának eredményességét. Jelen tanulmány célja, hogy bemutasson néhányat a legérdekesebb kihívások közül, amelyekkel a szaknyelvoktatóknak szembe kell nézniük, valamint lehetséges megoldásokat kínáljon ezek leküzdésére részben a kapcsolódó szakirodalom áttekintésével, másrészt sikeres gyakorlati alkalmazások ismertetésén keresztül. A szerző ezen felül megvizsgálja a felsőoktatás nemzetköziesedésével felmerülő pedagógiai kérdéseket, valamint bemutatja a tanulási stílusokra vonatkozó empirikus kutatása néhány előzetes eredményét.

    en
    119