Keresés

Keresési eredmények

• A vevőszolgálat rendszerszemléletű megközelítése

  21-29

  Vermes Pál

  Megtekintések száma:

  77

  .

• Új generációk, új trendek a spa iparágban

  21-26

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  426

  Napjaink turisztikai piaca gyors változások színtere, amelyek mind a keresleti, mind a kínálati oldalt érintik. A spa iparág piacán – a wellness és gyógyszolgáltatások együttes jelenléte miatt – a generációk széles köre jelenik meg fogyasztóként, más és más elvárást támasztva a szolgáltatókkal szemben. Vizsgálatra érdemesek tehát a jelen és elkövetkező években zajló változások, amelyek a fogyasztói szokások változása mellett a fogyasztói igények szélesedését vizionálják. Jelen cikk kísérletet tesz az egyes generációk sajátosságainak vizsgálatával azok elvárt spa szolgáltatásainak leírására valamint a jövőre előrevetíthető változások beazonosítására. A szerző elsősorban a témában fellelhető nemzetközi és hazai szekunder források és az iparágban szerzett szakmai tapasztalata felhasználásával igyekszik összefoglalni mindazokat a piaci tendenciákat, amelyek jelentős változásokat hoznak.

• DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS

  Boros Anita

  Kovács László

  Megtekintések száma:

  94

  In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  103

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában

  72-74

  Mykhailivna Chepurda Larysa

  Megtekintések száma:

  80

  Az oktatási szolgáltatások fejlet ségi szintje jól mutatja a gazdaság és társadalmi jólét állapotát. Ukrajnában a jelenlegi felsőoktatási rendszer és a szakképzés minőségének javítása jelentős társadalmi-gazdasági probléma, amelynek megoldása az egyik feltétele, hogy megfeleljenek a piacgazdaság társadalmi-gazdasági követelményeinek.

• GENERÁCIÓSPECIFIKUS KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  170

  Mind a turisztikai szolgáltatók számára, mind a turizmusfejlesztéssel foglalkozók számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a generációs szempontok figyelembe vétele. Klasszikusan a humán erőforrás gazdálkodással foglalkozók tevékenységében merül fel, mint a kínálat szerves részeként megjelenő személyes szolgáltatásokat nyújtó munkatársak esetében szerepet játszó tényező. A másik, de nem másodlagos szempont a kereslet generációs jellemzőivel függ össze, aminek tükröződnie kell a szolgáltatás-kínálatban is. A generációs keresleti jellemzők primer, megkérdezésen alapuló módszerrel kerülnek beazonosításra, a kínálat elemzésére megfigyeléssel kerül sor a minőségi védjeggyel jelzett négycsillagos szállodák körében. A kapott eredmények összehasonlítása a generációs igényekhez alkalmazkodás mértékére enged következtetni.

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  80

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.