Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés
    114-125
    Megtekintések száma:
    1

    A harmadik évezred kezdetén a vállalatok vezetői komoly kihívások előtt állnak. Az emberierőforrás-menedzsment egyre több cégnél stratégiai szerepet játszik, képviselői egyre gyakrabban kerülnek be a felső vezetésbe. A szerző által végzett kutatás a szervezetre jellemző emberierőforrás-menedzsment és -fejlesztési gyakorlat, illetve a változás-menedzselési módszerek között feltárható kapcsolatot vizsgálja. Azt próbálja igazolni, hogy az emberierőforrás-menedzsment gyakorlata, valamint a szervezet fejlesztés mint speciális változásmenedzselési módszer között összefüggés található. Jelen tanulmány a kutatási program egyik részeredményét mutatja be: azt hogy milyen kapcsolat van az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés diktálta értékek, magatartás formák között.

  • Az emberierőforrás-menedzselés magyarországi változásai: Két egymást követő Cranet felmérés eredményei alapján
    92-110
    Megtekintések száma:
    365

    A rendszerváltás óta Magyarországon a menedzsment más területeivel együtt az emberi erőforrások menedzselése is lényeges átalakuláson ment keresztül – és sok tekintetben ma is a folyamatos változások
    terepe. A tanulmány, miközben az emberierőforrás-menedzsment mai magyar sajátosságait és annak változásait igyekszik megragadni, azok megítélése során összehasonlításra – az azonosságok és különbözőségek feltárására – törekszik két, a Cranet-felmérés által biztosított empirikus adatok segítségével. Ezek alapján bemutatjuk, hogy az emberi erőforrások menedzselésének magyar jellemzői és gyakorlata milyen területeken és milyen mértékben hasonlít a kutatási hálózatban résztvevő 32 országban, illetve ezenbelül a kelet-közép-európai régióba tartozó 6 országban azonosított sajátosságokhoz.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, M12 és M54

  • Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén
    115-146
    Megtekintések száma:
    264

    Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

  • A HR-funkció átalakulása a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében
    98-116
    Megtekintések száma:
    415

    Magyarországon az első külföldi tulajdonú leányvállalatot 1973-ban a Siemens cég jegyeztette be. 1988-tól kezdve tömegesen jelentek meg a nagy nemzetközi cégek leányvállalatai hazánkban. A közvetlen
    tőkeberuházások (Foreign Direct Investment) kiemelkedő motorjai ezek a vállalatok, melyek helye és szerepe az eltelt 19 év alatt nagyon sokat módosult. A jelzett cégek helyi menedzsmentje szempontjából kitüntetett szerepe van az emberi erőforrások menedzselésének. (A tanulmányban a hagyományos, nemzetközileg használt HRM rövidítés helyett az újabban terjedő HR változatot használjuk.) Az emberierőforrás-menedzsment irodalmában még nem található meg az átmeneti országok leányvállalatainál kialakult új HR-minták pontos leírása. Ez az új helyzet új tudást kíván, és annak megértését, hogy az embereket hogyan irányítják, fejlesztik, koordinálják a nemzetközi vállalatoknál hazánkban. Jelen tanulmány bemutatja a HR változását a nemzetközi vállalatok hazai leányvállalatainál elvégzett felmérésünk tükrében, a szervezeti életciklus változásának függvényében.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, M51, M52 és M54

  • A HR gyakorlatok alakulásának összehasonlító vizsgálata a világ négy régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve
    20-38
    Megtekintések száma:
    268

    A közép- és kelet-európai országok emberi erőforrás menedzselési (Human Resource Management – HRM, vagy röviden HR) gyakorlatának alakulásáról készülő tanulmányokat a régió országaiban működő szakemberek, vezetők és a kutatók egyaránt érdeklődéssel fogadják. E tanulmányban ezt az igényt újszerű módon, a regionális sajátosságok bemutatásával igyekszünk kielégíteni. Az összehasonlító HRM főbb fejlődési fázisainak szakirodalmi áttekintése után, az ezek megállapításaira építő régióképzési elvek alkalmazásával, összehasonlító elemzés segítségével mutatjuk be a világ Cranet hálózati tagországaiból
    képzett négy régiójának HR sajátosságait. Figyelmünk középpontjában a közép- és kelet-európai országok HR jellegzetességeinek feltárása áll. Ennek érdekében ezeket először HR kulcsfunkciónként, majd összegzően is összevetjük Európa volt szocialista országok nélküli régiójának, illetve a nem európai angolszász és a délkelet-ázsiai országok HR jellegzetességeivel, a 2008/10-es Cranet-felmérés adatai alapján.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M12, M50,M51, M52,M53 és M54

  • Just-in-Time system in terms of real options
    Megtekintések száma:
    105

    The value creation process in a company and the competitive position are critically influenced by corporate resource allocation and proper valuation of investment alternatives. After the Second World War, capital budgeting and strategic planning emerged as two complementary but different systems for resource allocation. The real options approach developed in the ’80s may provide a useful tool for making a connection between capital budgeting and strategic management. Real options are implicit managerial and operating flexibilities embedded in many non-financial assets and liabilities. In a wider sense: “A real option is the investment in physical assets, human competence, and organisational capabilities that provide the opportunity to respond to future contingent events” (Kogut-Kulatilaka, 2001). This paper shows that Just-in-Time (JIT) system as management philosophy can be regarded as a knowledge-based or capability-based implicit strategy rather than a simple, easy-toimitate best practice approach. Moreover, implementation of JIT can be considered as a strategic investment. The presentation focuses on how the relation among strategic investments, developed technological systems and corporate strategy can be expressed through the real options view.

  • The emergence of digital transformation in the automotive industry - Industry 4.0 in Hungary
    3-28
    Megtekintések száma:
    408

    It is no exaggeration to say that the digital transformation can be seen as both a paradigm shifts and a real technological revolution (Perez, 2010, Mergel, et al., 2019). In order to get to know the preparedness of the Hungarian automotive industry players in the topic, we conducted an empirical research in October - December 2020. The main goal was to determine the level of automotive actors in the digital transformation process. Company leaders were primarily asked about their progress in the digital transition process, its opportunities and challenges, organizational culture, and potential human resource management responses. This study focuses on the digital transition concentrating on the following dimensions: strategy and leadership, human resources, business processes, supply chain, manufacturing, products and services. Based on the results, we classified the examined Hungarian automotive industry actors into clusters.