Keresés
Keresési eredmények
-
Gyakorlatorientált képzések megítélése a vállalati szférában
164-183Megtekintések száma:452Cikkünk célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok feltárása egy speciális, a közelmúltban bevezetett képzési forma, a duális képzés szempontjából. A megváltozó munkaerőpiaci szükségletek kielégítése érdekében a felsőoktatási intézmények nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy a képzéseik jobban illeszkedjenek a munkáltatók elvárásaihoz. A gyakorlati képességek fejlesztése nemcsak a hallgatók, hanem a munkaadók által is elvárt tevékenység a felsőoktatásban. Kérdőíves vizsgálatunkban gazdasági társaságok munkaerő állományával kapcsolatos meglátásait és szükségleteit mértük fel, illetve vizsgáltuk a cégek már megszerzett duális képzési tapasztalatait, illetve nyitottságukat arra nézve, hogy duális képzőhelyként kapcsolódjanak be a felsőoktatási rendszer működésébe.
-
Autizmusban érintett tanulók körében alkalmazható anti-bullying megközelítés egy szakirodalmi áttekintés tükrében
95-108Megtekintések száma:546A bullying jelenségének tudományos feltérképezése közel öt évtizedes múltra tekint vissza, ezzel párhuzamosan került sor a prevenciós és intervenciós gyakorlatok kialakítására. A fogyatékossággal élő tanulók - ezen belül az autizmusban érintett gyermekek és serdülők - célcsoportként való meghatározására némi késéssel került sor az érintett tudományos és gyakorlati területen. Miközben továbbra is hiátust jelent a célirányos programok kialakítása, valószínűsíthető, hogy a diagnózistól és az azonosított rizikófaktoroktól nem függetleníthető a prevenció-intervenció eszközválasztása és célmeghatározása.
-
Szociális és pszichológiai tényezők szerepe a középiskolások dohányzásában és alkoholfogyasztásában
32-56Megtekintések száma:319A tanulmány célja a dohányzás és alkoholfogyasztás háttértényezőinek, valamint motivációinak kutatása volt a magyar serdülők körében. A lekérdezésben 501 debreceni diák vett részt. A szociális változók közül mind a legjobb barát dohányzása (EH=16,72 p<0,001) és alkoholfogyasztása (EH=22,77; p<0,001), mind a kortársak káros szenvedélyei kockázati tényezőkként viselkedtek a mintában. A pszichológiai változók közül a magas önértékelés kockázati tényezőnek (alkohol: EH=1,04; p<0,05), míg a szégyenlősség (alkohol: EH=0,97; p<0,01; dohányzás: EH=0,97; p<0,05) és a magányosságérzet (alkohol: EH=0,96; p<0,001) is védőfaktornak bizonyultak. A pszichológiai változók viselkedését a szociális változók elsődleges szerepével magyarázzuk. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy fontos megtanítani a fiatalokat, hogy társas helyzetben hogyan viselkedjenek asszertív módon, elkerülve a csoportnyomást, mielőtt még az énmegerősítés és coping céljából kezdik el fogyasztani a szereket.
-
A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése
26-43Megtekintések száma:312Bódi Ferenc írása ennek a folyóiratnak a 2021. tavaszi számában jelent meg, amelyben a világjárvány okozta változások közül az egészségügy, továbbá a várható gazdasági- és társadalmi változások hatásának becslésére vállalkozott. Írása, a pandémia érintettsége okán, makro szintű elemzés. A tanulmány megjelenésekor valamennyien abban reménykedtünk, hogy a COVID-19 járvány már megszűnőben van, és az újrakezdésre kell koncentrálnunk. Sajnos a pandémia nem múlt el, sőt, egyre több áldozatot követelve fokozza a válságot. A társadalom részint belefásult, részint rádöbbent, hogy ez a járvány más, mint a korábbiak. Nem szigetelődik egy térségre, kontinensre, nem kíméli a különböző korosztályokat, és a világméretű védekezést „kijátszva”, mutálódik. Ez ösztönzött arra, hogy az említett írást tovább gondolva, néhány hazai jelenségről én is közöljem „gondolatkísérletemet”. A járvány okozta válság minden területének az elemzésére nem vállalkozhatok, de kísérletet teszek az egészségügyben tapasztalható jelenségeinek, ezek értelmezésének, a jelenlegi magyar egészségügyi válság eddig tapasztalt társadalmi hatásainak a bemutatására. Írásomban a saját és a kollégáim kutatásaira, az egészségügyi ellátórendszerben feladatot vállaló hallgatóim beszámolóira hagyatkozom.
-
Oktatók és facilitátorok különböző oktatási terekben
79-94Megtekintések száma:339Az információs társadalom ma már nem tudja elképzelni mindennapjait az internet használata nélkül. Keelan és munkatársai meghatározták azokat az előnyöket, amelyeket a hagyományos területekhez képest biztosít a virtuális világok használata. A virtuális terek eltörölhetik a fizikai-földrajzi határokat azokban az esetekben, ahol meszsze esik egymástól a kutatás a fizikai világban és a vizsgálni kívánt embercsoport (Keelan et al. 2015). Akár a valós térben, akár a virtuális térben tervezzük megvalósítani az oktatási folyamatot, a magyarázat és a segítségnyújtás sok esetben elengedhetetlen lehet. Gamage és kutatótársai aszerint különböztették meg kutatásuk alanyait, hogy azok mennyire voltak tapasztaltak a virtuális terek használatában. Mindkét csoport egyetértett abban, hogy a platformok használata előnyt jelent a tanulás során, abban azonban eltért a véleményük, hogy mennyire valószínű az érzelmi kapcsolat a tanár és diák között ebben a sok felhasználót foglalkoztató világban (Gamage et al. 2011). Nemcsak a valós térben, hanem a virtuális térben történő oktatási folyamatokban is hasznos lehet az oktatássegítő személyek tevékenysége. A facilitátor olyan személy, aki hatékonyan együtt tud dolgozni az oktatóval és hallgatókkal egyaránt. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanítási folyamatok gördülékenyen és a lehető leghatásosabban menjenek végbe a figyelem folyamatos fenntartása mellett (Schwarz et al. 2011). Cikkünkben bemutatjuk és definiáljuk az általunk körvonalazott megelőző, résztvevő, utólagos és folyamatos facilitátori szerepeket. A facilitátor szemszögéből, a valós tér hagyományos oktatási környezetéből kiindulva eljutunk a virtuális terek tanulókörnyezeteiben szükségképpen megjelenő szerepkör pontos paramétereihez.
-
A szakmai tanárképzés fejlesztési irányai, különös tekintettel a gazdaság és az oktatás kölcsönhatására
5-14Megtekintések száma:14A tanulmány elemzi a munkaerőpiac és a szakképzés kölcsönhatását. Bemutatja, hogy hazánk is alapvető társadalmi és gazdasági átalakuláson megy keresztül, ezért kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, mert a teljesítő képes tudás az, amely hosszú távon meghatározza a társadalom lehetőségeit és elősegíti a fejlődését. Kiemeli, hogy a technológiai és technikai változások elengedhetetlenné teszik a szakképzés és a műszaki pedagógusképzés cél- és feladatrendszerének megújítását, a még gyakorlatiasabb felkészítést, amely nagyobb szerepet szán a hallgatók aktivitásának, a projektmunkáknak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a műszaki pedagógusképzés minőségbiztosítása érdekében nagyon fontos az egyetemi oktatók korszerű ismereteinek, módszertani és digitális kultúrájának permanens fejlesztése.
-
A történetmesélés készségfejlesztő hatásai és alkalmazási lehetőségei a magyar felsőoktatásban – kezdeti hazai vizsgálati eredmények
165-188Megtekintések száma:258A magyar felsőoktatásban szükség van olyan innovatív oktatási módszerekre, amelyek felkészítik a hallgatókat a munkavállalásra. A történetmesélés egy sokoldalú, tanulóközpontú módszert kínál. A kutatás azt vizsgálja, hogy a történetmesélés milyen készségeket fejleszt, illetve alkalmazható-e a magyar felsőoktatási gyakorlatban. Három szakértővel készített, félig strukturált interjú tematikus elemzése, illetve ezekre az eredményekre építve két pedagógiai kísérlet megvalósítása, természetes megfigyelése és tartalomelemzése valósult meg. A legfontosabb eredmény, hogy a történetmesélés többféle módon alkalmazható, és hozzájárulhat olyan készségeket fejlesztéséhez, amelyekre a munkaerőpiacon jelenleg szükség van.
-
Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok
122-152Megtekintések száma:19Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.
-
Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből
83-131Megtekintések száma:142A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.
-
Migránsok gyermekeinek szocializációja
50-66Megtekintések száma:415A migráns gyerekek befogadásával kapcsolatos feladatok jelenős kihívások elé állítják a pedagógusokat. Tanulmányunk fókuszában az a kutatási kérdés áll, milyen tényezők játszanak szerepet a migráns gyerekek sikeres beillesztési folyamatában? Célunk ismertetni az integrációs kihívásokat, a kapcsolódó statisztikai adatokat és átfogó képet adni a tanulók iskolai beilleszkedését segítő tényezőkről. Megállapítható, hogy a sokszínűség elősegíti a szinergiát a közösségben, pozitívan hat az eredményességre, ugyanakkor az iskola a társadalmi problémák megoldásában kevésbé hatékony. Az iskola működéséhez igazított problémakezelés a pedagógiai gyakorlat átrendezéséhez, hosszabb távon pedig a társadalmi eredményességhez is hozzájárulhat. A pedagógiai folyamat kiegészítéseként tekintünk az iskolai szociális munka új típusú szolgáltatás rendszerére. Véleményünk szerint képzés tartalmi elemeit érdemes lenne kiterjeszteni a migráns gyerekek befogadását segítő módszerek ismertetésére.