Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai
    99-107
    Megtekintések száma:
    348

    Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.

  • Az egészségfejlesztés emberi tőkére gyakorolt munkaerő-piaci hatásai
    591-602
    Megtekintések száma:
    449

    Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyásolja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.

    A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.

  • Challenges and Benefits of Working in Teams – Interpersonal Interactions in Health Care
    11-19
    Megtekintések száma:
    219

    Teamwork has become the accepted way of doing one’s job. This is so true even profession’s that were considered an exception are shifting towards teamwork. Apart from the well-known benefits, there seems to be a downside of the enforcement of this work strategy. Conflicts, frictions, frustration in working groups can affect the dignity, psychological or physical integrity of team members, generally referred to as psychological harassment, workplace bullying or mobbing. The outcomes of the phenomenon are various negative organizational responses. Health care is somewhat lagging behind in this shift towards working in teams, but with increasing specialization greater coordination is needed between health care professionals. Above all, the patient wishes to be more involved in the health care process. Research suggests that patient involvement and working in teams have a positive impact on effectiveness and patient mortality, respectively. One of the challenges for health care is to include the patient in the teamwork process as an equal member of the group and at the same time overcome the drawbacks mentioned above, in a setting where a traditional, paternalistic approach is still present and the vulnerability of the patient (and his/her dignity) is evident.

  • Egészséget nem veszélyeztető, biztonságos egészségügyi munkavégzés a pandémia árnyékában
    85-97
    Megtekintések száma:
    213

    Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán  kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.  A 2020 elején megjelenő koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektől eltérő, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenő, az egészségügyben, munkavégzés alatt történő fertőzés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetőségeit kívánom vizsgálni.

  • Sport, mint a stressz ellenszere
    69-78
    Megtekintések száma:
    2361

    A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

  • A Wounded Soldier Fighting on two Fronts: Civil Society Organizations Initiatives Struggling to Overcome the Pandemic Crisis by Practical Protective Means, Volunteerism, Reporting and Awareness Campaign Discourse
    136-151
    Megtekintések száma:
    140

    Given the fact that the covid-19 pandemic virus has had a pervasive impact on almost every sphere of life globally, it is noteworthy to highlight the role and position of the civil society sector, and this paper intends to do so by striking at two matters. Initially, outlining the impact on the functioning and activities of Civil Society Organizations (CSOs), to then proceed with their response to the crisis, through new multifarious initiatives/activities. The analysis was developed by using, essentially, unobtrusive data and direct non-participatory observations of Non-Governmental Organizations (NGOs) in Kosovo that have had initiatives against covid-19. Although CSOs were badly affected by the pandemic as such, and the consequences it brought, whether, through measures and/or neglect from the central level, they still found the resources and willingness to launch initiatives to combat the pandemic in the form or different. All over the country, appeared organizations which among their activities found a place for awareness campaigns, material and financial assistance to citizens in need, production of masks, face shields, and other protective equipment for citizens or health institutions, and providing voluntary assistance as health staff. To link practice with theory, there are presented cases of NGOs that well reflect scholarship ideas such as the need to have a classification of CSOs based on activities, the importance of their IT repertoires, coproduction, and especially the response to the crisis. The importance of this study grounds on the benefit it brings to understanding the role and contribution of CSOs in exceptional times of crisis, especially for a society that underestimates and neglects this sector.

  • Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztésének diagnosztikai modellje
    1-18
    Megtekintések száma:
    317

    A 21. században a világ egyre több országában vallják, hogy az emberek egészsége nem csak az egészségügy, hanem életük jelentős színtereinek ügye. A munkavállalók esetében ilyen színtér a munkahely. A munkavállalók egészségének és testi épségének védelme Európában rég óta a munkáltató át nem hárítható (objektív) feladata és felelőssége. Az egészség és a munkahely mai kapcsolat- és szempont- és eszközrendszere azonban már lényegesen túlmutat a munkahelyi egészség és biztonság hagyományos területein. Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztése a hazai szervezetek sokasága számára jelent olyan kihívást, melyben a tanulmányban bemutatott modell mind helyzetük diagnosztizálásához, mind pedig a fejlesztés irányának, módjának és eszközrendszerének testreszabott megválasztásához segítséget adhat.

  • Új kihívások az Európai Unió egészségügyi rendszerében
    1-11
    Megtekintések száma:
    100

    Az egészségügyi ágazat nem csak hazánkban, de Európa egészében is számos nehézséggel küzd. A 21. században a világot új, nagy horderejű problémák állítják komoly nehézségek elé, melyek jelentős kihatással vannak az egészségügyre is. Felvázoljuk napjaink kihívásait és megvizsgáljuk azok várható szakmapolitikai hatásait is.

  • Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
    442-453
    Megtekintések száma:
    268

    A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.

  • A gyógy-, wellness- és sportszolgáltatások fejlesztési lehetőségei a gyógyturizmusban egy hazai kutatás tükrében
    101-114
    Megtekintések száma:
    267

    A turizmusban a kiegészítő szolgáltatások mennyisége, és azok minőségi aspektusai egyre nagyobb szerepet töltenek be a szolgáltatók versenyképességében. A kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy egy piackutatás keretében (N=328) feltárjuk az Észak-magyarországi régióban működő gyógyintézet által működtetett két telephely szolgáltatásfejlesztési lehetőségeit. A szolgáltatások területén a gyógy-, a wellness és a sportszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre fókuszáltunk. A kutatás igazolta, hogy a betegek számára is fontos a kiegészítő szolgáltatás megléte, valamint azok a terápiás rekreációs, sport vagy wellness szolgáltatások rendelkezésre állása, melyek a betegek életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolhatják.

  • Debreceni csoportos órát tartó fitnesz termek szolgáltatás kínálatának felmérése
    35-48
    Megtekintések száma:
    264

    A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk.  Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.

  • Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
    98-115
    Megtekintések száma:
    647

    A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

    A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

  • Egy szakképző intézmény működésének elemzése az oktatásmenedzsment modellek tükrében
    51-68
    Megtekintések száma:
    102

    Az oktatási intézmények működési jellemzőit lényegesen befolyásolják az oktatáspolitikai döntések. Hazánkban 2015. júliusában a Szakképzési Centrumok létrehozásával az iskolarendszerű szakképzés-irányítás új fejezete kezdődött el egy új irányítású szervezeti struktúrában. A szakképző intézmények a szakképzési centrumok részeként jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekké tagintézményekké váltak. A centralizált irányítás bevezetése az  intézmények, mint oktatási szervezetek működésének keretét és módját jelentős mértékben megváltoztatta, amely hatást gyakorolt a vezetési és irányítási folyamatokra, ezzel az egész szervezet működésére.  Az oktatási intézményekben a gyakorlatban alkalmazott különböző vezetési és irányítási folyamatoknak megfelelően az oktatási intézményeket az oktatásmenedzsment különböző modelljeibe sorolhatjuk, amelynek szakirodalmi elméletét hívjuk segítségül egy szakképző intézmény működésének vizsgálatában. Tanulmányunk célja egy szakképző intézmény működésének vizsgálata az oktatásmenedzsment modellek tükrében. A szakképző intézmény működését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő egyik Szakképzési Centrum és annak egyik tagintézménye esetében vizsgáljuk. Tanulmányunk a dokumentumelemzés módszerére épül. Az elemzés során a vizsgált intézmények dokumentumainak elemzését a szakirodalomban meghatározott oktatásmenedzsment modellek kulcsfontosságú dimenzióinak egyes jellemzői szerint végeztük el. Az elemzés eredménye egy átfogó képet ad a vizsgált szakképző intézmény irányításának jellegéről és természetéről.

  • Az egészségvédő hatás szerepe a lakosság élelmiszer-vásárlásában
    181-189
    Megtekintések száma:
    98

    Hazánkban, csakúgy, mint a fejlődő országok többségében, a megjelenő civilizációs betegségek nem csupán egyéni költségekként, hanem a társadalombiztosítási kiadások révén nemzetgazdasági kiadási oldalról is nagy értékben realizálhatóak. A civilizációs betegségek elterjedésének fő rizikófaktorai között a nem megfelelő élelmiszerfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és a genetikai adottságok is megjelennek. Jelen kutatás témája az egészségvédő élelmiszerek szerepe a mindennapi táplálkozásban és a lakosság élelmiszer vásárlásában, amely a fent leírtaknak megfelelően aktuális kérdésekkel és problémafelvetésekkel foglalkozik.

  • Nanoanyagok humánbiztonsági kockázatot jelentő tulajdonságainak bemutatása és csoportosítása
    34-45
    Megtekintések száma:
    149

    A nanoanyagok egyedi tulajdonságaik révén egyre szélesebb körű felhasználásnak örvendenek, amelyeknek köszönhetően számos iparág tevékenységében fellelhetők, térhódításuk továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az ipari felhasználásuk az utóbbi néhány évtizedben lett számottevő. Ezen robbanásszerű fejlődés következtében hiányos ismeretekkel rendelkezünk az anyagok élő szervezetekre, valamint az emberi egészségre gyakorolt pontos hatásmechanizmusát illetően mind rövid-, mind pedig hosszútávon. A nanoanyagok számos különböző megjelenési formájukból, változatos fizikai és kémiai tulajdonságaikból adódóan különböző módokon juthatnak be az élő szervezetekbe, majd tovább a véráramba, a nyirokrendszerbe elérve az egyes szerveket és ott különböző egészségkárosító hatásokat előidézve súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Hazánkban és az Európai Unióban jogi szabályozások tekintetében az érintett tématerület lefedettsége kezdetlegesnek mondható. Az anyagoknak való kitettség kockázatának vizsgálatához szintén nem áll rendelkezésünkre, olyan összefoglaló anyag, amely részletesen kitérne az egyes kockázati tényezőkre, vizsgálandó paraméterekre.  Munkánk során célunk volt egy olyan szempontrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a nanoanyagok használata, illetve a velük való érintkezés során felmerülő kockázatokat az anyagok egyes tulajdonságai alapján - legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai- , amely szempontrendszer a későbbiekben megfelelő kiindulási alapot biztosíthat a munkavédelmi kockázatértékelések elkészítése alkalmával, ezáltal biztonságosabbá téve az ezen anyagokkal való munkavégzést, a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében jelenlévők számára egyaránt.

  • The Possibilities of Additive Manufacturing in Medical Use
    246-253
    Megtekintések száma:
    93

    Additive Manufacturing has been invented in 1981 at the University of Texas, and to this day it has grown to be the most versatile and promising manufacturing technology in the market, both the industry and health care system has noticed this. Additive Bio-Manufacturing (ABM) techniques, which can be used in health care, are highly in demand, and researches have been going on to make these technologies safer and even more versatile. For more utilization and versatility, special attention is required to develop new materials which can help in increasing the service life, bioactivity, cell growth along with the desired mechanical properties, and to find the right manufacturing parameters for creating optimal products. The aim of this review is to present the available main Additive Manufacturing technologies, and particularly the biomedical usability of Additive Manufacturing.

  • Vasúti közlekedés során keletkező zajok okainak és hatásainak elemzése
    116-130
    Megtekintések száma:
    63

    A vasúti közlekedés zajemissziója kiemelkedő fontosságú téma, mivel hatással van mind a környezetre, mind az emberek egészségére és életminőségére. A zajszennyezés számos forrása között a vasúti járművek és az infrastruktúra jelentős szerepet játszanak. A vasúti zajemisszióval kapcsolatban megállapítható, hogy a zajhatásokat számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek a vonatok sebessége, a pálya állapota, a vontatási technológia és az alkalmazott zajcsökkentő intézkedések. A zajterhelés negatív hatásai közé tartozik az alvászavar, a stressz, és a mentális egészségromlás. Ezenkívül befolyásolja a lakott területeken élők életminőségét és az ingatlanok értékét is. A vasúti közlekedés zajemissziójának csökkentése kulcsfontosságú az egészségesebb és fenntarthatóbb városi környezet kialakításában. Ennek érdekében fontos a modern zajcsökkentő technológiák alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése és a zajvédelmi intézkedések hatékony implementációja. A közlekedési hatóságoknak és vasúti vállalatoknak együtt kell működniük a zajmentesebb vasúti közlekedés megvalósítása érdekében, az emberek életminőségének javítása és a környezetvédelem érdekében.

  • Rejtett éhség kérdése
    155-164
    Megtekintések száma:
    223

    Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság területén számos kihívás vár az emberiségre. A népesség növekedése mellett az urbanizáció, az éghajlatváltozás, a globális környezeti változások és a gazdasági egyenlőtlenség, valamint az instabilitás is nagymértékben befolyásolja a kiegyensúlyozott élelmiszerellátást. A WHO (2018) tanulmánya alapján elmondható, hogy nem csak az éhezés felszámolása jelent problémát, hanem a jólétünk fokozódása is. Miközben 0,8 milliárd ember attól szenved, hogy nincs számára elérhető elegendő élelmiszer, addig a globális népesség 33%-a túlsúlyos, amiből 30% elhízott. Hosszú távon tehát fokozódó jólétünk is egyre nagyobb problémát okozhat. Háromféle, egymással párhuzamosan létező, mégis összefüggő táplálkozási problémát kell kiemelni: ezek az éhezés és az alultápláltság, a mikroelem-hiány, továbbá a túlzott mértékű táplálkozás és elhízás. Ez a három egészségügyi probléma a közegészségügyre nézve jelent komoly terheket, amelyet a táplálkozás biztonságával és az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben kell vizsgálni.

  • Kisvágóhíd szennyvízhasznosításának esővíz hasznosítással egybekötött lehetőségei
    115-125
    Megtekintések száma:
    56

    A tanulmány célja áttekinteni, hogy mobil kisvágóhídról származó szennyvíz milyen esetekben milyen mértékben, milyen céllal hasznosítható. A fenntarthatóság kritériumait szem előtt tartva azonosítom a lehetséges, egyben ésszerű kombinációit a technológiáknak, kiemelve és részletesebben bemutatva azokat, amelyek a szennyvíz hasznosítását és az esővíz hasznosítását is magukban foglalják. Ismertetem azokat a korlátozó tényezőket- helyszín adottságai, környezetvédelmi és egészségügyi szabályozás – amelyek meghatározóak abban, hogy egy konkrét telepítés során melyik alternatívára eshet a választás.

  • A fényszennyezés műszaki jellemzőire és élettani hatásaira vonatkozó, lakossági ismeretek felmérése két településen
    155-161
    Megtekintések száma:
    148

    Iparosodott világunk egyik legújabb környezeti kihívása a fényszennyezés. Ez, egyszerűen fogalmazva, azt jelenti, hogy a szükségesnél több fényt bocsátunk ki, és ezt gyakran az emberek és az állatvilág számára zavaró, sőt az egészségre káros hullámhosszakon tesszük. E problémakör tudatosítását szolgálják az ún. Csillagos Égbolt Parkok, ahol nagy területen semmilyen mesterséges fényforrás nem terheli a környezetet. Az egyik ilyen Park BAZ megyében, Répáshuta közelében van, illetve élvez folyamatos fejlesztést. Tanulmányunk arról a kérdőíves vizsgálatról számol be, amit a témakörben tájékoztatást élvező Répáshuta illetve a hozzá közel fekvő, de a problémakörről közvetlen ismereteket nem kapó Cserépváralja településeken végeztünk. Mindkét község lakosságának a száma 400 körül van, akik közül 30 lakost kérdeztünk meg, gondosan ügyelve arra, hogy mindenki más-más családban éljen. Közvetlen helyszíni lekérdezéssel 21-21 kérdésre kértünk és minden esetben kaptunk is válaszokat, természetesen ügyelve a válaszadók teljes anonimitására. A felvételezésre 2019 márciusában és áprilisában került sor.

  • A nonprofit sport vállalkozások Magyarországon
    392-401
    Megtekintések száma:
    240

    Az elmúlt évtizedben jelentősen bővült a szabadidős tevékenységek köre, amin belül markáns szerepet tölt be a sport, egyrészt a hagyományos sportágak népszerűségével, másrészt az újonnan megjelenő, extrém sportok gyors elterjedésével. Ez az aktív tevékenység a szabadidő hasznos eltöltésének eszköze, emellett közösségépítő, egészségmegőrző, munkaképesség fejlesztő hatása társadalmilag ugyancsak nem elhanyagolható. Tanulmányunk egyik célja feltérképezni, hogy a nonprofit szférán belül a sport nonprofit vállalkozások képesek-e felvenni a versenyt a szektor többi tagjával, amelyhez a KSH által nemrég a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott komplex statisztikai adatbázisát használjuk fel, melynek  feldolgozásával egy másodelemzés elvégzésének keretében arra is rávilágítunk, hogy ezek a  vállalkozások az elmúlt években milyen fejlődésen mentek keresztül és jelenleg milyen társadalmi és gazdasági súllyal bírnak a harmadik szektor részeként.

  • Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    33-47
    Megtekintések száma:
    109

    Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

  • Mechanical Design and Finite element Analysis for Acetabular cup
    23-35
    Megtekintések száma:
    101

    Hip replacements typically consist of a four-part piece. Our research will focus primarily on the acetabular component. Several different types of materials can be used when creating a hip replacement implant ranging from plastic to titanium. Different materials are used to accommodate for allergic reactions or circumventing potential health risks. Aside from the material, the size of the components plays a factor in terms of durability; a larger diameter head might avoid dislodgement though it could increase wear and tear on the stems through constant friction. A patient’s force applied to the hip replacement is usually measured through a number of physical assessments. Finite element analysis (FEA), a computer-based method of data observation, allows for us to accurately simulate hip forces and their impact on the hip replacements. Through this, it becomes easier to predict and calculate the performance of specific designs. Generative systems can also be used to support performance analysis and optimization through assessing a multitude of cases, many of which apply in real-world scenarios. By applying both systems, we designed and modeled an acetabular cup that when measured decreased the mass from 129 grams initially down to 52 grams, a 60% decrease in total mass. Furthermore, the design we created lessened the trauma on the piece through distributing force across the entirety of the piece rather than specific segments only. This shows an increased durability and life expectancy when compared to usual acetabular cups.

  • A stressz és a szabadidősport jelenléte a mai emberek életében
    74-86
    Megtekintések száma:
    541

    A mai embereket rendkívűl sok dolog lefoglalja, mint például a munka, a család, a tanulás, ezért a szabadidejüket olyan tevékenységekkel próbálják eltölteni, amelyek elősegítik őket a relaxációban, megnyugvásban, feltöltődésben.  Elmondható, hogy a mai világ emberei le vannak terhelve, sokkal stresszesebbek és idegesebbek, próbálnak a legjobban teljesíteni, hogy megfelelően éljenek. Sok embernek nehezére esik a kommunikáció, a közösségi élet. Rengetegen vannak, akik rákényszerűlnek arra, hogy otthonról is dolgozzanak, mivel a projektek és többhetes határidők nem várnak. Ezek mellett még rengeteg dolgot el kell végezni, kell foglalkozni a gyermekekkel, kell szórakozni, figyelni kell az egészségre, háztartást kell irányítani stb., így kevés idő marad arra, hogy azt végezzék az emberek amit igazából szeretnek. A kutatásomban felmértem a romániai és magyarországi lakosok szabadidős szokásait, a sportban való aktivításukat ugyanakkor az aktív rekrációs tevékenységekhez  való hozzáállásukat (N=273). Az eredmények azt mutatják, hogy még mindig a passzív szabadidős tevékenységek (tv nézés, olvasás, zenehallgatás, internetezés) a legnépszerűbbek az emberek körében, bár legtöbben ülő munkát végeznek. Azok az emberek, akik szabadidejükben sportolnak, sokkal felfrissültebbnek érezték maukgat, továbbá jobb volt a hangulatuk, pozitívabban gondolkodtak. Főleg azok a sportok kerülnek előtérbe, amelyeket az emberek a szabadban, a parkokban űzhetik.

  • Requirements for Multicultural Competencies Defined by a Focus Group
    44-56
    Megtekintések száma:
    182

    Globalization, the spread of multinational companies and the enormous development of information technology can lead to a new trend in employers’ requirements. However, being employed by an international company is a real possibility for any employee in any part of the world. Even if they do not have to work abroad, employees may have to function in a multinational environment in their home countries. A favourable combination of intercultural competencies is a key factor in the selection and development of employees. A possible way of measuring these competencies can be the Multicultural Personality Questionnaire (MPQ). First of all,on the employers’ part, it is important to clarify the exact requirements and competencies (dimensions) to be able to draw up an ‘ideal profile’. We prepared two versions of the MPQ (91-item; 5-dimensional) and used them to test employers’ requirements in the selection process regarding the dimensions of cultural empathy, open-mindedness, social initiative, emotional stability and flexibility. This study describes the results of a focus group interview, which took place in 2017, revealing the importance of multicultural competencies from the employers’ point of view and examining the conditions of the adaptability of the two questionnaires. We used the focus group method to find out in what conditions the questionnaires canbe used in a selection process. What possibilities and limits are therefor using the direct five-dimensional questionnaire? What aspects do we need to take into consideration in expressing and interpreting the requirements in the results of the test?

Adatbázis logók