Keresés

Keresési eredmények

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész: A 20. század legfontosabb eredményei

  5-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  176

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? II. rész: A XX. század legfontosabb eredményei

  76-97

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  173

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak? A választ az elmúlt század legfontosabb közgazdasági eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub ún. történeti-rekontrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C01, C02

• Hálózatelemzés a piacfelügyeleti munkában

  19-33

  Szőts Gergely

  Nagy Gábor

  Megtekintések száma:

  166

  A hitel-nemteljesítési csereügyletek (angol rövidítésük CDS, credit default swap) piachálózatának elemzéséről eddig kevés publikáció jelent meg, ezért került elemzésünk fókuszába a CDS termékek piaca. Elemzésünk súlypontja a piaci visszaélések felderítésének újszerű, a hálózatkutatás eszközeit felvonultató alkalmazása a hazai piacra. A kapott eredményeket összevetjük az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) egy korábban publikált elemzésével, amelyben a kutatók a hálózatelemzés eszközeit a kockázatok és pénzügyi válságok fertőzés útján történő terjedésének feltárásához használták. Az elemzés eredményeit összevetve az európai kutatásokkal az látszik, hogy a magyar vonatkozású CDS piac az európaihoz hasonlóan erős koncentráltságot mutat.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G14, C45

• The Determinants of Wine Prices: A Systematic Literature Review

  84-101

  Gál Péter

  Megtekintések száma:

  301

  Wine is a highly differentiated product sold at a wide range of different prices. This article aims to provide a systematic review of the literature written on the determinants of wine prices globally. The article runs a search on the combination of keywords “wine”, “price”, “determinant” in the Web of Science, Scopus, JSTOR, ProQuest, and Science Direct databases. Based on a final set of 46 articles written between 1998 and 2018, results suggest that terroir and quality ratings are the most significant determinants of wine prices, while objective quality and label data also determines wine prices, though to a different extent and with a different sign in some cases. The hedonic pricing method was the most common way of analyzing the relationship between wines prices and their determinants, and results are similar for most regions and varieties. We believe that our results can be useful for researchers, stakeholders, and even for decision-makers in better understanding the factors lying behind wine prices.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: D12, D40 Q11

• A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében

  30-46

  Kucséber László Zoltán

  Megtekintések száma:

  211

  A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
  az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

• Pénzügyi hatások és a mezőgazdasági árak túlszaladása Magyarországon

  39-49

  Bakucs Zoltán

  Megtekintések száma:

  149

  A tanulmány a Saghaian és társai (2002) által kidolgozott elméleti modell alapján elemzi a magyar nemzetgazdasági ágazatok váratlan pénzkínálati sokkokra adott válaszát. Az empirikus elemzésben Johansen-féle kointegrációs eljárást és hibakorrekciós modellt alkalmazunk, hogy kiderítsük, vajon a mezőgazdasági árak túlszaladnak-e hosszú távú egyensúlyi pályájukon. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor árai gyorsabban igazodnak a makrogazdasági környezet, konkrétabban a pénzkínálat változásához, mint az ipar árindexei, rövid távon befolyásolva a relatív árakat, ellenben a szigorú értelemben vett hosszú távú pénzsemlegesség hipotézist elvetjük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, E51, P22 és Q11

• A tudásintenzív üzleti szolgáltatások innovációs jellemzői

  147-156

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  158

  A cikk a szolgáltatások innovációs megközelítéséből kiindulva lehatárolja a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat, összefoglalja azok innovációs jellemzőit. Megállapítja, hogy az egyes szolgáltatási tevékenységeknél más szektorokhoz viszonyítva hiányoznak az ösztönzéshez szükséges intézményi és egyéb formális támogató rendszerek, amelyek nemcsak tudásközpontokként szolgálhatnának a vállalkozások számára, hanem hozzájárulhatnának az innovációk védelméhez és terjedéséhez is. A szellemi tulajdonnak a szolgáltatások körében hiányzó hatékony védelme (a termelő szektorral ellentétben) nagy kockázatot jelent, ami gátolja az optimális tudástranszfert, és pazarló, duplikált innovációs erőfeszítéseket okoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O31, O32, L84

• A jóléti állam mint a modern civilizáció vívmánya: merre tovább?

  23-45

  Fekete Judit

  Megtekintések száma:

  189

  A szerző a jóléti állam indíttatására, eddigi gyakorlatára pillant vissza, és vizsgálja, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak a tapasztalatok a jelenlegi problámák hatékony kezekése szempontjából, mire figyelmeztet az egyes kormányzatok és a társadalmi jólét egymáshoz fűzűdő viszonya ma, amikor gazdaságilag és társadalmilag egyaránt sürgető kényszer a költségvetési, adóztatási szociális, egészségügyi, oktatási stb. rendszerek súlyosbodó feszültségeinek csökkentése. Konklúziója, hogy alapvető szemléletváltásra, új állami szerepvállalásra van szükség, továbbá a gyökeresen megváltozott gazdasági körülményeknek, valamint a reális társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő új intézményekre, módszerekre és eszközökre.

• A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben

  62-83

  Kispál-Vitai Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  413

  Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
  évvel ezelőtt.

  JEL kódok: A20, A22, A23