Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései
    88-97
    Megtekintések száma:
    428

    Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.

  • A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
    72-84
    Megtekintések száma:
    785

    A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

  • A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
    152-163
    Megtekintések száma:
    649

    A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

  • Economic Effect of the Coronavirus on the Companies Involved in Car and Automotive Parts Trading, and Manufacture of Tires of Hungary, Including Szabolcs-Szatmár-Bereg County, in Respect of 2020
    1-12
    Megtekintések száma:
    237

    In Hungary the wake of the first wave of the Covid-19 epidemic (March 2020), caused a decline in demand for goods and services in most sectors. There were sectors (accommodation services, art, recreation, etc.), which were economically severely burdened by the imposition of restrictive measures, and there were some (financial services, communication), which experienced the change positively. In our research, our goal was to assess the changes caused by the Covid-19 epidemic in the property, financial and profitability situation of the companies involved in car and automotive parts trading, and tire manufacturing, in Hungary, and within the country, in Szabolcs-Szatmár-Bereg county. We established three hypotheses: (1) As a result of the spread of coronavirus epidemic, in Hungary and in Szabolcs-Szatmár-Bereg county as well, the profitability of companies of NAICS codes 441 (car and automotive parts trading) and 4231 (wholesale of road vehicles and parts), decreased. (2) The outbreak of the epidemic had a negative impact on the liquidity of companies established in Hungary, including Szabolcs- Szatmár-Bereg county. (3) As a result of the Covid-19 epidemic, the resource structure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county companies, analysed in the framework of research work, transformed. To prove or disprove these, secondary research was used. Finally, we put forward conclusions and proposals for the management of the companies active in this industry.

  • The Landscape of Civil Society Organizations in the Economy of Kosovo
    334-343
    Megtekintések száma:
    311

    Civil society organizations (CSOs) in the scientific literature have been studied broadly from various aspects such as cultural, political, social and economic. But as far as the last one is concerned, there is still a research gap because there is a lack of study about their contribution to economies under development, such as Kosovo, and which must be filled because of its importance. This paper tends to analyze the present situation of CSOs in Kosovo and their potential contribution to economic activity. Highlighting the activities, the structure and the place of these organizations in the economy will be the approach, in the beginning, to pave the way for further study of specific areas related to them. The methodology established contains analyses of secondary sources that are done by using data from the Ministry of Public Administration of Kosovo, Kosovar Index of Civil Society which is a regular report of the Kosovar Civil Society Foundation (KCSF), and other supplementary data. However, this will proceed after the scientific conceptual issues of CSOs and their place within the economy. Finally, the results show that civil society in Kosovo is very diverse with organizations in different sectors, and the economic activity sector consists of mostly agricultural NGOs.   In transition countries, CSOs are seen as an alternative that improves a particular sector. Thus far, there are over 10,000 organizations established in Kosovo, but relative studies suggest only 1000 to be active. Furthermore, their activity and contribution to economic development is little known so far, while the main problem of the economy remains unemployment.

  • A 9. konzolgenerációk válsága-fókuszban a Playstation 5 és az Xbox Series X
    1-10
    Megtekintések száma:
    421

    A múlt század végére piacra kerültek a kimondottan játékra optimalizált, azaz játékosok igényeit kielégítő sajátos számítógépek, az ún. játékkonzolok. A múlt év végére, hosszas várakozást követően jelentek meg a piacon a 9.generációs játékkonzolok új típusai, a Sony és a Microsoft kiadásában. A szakmában ismertek szerint a konzolok megjelenésének ovációját egy azóta is be nem töltött űr váltotta fel, ugyanis immár több hónapos eseményeket követően jelenthető ki: a Playstation 5 és a Microsoft Series X játékcélú használata komoly nehézségekkel szembesült. A tanulmány, melynek módszertani alapját elsősorban esettanulmány, illetve meglévő adatok másodelemzése képezi, igyekszik rávilágítani arra, hogy mi vezethetett erre a helyzetre, mennyire átmeneti vagy tartós jelenségről van szó, illetve vajon hogyan is reagál az érintett piac és játékra áhítozó társadalom erre a helyzetre. Az eredmények szerint sajnos nem csupán átmeneti jelenségről van szó, összetett problémák hatására piaci anomáliák alakultak ki, mely alapvetően átformálja a konzolpiaccal kapcsolatos viszonyunkat.

  • A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
    67-79
    Megtekintések száma:
    2041

    A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

  • Discussion on São Paulo Mobility Plans
    17-33
    Megtekintések száma:
    159

    Since urbanization rising and urban demographic increase, urban transportation has been an important life quality aspect and a strategic decision for cities. Mobility seems to follow citizens' behavior and be influenced by urban cultural changes at the same pace it influences back the city routine and resident’s conduct. The discussion around the future of mobility gained new magnitude nowadays since some sort of vehicles have proved themselves as the cause of significant environmental impact, while others showed themselves as alternatives of low impact for different reasons – from quality public transportation to individual transport with minimized emissions. The city of São Paulo in Brazil published its Master Plan in 2014 and its Mobility Plan in 2015, analyzing the current situation and proposing a future for the city’s transportation system. This paper intends to analyze both plans, construe the popular participation in their formulation and application, discuss how data and strategy were presented and whether they are aligned with other countries’ thinking on the subject. As a city of over 10 million inhabitants, in a Metropolitan Region of 39 cities with over 20 million inhabitants, the transportation system of São Paulo is not an easy or single-solution issue. It is known the need for a combination of different transportation modes, requiring likewise new visions for all methods. Owing to the fact that modes complete each other and, in that manner, may reach a wider range of options for the population to plan daily life, then a system with a great variety of modes ensures the best functioning of them all. This paper focuses on an outsider view that searches for answers and solutions on the São Paulo transportation system, having as a base what is considered outstanding in the world for this issue.

  • A kiegészítő melléklet mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségeinek változása 2000-2018 között
    270-279
    Megtekintések száma:
    296

    Minden gazdálkodásról elmondható, hogy a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a számviteli törvénynek megfelelően az éves beszámolóban valós képet kell kialakítania. Ahhoz, hogy a vállalkozások a beszámolók alapján értékelhetők legyenek egy egységes információszolgáltató rendszer szükséges. A beszámoló adatai a múltra vonatkoznak és azokat a kiegészítő mellékletben értékelni is kell. A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Ezen belül is a mérleggel és eredménykimutatással kapcsolatos kötelezően előírt közzétételi kötelezettségeket mutatom be, melyek elengedhetetlen eszközei a megfelelő tájékoztatásra a külső és belső szereplők számára.

  • An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0
    72-80
    Megtekintések száma:
    173

    Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies.  Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.

  • Hallgatók etikai attitűdvizsgálata
    1-8
    Megtekintések száma:
    155

    Hazai tanulmányokban még kevésszer, de nemzetközi forrásokban már gyakrabban találkozhatunk olyan empirikus kutatásokkal, amelyek üzleti területen tanuló hallgatókat mérnek fel etikus magatartásukat vagy attitűdjeiket vizsgálva. Ezen elemzések során többek között arra keresik a választ, hogy a leendő menedzserek milyen magatartásformákat ítélnek etikusnak vagy éppen etikátlannak, s mennyire szigorúak az egyes szituációk értékelése során. Jelen tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy a Debreceni Egyetem gazdasági területein tanuló hallgatók körében végezzünk e tekintetben felmérést

  • A fémkereskedelmi tevékenység szabályozása, különös tekintettel a fémhulladék beszerzésére
    457-465
    Megtekintések száma:
    161

    Az elmúlt évtizedben a feketegazdaság frekventált területe volt a fémkereskedelem. Ennek megváltoztatásában a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályi hátterének jelentős átalakítása fontos szerepet játszott. A szerzők a fémkereskedelem kifehérítése érdekében tett lépések, fordított adózás bevezetése, majd néhány évvel később az államosítás lehetősége mellett a fémtörvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet hatása közül a fémkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások egyes felvásárlásokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget mutatják be.

  • Additív gyártástechnológia alkalmazása szélcsatornás szimulációkhoz
    62-71
    Megtekintések száma:
    154

    Napjaink gazdasági szemlélete megköveteli többek között a reoülőgép üzemeltetőktől is, hogy egyre inkább a karbosemlegesség felé szervezzék át működésüket különböző innovatív technológiák bevezetésével.

    Jelen tanulmány célja, hogy mely innovatív formájának köszönhetően hozzájárul a repülőgépek üzemanyagfogyasztásának, ezáltal a légszennyezés lecsökkentéséhez.

  • The Impact of Electrical Vehicles on Sustainability: Jordan as a Case Study
    393-403
    Megtekintések száma:
    216

    The Global concern is moving toward making a revolution in favor of exploitation of renewable energy in order to improve environment conditions, limit emissions and minimizes consumption of non-renewable resources within the planet. In this context, it is necessary to focus on the transport sector as it contributes of at least 30% of the total primary energy consumption. Therefore, a set of rules must be developed to maintain economic, environmental and social sustainability to address the problems so as not to increase their severity and these cannot be done unless there are joint measures and regulations from governments, companies, manufacturers and users. Unfortunately, the Jordanian transport system mostly depend on the individual transport which supported by cars, and that because of the weak role played by the public transport sector, especially at the capital, Amman. Buying hybrid cars (internal combustion engine + electric motor) and Electrical Vehicles (EV), in the past few years in Jordan is increasing, which is compatible with the global trend to use Electrical Vehicles (EV) instead of Internal Combustion Engine vehicles (ICE) powered by fossil fuels, this issue will have a direct and indirect impact on gas stations companies, also it will have direct impact on labor sector and the current car industry since electric charging stations as well as EV manufacturing is not labor intensive. The main purpose of the study is to show how much it is necessary now to start theoretical assumptions through studying the expected annual increase in passenger cars and its impact on sustainability and predicting the future fuel consumption and emissions and compare them with the base situation.

  • Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon
    1-13
    Megtekintések száma:
    825

    A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.

  • Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)
    61-71
    Megtekintések száma:
    272

    A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.

  • A kiegészítő melléklet szerepe a piaci szereplők tájékoztatásában
    202-212
    Megtekintések száma:
    360

    A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Az elmúlt évek számviteli törvény változásainak oka a más törvényekkel való jogharmonizálás volt, így a 2016. évi változás legfőbb része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése, illetve a korábbi hiányosságok kiegészítése volt. Ezen változások befolyásolják a már kialakított számviteli nyilvántartások rendszerét. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Továbbá bemutatásra kerül a 2016. évi számviteli törvény változásai a kiegészítő melléklet vonatkozásában.

  • A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata
    151-163
    Megtekintések száma:
    99

    A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.

  • Sportszolgáltatások kínálatának elemzése szervezeti szempontok alapján
    465-474
    Megtekintések száma:
    287

    A fogyasztói társadalmak térnyerése a sport területén is előidézte az elüzletiesedést, a profitorientált működési keretek megjelenését. A hivatásos, látványcsapat sportokban versenyző csapatokat működtető sportvállalkozásokat számos nemzetközi és hazai kutató vizsgálta jogi, gazdasági, szervezeti szempontból. Jelen cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a témában született magyar kutatási megközelítéseket áttekintő jelleggel összegezzük. Vizsgálatunk indíttatását az adja, hogy a közeljövőben kezdjük meg a magyar profitorientált sportszolgáltatók szervezeti szempontú vizsgálatát. Terveink szerint a sportvállalkozások működésének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, szervezési, vezetési, munkaerő gazdálkodási helyzetét elemezzük majd. A kutatás megalapozásához elengedhetetlen a hazai közgazdasági, szervezéstudományi szekunder kutatások review-jellegű összefoglalás, ami lehetővé teszi a megfelelő kutatási módszertan kialakítását, majd az eredményeink előzményekkel történő összevetését.

  • A családok pénzügyi helyzetének változása Magyarországon 2000-2019
    712-722
    Megtekintések száma:
    280

    Munkabérből élő családok pénzügyi helyzete számos tényező függvénye.  Meghatározza többek között a munkabér, a szociális támogatások, az adókulcsok alakulása, s az adható kedvezmények nagysága. Az adórendszer a magánszemélyek legnagyobb rétegét érintő részét minden évben, sőt évközben is változtatják, csökkentve ezzel a kiszámíthatóságot és az előre tervezhetőséget. Az elmúlt években az adóterhelés körüli viták során bebizonyosodott, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát nem lehet a társadalombiztosítási járulékkulcstól elkülönítetten vizsgálni. A bruttó átlagkereset - a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelése okán is - a vizsgált közel 20 év alatt több mint négyszeresére emelkedett. A nettó átlagkeresetnél a növekedés üteme ennél magasabb az adórendszerben történt változások miatt. A kötelezően meghatározott bér a vizsgált évek alatt majdnem közel hatszorosára emelkedett. De mennyivel lett kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete egy munkabérből élő átlagos családnak 20 év viszonylatában? A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a minimálbérek emelkedése, valamit a törvénymódosítások hatására a megélhetés milyen módon alakult.

  • Munkaerő- vagy tehetséghiány? – Fogalmi különbségek feltárása a hatékony gyakorlati alkalmazás érdekében
    180-190
    Megtekintések száma:
    325

    A hazai munkaerőpiac kettős állapotot elszenvedve párhuzamosan éli meg a munkaerőhiány és munkanélküliség helyzetét. Munkaerőpiaci* szempontból mindkét eset súlyos következményekkel járhat, azonban, míg a munkanélküliség oldaláról a munkavállalók érintettek, addig a munkaerőhiány mértékét leginkább munkáltatói oldalról lehet érzékelni. A munkaerőhiány jellegéből fakadóan napjainkra több szinten sújtja a munkaadókat (tudás hiány, szakember hiány, szakmunkás hiány stb.), melyek közül az egyik legérzékenyebb területté a tehetséges munkavállalók hiánya vált napjainkra. Nagyon fontos azonban a két fogalom között különbséget tenni, hiszen nem ugyanazt jelentik, gyakran mégis szinte szinonimaként használják a munkaerőhiány és tehetséghiány kifejezéseket. A kutatás célja szekunder elemzések révén meghatározni a munkaerőhiány és tehetséghiány közötti főbb különbségeket melyek mentén a fogalmak helyes értelmezése és a gyakorlati azonosíthatóság támogatható szervezeti szinten.

  • A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során
    242-251
    Megtekintések száma:
    221

    A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.

  • CSR Reporting Practices of Hungarian Banks
    70-81
    Megtekintések száma:
    156

    The disclosure of information on the exercise of corporate social responsibility (CSR) is the tool most frequently used by companies to promote understanding of the social and environmental performance of an organisation and to improve relationships with stakeholders. For most of the world’s largest companies, reporting on non-financial information appears to be a continuing trend, so it is essential to present the new corporate reporting trends of the 21st century. The disclosure of socially responsible information will be analysed, with a focus on the application of the Global Reporting Initiative guidelines related to CSR. Global Reporting Initiative (GRI) is the best-known framework for voluntary reporting of environmental and social performance by business worldwide. The main objective of the paper is to explore the corporate voluntary disclosure practices of the listed and non-listed banks in Hungary. The extent of voluntary disclosure has significantly improved for decades worldwide, but the situation is not that obvious regarding the Hungarian financial sector. This paper aims to describe the status of disclosure practices of corporate sustainability in the annual reports, sustainability reports or CSR reports of the banking industry in Hungary. Also, increased corporate visibility and financial risk increase stakeholder demand for transparency on the social impact of financial institutions and their CSR practices. Finally, the analysis and subsequent comparison of available CSR reports of banks will be presented.

  • A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból
    Megtekintések száma:
    179

    Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.

  • A magyarországi személyszállítás helyzetének és szerkezetének elemzése
    195-208
    Megtekintések száma:
    140

    A közlekedés és a szállítás fontos szegmensek, hiszen hozzájárulnak a gazdaság működéséhez, a mobilitáshoz, a kereskedelemhez és a munkahelyteremtéshez is. A közlekedéssel kapcsolatos egy főre jutó kiadások az elmúlt években meghaladták a lakosság összköltésének 10%-át. Cikkem első felében áttekintem a személyszállítás jellemzőit és jelentőségét. A későbbi fejezetekben pedig rávilágítok arra, hogy milyen jelentős tendenciákat és különbségeket lehet felfedezni, ha a lakosság közlekedésre, személygépkocsi vásárlásra és fenntartásra, valamint személyszállításra irányuló kiadásait elemezzük korcsoportok szerint és iskolai végzettség alapján.

Adatbázis logók