Tanulmányok
Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia
Megjelent:
June 20, 2011
https://doi.org/10.21845/comp/2011/1/2
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
épített örökség gazdaságstratégia gazdasági tovagyűrűző hatások területfejlesztés szakterületi politikák egybehangolása
How To Cite
Kiválasztott formátum:
APA
Csaba, L. (2011). Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia. Competitio, 10(1), 18-28. https://doi.org/10.21845/comp/2011/1/2
Absztrakt
Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne
elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11
Hivatkozások
- Chikán Attila (2011): Gazdasági versenyképesség és társadalmi jólét. Akadémiai székfoglaló előadás, MTA, 2011. febr. 10, kézirat
- Csaba László (2011): A magyar gazdasági növekedés föltételrendszere. Magyar Szemle, új folyam, 20. évf. 3–4 (megjelenés alatt)
- Bayer József – Boda Zsolt (szerk, 2009.): A rendszerváltozás két évtizede. Budapest, L’Harmattan Kiadó
- Kolosi Tamás – Tóth István György (2010, szerk).: Társadalmi Riport, 2010. Budapest, TÁRKI
- Muraközy László ( (szerk, 2011): Húsz év múlva. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011
- Röpke, Wilhelm (2011): Emberséges társadalom, emberséges gazdaság (Horváth J. Tamás válogatása). Budapest, Aula Kiadó
- Tomka Béla (2011): Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség: Magyarország nemzetközi összehasonlításban az első világháborútól napjainkig. Budapest, Akadémiai Kiadó