Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)
    19-34
    Megtekintések száma:
    222

    A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

  • A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?
    22-44
    Megtekintések száma:
    371

    Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

  • The economic impacts of direct payments on agricultural income – A Literature Review
    3-25
    Megtekintések száma:
    850

    The economic impacts of direct payments is a widely studied field in the literature related to the Common Agricultural Policy. This article aims to provide a systematic review of the income-related impacts of direct payments. In doing so, the article screened the academic literature on the impacts of direct payments and identified 150 relevant ones, out of which 41 were written directly on income-related effects.
    Relevant articles can be classified into four groups: general, distributional, stabilisation and other impacts. Most of the literature criticised the ongoing system of direct payments and their effectiveness in producing income-related policy goals. We believe that our results can be useful for researchers and policymakers in better understanding the income-related impacts of direct payments.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: Q18

  • Tranzakciós költségek a mobilpiaci szabványosításban – japán mobilszabványok esete
    83-97
    Megtekintések száma:
    213

    A tranzakciós költségek már korábban is felbukkantak a szabványosítással foglalkozó írásokban, ám ezek azt vizsgálták, hogy a szabványok alkalmazásával a tranzakciós költségek miként csökkenthetők. Jelen tanulmányban ezzel szemben arra világítok rá, hogy a tranzakciós költségek a szabványosítás során is megjelennek. Ha a szabvány megalkotását egy olyan tranzakcióként értelmezzük, amelynek során a résztvevő felek átadják egymásnak explicit és hallgatólagos tudásukat, akkor a tranzakciós költségek elméletének kereteiben elemezhetővé válik a szabványosítás folyamata. Mivel az egyének tudása specifikus eszköz – aminek az átadása is komoly tranzakciós költségekkel jár –, a szabványosítás során többféleképpen is megjelenhet az opportunizmus. A cikkben amellett érvelek, hogy a mobilpiaci szabványosítás elemezhető a Teece (1986) által felvázolt keretben, ami segít rámutatni, hogy a különböző esetekben milyen megoldással lehet a tranzakciós költségeket mérsékelni. Mindehhez a japán másodikgenerációs szabványosítás tapasztalatait hozom példaként, s ezen keresztül illusztrálom az elméleti rész megállapításait.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, O31, L96

  • A modern pénzügypolitika elméleti hátteréről
    139-156
    Megtekintések száma:
    179
    A makroökonómia megszületésénél és a modern gazdaságpolitika kialakulásánál még kikezdhetetlen érvénnyel bíró hagyományos keynesi nézetek sorra lecserélődtek a monetarizmus és az újklasszikus közgazdaságtan támadásai következtében. A jelenleg divatosnak tekinthető pénzügypolitikai rezsimek és gazdaságpolitikai dilemmák nem is érthetők meg a fentebb jelzett elméleti forradalom végigtekintése nélkül. Az írás áttekinti a közgazdaságtudomány árfolyampolitikával és monetáris politikával kapcsolatos megfontolásainak releváns részeit és tételeit, illetve elterjedt szóhasználattal a nyitott gazdaság makroökonómiáját, különös tekintettel az utóbbi évtizedek paradigmaváltásaira. Ehhez kapcsolódóan megvizsgálja azokat az alkalmazott közgazdaságtanban jelenleg honos konvenciókat, amelyek az elméleti alapokból kisarjadva de facto behatárolják a nemzeti gazdaságpolitikák mozgásterét.
  • Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?
    99-112
    Megtekintések száma:
    229

    A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52

  • A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára
    5-25
    Megtekintések száma:
    339

    Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
    váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

  • Energiaárak és támogatások - vesztésre áll Európa?
    20-48
    Megtekintések száma:
    2451

    A 2020-as évek elején az Egyesült Államok több nagy állami befektetési-támogatási programja, majd az orosz-ukrán háború következményeként az energiaárak megugrása keltett aggodalmat Európában. A cikk az Európai Unió versenyképesség-gyengülésének utóbbi okai közül ezt a két elemet vizsgálja, kiemelten az amerikai inflációcsökkentő törvény (Inflation Reduction Act, IRA) hatását, a beruházások eltérítésére összpontosítva. A dolgozat az IRA kezdeti következményeinek és néhány vállalati magatartásmintának az elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a politikai bizonytalansággal is terhelt közegben a cégek és a beruházások áttelepítése Amerikába egyelőre nem tömeges jelenség, de az új helyzet új koherens stratégiák kialakítására késztetheti Európát.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F68, L50, L62, O14, O25

  • Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete
    68-82
    Megtekintések száma:
    244

    Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
    létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
    döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15

  • A fizetésképtelenségi eljárások szabályainak kritikája
    111-138
    Megtekintések száma:
    198
    A tanulmány kritikai elemzését adja az inszolvencia magyar szabályozásának. Megvizsgálja az USA és a nyugat-európai országok (Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Anglia és Svájc) ide vonatkozó törvényeit. A törvényeken túl vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó lehetséges precedenseket is. A szerzők összehasonlítják a magyar fizetésképtelenségi eljárást a külföldi államok jogával és a korábbi magyar jogi rendezéssel, végül pedig javaslatokat tesznek a jelenlegi magyar szabályozás megváltoztatására.
  • Válaszúton a magyar gazdaság
    1-6
    Megtekintések száma:
    241
  • A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata
    Megtekintések száma:
    189

    A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37

  • A pénzügyi transzferek hatékonyságának kérdése: a német példa
    13-24
    Megtekintések száma:
    168

    Egy többdimenziós célrendszerben a hatékonyság a különböző komplementáris vagy konkuráló célok
    függvényében határozható meg. A német újraegyesülés gazdasági következményeinek példája azt mutatja,
    hogy a keleti tartományoknak juttatott masszív pénzügyi transzferek politikai szempontból elkerülhetetlenek
    voltak ugyan, hosszabb távon azonban jelentősen gyengítették az össznémet gazdaság teljesítőképességét.

  • Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
    5-29
    Megtekintések száma:
    713

    Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

  • Kompetenciamenedzsment és irányításirendszer-szabványok
    93-108
    Megtekintések száma:
    385

    A tudás alapú gazdaság- és szervezetfejlesztés napjainkban összefonódik a kompetenciamenedzsment kérdésével. Az egyéni és szervezeti tudáselemek létrehozása és áramoltatása fontos kihívások. Kutatói és tanácsadó munkáim során számos szervezetnél tapasztaltam, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása hasznos lenne, ám különböző okokból az nem valósul meg, sőt gyakran nem is ismerik a lehetőségeket.
    Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a széles körben elérhető ISO 9001 szerint tanúsított irányítási rendszerek megteremtik a kereteket a tudásalapú fejlesztésekhez. A módszertani és tartalmi előnyök ismertetésén túl fontosnak tartom, hogy kitérjek a gyakorlati alkalmazás kritikus pontjaira is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D83, M19

  • A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában
    103-118
    Megtekintések száma:
    340

    A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33

  • Gondolatok Sir J. R. Hicks (1904-1989) születésének 100. évfordulója alkalmából
    167-175
    Megtekintések száma:
    200

    A közelmúltban több jelentős cikk is megjelent, mely Nobel-díjas közgazdászok eredményeit tekinti át, vagy helyezi más megvilágításba egy-egy évforduló alkalmából. Erre vállalkozik ez az esszé is. John Richard Hicks 1904. április 8-án született az angliai Leamington Spa-ban. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg munkásságáról, sajátos szemszögből. Vizsgálatunk tárgya, hogy a "theory of finance" történetének gyökerei honnan származnak, milyen hatást gyakorolt a terület úttörő munkáira Hicks, illetve az ő eredményeit - különös tekintettel a kockázat értelmezésére -, hogyan pontosította az utókor.