Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az űrképességek hozzájárulása Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában foglalt feladatok megvalósításához
    120-141
    Megtekintések száma:
    334

    Magyarország Kormánya kiadta Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozatát, amelyben átfogó képet kapunk Magyarország jelenlegi biztonsági helyzetéről és a nemzet által elérni kívánt célokról, irányelvekről, valamint az azok megvalósításához szükséges eszközökről, feladatokról. Számos, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában foglalt célkitűzés megvalósítását képes elősegíteni egy magyar műholdrendszeren alapuló űrképesség kialakítása. Jelen tanulmányban ezt az állítást kívánjuk bizonyítani, továbbá egy átfogó kép bemutatására törekszünk egy lehetséges magyar űrképesség megvalósításának előnyeiről, igényjogosultságáról, tulajdonságairól és a megvalósításához szükséges általános feladatokról.

  • Műszaki végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci érvényesülése Magyarország területén
    6-10
    Megtekintések száma:
    110

    Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen arányban jelennek meg a munkaerőpiacon a középés felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők Magyarország területén. Vizsgálom a különböző műszaki végzettségűek munkanélküliségi arányát Magyarország régióinak a viszonylatában.

  • A hazai kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai
    153-161
    Megtekintések száma:
    161

    Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.

  • Meggyhűtő konténerek lehetséges telepítési helyszíneinek kiválasztása és a telepítendő konténermennyiség becslése térinformatikai eszközökkel
    108-115
    Megtekintések száma:
    46

    Jelen tanulmány célja, hogy nyilvánosan elérhető adatok és meggyhűtő konténer specifikációja alapján javaslatot tegyünk telepítési helyszínek kiválasztására, valamint a lehetséges helyszíneken becslést végezzünk a telepítendő konténerek mennyiségére. A napjainkban eszkalálódó üzemanyagellátási- és üzemanyagár- szélsőségek különösen fontossá teszik egy ésszerű logisztikai részmegoldás kidolgozását a termelés, betakarítás, tárolás, feldolgozás, értékesítés összetett folyamatában. Egy olyan térinformatikai rendszer kidolgozására vállalkoztunk, amely gazdaságosan felépíthető és üzemeltethető, adatforrásai alkalmanként vagy akár rendszeres időközönként frissíthetők, alkalmas arra, hogy további leíró- vagy térbeli adatokkal más kimenetek állítson elő.

  • Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban
    355-372
    Megtekintések száma:
    114

    A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

  • Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai
    75-90
    Megtekintések száma:
    197

    A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan.  A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

  • Six Sigma az előregyártásban: esettanulmány a betonacél megmunkálásnak fejlesztéséről
    49-60
    Megtekintések száma:
    59

    A lean folyamatfejlesztések kulcsfontosságúak a termelési hatékonyság javítása érdekében. Kutatásunkban a DMAIC módszertan alkalmazásával vizsgálom az MEP üzem fejlesztését a lean six sigma jegyében. Kiemelve az előregyártott vasbeton gyártás kihívásait, a tanulmányom részletezi, hogyan segít a lean menedzsment a folyamatok hatékony tervezésében és méréseiben. A lean six sigma módszertan bevezetése folyamatok standardizálásával és hatékony fejlesztésével járul hozzá az üzem hatékonyságához.

  • A szolgáló, etikus és autentikus vezetési stílusok összehasonlító elemzése a BANI világ kihívásainak tükrében
    1-10
    Megtekintések száma:
    32

    A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

  • Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon
    72-79
    Megtekintések száma:
    117

    Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

  • Vasúti közlekedés során keletkező zajok okainak és hatásainak elemzése
    116-130
    Megtekintések száma:
    86

    A vasúti közlekedés zajemissziója kiemelkedő fontosságú téma, mivel hatással van mind a környezetre, mind az emberek egészségére és életminőségére. A zajszennyezés számos forrása között a vasúti járművek és az infrastruktúra jelentős szerepet játszanak. A vasúti zajemisszióval kapcsolatban megállapítható, hogy a zajhatásokat számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek a vonatok sebessége, a pálya állapota, a vontatási technológia és az alkalmazott zajcsökkentő intézkedések. A zajterhelés negatív hatásai közé tartozik az alvászavar, a stressz, és a mentális egészségromlás. Ezenkívül befolyásolja a lakott területeken élők életminőségét és az ingatlanok értékét is. A vasúti közlekedés zajemissziójának csökkentése kulcsfontosságú az egészségesebb és fenntarthatóbb városi környezet kialakításában. Ennek érdekében fontos a modern zajcsökkentő technológiák alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése és a zajvédelmi intézkedések hatékony implementációja. A közlekedési hatóságoknak és vasúti vállalatoknak együtt kell működniük a zajmentesebb vasúti közlekedés megvalósítása érdekében, az emberek életminőségének javítása és a környezetvédelem érdekében.

  • Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években
    1-18
    Megtekintések száma:
    34

    Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

     

  • A regionális társadalmi innováció kérdései
    602-616
    Megtekintések száma:
    246

    A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

  • A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata
    151-163
    Megtekintések száma:
    83

    A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.

  • Hallgatói vélemények szakmai gyakorlatról és tanulás melletti munkavégzésről
    286-297
    Megtekintések száma:
    337

    A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.

  • 3X3-as kosárlabda versenyek Debrecenben
    231-250
    Megtekintések száma:
    226

    Gyorsabb támadások, pörgős tempó, megnövekedett adrenalin szint, vehemens játék. Ez mind ismérve a 3X3-as kosárlabdának. Debrecenben 2015-ben rendeztek először 3X3-as kosárlabda mérkőzéseket, ekkor a legtöbben még nem nagyon gondolták, hogy Magyarországon is népszerű lesz a sportág. Gyakorlatilag az első perctől kezdve, óriási sikerrel játszották a mérkőzéseket. A sikeres rendezés után a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség azonnal egy 3 éves szerződést ajánlott Debrecennek. Kutatásunk célja a debreceni 3X3-as kosárlabda tornák vizsgálata volt, melyet egy kérdőív és mélyinterjú segítségével elemeztünk. A megkérdezettek 69 %-a vett részt a 2016-os és 2017-es esztendőben lebonyolított rendezvényeken, viszont csupán 37 %-uk járt a 2015-ben először megrendezett 3X3-as kosárlabdatornákon. Ezekből megállapítható, hogy növekszik ez a tendencia, és a rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend országszerte. A támogatók és a szponzorok fedezték az esemény minden kiadását, így a rendezvény látogatása díjtalan volt az évek során. A kitöltők 72 %-a azonban szívesen költene pénzt egy esetleges belépődíjra. A bevételek növelése szempontjából a belépődíjak bevezetése valószínű nem csökentené az érdeklődést. Az 1200 férőhelyes lelátót eddig minden évben teljesen feltöltötték az eseményre érkezők. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy nagyon sokan örülnének egy magasabb, nagyobb férőhelyes nézőtérnek. A 4 pontos határvonalak (3 pontot érne) 3X3-as mérkőzésekre való bevezetése remek lehetőséget biztosítana, hogy a kosárlabda „kistestvérén” próbálnák ki a 4 pontosokat, hogy aztán a hagyományos kosárlabdába is bevezessék. Magyarország a sportág úttörőjévé vált a magyar válogatottak eredményei és a sportesemények sikeres megrendezése miatt.

  • A legfontosabb e-kereskedelmi versenyelőnyök Magyarországon 2022-ben
    128-139
    Megtekintések száma:
    193

    Absztrakt. Cikkemben feltérképezem a legfontosabb versenyelőnyöket, mely az online kereskedelemben, webáruházakban történő értékesítéshez, sikerességhez és népszerűséghez elengedhetetlenül fontos. A témával kapcsolatban számtalan szakirodalmat találhatunk. Évről évre több és több kutatás, felmérés készül a vásárlói értékről, a vásárlási szokásokról, fogyasztói magatartásról, a digitális transzformációról, amelyeket szeretnék összegezni és megfogalmazni, illetve kiemelni azokat a fő elemeket, melyek nélkül nem lenne hatékony az online értékesítés.

  • Tároló és adagoló szerkezet tervezése kúpgörgős csapágyak gyártásához
    1-8
    Megtekintések száma:
    105

    A FAG Magyarország Ipari Kft-től azt a feladatot kaptam, hogy tervezzek egy új gépet, ami majd az új késztermék csomagoló munkahely központi elemeként, összegyűjti az elkészült, már összeszerelt csapágyakat, azokat zárt helyen tárolja és a kellő mennyiségben kiadagolja.

  • Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME
    41-52
    Megtekintések száma:
    113

    Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.

  • A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során
    242-251
    Megtekintések száma:
    199

    A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.

  • A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
    67-79
    Megtekintések száma:
    1896

    A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

  • A tudásgazdaság jellemzői Magyarország vonatkozásában
    1-11
    Megtekintések száma:
    186

    Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került az információ, a tudás, valamint az emberi tőke és az emberi tőkébe történő beruházás gazdaságbeli szerepének a vizsgálata. Az elemzések kiterjednek a tudásgazdaság jellemzésére, valamint a piaci kihívások vizsgálatára. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy hogyan adható meg a tudásgazdaság meghatározása, melyek a tudásgazdaság mérésre alkalmazható indikátorok, továbbá hogy mi jellemzi Magyarországot egy-egy indikátor vonatkozásában.

  • Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata
    126-134
    Megtekintések száma:
    92

    Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.

  • Sikeres nemzetközi és hazai családi vállalkozások
    280-287
    Megtekintések száma:
    507

    A családi vállalkozások célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva versenyképességük megtartásával fejlődjenek. A családi tulajdonú vállalkozások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, hiszen a hosszú távú értékteremtésben érdekeltek. A családi alapokon működő vállalkozások jelentőségének alátámasztására a témával kapcsolatosan fellelhető nemzetközi és hazai szekunder kutatási eredmények feldolgozása és azok elemzése történt. Jelen tanulmány a világ TOP családi vállalkozásainak jellemzőit mutatja be. Egy reprezentatív kutatás eredményei alapján a magyarországi családi vállalatok megoszlásának ismertetése és Magyarország 25 legnagyobb családi vállalkozásának tevékenység szerinti megoszlása is szerepel a tanulmányban.

  • Szakemberhiány vizsgálata és feltételezett okai az építőiparban
    1-9
    Megtekintések száma:
    126

    A munkaadók 36 %-a küzd a megfelelő munkaerő megtalálásával világszerte. Magyarország építőipari cégeinek helyzetét bemutatva megállapítható, hogy a megszűnő vállalkozások száma az építőiparban 2013-ra az előző évhez viszonyítva 50% felé emelkedett, amely tendencia 2014-ben tovább folytatódott. A szakmunkások közül sokan nem tudnak elhelyezkedni a hiányszakmának minősített szakmájukban, de sokan közülük nem is akarnak. Tanulmányom célja, hogy megvizsgáljam az építőiparban fennálló szakemberhiányt, illetve feltárjam ennek lehetséges, feltételezett okait.

  • Labour Economics - A technológiai fejlődés oldaláról
    1-11
    Megtekintések száma:
    0

    A technológiai fejlődés hatása a munkaerőpiacra és az innovációs folyamatokra kiemelkedő fontosságú kutatási terület. Jelen tanulmány célja a technológiai újítások megjelenésének és gyakoriságának vizsgálata a tudományos publikációkban, különös tekintettel a Journal of Labour Economics folyóiratra 2000 és 2020 között. A kutatás során tartalomelemzési módszer került alkalmazásra, melynek keretében 1405 cikkben 8 különböző technológiai fejlődésre utaló szó és kifejezés (például: technológia, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) keresése történt meg. A keresések során a találatok száma és éves megjelenési trendjei is elemzésre kerültek. A vizsgálat során 9469 találatot sikerült azonosítani, melyek azt mutatják, hogy az esetek 64,7%-ában legalább egyszer előfordult valamely technológiai kifejezés. Az éves trendek elemzése alapján csak bizonyos kulcsszavak (technológia, mesterséges intelligencia és gépi tanulás) esetében figyelhető meg növekedés. A cikkek kisebb részében, mindössze 1%-ában található legalább 50 alkalommal említés technológiai vonatkozású kifejezésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a technológiai fejlődés témája jelentős szerepet kap a munkaerőpiaci kutatásokban, a megjelenési gyakoriság és a mélységi elemzések jelentős változatossággal rendelkezik. A technológiai fejlődésre utaló kifejezések megjelenésének növekedése főként a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén figyelhető meg. Az eredmények egyetlen folyóiratra vonatkoznak, így további kutatások szükségesek más munkaerőpiaci folyóiratok bevonásával a reprezentativitás érdekében.

Adatbázis logók