Keresés
Keresési eredmények
-
Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?
189-218Megtekintések száma:401Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.
-
Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között
233-257Megtekintések száma:487Tanulmányunkban a munkához kapcsolódó attitűdök hazai vonatkozásainak bemutatását vállaljuk, az ezredfordulót követő időszakra koncentrálva. Elemző munkánkban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a munkával való elégedettség, a munkavégzéshez kapcsolódó attitűdök, valamint a munkát kísérő stresszhelyzet jellemzőit két országos és egy megyeszékhelybeli adatbázison. Írásunkban a három adatbázis leíróelemzésén túl arra fókuszálunk, hogy feltárjuk az esetleges időben és térben bekövetkező változásokat, különbségeket. Írásunk első részében a munkához, a munkával való elégedettséghez kapcsolódó elméleti kereteket, korábbi vizsgálati eredményeket mutatjuk be, majd ezt követően a hazai munkaelégedettségben bekövetkezett változásokra, illetve a hazai átlag populáció és egy speciális, a helyi társadalomnak a munkához viszonyuló attitűdjének eltéréseire, esetleges hasonlóságaira koncentrálunk. Eredményeink szerint a két országos adatfelvétel válaszadóinak munkaelégedettsége közel azonos mintázatot mutat, míg a helyi társadalom véleménye ettől eltérő és kedvezőtlenebb képet fest. A fentiek mellett a munkával való elégedettséget a Herzberg-féle kéttényezős modellre alapozva megállapíthattuk, hogy a munka biztonsága minden válaszadói csoport számára egyaránt fontos. A 2005-ös és 2015-ös országos és a 2018-as helyi válaszadók véleménye több ponton megegyezett, de voltak eltérések is, például a motivációs tényezők, a munkavégzés körülményei, stb. között. Összességében megállapítható, hogy a különbségek és a hasonlóságok egyaránt jellemzik a három vizsgálati év válaszadóinak munkaelégedettségét, munkaattitűdjét, munkavégzéshez kapcsolódó stresszhelyzetét. A divergencia és konvergencia kérdését nemcsak a regionális jellemzők, de a társadalmi és gazdasági folyamatok és az azokra adott társadalmi és egyéni reakciók is alakítják.
-
„Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni...” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról
71-88Megtekintések száma:150Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógusok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.
-
Parental caringscapes – the analyses of mothering practices in local community contexts
125-143Megtekintések száma:176During the last two decades of Family Sociology there is a growing interest toward understanding the complex phenomenon of parental experience. According to the changing perspective of the field, parental experience is embracing three different but interrelated aspects: the parenthood as a social institution, practices and agency of parenting and the intimate relationship between a particular child and her/his parent. This approach reflects to the changing social interpretations of parenthood and the growing emphasize on the “good parenting” in lay and professional discourses, and diversification of institutional and informal contexts of parental care. As a part of this process the status that parents occupy in different social fields shows diversity as well, and sometimes parents experience distance between the value of their parental status in varying contexts. Becoming a new mother can lead to central position in the family, while on the societal level it may goes together with a kind of isolation and the feeling of periphery. This gap has an effect on evaluation of parental competencies, autonomy and parental interpretations of care. In our study implementing a human geographic approach we suggest that parental care and the relating experiences cannot be separated from the wider and narrower space, place and time where the actual caring work is occurring.
-
Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség-szociológiai vizsgálatok elméleti kerete
24-49Megtekintések száma:1076A közép-kelet-európai térség egészében, és így Magyarországon is rosszak a népesség egészségmutatói. A magyarok egészségi állapota nem elszigetelt, nem egyedi jelenség. Magyarország társadalmának egészségi állapota a legrosszabbak közé sorolható Európai Uniós viszonylatban.
Tanulmányunkban az egészség komplex megközelítését, a társadalmi beágyazottságát mutatjuk be azzal a céllal, hogy elméleti alapját adjuk egy általunk tervezett a hazai egészség jellemzőket célkeresztbe állító vizsgálatnak.
Az elméleti áttekintésben hangsúly helyeződik a társadalomtudományok bizonyos tudományterületei által használt egészség definíciókra, az egészség magyarázó tényezőinek bemutatására, tézisek és modellek kontextusára. Jelen munkánk és jövőbeli kutatásunk körülírása nem nélkülözheti az egészség fogalmának meghatározásban lezajlott változások nyomon követését, ezért elsőként ennek elemzésre térünk ki. Az elméleti alapok lefektetésében az egészség komplex szemléletéhez nyúlunk vissza, melyben a biomedikális és bio-pszicho-szociális modellek bemutatására térünk ki részletesen, majd az egészség gazdasági és társadalmi modelljeit ismertetjük. Továbbá foglalkozunk az egyén és a társadalom egészségét meghatározó egészségdeterminánsokkal is.
-
Quality of Life of Patients with Arrhythmia
32-42Megtekintések száma:173Introduction: Quality of life must be perceived in two levels - objective and subjective. Heart arrhythmia is a disease of the cardiovascular system that, by its subjective and objective symptoms, can affect the individual's life physically, mentally, and also socially. It can limit a person in his or her everyday activities or in activities that make them happy or satisfied.
Objectives: The aim of the research was to map the quality of life of patients with arrhythmia and to verify whether the duration of arrhythmia has an effect on the quality of life of patients with arrhythmia.
Methods: A standardized ASTA (Arrhythmia - Specific Questionnaire in Tachycardia and Arrhythmias) questionnaire was used to collect quantitative data. The research group consisted of adult patients diagnosed with hearth arrhythmia, hospitalized at the Department of Cardiology of the Ceske Budejovice Hospital (Nemocnice České Budějovice a.s.). A total of 127 valid questionnaires were used for data processing.
Results: The research revealed that the most common symptom of arrhythmia in 58% cases was rapid heartbeat, irregular heartbeat, and a sense of heart failure. Most respondents agreed with the claim that heart rhythm disorder makes it impossible for them to perform work, study, and perform daily life activities. No statistically significant differences were found in the evaluation of the influence of the arrhythmia duration on the patients' quality of life.
Conclusions: Arrhythmia duration in the selected sample does not affect the overall health status and quality of life measured by the ASTA series questionnaires. Arrhythmia restricts the patient to perform work tasks, study, and perform daily life activities. -
Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság
90-111Megtekintések száma:499A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.
-
Migránsok gyermekeinek szocializációja
50-66Megtekintések száma:299A migráns gyerekek befogadásával kapcsolatos feladatok jelenős kihívások elé állítják a pedagógusokat. Tanulmányunk fókuszában az a kutatási kérdés áll, milyen tényezők játszanak szerepet a migráns gyerekek sikeres beillesztési folyamatában? Célunk ismertetni az integrációs kihívásokat, a kapcsolódó statisztikai adatokat és átfogó képet adni a tanulók iskolai beilleszkedését segítő tényezőkről. Megállapítható, hogy a sokszínűség elősegíti a szinergiát a közösségben, pozitívan hat az eredményességre, ugyanakkor az iskola a társadalmi problémák megoldásában kevésbé hatékony. Az iskola működéséhez igazított problémakezelés a pedagógiai gyakorlat átrendezéséhez, hosszabb távon pedig a társadalmi eredményességhez is hozzájárulhat. A pedagógiai folyamat kiegészítéseként tekintünk az iskolai szociális munka új típusú szolgáltatás rendszerére. Véleményünk szerint képzés tartalmi elemeit érdemes lenne kiterjeszteni a migráns gyerekek befogadását segítő módszerek ismertetésére.
-
A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában
41-69Megtekintések száma:265A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.
-
A szervezeti értékek a tanyagondnoki szolgáltatásoknál
189-211Megtekintések száma:120A magyar tanyák története az elmúlt két és fél évszázadban megmutatta azt, hogy az ott lakóknak, találékonyságuk ellenére azok fenntarthatóságának érdekében rengeteg hátráltató körülménnyel kellett megbirkózniuk. Manapság a kihívásokkal küzdő tanyalakók életének megkönnyítése, illetve a fiatalabb nemzedékek helyben tartása melletti küzdelemben a tanyagondnok az, aki felveszi a harcot a meg nem szűnő problémákkal, a tanyagondnoki szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás keretében. A tanyasi élet segítése a legtöbb esetben hasonló, viszont nagyon eltérőek lehetnek az egyes szolgáltatók lehetőségei és prioritásai, sokszor a fenntartói forma is, ezért eltérő módon kezelik a problémákat, ami miatt különbségek mutatkozhatnak a tevékenységükben. Tanulmányunk elsődleges célja a tanyagondnokoktól aktuális adatok beszerzése volt a hazánkban található tanyagondnoki szolgálatok működésére vonatkozóan, másodsorban pedig arra kerestük a választ, hogy a szakemberek hogyan ítélik meg szolgálatok szervezeti értékeinek megnyilvánulását. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy hasonló fejlesztéseket idealizálnak a megkérdezettek (n=131) fenntartói formától függetlenül, illetve az is érezhető, hogy a munkavégzés optimalizálása érdekében a szolgálatok vezetőinek jobban kellene törekedniük az újdonságok és a különböző vélemények interpretálására.
-
A brief comprehensive overview of surrogacy
178-196Megtekintések száma:420A statisztikák szerint a meddőség globális egészségügyi probléma, ami mintegy 48 millió párt és 186 millió egyént érint. A meddőségről és a béranyaságról szóló megállapodások globális elterjedésének üteme aggodalmat keltett több tudományos területen kutatók között, mint például az orvostudomány, a szociológia, a jog, a szociális munka, a pszichológia és a vallás területén. Azonban a kifejlesztett módszerek és a béranyaság vitathatatlan előnyei mellett, különösen azon párok esetében, akik nagyon szeretnének gyermeket, még több kérdést hagytak megválaszolatlanul. A kutatás fókuszában a béranyaság gyakorlatát befolyásoló interdiszciplináris tényezők állnak. A témával kapcsolatos kis számú adatok miatt a 2023-ig tartó releváns publikált cikkek szisztematikus áttekintését végeztük a felmérés tervezése során. Ez a tanulmány azzal érvel, hogy sok társadalomban nem szívesen fogadják el a béranyaságot, ugyanakkor világosan látszik, hogy jelenleg több országban is működik. Az interdiszciplináris együttműködés a béranyaság részévé vált, és ennek a vizsgálatnak az eredményei kiemelkedőek.
-
Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
54-70Megtekintések száma:152A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.