Keresés

Keresési eredmények

• A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében

  108-125

  Almási Anikó

  Megtekintések száma:

  748

  A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
  sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• Marketingkoncepció, piacorientáció, marketingkompetenciák és érvényesülésük a kis- és középvállalatoknál

  104-117

  Kontor Enikő

  Megtekintések száma:

  135

  Ez a tanulmány a marketingkoncepció és piacorientáció elméleti megközelítéseivel, ennek kis- és középvállalati vetületeivel, a kisvállalatok marketingjét meghatározó vállalkozói képességekkel, valamint
  mindezeknek a teljesítményt befolyásoló hatásaival foglalkozik, célja az ide vonatkozó irodalom áttekintése. Tanulmányok sora mutatja, egyrészről a koncepcionális marketinggondolkodás hiánya az
  egyik legnagyobb problémája a vállalkozások tulajdonos/menedzsereinek, amikor szembesülnek az üzleti folyamatokkal, másrészről pedig a marketing úgy tekinthető, mint az egyik legfontosabb üzleti tevékenység, amely elengedhetetlen a túléléshez és a vállalkozás növekedéséhez. Az irodalom állítása szerint a marketingkoncepció/piacorientáció alkalmazásában a legnagyobb korlátot a rendelkezésre álló
  szűkös erőforrások (pénz, idő, képességek) jelentik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L26, M14, M31

• Siker és motiváció a magyar vállalkozó-kutatók körében

  75-87

  Novotny Ádám

  Megtekintések száma:

  525

  A tanulmány 80 magyar egyetemi vállalkozó (spin-off cég) empirikus vizsgálatának eredményeit mutatja be. Célja a vállalkozásindítás motivációinak és a vállalkozói siker kapcsolatának az elemzése. A vizsgált
  motivációk a jólét iránti igény, a teljesítményvágy, a függetlenségvágy, valamint a vállalkozásindítás kutatási tevékenységgel összefüggő haszna. A cikk a vállalkozói sikert objektív és szubjektív oldalról egyaránt méri. Az objektív siker alkalmazott mérőszámai a bevétel és növekedése, az alkalmazottak száma, valamint a vállalkozás kora. A szubjektív siker a vállalkozó-kutatók önértékelésére utal. Az eredmények szerint a vállalkozásindítás legerősebb motivációja az anyagi kényszer, az egyetemi fizetéssel való elégedetlenség. A vizsgált motivációk a jövedelemkiegészítés kényszere kivételével mind szignifikáns kapcsolatban vannak a szubjektív sikerérzettel, amely az objektív siker kapcsán már nem mondható el. A kutatási tevékenység gyakorlati irányba való kiterjesztése fontos vállalkozói motiváció az egyetemi szférában, hiszen nemcsak a szubjektív sikerérzettel, hanem a cég bevételével és a bevétel növekedésével is szignifikánsan összefügg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26; I23; O32

• Az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások jellemzői

  3-23

  Szenderák János

  Megtekintések száma:

  82

  A fejlett országok fogyasztási szokásainak megváltoztatása egyre sürgetőbb, mivel a túlfogyasztás jelentős környezetterheléshez és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezt a piaci rést kihasználva jelentek meg az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások, amelyek érzékszervi hatásukat tekintve a hagyományos termékekhez hasonló, de annál fenntarthatóbb élelmiszereket gyártanak. Ebben a tanulmányban 955 alternatív fehérjét gyártó vállalkozás elemzése történt meg, leíró jellegű módszerekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások száma jelentősen megnőtt 2015 után, amely a magas iparági potenciált és a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését is jelzi. Főleg a növényi-alapú termékek domináltak a termelési szerkezetben, mivel ezek esetében van a legnagyobb esély a piaci térnyerésre és az árparitás elérésére. Az élelmiszertermelés, különösen az állati termékelőállítás fenntarthatatlan hosszú távon. Így annak ellenére, hogy egyes tényezők még mindig akadályozzák az alternatív fehérjék piaci elterjedését, a jövőben valószínűleg elkerülhetetlen az étrend megváltoztatása és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé történő elmozdulás.

• A modern osztrák közgazdaságtan „modernitása” : (Peter. J. Boettke – Christopher J. Coyne: The Oxford Handbook of Austrian Economics, Oxford: Oxford University Press, 2015, 816 oldal)

  92-98.

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  154

  Peter J. Boettke és egykori tanítványa, Christopher J. Coyne a kortárs modern osztrák közgazdaságtan legmeghatározóbb kutatói közé tartoznak. Az általuk szerkesztett kötet, a The Oxford Handbook of Austrian Economics nagyon impresszív vállalkozás, amely a kézikönyvek szokásos terjedelmét felülről feszítve gyűjti egybe a kortárs modern osztrák közgazdaságtan „témáit”. A szerzők nyilvánvaló célja ugyanis a modern osztrák közgazdaságtan által kutatott problémakörök tematikai felvonultatása.

• A faktoring intézményi háttere

  71-96

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  148

  A tanulmány a faktoring-tevékenység szemszögéből vizsgálja meg a hazai pénzügyi intézményrendszert. A tisztább fogalomértelmezés érdekében a tanulmány összeveti a jogi és a közgazdasági fogalomhasználatot, bemutatja a pénzügyi közvetítő rendszer, bankrendszer, pénzügyi intézményrendszer elhatárolását. Vázolja a faktoring intézményi szabályozásának ellentmondásait, a pénzügyi tevékenység szabályozásának magyar fejlődésttörténetét az 1970-es évektől napjainkig. A szabályozási hiányosságok felvetése mellett a jogszabályok módosítására többféle alternatív megoldást is javasol az értekezés, ezzel is rámutatva a faktoring-tevékenység jelentőségére. Elemzésében kitér a külföldi és hazai gyakorlati tapasztalatokra egyaránt, amelyek szintén megalapozhatják a jövőbeni jogi szabályozást, választ adva a tanulmányban felvetett, az intézményi strukturát érintő kérdésekre.

• Kultúraköziség és gazdaság

  83-90

  Láng Eszter

  Megtekintések száma:

  165

  A piaci stratégia és a kultúra összehangolása a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik legfontosabb humánpolitikai eszköze. Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, vállalatok összeolvadása, felvásárlása. A cikk azt mutatja
  be, hogy a vállalkozás kezdeti, kritikus korszakában a vállalati kultúra ellentétes lehet a környezet igényeivel és a befogadó országokból származó tagok értékrendjével és normáival. A kialakuló vállalati kultúra
  inkább tükrözi a nemzetközi vállalat komplexitását, mint a befogadó környezetet: a kultúrák ütközése komoly akadályt gördíthet egy-egy vállalat fejlődésének útjába.