A szerző a jóléti állam indíttatására, eddigi gyakorlatára pillant vissza, és vizsgálja, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak a tapasztalatok a jelenlegi problámák hatékony kezekése szempontjából, mire figyelmeztet az egyes kormányzatok és a társadalmi jólét egymáshoz fűzűdő viszonya ma, amikor gazdaságilag és társadalmilag egyaránt sürgető kényszer a költségvetési, adóztatási szociális, egészségügyi, oktatási stb. rendszerek súlyosbodó feszültségeinek csökkentése. Konklúziója, hogy alapvető szemléletváltásra, új állami szerepvállalásra van szükség, továbbá a gyökeresen megváltozott gazdasági körülményeknek, valamint a reális társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő új intézményekre, módszerekre és eszközökre.