Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Műszaki végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci érvényesülése Magyarország területén
    6-10
    Megtekintések száma:
    101

    Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen arányban jelennek meg a munkaerőpiacon a középés felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők Magyarország területén. Vizsgálom a különböző műszaki végzettségűek munkanélküliségi arányát Magyarország régióinak a viszonylatában.

  • Evaluating the Entrepreneurial Performance in South America. Case of Chile
    1-16
    Megtekintések száma:
    38

    The research objective is to explore Chile's entrepreneurial landscape by assessing individual characteristics and institutional factors through a 'pillars' framework and compare it against Colombia, and Brazil; to identify socio-economic, individual, and institutional differences using the Global Entrepreneurship Index (GEI); to apply bottleneck approach to highlight areas requiring policy intervention. GEI features individual and institutional stage variables in a method where every variable collaboratively interacts, incorporating 14 foundational elements and three sub-indexes: attitudes, abilities, and aspirations. Ranking 18th on the GEI globally and the best in Latin America, Chile excels in key entrepreneurial pillars, showcasing strengths in innovation and a robust entrepreneurial culture. Brazil closely rivals Chile in competition and networking, emphasizing political and economic influence. Colombia surpasses Chile in internationalization and growth-stimulating policies but faces challenges like historical conflicts and wealth distribution. This study identified areas where immediate policy intervention may be necessary by examining Chiles's entrepreneurial ecosystem. The Penalty for Bottleneck (PFB) technique identified the weakest pillars highlighting process innovation, competition, and internationalization. The primary component identified as a bottleneck for resource allocation is Process Innovation, accounting for 73% of the allocation, followed by Competition at 23%. The findings show that allocating more resources to process innovation may improve greatly the overall GEI score. 

  • CSR Reporting Practices of Hungarian Banks
    70-81
    Megtekintések száma:
    123

    The disclosure of information on the exercise of corporate social responsibility (CSR) is the tool most frequently used by companies to promote understanding of the social and environmental performance of an organisation and to improve relationships with stakeholders. For most of the world’s largest companies, reporting on non-financial information appears to be a continuing trend, so it is essential to present the new corporate reporting trends of the 21st century. The disclosure of socially responsible information will be analysed, with a focus on the application of the Global Reporting Initiative guidelines related to CSR. Global Reporting Initiative (GRI) is the best-known framework for voluntary reporting of environmental and social performance by business worldwide. The main objective of the paper is to explore the corporate voluntary disclosure practices of the listed and non-listed banks in Hungary. The extent of voluntary disclosure has significantly improved for decades worldwide, but the situation is not that obvious regarding the Hungarian financial sector. This paper aims to describe the status of disclosure practices of corporate sustainability in the annual reports, sustainability reports or CSR reports of the banking industry in Hungary. Also, increased corporate visibility and financial risk increase stakeholder demand for transparency on the social impact of financial institutions and their CSR practices. Finally, the analysis and subsequent comparison of available CSR reports of banks will be presented.

  • A hazai kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai
    153-161
    Megtekintések száma:
    154

    Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.

  • A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
    478-489
    Megtekintések száma:
    294

    Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.

  • Intézményi szolgáltatásokról a külföldi hallgatók szemével - mitől lesz egy intézmény multikulturális?
    343-363
    Megtekintések száma:
    112

    A felsőoktatás valamennyi nemzet, így a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, így a jövőre vonatkozóan meghatározónak tartottuk, hogy a hazánkban tanulmányokat folytató külföldi hallgatói mobilitást feltérképezzük. A hazánkat jellemző demográfiai hullámvölgy ma már a felsőoktatásban is érezteti hatását, így az intézmények működésének és fenntarthatóságának a szempontjából kiemelt jelentősége van nemzetköziesedének. Ma már nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a hazai felsőoktatási intézmények számára létkérdés – és a jövőre vonatkozóan ez a folyamat csak tovább erősödhet –, hogy a csökkenő hazai keresletet mennyiben tudják mérsékelni azzal, ha műhelyeiket vonzóvá teszik a külföldi hallgatók, kutatók számára.

  • Szervezeti struktúra jellemzői spanyol labdarúgó kluboknál
    1-11
    Megtekintések száma:
    332

    Hazánkban a sport szervezeti kérdései tekintetében megjelent az igény a strukturális formák letisztulására. A sport hazai fejlődése felveti azt a kérdést, hogy mely területeken tartható meg, működhet tovább az egyesületi alapú sportmodell, illetve hol van létjogosultsága a szervezeti felépítésében is üzleti modellnek. A magyar sport gazdasági súlyának növekedése magával hozza az igényt arra, hogy mind finanszírozási, mind strukturális tekintetben egy hatékonyan működtethető üzleti sportmodell alakuljon ki. A sport üzleti jellege különösen erősen jelentkezik a professzionalista labdarúgásban. E sportágban világszerte jól megfigyelhető az a strukturális átalakulási folyamat, amely a megfelelő vállalkozási forma és szerkezeti felépítés elérésére irányul. E tekintetben célszerű feltérképezni a külhoni jó gyakorlatokat, hogy azok arra érdemes elemei mintaként szolgálhassanak a kialakuló magyar üzleti sportmodell esetében. Jelen cikkemben a nemzetközi élvonalba tartozó, egyesületi keretek közt működő Real Madrid FC és Barcelona FC szervezeti struktúráját mutatom be

  • Analysis of Henbuk Startup Value Using a Scorecard Assessment Method
    1-12
    Megtekintések száma:
    102

    This study aims to determine the valuation value of Henbuk's startup by conducting qualitative and quantitative analyses. Henbuk is a startup engaged in e-commerce. The Henbuk startup is currently in the initial funding stage, and the founders are opening opportunities for investors, which can later support operational and development activities. In obtaining funding from investors, the Henbuk startup requires an initial assessment of the company's value. The score assessment consists of several indicators, e.g., quality of the founder and team, opportunity size, product and technology, competition, marketing, sales and partnerships, and the need for additional investment. The results of the value assessment are obtained by using the Scorecard Assessment Method. The results of this study may help to determine the real value of other start-ups for the investors in the future.

     

  • Magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások kiegészítő mellékletének összehasonlító elemzése az általános rész információi alapján
    117-125
    Megtekintések száma:
    186

    A sportgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az Európai Uniós tagállamokban az 5%-hoz, míg Magyarországon az 1-1,5%-hoz közelít. Ez az arány vélhetően növekedni fog, melyhez a társasági adó támogatások jó alapot biztosítanak. A fent említettek alátámasztják azt, hogy érdekes és szükséges kutatási terület a sporttevékenységeket végző vállalatok elemzése Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Az elemzést az R statisztikai rendszer különböző csomagjainak a felhasználásával végeztük. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen mértékben biztosítják azokat az információkat, amelyek a mérleg és az eredmény-kimutatás megfelelő értelmezéséhez, használatához elengedhetetlenül szükségesek lennének.

  • Optikai iparban termelődő szürkevíz minőségi és mennyiségi vizsgálata, javaslattétel kezelési technológiára
    84-88
    Megtekintések száma:
    78

    Kutatásunk során a Carl Zeiss Vision Hungary Kft. mosodai szürkevizét vizsgáltuk. Kutatásunk célja, hogy az optikai iparban termelődő szürkevíz minőségi és mennyiségi paramétereiről átfogó képet kapjunk. A minőségi paraméterekre nézve további célunk volt, hogy vizsgáljuk, szükségszerű-e elszeparáltan gyűjteni az optikai iparban termelődő különböző eredetű szürkevizet. Ezt követően pedig olyan kezelési technológia kidolgozását terveztük, amely szürkevíz kezelés szempontjából gazdaságilag is értékes lenne a cég számára. Vizsgálatai eredményeink alátámasztják, hogy nem szükségszerű elszeparáltan gyűjteni a mosógépekből illetve a takarítógépekből származó szürkevizet, hiszen azok hasonló mértékben terheltek szennyező anyagokkal. A szürkevíz tisztítási technológiák pénzügyi értékeléséhez két különböző elven működő technológiát vettünk alapul (koaguláció-flokkuláció, és aerob biomembrán technológia). Beruházási és fenntartási költségek tekintetében is egyértelműen az aerob biomembrán technológia megvalósítása bizonyult gazdaságosabbnak.

  • Meggyhűtő konténerek lehetséges telepítési helyszíneinek kiválasztása és a telepítendő konténermennyiség becslése térinformatikai eszközökkel
    108-115
    Megtekintések száma:
    31

    Jelen tanulmány célja, hogy nyilvánosan elérhető adatok és meggyhűtő konténer specifikációja alapján javaslatot tegyünk telepítési helyszínek kiválasztására, valamint a lehetséges helyszíneken becslést végezzünk a telepítendő konténerek mennyiségére. A napjainkban eszkalálódó üzemanyagellátási- és üzemanyagár- szélsőségek különösen fontossá teszik egy ésszerű logisztikai részmegoldás kidolgozását a termelés, betakarítás, tárolás, feldolgozás, értékesítés összetett folyamatában. Egy olyan térinformatikai rendszer kidolgozására vállalkoztunk, amely gazdaságosan felépíthető és üzemeltethető, adatforrásai alkalmanként vagy akár rendszeres időközönként frissíthetők, alkalmas arra, hogy további leíró- vagy térbeli adatokkal más kimenetek állítson elő.

  • Milyen imázst közvetítenek a magyar felsőoktatási intézmények honlapjai?
    355-370
    Megtekintések száma:
    90

    Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.

  • A nonprofit gazdasági társaságok szerepe az emberi erőforrás gazdálkodásban MagyarországoN
    145-152
    Megtekintések száma:
    135

    A Magyarországon végbement gazdasági növekedés kapcsán megváltozott munkaerőpiaci struktúrában a foglalkoztatásból kiszorult és egyre differenciáltabbá váló csoportok visszaillesztése a munka világába elengedhetetlen szükségletté vált, aminek a megoldására olyan alternatív kezdeményezések jöttek létre, amelyek céljai a haszon-maximalizálással szemben hosszú távra mutatnak. Az egykori közhasznú társaságokat felváltó nonprofit gazdasági társaságok működésük során nemcsak meghatározzák az egész nonprofit szektor bevételeit, munkájuk ezen is túlmutat, hiszen többségük a társadalom perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű, vagy éppen megváltozott munkaképességű emberek körében vállal és végez mással nem pótolható tevékenységet a foglalkoztathatóság javítása és a foglalkoztatás bővítése terén. Tanulmányom célja a KSH által a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott legutóbbi statisztikai adatbázisának feldolgozása volt annak érdekében, hogy a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatásban betöltött szerepét meghatározzam, amit másodelemzés formájában tettem meg.

  • Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon
    72-79
    Megtekintések száma:
    108

    Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

  • An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0
    72-80
    Megtekintések száma:
    108

    Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies.  Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.

  • Six Sigma az előregyártásban: esettanulmány a betonacél megmunkálásnak fejlesztéséről
    Megtekintések száma:
    30

    A lean folyamatfejlesztések kulcsfontosságúak a termelési hatékonyság javítása érdekében. Kutatásunkban a DMAIC módszertan alkalmazásával vizsgálom az MEP üzem fejlesztését a lean six sigma jegyében. Kiemelve az előregyártott vasbeton gyártás kihívásait, a tanulmányom részletezi, hogyan segít a lean menedzsment a folyamatok hatékony tervezésében és méréseiben. A lean six sigma módszertan bevezetése folyamatok standardizálásával és hatékony fejlesztésével járul hozzá az üzem hatékonyságához.

  • A legfontosabb e-kereskedelmi versenyelőnyök Magyarországon 2022-ben
    128-139
    Megtekintések száma:
    174

    Absztrakt. Cikkemben feltérképezem a legfontosabb versenyelőnyöket, mely az online kereskedelemben, webáruházakban történő értékesítéshez, sikerességhez és népszerűséghez elengedhetetlenül fontos. A témával kapcsolatban számtalan szakirodalmat találhatunk. Évről évre több és több kutatás, felmérés készül a vásárlói értékről, a vásárlási szokásokról, fogyasztói magatartásról, a digitális transzformációról, amelyeket szeretnék összegezni és megfogalmazni, illetve kiemelni azokat a fő elemeket, melyek nélkül nem lenne hatékony az online értékesítés.

  • Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban
    355-372
    Megtekintések száma:
    100

    A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

  • Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai
    75-90
    Megtekintések száma:
    120

    A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan.  A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

  • Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?
    11-22
    Megtekintések száma:
    253

    A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.

  • Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években
    1-18
    Megtekintések száma:
    8

    Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

     

  • Kötelező átvételi rendszerben benyújtott naperőmű létesítési igények, megvalósulásának hatása a magyarországi településállomány villamosenergia-ellátására
    54-60
    Megtekintések száma:
    87

    Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.

  • Elektromos autók fogyasztói megítélése Magyarországon – elméleti megfontolások és egy kérdőíves felmérés eredményei
    1-23
    Megtekintések száma:
    318

    Az autóiparban és a fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az elektromos autók; részben azok környezetkímélő jellemzőinek eredményeként. A tanulmány célja, hogy összehasonlítsa az elektromos és a hagyományos (belsőégésű) motor legfőbb jellemzőit a környezetvédelem kontextusában. A tanulmány első felében az elektromos és a hagyományos meghajtású autók életútját mutatjuk be 7 szakaszra lebontva, ahol összehasonlítjuk egy belsőégésű motorral szerelt és egy elektromos motorral szerelt gépjármű környezetszennyezési adatait. Rámutatunk, hogy bár az elektromos autó üzemeltetése során nem szennyezi a környezetet lokálisan, az üzemeltetéshez szükséges akkumulátorok legyártása, azok töltése és megsemmisítése további kérdéseket vet fel a környezetszennyezéssel kapcsolatban. A második részben saját kérdőíves kutatásunk alapján vizsgáljuk a válaszadók hozzáállását az elektromos autókhoz. A kérdőíves adatok alapján elmondható, hogy a fogyasztók továbbra is drágának tartják az elektromos autókat és tisztában vannak vele, hogy az elektromos autók kis mértékben orvosolnak egyes környezetszennyezési kérdéseket.

  • Információ-technológiai szolgáltató vállalkozások kiegészítő mellékletének összehasonlító elemzése Magyarországon
    186-194
    Megtekintések száma:
    166

    Napjaink globalizált és felgyorsult világában a kihívásoknak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal és azt gyorsan képes szervezeti tudássá konvertálni. A vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban nagyon fontos információs forrás a számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. A nem megfelelő tudásra épülő döntéshozatal tovább növeli az egyébként sem alacsony gazdasági kockázatokat.. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 62-es TEÁOR számú, főtevékenységként Információtechnológiai szolgáltatás tevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

  • A regionális társadalmi innováció kérdései
    602-616
    Megtekintések száma:
    232

    A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

Adatbázis logók