Keresés

Keresési eredmények

• A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében

  75-87

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  116

  A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémákat. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  107

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó

  26-47

  Török László

  Megtekintések száma:

  428

  Mióta a társasági adó intézménye létezik, nehezen megoldható feladatot jelent a társasági adó alapjának egzakt meghatározása. Amíg az államok a lehető legnagyobb, az adóalanyok a lehető legkisebb adóalapban érdekeltek. Az adóalap meghatározásának nemzeti és nemzetek feletti szabályai irreális gyakorisággal módosulnak, betartásuk csaknem lehetetlen, ezért állandósulni látszanak a konfliktusok az országok, valamint a vállalatok és az adóhivatalok között a fizetendő társasági adóval összefüggésben. A transz- és multinacionális vállalatok térnyerésével pedig kimutathatók a társasági adóval kapcsolatos agresszív adótervezésre, a burkolt adóelkerülésre irányuló erőfeszítések is. A nemzeti kormányok két- és többoldalú szerződésekkel próbálják ennek elejét venni, de a közelmúltban leleplezett, több milliárd euró/dollár nagyságrendű társasági adóügyek verdiktjei azt igazolják, hogy ezek nem bírnak elrettentő erővel, vagyis az eddig megtett intézkedések koránt sem elégségesek az adóelkerülések megakadályozására. Kutatási hipotézisemben azt állítom, hogy a társasági adó mai formájában nemzeti és globális szinten is fenntarthatatlan a bonyolult rendszere és manipulálhatósága miatt, valamint
  jelentős makro- és mikroszintű implicit költségei következtében. Ezt követően javaslatot teszek egy olyan hozzáadott érték alapú új adóra és adókulcsra, mellyel a megszüntetésre kerülő társasági adó miatt kieső államháztartási bevétel ekvivalens és esszenciálisan letisztult módon pótolható. Ezután elvégzem a javaslatom szerinti új adónem tesztjét az Európai Unió országainak hozzáadottérték-adatai alapján. Végül bemutatom a társasági adót helyettesítő új globális adó területi elvét és hozzájárulását a nemzeti közteherviseléshez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C53, E62, H24, K34

• Az eurózónához való csatlakozás időzítése

  45-62

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  220

  A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

• A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  104

  Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásaként egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

• Franciaország szerepe az EU gazdaságában

  207-224

  Kovács Mariann Eszter

  Megtekintések száma:

  100

  A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

• Állami szerepvállalás és intézmények Közép- és Kelet-Európában: Benczes István (szerk.): Deficit and Debt in Transition, The Political Economy of Public Finances in Central and Eastern Europe. CEU Press, Budapest, 2014, 242 oldal, 45 euró

  103-107

  Bényei Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  107

• Roadmap for the adoption of the euro in Hungary: dangers and opportunities

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  151

  In April 2003, the EU Accession Agreement was officially signed for the Czech Republic, Estonia, Cyprus, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovenia and the Slovak Republic. These countries are destined to become EU members in May 2004. As part of the “acquis communautaire”, participation in the new version of the exchange rate mechanism (ERM II), and subsequently in the European Monetary Union (EMU) is obligatory for all new EU members (no opt-out clause is available). Therefore, the question today for the accession countries is no longer whether or not to enter the eurozone but rather the time horizon when the entry should happen.

  Journal of Economic Literature (JEL) code: E42, E58, F33.

• The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy

  27-44

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  90

  The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
  crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

  JEL classification: F33, F41, H62

• Challenges ahead for the European Union

  7-12

  Lámfalussy Alexandre

  Megtekintések száma:

  97

  It is a mild understatement that nowadays the EU is navigating in rough waters. Close to half of the member countries of the Euro area are in breach of their fiscal stability commitment – and some of them very substantially. Quite a few heads of government publicly criticise the ECB’s monetary policy. Germany and France are determined to water down the Bolkenstein directive on the implementation of a genuine single market for services (which amount to about two-thirds of the EU’s GDP), to which, incidentally, no major objections had been raised by the governments of the member states during the drafting stage. There is no agreement on the longer term EU budget. Only Ireland, the UK and Sweden accept the free movement of the residents of the ten countries which became members of the EU in May last year.