Keresés

Keresési eredmények

• Hol tart a növekedéselmélet, és merre halad? Elhanan Helpman: The Mistery of Economic Growth. The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, and London, England, 2004, 223 oldal

  153-156

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  149

• A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt

  3-30

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  301

  A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomból vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16

• Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben

  135-149

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  228

  Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

• Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure

  5-30

  Kapas Judit

  Czegledi Pal

  Megtekintések száma:

  356

  This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

  JEL Classification: B53, H10, O10

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• "Rendszerváltozások - tanulságok": Beszámoló a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának konferenciájáról

  Czeglédi Pál

  Láng Eszter

  Vona Máté

  Megtekintések száma:

  153

• Bevezetés a nempozitivista intézményi közgazdaságtanba: Boettke, P.J. (ed): Handbook On Contemporary Austrian Economics. Edward Elgar, Cheltenham, UK, 2010. xviii+174 oldal

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  144

• Kari beszámolók, tudományos rendezvények

  207-212

  Ujhelyi Mária

  Kun András

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  96

• Szellemi muníció internetkalózoknak: Michele Boldrin - David K. Levine: Against Intellectual Monopoly. Cambridge University Press, Cambridge, UK, 323 oldal

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  137

• A nyugati minta jó, csak a nyugati recept nem az: William Easterly: The Tyranny of Experts. Economists, Dictators, and the Forgotten Rights of the Poor. Basic Books, New York, 2013. Kindle Edition, 394 oldal

  108-112

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  170

• Klasszikus és keresztény erények a gazdasági növekedés szolgálatában: McCloskey, Deirdre N.: Bourgeois Virtues: Ethics for an Age of Commerce. The University of Chicago Press, Chicago and London, 2006, 616 oldal

  185-188

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  146

• Átalakuló piacok és átalakuló piacfelfogás: Válogatás a Ronald Coase Institute Workshop on Institutional Analysis és az International Society for New Institutional Economics éves konferenciájának programjából (2005. szeptember 17–25., Barcelona)

  217-224

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  159

• Bevezetés az ordoliberalizmusba: Kasper, W. – Streit, M. M. – Boettke, P. J.: Institutional Economics. Property, Competition, Policies. Second Edition. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK, 2012. 578 oldal

  131-134

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  148

• A tiszta matematikától a dinamikus közgazdaságtanig: Móczár József: Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 608 oldal.

  187-192

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  154

• Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban

  95-114

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  138

  A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá.

  JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.

• Mi a közös az deflációban, a vállalkozásban, az EU-ban és a jog közgazdaságtanában? Beszámoló a Prague Conference on Political Economy konferenciáról; 2015. április 17–19, Prága

  101-104

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  172

  .

• Konzervatívnak túl liberális, liberálisnak túl konzervatív. Mi az? Kenneth Dyson: Conservative Liberalism, Ordo-liberalism, and the State: Disciplining Democracy and the Market. Oxford University Press: Oxford, UK, xxxix+542. o.

  135-140

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  170

• Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés

  103-114

  Kormos János

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  140

  A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

• Régimódi liberálisok új gondolatai: Válogatás a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem és a Liberální Institut által szervezett „Prague Conference On Political Economy” című konferencia programjából (2006. április 21–23., Prága)

  159-166

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  152

• Klasszikus liberalizmus, demokratizálódás és gazdasági növekedés: hipotézis a Lipset-hipotézisről

  5-30

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  263

  Ösztönzi-e a gazdasági fejlődés a demokrácia kialakulását, ahogyan azt a Lipset-hipotézisként elhíresült állítás mondja? A tanulmány szerint a Lipset-hipotézis érvényesüléséhez elegendő, ha egy ideológiai és egy technológiai feltétel teljesül. Az ideológiai az, hogy a politikai programalkotó ideológia a klasszikus liberalizmus legyen, amelynek az a sajátossága, hogy a demokráciával szembeni ellenszenvet kombinálja a gazdasági és a polgári szabadság pozitív megítélésével. A technológiai feltétel pedig az, hogy az adott ország technológiai vezető pozícióban legyen, mert ekkor a gondolatok szabad piaca által ösztönzött innováció nélkül nincs gazdasági növekedés. A paneladatokon végzett logit regressziók azt mutatják, hogy a 20. század elejét megelőző időszakban a nagyobb jövedelem növeli a demokratikus irányú átmenet valószínűségét, de utána már nem. A magyarázat az, hogy a Nyugat országaiban a 20. század elejéig fennállt a két feltétel, de a 20. század eleje után potenciálisan demokratizálódó országokra már nem.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: D70, O11, O43

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  125

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.