Keresés

Keresési eredmények

• MILYEN KIHÍVÁSOKKAL SZEMBESÜL A VÁLLALKOZÓ EGYETEMEN DOLGOZÓ INTRAPRENEUR?

  Gregán Orsolya

  Megtekintések száma:

  135

  Összefoglalás

  Bár sokan és sokféle nézőpontból kutatták a vállalkozókat, egyik alcsoportjuk a belső vállalkozók máig kissé elhanyagoltak a szakirodalomban.

  Az intrapreneur definiálását követően megvizsgáljuk, miért is van szükség a szervezetekben ilyen típusú emberekre, illetve melyek azok a legfontosabb faktorok, amelyek elősegítik vagy épp gátolják a belső vállalkozók kialakulását, motiváltságát.

  A Scopus és a Web of Science adatbázisain végzett irodalmi áttekintés figyelmet irányít arra, hogy a téma kutatottsága – jelentősége ellenére – alacsony, főleg a vállalkozó egyetemek területén.

  Bemutatásra kerül, hogy a szakirodalom milyen, a belső vállalkozók előtt álló akadályokat azonosított a vállalkozó egyetemeken, illetve felvetéseket fogalmazunk meg a további kutatások irányával kapcsolatban.

   

   

• JÁTÉKOSÍTÁS, MINT A HR ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZE

  Czeily Tibor

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  1095

  A globalizáció, a megváltozott munkavállalói preferenciák, a technológia fejlődése, a változások kihívások elé állítják a szervezeteket. A meglévő humán erőforrás gazdálkodási rendszereket felül kell vizsgálni, vagy akár újakat kell létrehozni. A „hobbim a munkám, a munkám a hobbim”, tartja a mondás, de vajon hogyan lehet elérni, hogy bevonzzuk a potenciális munkaerőt és utána meg is tudjam tartani? A HR egyik lehetséges válasza erre a gamifikáció, azaz játékosítás. Az X, Y, és Z generációs munkavállalók jelentős különbségeket mutatnak elődeikhez képest, újszerű megoldásokra van szükség a hosszantartó, produktív és lojális munkakapcsolat, illetve elégedettség fenntartásához. A tanulmány célja feltárni a gamifikáció kialakulásának történetét, népszerűségének növekedését, és annak okait. A játékosítás módszereinek ismertetését követően hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján mutatja be a játékosítás alkalmazási területeit. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól alkalmazott játékosítás hatékony megoldást lehet az egészségmegőrzés, az oktatás, a tanulás, a motiváció, az üzleti élet, a marketing és a humán erőforrás gazdálkodás területein egyaránt.

• Módszertani paradigmaváltás a főiskolai idegennyelvoktatásban

  46-50

  Erzsébet Szekeresné Pinczés

  Megtekintések száma:

  186

  Nem könnyű áthidalni a munkaerő-piaci elvárások és a főiskolás hallgatóink idegen nyelvi kompetenciái közötti szakadékot. Igazi kihívás ez a nyelvtanár számára és egyúttal folyamatos motiváció is az újításra, tökéletesítésre. Előadásomban beszámolok azokról a próbálkozásokról, amelyek a tágabb értelemben vett blended learning főiskolai angol nyelvoktatásban történő alkalmazására irányulnak. Meggyőződésem, hogy módszertani paradigmaváltással, az info-kommunikációs technológia kiaknázásával, a kommunikatív kompetenciát fejlesztő munkaformák alkalmazásával hatékonyabbá és élvezetesebbé tehető mind a nyelvtanulás, mind az élethosszig tartó nyelvgyakorlás.

• Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján

  240-245

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  260

  Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

• A Z generációs turisták élménymotivációi

  Kóródi Márta

  Sánta Ádám Kálmán

  Hevessy Gábor Balázs

  Vargáné Csobán Katalin

  Megtekintések száma:

  81

  A szükséglet-hierarchián alapuló élménymotivációk az életciklus különböző szakaszaiban különböző hangsúlyt kapnak. Az élmények keletkezésének alapja a változatosság, az aktivitás és a kapcsolatteremtés, mint utazási motiváció a kikapcsolódási, pihenési igény mellett. A turisztikai termékfejlesztés szempontjából egyre nehezebb homogén keresleti csoportokat kialakítani, számukra szegmensspecifikus élményeket kínálni, sürgető problémát jelent a közelmúltban piacra lépett Z generáció turisztikai élménymagatartásának vizsgálata, amely kutatási kérdésként fogalmazódik meg. A célzott generáció közepes elemszámú mintájából az élménymotivációhoz kapcsolódó válaszok elemzése lehetőséget ad a korosztály élménymagatartásából az motivációk és képzetek beazonosítására és csoportosítására, a szegmensspecifikusság megállapítására. Az egyes élményattitűdök értéke és intenzitása alapján négy fő szegmens különíthető el a megkérdezett Z generációs mintában, a főként nyugodt, biztonságos kikapcsolódásra törekvők, főként megismerők, főként kapcsolatkeresők és a főként kihívásokat keresők csoportja. A kutatás eredményei hozzájárulnak a Z generációs turisták élménymagatartásának pontosabb körülhatárolásához.

• A menedzsment teljesítménynövelésének forrásai

  204-207

  Szabó Peter

  Czifra György

  Megtekintések száma:

  187

  A publikáció célja rámutatni azokra a forásokra, amelyekkel növelni lehet a menedzsment teljesítményét és hatékonyságát iparvállalati berkekben.Tárgyaljuk azokat a lehetőségeket és módokat, amelyek alkalmazásával könnyedén elérhető a teljesítménynövekedés, valamint összesítjük azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a szervezeti és irányítási hatékonyságot.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  208

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• ALKOHOLMENTES ITALKATEGÓRIÁK VÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

  Földi Kata

  Kovács Ágota

  Megtekintések száma:

  213

  Fogyasztói motiváció kutatást folytattunk fókuszcsoportos interjúk módszerével Censydiam modell alkalmazásával a rendkívül éles versenyhelyzetű és telített alkoholmentes üdítőitalok piacán. Kutatási célunk, hogy az alkoholmentes üdítőital termékkategóriák választását befolyásoló tényezők (előnyök és hátrányok) feltárása révén új termék fejlesztési javaslatunkkal a piacot bővíteni lehessen és a fogyasztói elégedettséget növelni.

• Megtartás-menedzsment sajátosságai hazai kutatási tapasztalatok tükrében

  113-122

  Szopos Edina-Cecília

  Megtekintések száma:

  927

  Az elmúlt időszak változásai, mind a makro- mind a mikrokörnyezetben kihívást jelentenek a szervezetek számára a munkaerő toborzása és megtartása terén. A tanulmány célja, hogy feltárja és elemezze azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek hatással vannak a munkaerő-megtartására.  További célja, hogy feltárja a hazai munkaerőpiac sajátosságait, valamint a vállalatok megtartás-menedzsment gyakorlatait. A tényezők feltárása és összegyűjtése érdekében egy szisztematikus irodalmi áttekintést végeztem a Google Scholar, az MTMT, a Web of Science és a Közszolgálati Online Lexikon adatbázisokban, olyan tanulmányokat vizsgálva, amelyek a 2020-2023. közötti időszakban jelentek meg. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy kulcsfontosságú a munkaerő-megtartása szempontjából az, hogy előtérbe helyezzék a dolgozók jólétének biztosítását. Fontos, hogy olyan építő, támogató munkahelyi környezetet teremtsenek a szervezetek, ahol a munkavállalók élményekkel teli munkavégzésre képesek, és érzik, hogy megbecsülik és megfelelően bánnak velük. Emellett rendszeres visszajelzéseket kapjanak munkájukról, elégedettek legyenek a munkahelyi légkörrel, és lehetőségük legyen csapatban dolgozni, szakmailag fejlődni, valamint előrelépési lehetőségekkel rendelkezzenek.