Évf. 2 szám 2 (2003)

Megjelent November 17, 2003

issue.tableOfContents6671effa97314

Beköszöntő

Tanulmányok

  • Neumann modellje és a ciklusok
    14-19
    Megtekintések száma:
    96

    Neumann az egyensúly elméleti létezésének bizonyítására alkotta meg modelljét. A modell feltevései magyarázatot adnak a ciklusok létrejöttére. Ezek a modell két sajátosságából erednek, amelyeket Neumann a piac működéséből szűrt le. Az első sajátosság az, hogy az egyensúly úgynevezett nyeregpontban jön létre. Ezt a termelés maximuma és a kamat (profit) minimuma jellemzi. A második sajátosság a keresztszabályozás, ahol a többletnyereség ösztönzi a növekedést, a túlkínálat pedig csökkenti az árakat.

  • A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság
    20-41
    Megtekintések száma:
    95

    Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

    PDF
    102
  • Oroszország Európában
    42-53
    Megtekintések száma:
    98

    Miközben Oroszország, legkésőbb a második világháború óta, mindig Amerikához képest határozta meg magát, az orosz külgazdaság és külpolitika súlypontja hagyományosan Európa volt és maradt. Ez az ellentmondás a kétezres években a posztmodernitás és a 19. századi egyensúly-politika kettősével társul. Az írás - történeti átteknitéssel - azt igazolja, hogy a megoldás a kül- és belpolitikai megszokottól eltérő viszonya révén ragadható meg. Míg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbítása, Oroszországban ez fordítva volt, és jelenleg is fordítva van. A külpoilitika a belső, nemzet- és államépítő törekvések eszköze, és csak ekként érthető.

    PDF
    117
  • A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában
    54-68
    Megtekintések száma:
    84

    Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.

    PDF
    111
  • Corporate Governance from a Post-Communist Perspective
    69-82
    Megtekintések száma:
    98

    In the aftermath of Enron and WorldCom scandals of 2001-2002, corporate governance (CG) has been put once again into the center of academic interest. Last time this happened in mid-1997, when a global financial crisis that began in Asia was widely attributed to appalling CG practices in Korea and Japan. Thus, for young readers this whole subject matter may seem to be an old hut. In reality, the term "corporate governance" has merely a 25 year old historiography. Systematic content analysis of the Anglo-Saxon press showed that the term CG arose first in the wake of the Watergate scandal. In the mid- to the late 1970s, public opinion suddenly discovered that major American corporations were involved in corrupt payments both at home and abroad. Prior to Wazergate scandal, competitive markets and good governance of business enterprises had been regarded as two sides of the same coin. It was a tacit understanding that well-run companies are honestly run companies and vice versa. Suddenly this equation was broken. Sence then the fast-growing CG literature has had a moral loading.

  • A múlt élő emlékei? A redisztribúció új hulláma az ezredfordulón
    83-104
    Megtekintések száma:
    86

    A gazdaságon belüli újraelosztás, a vállalatok állami támogatása az elmúlt években megint fontos terepe lett a gazdaságpolitikának. A napi sajtó optikája azonban csalóka: nem vadonatúj fejleményről van szó. A redisztribúció végigkísérte a gazdasági átalakulást. A cikk az ezredfordulón elindult újabb hullám egyik megkülönböztető jellemzőjét, a hazai magánvállalkozások középpontba állítását vizsgálja, bemutatva a változatos módszereket, a hátterüket adó ideológiákat és a mozgatórugókat. Az elemzés szerint az újraelosztás ténye és alapvető motivációja független a hivatalban lévő kormányok politikai színezetétől, legfeljebb a megközelítések változnak. A hazai magánvállalkozások támogatása a közvetlen politikai célokat nézve kudarc, szociológiai szempontból a régi, tervgazdaságból ismert attitűdöket erősíti. Egyértelműen kedvező gazdasági hatásokat sem sikerült kimutatni, de ezek esélye függ az újraelosztás módszerétől is. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a legjobb támogatás a támogatások csökkentése, s helyettük az általános gazdálkodási feltételeknek az üzleti szereplők számára kedvező változtatása.

    PDF
    106

Kutatás közben

Aktualitások