Napjainkban a népesség jelentős, a mi kontinensünk lakosságának a döntő többsége városlakó vagy városias környezetben él. A város fogalmának, típusainak és a jogi kiváltságainak a kutatása Magyarországon a 20. században felerősödött. A városi sajátosságokkal társadalomtudomány több ága foglalkozik, így földrajz, gazdaság, igazgatás, művészet, geográfia, etnográfia, stb. Napjaink városkutatói számára fontos kihívás a város és vonzáskörzetében élő lakosság életmódjának multidiszciplináris kutatása, valamint az urbanizáció hazai lehetőségeinek a vizsgálata. A tanulmány azoknak a történeti diszciplínáknak a hazai kutatóit mutatja be, akik a hazai városfejlődést tudományos munkáikban feltárták, a városfejlesztés lehetőségeinek kidolgozásához hozzájárultak. A különböző kutatói körök munkásságából a város és környezetének, a vonzáskörzetek urbanizálódásának a hazai jellegzetességeit ismerhetjük meg, amelyek alapján napjaink település- és társadalom kutatói az életminőség jelenlegi jellemzőit és várható feladatait igyekeznek bemutatni, prognosztizálni. A magyar városkutatás a nemzetközi kutatásokhoz képest kissé megkésett, aminek oka a hazai történelemből is adódik. A megkésettség ellenére a kutatások bizonyítják, hogy hazánkban, akárcsak Európa nagy részén, nem a megapoliszok, a viszonylag kis területre koncentrálódó, egeket ostromló toronyházak építésének vannak meg a történelmi gyökerei, sokkal inkább a városok területi kiterjedésének, az agglomerációkban és a különböző települési formákon a városiasodás fejlesztésének van jövője.