Keresés

Keresési eredmények

• Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben

  127-137

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  147

  A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.

• Futómű alkatrészek (lengőkar és stabilizátor rúd) maradó feszültségének meghatározásához szükséges BHN vizsgálati berendezés tervezése és megvalósítása

  337-341

  Balogh Gábor

  da Silva Lucas Pereira

  Megtekintések száma:

  188

  Napjaink gépjármű iparában gyártói - , és szerviz oldalról is fontos igény az adott alkatrészek várható élettartamának rendkívül precíz meghatározása. Ennek módja jelenleg a rendelkezésre álló tekintélyes elméleti tudástár felhasználása mellett a műszaki gyakorlatból és gyártási-, felhasználási tapasztalatokból álló tudásbázis alkalmazása. Anyagtudományi, és törésmechanikai aspektusból ez a terület ma már kellőképpen lefedettnek tekinthető. Azonban a maradó feszültségek, melyek additívan keletkeznek már az alapanyag gyártás lépéseinél, valamint az esetleges további mechanikai alakítások, és hőkezelések, felületkezelések során, jelenleg nem megfelelően elkülöníthetők. Ennek technológiai vizsgálataira több párhuzamos fizikai módszer létezik, melyek alkalmazhatósága mindig a gyártómű döntésén, az ott dolgozó mérnökök tapasztalataira építve valósul meg. Ez a terület tehát még nem egyértelműen szabványosított így még vállalaton belül is adódhatnak eltérések egy-egy módszer megítélése kapcsán.

• A matematika alkalmazása a középiskolai fizikában és a kémiában

  33-38

  Kézi Csaba

  Megtekintések száma:

  99

  Az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program" projekt keretében kidolgozásra került egy olyan tananyag, amelyben összefoglalom a középiskolai matematika legfontosabb fizikai és kémiai alkalmazásait. Fontos, hogy a hallgatók lássák, hogy a matematika oktatása nem öncélú, hanem a különböző természettudományokban sok helyen alkalmazható.

• A Debreceni Médiacentrum működése

  77-91

  Szabó József

  Megtekintések száma:

  170

  A médiapiac az utóbbi két évtizedben jelentősen átrendeződött. A nagyobb városok helyi médiája hosszú ideig a helyi televíziózás hátterében működött. A megyei print napilapok mellett a televízió volt a fő információforrás. A médiafogyasztási szokások változása, a technikai fejlődés új piaci igényeket és új megjelenési formákat hívott életre. A helyi televíziók nagy része – így a Debrecen Televízió is – működési és szervezeti változásra kényszerült. A média portfólió bővítésével elérte, hogy a teljes piaci szegmenst lefedve ma már a régió meghatározó médiája, ahol a tartalom előállítása és a tartalomszolgáltatás hátterének biztosítása a legmagasabb szinten valósul meg.

• Szervezeti kultúra vizsgálata egy magyarországi vállalat közép- és műszakvezetői körében

  531-538

  Takács Tímea

  Megtekintések száma:

  123

  Tanulmányomban egy magyarországi vállalat közép- és műszakvezetői körében elvégzett szervezeti kultúra vizsgálat eredményeit mutatom be. Vizsgálatom alapját egy előzetesen elindított szervezeti kultúra- és filozófiaváltás jelenti, amely konfliktusokat eredményezett a közép- és műszakvezetők között, amely meggátolja a kultúraváltás tovább haladását. Vizsgálatom célja, hogy elemezzem ennek a konfliktusnak a legfőbb forrásait, illetve hogy melyek azok a pontok, ahol elsőként szükséges beavatkozni ahhoz, hogy a szervezeti kultúraváltás tovább folytatódhasson.

• Nemzetközi jégkorong egyesületek CSR tevékenységei

  Márton Laura

  Megtekintések száma:

  175

  Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy napjainkra a társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility – CSR) egyre nagyobb hangsúlyt kap a sportszervezeteknél. Ezzel párhuzamosan, folyamatosan nő azon nemzetközi kutatások és tanulmányok köre, melyek a CSR koncepció gyakorlatba való megjelenését vizsgálják a sportban.

  Jelen tanulmány célja, hogy szakértői interjúk segítségével bemutassa, a CSR filozófia helyét, szerepét és gyakorlati megjelenését a sportban és egyes régre gyökerező, jégkorong kultúrával rendelkező finn és svéd jégkorong egyesületek esetében. Választ kaphatunk arra, hogy miként integrálták mindennapi működésükbe a környezetvédelmi tevékenységeket és a társadalom segítését. Külföldi jó gyakorlatokat olvashatunk, melyek alapján ez a tanulmány segítséget nyújthat hazai sportegyesületeknek, CSR tevékenységük kialakításához.

• Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban

  355-372

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  122

  A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

• A kiegészítő melléklet mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségeinek változása 2000-2018 között

  270-279

  Kerezsi Dóra

  Megtekintések száma:

  288

  Minden gazdálkodásról elmondható, hogy a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a számviteli törvénynek megfelelően az éves beszámolóban valós képet kell kialakítania. Ahhoz, hogy a vállalkozások a beszámolók alapján értékelhetők legyenek egy egységes információszolgáltató rendszer szükséges. A beszámoló adatai a múltra vonatkoznak és azokat a kiegészítő mellékletben értékelni is kell. A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Ezen belül is a mérleggel és eredménykimutatással kapcsolatos kötelezően előírt közzétételi kötelezettségeket mutatom be, melyek elengedhetetlen eszközei a megfelelő tájékoztatásra a külső és belső szereplők számára.

• Minőségi indikátorok használata az egészségügyben – mozgásszervi rehabilitáció–

  1-11

  Dénes Rita

  Megtekintések száma:

  153

  Nowadays the term of management is so popular. It has an essential role in the professional life, moreover in the every day life too. Creating and using the quality indicators (one of the qualiy management tools) contribute to the improvement of the operation of the healthcare system and to the development of the quality of healthcare services. The aim of the paper is to define service quality and its dimensions in healthcare and to highlight the role of quality indicators. The research calls attention to the absence of indicators measuring the different aspects of quality directly, the difficulties of measuring service quality and the need of establishment of more specific measures in healthcare. A special area of healthcare, there habilitation of musculo skeletal diseases will be discussed. As a research my approach is to define all the indicators that are already used in this area of the healthcare. This examination is extremely important because one of the most commonailments are the musculo skeletal diseases and their number is just increasing.The paper is mostly descriptiv and follows analitical methods based on the international and Hungarian professional studies, informations. To access databases I was helped by the OSAP (National Statistical Data CollectionProgramme). Besides the importance of quality indicators the research calls for the need for more specific measures. On the other hand, the value of the paper lies in collecting the problems, defaults and improving areas of a specific healthcare field.

• Online self-learning

  542-553

  Ádámkó Éva

  Megtekintések száma:

  177

  In this paper four short sessions are reviewed in the theme of introductory programming. The sessions were performed in four different student groups from the age twelve to seventeen in two different schools. The paper summarizes important input and output properties of the groups, like the preliminary studies of Informatics and the grades in both Informatics and Mathematics – if available – also the results of the learning process during the sessions. The focus is on the skills of programming and self-learning, and the differences of it in respect to the age, the gender and the preliminary studies.

• Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME

  41-52

  Popovicsné Szilágyi Zita

  Megtekintések száma:

  133

  Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.

• Hogyan változik az államadósság, ha jön a következő válság?- és az jönni fog!/Görögország államadósságának várható alakulása egy következő válságidőszakban/

  91-104

  Török László

  Megtekintések száma:

  234

  A közelmúltban jelentették be, hogy Görögország kiléphet az euró-övezeti állandó mentőalap segélyprogramjából, mivel sikeresen teljesítette az abban számára előírt feltételeket. A hitelezők és a hitelminősítők is egyetértettek abban, hogy a görög gazdaság jó növekedési pályára került. Ebből következően megvan annak esélye, hogy a GDP-hez mért jelenlegi 182,7 százalékos szuverén bruttó államadóssága 2030-ra 123,3 százalékra csökken. A szerző ezt a megállapítást megalapozatlanul optimistának tartja. Álláspontja szerint a görög adósságráta – a jelenlegi optimális gazdasági fundamentumok ellenére is – továbbra sem tűnik fenntarthatónak. Ő annak látja nagyobb valószínűségét, hogy már a közeljövőben újra szükség lesz a görög adósság egy részének elengedésére. Az adósság mérséklése egyben egy újabb rendezett államcsőd bekövetkezését fogja jelenteni. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy mennyire sérülékeny és kockázatokkal terhelt a mostani görög államadósság finanszírozásának fenntarthatósága. Egy makroökonómiai modell segítségével bemutatja és igazolja azt, hogy egy, a korábbi subprime válság mértékét csak fele részben elérő következő krízis esetén hogyan változik a görög szuverén államadósság. Ha ez bekövetkezik, akkor 2023-ra az államadósság a nemzeti terméknek több, mint duplájára emelkedik és 2030-ra is csak körülbelül a jelenlegi, egyébként is kritikus mértékre csökken. Ebből az következik, hogy változatlanul fennmarad a görög államadósság finanszírozásának nagy kockázata.

• A regionális társadalmi innováció kérdései

  602-616

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  251

  A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

• A kockázat finanszírozása, a finanszírozás kockázata geotermikus beruházások esetén

  191-201

  Jenei Tünde

  Megtekintések száma:

  137

  Egy beruházás folyamán különböző nagyságú és típusú kockázatok merülnek fel. A projektfinanszírozásban a kockázatmegosztás azon a feltételen alapul, hogy a kockázatot annak kell viselnie, aki azt a legjobban képes kontrollálni és befolyásolni. A cikkben azt vizsgáljuk, hogy a projektfinanszírozás, mint kockázatkezelési módszer alkalmas-e geotermikus beruházások kockázatainak kezelésére.

• Vezetési stílusok egykor és most

  1-16

  Szabolcsi Sára

  Megtekintések száma:

  2896

  A vezetéstudomány eredményeit fokozott érdeklődés övezi 105 éves történelme során. A vezetési stílus vizsgálata egy, a mai napig aktuális megközelítési módja a vezetéskutatásnak. Jelen cikkemben ezen megközelítés eddigi eredményeit adom közre: bemutatom a „klasszikus” vezetési stílusmodelleken túl az új irányzatokat is. A „klasszikus” modellek közül a döntésközpontú, a személyiségközpontú, és a kontingencialista modelleket veszem sorra. Az „új” irányzatok közül bemutatásra kerül a nőies és a férfias vezetési stílus, az üzletkötő és az átalakító vezetés, valamint a participatív vezetési stílus. A cikkben összefoglalom a vezetési stílusra ható külső és belső tényezőket, az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit is közreadva.

• A best-worst scaling használata marketingkutatásban

  140-151

  Oláh Bertold

  Megtekintések száma:

  122

  A legjobb-rosszabb skálázás (BWS) az adatgyűjtés egyik módszere és/vagy annak elmélete, hogy a válaszadók miként adják meg a lista első és legrosszabb rangsorolását. Cikkemben azt vizsgálom meg, hogy mi az a best-worst scaling (BWS), milyen területeken használják előszeretettel, illetve mi maga a módszer. Ezután rátérek a BWS metódusára, ezen belül is megvizsgálom elemét: a BWS objektum esetet (1. eset), a BWS profil esetet (2. eset) és BWS többprofil esetet (3. eset). Részletezem a BWS használatát a marketingkutatásban, ezután pedig összehasonlítom a Likert-skálás módszert és a BWS-t. Konklúzióimat cikkem végén összegzem.

• Egészséget nem veszélyeztető, biztonságos egészségügyi munkavégzés a pandémia árnyékában

  85-97

  Riczu Zsófia

  Megtekintések száma:

  236

  Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán  kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.  A 2020 elején megjelenő koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektől eltérő, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenő, az egészségügyben, munkavégzés alatt történő fertőzés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetőségeit kívánom vizsgálni.

• Lehet-e a települési önkormányzat Magyarországon a fenntarthatóság megfelelő helyi szintű kerete?

  32-45

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  124

  A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.

• A Case Study on Human Resource Management Practice of a Sport Organization

  410-425

  Dajnoki Krisztina

  Szabados György Norbert

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  650

  Human resource with the adequate ability and skills is of decisive importance in all organizations, irrespective of the field of activity in which they operate. It is no different with the life of sports organizations. The human resource management of sports organizations is peculiar which is influenced by, on the one hand, the operating form of an organization, on the other hand, the nature of employment. Those well-known jobs can be also found in the sport organizations which are necessary to operate an organization and carry out the general tasks, at the same time, the amateur or professional athletes turn up as specific human resources. Aim of the study is to explore the specific characteristics of the human resource management of a particular organization, namely Debreceni Egyetem Atlétikai Club Sport Nonprofit Közhasznú Kft. (University of Debrecen Athletic Sport Non-profit Public Benefit Purpose Ltd., hereinafter: DEAC Ltd.), primarily focusing on the traditional HR functions. After reviewing the domestic and international specialized literatures, the practice of the examined sport organization will be described by means of case study, document analysis and managerial interview methods. Based on the results, it can be determined that there is no separate HR manager in case of the examined sport organization, due to its size, but the managing director carries out the tasks as an economic and HR manager in one person. From the aspect of organizational operation, the practice of HR functions is similar to the practice of other SME business organizations, at the same time, the management of athletics as human resources means its specific characteristic where the managements of labour supply, career and talent has other interpretation.

• Leggyakrabban használt kockázatkezelési modellek összehasonlítása

  1-11

  Jenei Tünde

  Megtekintések száma:

  192

  A sikeres vállalati kockázatkezelés alapja, hogy a vállalat a működéséből adódó kockázatokat jól felismeri-e, és hatékonyan tudja-e kezelni. Napjainkban a kockázatkezelésére többféle módszer áll rendelkezésre. Az egyes módszerek saját logikájuk szerint bontják lépésekre a kockázatkezelés folyamatát. Ebben acikkben négy kockázatkezelési modell összehasonlításával foglalkozom aszerint, hogy milyen azonosságok és eltérések vannak az egyes módszerek között.

• A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban

  196-209

  Debrenti Attila Sándor

  Megtekintések száma:

  362

  A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.

• Turisztikai ellátási láncok összehasonlítása belföldi és külföldi utazások esetében

  Hadházi Viktória

  Megtekintések száma:

  202

  Az utazni vágyók minden igényét a lehető legmagasabb színvonalon kívánja kiszolgálni az utazásszervező tevékenység. Az utazások tervezéséhez és szervezéséhez kapcsolódó élmények szinte ugyanolyan fontosak, mint maga a nyaralás vagy kirándulás. Tanulmányomban összehasonlítom a belföldi és a külföldi utazások jellemzőit a fogyasztók válaszai alapján. A következő szempontok szerint történt az elemzés: utazások szervezése, az előkészületekre szánt idő, a foglalás menete, a kijelölt úticélba való eljutás, a szálláshely kiválasztása vagy az időtartama. Ugyanakkor a turisztikai szolgáltatókkal válik teljessé a lánc, akiknek együttműködése kulcsfontosságú az utazók igényeinek kielégítése tekintetében, mindannyiuk közös érdeke, hogy elégedett legyen a vendég amikor hazatér utazásáról.

• Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák

  213-223

  Oláh Judit

  Megtekintések száma:

  1425

  Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.

• Üzleti menedzsment közszférabeli adaptációjának kihívásai

  274-285

  Kucsma Daniella

  Megtekintések száma:

  114

  Mind az üzleti menedzsment, mind a közszféra próbál, olyan munkahelyet biztosítani a munkavállalók számára, amit a munkaerő megbecsül, valamint ahol jól érzi magát, azonban a közmenedzsment meglehetősen nagy kihívásokkal néz szemben, ezen a területen. A tématerület kutatásának nehézségei ellenére, fontosnak tartom az adaptációs elemeket megvizsgálni. Érdemes mélyebben belenézni abba, hogy a versenyszféra miért vonzóbb munkavállaló számára és ezeket a pozitív elemek milyen módon tudnak megjelenni a közszférában.

• Gyógyító építészet – Az ipari épületek továbbélése

  73-78

  Szatmári Zsófia

  Megtekintések száma:

  108

  Az ipari épületek védelme körülbelül az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg Nyugat-Európában, gyakorlatilag ekkor születik meg az ipari örökség fogalma. Létrejön angolszász területeken az úgynevezett ipari régészet, amely a városok értékes területein fekvő, összefüggő „rozsdazónákkal” kezd el foglalkozni. [1] Az ipari épületek sajátos történeti értékekkel bírnak, ennek ellenére a mai napig nagyon szűk teret kapnak a műemlékvédelem keretein belül. Azonban gyakran a műemléki védettség sem garantálja a fennmaradást, ugyanis hiányzik a befektetői igény, a pénz és a rehabilitációra való törekvés. A rehabilitálással kapcsolatban fő problémának bizonyul az is, hogy nagyon sokan úgy tekintenek a magára hagyott ipari épületekre, mint romokra.