Keresés

Keresési eredmények

• Az ember- és természetközeli városoknak vannak Magyarországon történelmi gyökerei / Aspektusok és impressziók a városkutatás kapcsán

  5-19

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  117

  Napjainkban a népesség jelentős, a mi kontinensünk lakosságának a döntő többsége városlakó vagy városias környezetben él. A város fogalmának, típusainak és a jogi kiváltságainak a kutatása Magyarországon a 20. században felerősödött. A városi sajátosságokkal társadalomtudomány több ága foglalkozik, így földrajz, gazdaság, igazgatás, művészet, geográfia, etnográfia, stb. Napjaink városkutatói számára fontos kihívás a város és vonzáskörzetében élő lakosság életmódjának multidiszciplináris kutatása, valamint az urbanizáció hazai lehetőségeinek a vizsgálata. A tanulmány azoknak a történeti diszciplínáknak a hazai kutatóit mutatja be, akik a hazai városfejlődést tudományos munkáikban feltárták, a városfejlesztés lehetőségeinek kidolgozásához hozzájárultak. A különböző kutatói körök munkásságából a város és környezetének, a vonzáskörzetek urbanizálódásának a hazai jellegzetességeit ismerhetjük meg, amelyek alapján napjaink település- és társadalom kutatói az életminőség jelenlegi jellemzőit és várható feladatait igyekeznek bemutatni, prognosztizálni. A magyar városkutatás a nemzetközi kutatásokhoz képest kissé megkésett, aminek oka a hazai történelemből is adódik. A megkésettség ellenére a kutatások bizonyítják, hogy hazánkban, akárcsak Európa nagy részén, nem a megapoliszok, a viszonylag kis területre koncentrálódó, egeket ostromló toronyházak építésének vannak meg a történelmi gyökerei, sokkal inkább a városok területi kiterjedésének, az agglomerációkban és a különböző települési formákon a városiasodás fejlesztésének van jövője.

• Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből

  83-131

  Balogh Péter

  Bugyi Anett

  Fekete Mariann

  Nagy Terézia

  Rácz Attila

  Varga Aron

  Vincze Anikó

  Megtekintések száma:

  115

  A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.