Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A Z generációs turisták élménymotivációi
    Megtekintések száma:
    79

    A szükséglet-hierarchián alapuló élménymotivációk az életciklus különböző szakaszaiban különböző hangsúlyt kapnak. Az élmények keletkezésének alapja a változatosság, az aktivitás és a kapcsolatteremtés, mint utazási motiváció a kikapcsolódási, pihenési igény mellett. A turisztikai termékfejlesztés szempontjából egyre nehezebb homogén keresleti csoportokat kialakítani, számukra szegmensspecifikus élményeket kínálni, sürgető problémát jelent a közelmúltban piacra lépett Z generáció turisztikai élménymagatartásának vizsgálata, amely kutatási kérdésként fogalmazódik meg. A célzott generáció közepes elemszámú mintájából az élménymotivációhoz kapcsolódó válaszok elemzése lehetőséget ad a korosztály élménymagatartásából az motivációk és képzetek beazonosítására és csoportosítására, a szegmensspecifikusság megállapítására. Az egyes élményattitűdök értéke és intenzitása alapján négy fő szegmens különíthető el a megkérdezett Z generációs mintában, a főként nyugodt, biztonságos kikapcsolódásra törekvők, főként megismerők, főként kapcsolatkeresők és a főként kihívásokat keresők csoportja. A kutatás eredményei hozzájárulnak a Z generációs turisták élménymagatartásának pontosabb körülhatárolásához.

  • Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi
    90-102
    Megtekintések száma:
    204

    Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

  • A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása
    57-64
    Megtekintések száma:
    283

    A gasztronómia ma már nemcsak mint a turisztikai szuprastruktúra által nyújtott szolgáltatás jelenik meg, hanem a gasztronómiai rendezvényeken az attrakciókínálat része is. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi motiválja a résztvevőit a rendezvény meglátogatására, hogyan változnak a motivációk a visszatérő rendezvények esetében? A szekunder és a primer információk elemzésének eredménye a következő évek gasztrofesztiváljainak kommunikációjához adhat útmutatást.

  • Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján
    240-245
    Megtekintések száma:
    259

    Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

  • A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN
    30-35
    Megtekintések száma:
    492

    A sportesemények iránti kereslettel, azaz a passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások napjainkban egyre népszerűbbé válnak. A sportesemények iránti kereslet a helyszínen a szurkolók számával és a sportcsatornákon a tv közvetítéseket nyomon követők számával jellemezhető. Kutatásunkban a passzív sportfogyasztási szokásokat vizsgáltuk kérdőíves kutatással (N=518), ahol a sportesemények látogatásának motivációs hátterét elemeztük a nemek tükrében.