Keresés
Keresési eredmények
-
Elterelésben résztvevők szerhasználati szokásai és motivációja kvalitatív vizsgálatok tükrében
115-138Megtekintések száma:243Tanulmányunk a magyarországi elterelés rendszerének bemutatásával, elterelésbe került kliensek motivációjával foglalkozik. Hazánkban 1993-ban vezették be az elterelés intézményét, amely csekély mennyiségű drog birtoklása esetén büntetés helyett kezelést kínál a szerhasználóknak. Empirikus vizsgálataink során a célunk elterelésbe került kliensek szerhasználati szokásainak és motivációjának feltárása volt. Ehhez félig strukturált interjúkat készítettünk tíz fő, elterelést kezdő személlyel, amely interjúkat a motiváció mérésére alkalmas diagnosztikai teszt (URICA) felvételével egészítettünk ki. Kutatásunk eredményei alátámasztják a korábbi, témában született kutatások eredményeit, amely szerint a kliensek együttműködési hajlandósága és motivációja alacsony, amely így az elterelés eredménytelenségéhez vezethet.
-
Mit mutat a szakmai tanárképzés világa? A szakmai tanárképzés hallgatóinak szociokulturális háttere és tanulási motivációi
37-69Megtekintések száma:11Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér 1991; Katona 2015; Orosz 2003; Patyi 2021). Emellett arra is láthatunk példákat, hogy a mérnöktanár képzés (Holik, Nemes-Németh és Sanda 2021; Horváth 2013), vagy az agrármérnöktanár (Surányi 2018) és a közgazdásztanár képzésnek (Antal és Baksa 2013) a kialakulásától kezdve napjainkig követik végig a szakok történetét a kutatók. A képzés módszertani, tartalmi vizsgálata is megjelenik (Benedek és Szabóné Berki 2011), de a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoztak (Szabóné Berki 2015; Engler és munkatársai 2017; Máté-Szabó 2019). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerültek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli 2011; Tóth 2012; Szabóné Berki 2015, Tordai 2015; Holik 2016), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán 2014; Tóth 2011; Nagyné 2024) jelennek meg a szakirodalmi munkákban. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi szakmai tanárképzésben tanuló hallgatók szociokulturális hátteréről, előzetes tanulmányaikról és tanulási motivációikról. Kutatásunkban négy szak (agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár) 215 hallgatójának szociokulturális hátterét és tanulási motivációit vizsgáltuk. Eredményeinkből látható, hogy a képzés döntően felnőtt tanulókra épül, akik többdiplomás előélettel, szakmai tapasztalattal és stabil családi háttérrel rendelkeznek. A tanulmány vizsgálja a képzéshez való hozzáférés térbeli lehetőségeit, elégedettségét és a tanulásról alkotott attitűdjeik alakulását. A tanulási motiváció kapcsán két dimenziót sikerült azonosítanunk. Az érzelmi–önmegvalósító és a külső, instrumentális indítékokat. Eredményeink szerint a családi állapot szignifikáns hatással bír a belső motivációra: az egyedülálló hallgatók lényegesen erősebb tudásszerzési és önfejlesztési késztetéssel rendelkeznek, mint házas vagy elvált társaik.
-
Miért lesz valakiből szakoktató? - A szakmai tanárképzés rekrutációjának és motivációinak feltárása
101-121Megtekintések száma:10A tanulmány célja a szakmai tanárképzésbe jelentkező hallgatók rekrutációs mintázatainak és motivációs hátterének feltárása. A kutatás középpontjában a Dunaújvárosi Egyetem szakoktató (levelező) szakos hallgatói állnak, akik különböző ipari szakterületekről érkeztek a pedagógusképzésbe. Az empirikus vizsgálat 2025 tavaszán zajlott, online kérdőív alkalmazásával. A felmérés 100 válaszadó adataira épül, és a tanári pályaválasztás indítékait, a szakmai előélet és a motiváció kapcsolatát, valamint a tanári szerephez kötődő attitűdöket vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatókat elsősorban a tudásmegosztás iránti elkötelezettség, a szakmai fejlődés igénye és a stabil életpálya iránti vágy vezérli. Ugyanakkor több válasz utal a tanári szerep presztízsének bizonytalanságára és a pedagóguspálya kihívásaira. A kutatás hozzájárul a szakmai tanárképzés rekrutációs sajátosságainak mélyebb megértéséhez, és alapot nyújthat a képzés tartalmi fejlesztéséhez.
-
A fizikai aktivitási szokások vizsgálata a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák tükrében
30-42Megtekintések száma:474Kutatásunk célja annak felmérése volt, hogy a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák befolyásolják-e a fitneszterembe járók edzési szokásait, valamint különböznek-e legfőbb edzésre ösztönző motivációik egymástól, hiszen ezek a motiváló tényezők és célok meghatározóak lehetnek abban, hogy milyen rendszeres és milyen hosszú távú a testmozgásba való bekapcsolódás. A mintában leggyakrabban előforduló személyiségtípus az MBTI alapján az extrovertált – érzékelő – gondolkodó – ítéletalkotó típus volt. Eredményeink azt tükrözik, hogy a sportolásba való bekapcsolódás rendszeressége és időtartama nem függ sze-mélyiségtől. A minta megoszlása alapján feltételezhetjük, hogy a fitnesztermi edzésekbe leginkább az extrovertált, érzékelő, gondolkodó és megítélő beállítottságú szabadidősportolók kapcsolódnak be, így a fitnesz szolgáltatóknak érdemes az erre a típusra jellemző motivációkat és célokat figyelembe véve megszólítani a kívánt célközönséget, valamint megpróbálni kialakítani egy olyan szolgáltatáscsomagot, amellyel a többi myersi típus mindennapos fizikai aktivitásban való részvételének növekedése is elősegíthető.
-
Digitális kihívások a felsőoktatásban: Az NKE oktatóinak digitális készségeinek kvantitatív vizsgálata
5-21Megtekintések száma:244Az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át, hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is új pozíciók és hivatások jelennek meg, melyre az oktatásnak fel kell készülnie. Kutatások bizonyítják, hogy az oktatás sikeressége leginkább a pedagógusokon múlik (Mourshed, Chijoka és Barber 2010). Éppen ezért jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) oktatóinak digitális kompetenciáit vizsgáljuk (N=824). A kvantitatív kutatáshoz a DigCompEdu kérdőívet használtuk. Kutatjuk, hogy az NKE oktatói milyen szintű digitális kompetenciával rendelkeznek önértékelésük szerint. Hipotézisünk szerint az oktatók digitális kompetenciája ugyan fejlesztést igényel, de motivációjuk a digitális technológiák tanórai alkalmazása kapcsán pozitív irányt mutat. Az oktatók magasabb pontszámot értek el a digitális tartalmak kezelése, a szakmai elkötelezettség, valamint a tanulás és tanítás területein, míg a legalacsonyabb pontszámot az értékelés területén érték el.
-
A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
70-87Megtekintések száma:625A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.
-
A tanári pályaújraorientáció motivációs mintázatai a posztpandémiás szakmai tanárképzésben - egy kvalitatív modell bemutatása
153-176Megtekintések száma:12A tanári pályaválasztás az elmúlt évtizedben a neveléstudomány kiemelt kutatási területévé vált, különös tekintettel a felnőttkori pályaváltás motivációira. A tanulmány a tanári hivatás választását életút-reflektív perspektívából vizsgálja, a Watt és Richardson (2007) által kidolgozott FIT-Choice modellt deduktív referenciakeretként alkalmazva, ugyanakkor nyitottan a magyar szakmai tanárképzés kontextuális sajátosságaira. A kutatás alapját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöktanár- és közgazdásztanár-képzéseire jelentkezők N=187 motivációs levele képezte. A szövegek kvalitatív elemzése az Atlas.ti szoftverrel, deduktív–induktív kódolási eljárással valósult meg. Az elemzés eredményeként hat fő motivációs dimenzió rajzolódott ki, amelyek részben kapcsolódnak a FIT-Choice elméleti kategóriáihoz, részben pedig új, a magyar felsőoktatási és társadalmi környezethez kötődő motívumokat tárnak fel, hozzájárulva a tanári pálya kortárs értelmezéséhez egy instabil társadalmi közegben.
-
Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról
112-137Megtekintések száma:559Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.
-
Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok
122-152Megtekintések száma:19Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.
-
Családanyák szerepvállalása a munkamigráció folyamatában
131-143Megtekintések száma:307A nemzetközi szakirodalom különböző elméletek és paradigmák mentén definiálja a munkavállalás szándékával történő migrációt, ok-okozati összefüggést keresve a különböző migrációs hullámok magyarázatára. A migrációs kutatásaiban láthatóvá válnak a transznacionalizmus sajátosságai, valamint a családanyák megnövekedett aránya. A migráció feminizációja során nők milliói válnak családfenntartóvá azáltal, hogy otthonuktól távol egy másik országban vállalnak munkát, új munkamegosztási helyzetet alakítva ki a családon belül. Az anya fizikai jelenlétű gondoskodását az anyagi természetű gondoskodás váltja fel. Tanulmányomban három dimenzióban közelítem meg a családanyák szerepvállalását a munkamigráció folyamatában. A nemzetközi szakirodalmi kitekintést térségi, majd helyi szintű kutatás követ. A családanyák munkamigrációs történetének elemzése arra fókuszál, hogy miként jelenik meg élettörténetükben a külföldi munkavállalás, és milyen okok állnak mögötte.
-
A fogyatékkal élők sportolási lehetőségei és motivációs tényezői
99-109Megtekintések száma:1051Még a világ legfejlettebb részein is sok esetben komoly kihívás elé állíthat egy mozgásában vagy más módon korlátozott embert, ha speciális igényeinek megfelelő sportolási lehetősége(ke)t keres, különösen, ha lakóhelyéhez közel szeretne sportolni. Tekintettel arra, hogy mind a fogyatékossággal, mind az anélkül élő emberek esetében kiemelt jelentősége van (illetve jó néhány esetben csak lenne) az aktív életmódnak, valamint arra a sajnálatos tényre, hogy a rendelkezésre álló kutatási adatok alapján a parasportokat űzők aránya messze elmarad az ép sportolókétól, rendkívül hasznos lenne feltárni az e mögött meghúzódó okokat, felvázolni a politika által is minden további nélkül támogatható megoldásokat. Jelen tanulmány írása során azt a célt tűztük magunk elé, hogy az elmúlt 15 év fogyatékos sportolói motivációkat és lehetőségeket középpontba állító publikációnak áttekintése révén közelebb kerüljünk ennek a problémának a megoldásához, egyben egy olyan összefoglalását adjuk a témának, ami újabb kutatások kiindulópontjául szolgálhat.