Keresés
Keresési eredmények
-
Gyümölcsöt ajándékba? A zöldség-gyümölcs ajándékozás lehetséges aspektusai
21-29Megtekintések száma:257A zöldség-gyümölcs ajándékozás Magyarországon nem elterjedt szokás, miközben az egészséges életmód mindig jó hívószónak minősül. Míg külföldön már különleges zöldség- és gyümölcskosarakat kínálnak egyedi ajándéklehetőségeket, itthon a klasszikusnak számító könyv, csokoládé, virág, valamint a szolgáltatások és élmények nyújtása preferált. Néhány különleges gyümölcs akár milliós összegekért kell el a piacon, de vannak olcsóbb, mégis egyediséget magukban hordozó termékek is. Bár a zöldség-gyümölcs ajándékozásnak történelmi hagyományai vannak szerte a világban, napjainkban alábbhagyott az ajándék formájában történő értékesítésük. Pedig a környezet- és egészségtudatos, a zöld életstílusra nyitott, vagy csak kuriózumra vágyó fogyasztók reális célszegmensei lehetnének ennek a niche területnek, melyet megfelelő marketingstratégiával sikerre lehetne vinni.
JEL-kódok: I12, M31, Q13 -
Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében
57-69Megtekintések száma:482A baromfihús fogyasztásának fontosságát, a táplálkozásban betöltött szerepének szükségszerűségét tehát nehéz lenne vitatni. A lakosság ellátása nem csak érzékeny társadalmi, de egyben népegészségügyi kérdés is. Jelen kutatás célja a baromfihús kedveltségének és a szocio-demográfiai tényezők közötti összefüggés feltárása, illetve a húsvásárlás körülményeinek megértése. A baromfihús kedveltségét nagymintás kvantitatív kutatás (N=1023 fő) segítségével teszteltük. A szárnyas húsok kedveltsége függ a fogyasztó életkorától és lakóhelyétől. Leginkább az 50+-osok és a 34 év alatti fiatalok, valamint a megyei jogú városokban élők kedvelik a baromfihúst. A húsvásárlás körülményeinek feltérképezésére megfigyelést (N=134 fő) végeztünk. A fogyasztók a szuper- és hipermarketeket, illetve hentesüzleteket preferálják a húsvásárlásnál és főként friss húst tesznek a kosarukba, amit a kiszolgálópultból kérnek. A csirkehús többnyire népszerűbb a megfigyelt fogyasztók számára, mint a sertéshús. A szárnyas húsok közül a csirkemell filé és a csontos csirkemell vezet. Egy vásárló átlagban 3 700 Ft-ot fizet ilyen termékekre egy bevásárlás alkalmával, bár a kapott értékek közötti szórás elég nagy. A húsok megvásárlása mintegy 10 percig tart. Baromfitermékeket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni, ennek megfelelően a baromfiipari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket kell eladniuk a piacon.
JEL-kód: M31
-
A magyar ásványvízipar helyzetének bemutatása és elemzése
65-80Megtekintések száma:712A magyarországi ásványvízágazat négy évtizede dinamikusan fejlődik. Jelen cikk az ágazat főbb jellemzőit vizsgálja, és kiemeli az élelmiszeriparon belüli sajátosságait. A tanulmány célja a piac főbb jellemzőinek azonosítása, a makro- és mikrokörnyezet elemzése, az ágazat gazdasági jelentőségének meghatározása, a főbb szereplők elemzése és a stratégiai lehetőségek feltárása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy mintegy 500 olyan magyarországi vállalat van, amelynek tevékenysége a TEÁOR 1107 szerinti üdítőitalok és ásványvizek gyártása. Ezek közül azonban mindössze 10 olyan vállalat van, amelynek fő tevékenysége kizárólag Magyarországon kitermelt és palackozott ásványvíz előállítása. A makrokörnyezet elemzése azt mutatja, hogy a politikai környezet stabil, a gazdasági környezet nem kedvez az üzleti életnek, a magas infláció, a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek és a nyersanyagköltségek továbbra is kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A kkv-k támogatása azonban jelentős segítséget nyújthat a jövőben. A fogyasztói szokások közül a növekvő egészség- és környezettudatosság befolyásolja jelentősen az ágazatot. A technológiai tényezők gyors fejlődése számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A mikrokörnyezet elemzése alapján kijelenthető, hogy a piac telített, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2021-ben az iparág teljes forgalmának közel 80%-át birtokolja. Az új belépők veszélye nem jelentős. A vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek veszélye magas, a beszállítók alkupozíciója pedig alacsony. A versenyképességi mátrix összeállítása során iparági sikertényezőket azonosítotásra kerültek, amelyek közül kiemelkedik az árszínvonal, a márka és a környezeti felelősségvállalás. Az ágazat legnagyobb kihívása a csomagolás környezetterhelésének csökkentése, amire a legegyszerűbb megoldás az újrahasznosított műanyag palackok használata.
JEL-Kód: M21 -
A tojás mint alapvető és funkcionális élelmiszer táplálkozás-élettani jelentősége
7-22Megtekintések száma:948A tojás egy „ételcsoda”, biológiai értéke az anyatejével azonos, 40-féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is. 18-féle aminosav található benne, amiből 9 esszenciális. Egy fehérje (6-6,7 g/tojás) és vitamin (A, D, E, B₁, B₂, B₃, B₅/pantoténsav, B₆, B₉/folsav, B12-vitamin) „bomba”, sőt ásványi anyagokban (Fe, Zn, Cu, Mg, I, Se, Ca, P, K) is rendkívül gazdag. Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat, ugyanakkor nem tartalmaz C-vitamint, szénhidrátot és transzzsírokat. Egy tojásban 190-210 mg koleszterin van, miközben egy felnőtt szervezete napi kb. 3000 mg koleszterint termel ahhoz, hogy fedezze anyagcsere szükségleteit.
Tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban, ami egyébként a legkisebb környezeti terhelés mellett állítható elő. Ugyanakkor a tojás nemcsak alapvető élelmiszer, de annak funkcionális tulajdonságaiból adódóan fontos egészségmegőrző szerepet tölt be, így a népegészségügy javításának egyik lehetséges, kívánatos eszköze. A tojás segíti az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszert, csökkenti a kardiovaszkuláris és a daganatos megbetegedések (mell-, bőr-, vastagbél-, méhnyak rák), a korral összefüggő szembetegségek (makuladegeneráció, szürkehályog), a trombózis, az érszűkület kialakulásának és az idős kori izomerő- és izomtömeg-csökkenés (szarkopénia) előfordulásának kockázat.
A legfrissebb táplálkozás-élettani kutatási eredmények cáfolják a korábbi, a tojás koleszterintartalmának egészségügyi kockázataival kapcsolatos negatív nézeteket. Az utóbbi időben számos ország (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, WHO, Spanyol Szív Alapítvány stb.) egészségügyi és táplálkozástudományi intézménye az egészséges étrend részeként egyértelműen ajánlja a tojás rendszeres fogyasztását.
A bemutatottak alapján ajánlott és felkarolandó politikai célkitűzésnek tartjuk, hogy „a magyar emberek több magyar tojást fogyasszanak”! A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb, és hazai munkahelyeket tart meg. A célok elérése végett javasoljuk egy népegészségügyi program kidolgozását és megvalósítását. E mellett nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tojás a közétkeztetésben is (kórházak, tanintézmények, szociális intézmények, honvédség, büntetés-végrehajtás stb.). Mindehhez hathatós kormányzati támogatásra lenne szükség a lakosság széleskörű és tudatos tájékoztatása céljából a tojással kapcsolatosan (táplálkozási értéke, egészségvédő funkciója, jelölés értelmezése, hazai védjegy megismertetése, árképzés stb.). A fogyasztás népszerűsítése érdekében széleskörű marketingkommunikációs eszközök (televízió, rádió, internet, nyomtatott sajtó, plakátok, reklámtáblák, molinók, tömegközlekedési járművek) bevetését, eseménymarketinget (Tojás Világnap, Tojásfesztivál, Tojássokadalom), továbbá tájékoztató és népszerűsítő kiadványok (receptfüzetek, könyvek stb.) megjelentetését, valamint ezekhez kapcsolódó projektek támogatását szorgalmazzuk. Mindezen túl haladéktalanul lépéseket kellene tenni az orvos és a dietetikus képzésben a tojással kapcsolatos ismeretanyag korszerűsítése érdekében.JEL-kódok: I10, M30, Q13
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1203A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Közösségi médiahasználat, testképzavar és életmódváltási motivációk egyetemi hallgatók körében
53-66Megtekintések száma:179A közösségi média a fiatalok mindennapjainak szerves részévé vált, és jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és testképükre. Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a közösségi médiahasználati szokások, a filterek alkalmazása és az online önreprezentáció a fiatal felnőttek testképét és életmódváltással kapcsolatos attitűdjeit. Az elsődleges adatgyűjtés egy online, anonim kérdőív segítségével valósult meg a Debreceni Egyetem hallgatói körében (N = 575). Az adatelemzéshez az IBM SPSS 27 szoftvert használtuk, leíró statisztikákat, valamint nem paraméteres próbákat (Mann–Whitney és Khi-négyzet) alkalmazva. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns kapcsolat van a testképzavar és a közösségi médián töltött idő mennyisége (p = 0,000), valamint a képszerkesztő eszközök használata (p = 0,011) között. A testképzavarral küzdő résztvevők gyakrabban szerkesztették vagy módosították fényképeiket, ugyanakkor a posztolási gyakoriságuk nem tért el szignifikánsan a testképzavar nélküli résztvevőktől. A testképzavart tapasztaló személyek nagyobb arányban törekedtek életmódváltásra (79,9%), mint a kontrollcsoport tagjai (54,6%), és a leggyakoribb motivációk a testformálás (83,9%) és a fogyás (65,7%) voltak. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a közösségi média használata szoros összefüggésben áll a testképészleléssel és az életmódbeli viselkedéssel a fiatal felnőttek körében. A kapott eredmények alapján javasolt a médiaműveltség erősítése, valamint a szerkesztett és idealizált online tartalmakkal kapcsolatos kritikus tudatosság fejlesztése. A reális testképet és az egészséges önértékelést támogató oktatási programok kidolgozása szintén hozzájárulhat a vizsgálatban megfigyelt negatív hatások mérsékléséhez. Emellett a külső megjelenésen alapuló társas összehasonlítás csökkentését, illetve a kiegyensúlyozott, egészségorientált életmódmotivációk (a testsúlyra fókuszáló célok helyett) ösztönzését célzó beavatkozások kulcsszerepet játszhatnak a testképzavarok megelőzésében és a fiatalok mentális jóllétének támogatásában.
JEL-kódok: I10; I12; I19 -
A fenntartható élelmiszer-fogyasztás összefüggései
3-22Megtekintések száma:623Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. A fenntartható fejlődés fogalma a jövő generációk iránt érzett felelősséget, az ún. intergenerációs szolidaritást hangsúlyozza azáltal, hogy elismeri a jövő generációk jogát szükségleteik kielégítésére. Az emberiség számára a legnagyobb kihívás az, hogy milyen megoldásokat talál az általa okozott károk csökkentésére. Ennek kulcsa a fogyasztási szokások megváltoztatása. Meggyőződésünk szerint nem tekinthető fenntarthatónak az az élelmiszerfogyasztási struktúra, amelynek alacsony a környezetterhelése, ugyanakkor a tápanyagsűrűsége nem kielégítő, mivel ez alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezet. A fenntartható élelmiszer-rendszer (SFS) olyan élelmiszer-rendszer, amely mindenki számára biztosítja az élelmezésbiztonságot és az egészséges táplálkozást, oly módon, hogy ne kerüljenek veszélybe a gazdasági, társadalmi és környezeti alapok a jövő generációk számára. Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a fenntartható étrend vagy a fenntartható élelmiszerfogyasztás két kiemelt dimenziója a környezet és az egészség. A cikk példákon keresztül mutatja be a fenntartható élelmiszerfogyasztás megvalósítási lehetőségeit.
JEL-kódok: E2, Q5 -
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:243A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
Élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák vizsgálata
63-77Megtekintések száma:250Jelen kutatásban elemzésre kerültek azon OMNIBUSZ kutatásban található állítások, melyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák 4 változóját kísérelték meg behatárolni. A vizsgált kérdéskörben felsorolt állítások 4 főkomponense:
1. független, külső hatóság megítélése alapján történő vásárlás,
2. jelölés alapján történő vásárlás (bio-, ökoélelmiszer, gyártó, termelő, címke, nagy termelő, szezonális),
3. beszerzési forrásba vetett bizalom alapján történő vásárlás,
4. élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás.
(Az eredmény a Magyarországon 2013-ban végzett OMNIBUSZ kutatás alapján, a beválasztási kritériumok figyelembe vételének feldolgozásával készült.)
E főkomponensek elemzése után az első 3 főkomponens került bele a modellbe, mivel a statisztikai elemzés alapján nem volt szignifikáns az „élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás” klaszterező változó (F (2,706)=2,154, p=0,117).
Az így kapott eredmények segítségével létrejött modell elsődleges tartalma, hogy a fogyasztók információ szükséglete nagyon magas. A fogyasztó nem azonos, hanem eltérő területeken informálódik az élelmiszer-bevásárlás előtt, után és közben is. Az információforrásra irányuló szükségletei, valamint igényei eltérő módon – például: a címkére, a jelölésre, a termékazonosításra, technológiára, termelőre, gyártóra, egészségtudatosságra, környezetvédelemre, stb. – jelennek meg az állításokban, teret adva erre vonatkozóan a pontosabb differenciálás lehetőségének. A nemek, a korcsoportok és a szocio-ökonómiai vizsgálatok eredményei alapján a 4 főkomponens közötti fő különbséget a szocio-ökonómiai csoport fogyasztóra gyakorolt hatása adta. Az alacsony, a közepesen alacsony és a közepes („szegényebb”) státuszú csoportok hasonló válaszokat jelöltek. Hozzájuk viszonyítva azonban a magas és a közepesen magas („tehetősebb”) szocio-ökonómiai státuszú válaszadók másik, eltérő állításcsoportot preferáltak. A vizsgált minta alapján a szocio-ökonomiai háttér tehát hat az élelmiszer-fogyasztási szokásokra.
A kapott adatbázis vizsgálata során az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentését befolyásolható információkra rávilágítottunk, melyek a kapott OMNIBUSZ adatai alapján, a 883 válaszadó tekintetében kiemelt szerepet játszottak. A megállapított magatartásformák tovább bővíthetőek, melyek azonban már egy új kutatás tárgyát képezhetik.
Egy, az NRC Piackutató Intézet (2014) által készített reprezentatív kutatás (N=1 200) alapján szintén arra az eredményre jutottak, hogy a magyar élelmiszer-vásárlók attitűd értékrendszere a változás korszakába lépett. A magyar fogyasztó élelmiszer-bevásárlásaira korábban a „legolcsóbbat keresem” attitűd volt a jellemző. A 2014-es NRC kutatás során beérkezett válaszok vizsgálati eredményeire támaszkodva már hátrébb sorolódott az árérzékeny fogyasztó, mivel megjelent a tudatos fogyasztók azon rétege, akiket már a magasabb minőség és a megfelelő ár-érték arány jobban befolyásol az élelmiszer-bevásárlás során. A két kutatási eredmény elméleti síkon egymást támogatja a magyar élelmiszer-fogyasztók magatartásformáinak definiálása, illetve az információk iránti egyre növekvő szükségleteik megfelelő kielégítésében.
Ezúton is szeretném megköszönni az adatbázis nyújtotta lehetőséget Prof. Dr. Lehota Józsefnek, aki a Szent István Egyetem képviseletében lehetőséget adott az adatbázis hozzáféréséhez, valamint konzulensemnek, Dr. Komáromi Nándornak támogató munkájáért.JEL-kód: D12
-
Lakossági hitek és tévhitek a makrotápanyaggokkal kapcsolatos diétákban a TikTok felhasználók körében
29-37Megtekintések száma:351Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a nem fertőző, táplálkozással összefüggő betegségek, amelyek kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető lenne a megfelelő életmóddal. Amelynek egyik fontos összetevőjéről, a táplálkozásról készült az aktuális kutatás. Ma a legkedveltebb diéták Magyarországon a szénhidrát és a zsír fogyasztással összefüggő étrendek. Ezek elterjedése és a közösségi médiába való megjelenése tette lehetővé a végzett netnográfiai vizsgálatot, melynek fő célja az volt, hogy azonosítsa milyen téves következtetések vagy információk élnek a köztudatban a témával kapcsolatban. Bízom benne, hogy a kapott eredményekből levont következtetések segítséget nyújthatnak a jövőbeni kutatásokhoz és a táplálkozással kapcsolatos dilemmák feloldásához, hogy a fogyasztók a számukra legmegfelelőbb életmódot legyenek képesek kialakítani, ezzel is növelve az egészségben eltöltött évek számát.
JEL-kódok: I18, M30, M39
-
Helyi húsok választási szempontjai – Fogyasztói szegmensek Magyarországon
3-20Megtekintések száma:109Napjainkban mind a fenntartható és etikus élelmiszerek kínálata, mind a kereslete növekszik. Azonban sem a vállalatok, sem a fogyasztók számára nem könnyű a döntés arról, hogyan egyensúlyozzák az egészséget, a minőséget és a fenntarthatóságot a ráfordításaikkal. Ezért célul tűztük ki, hogy húsfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeik és értékítéletük alapján azonosítsuk a különböző fogyasztói csoportokat Magyarországon. Összesen 27 rendszeres húsfogyasztó töltötte ki a Q-rácsot attitűdjei alapján. Az elemzéshez matematikai-statisztikai szoftvert használtunk. A varimax rotációval öt véleménycsoportot azonosítottunk. A húsfeldolgozók vagy -termelők számára a legfontosabb célpont a „fenntartható húsfogyasztók” lehetnek, akik minőségi, helyi termékeket keresnek, de nem látogatják a helyi piacokat. A „változatos húsrajongók” ma már jobban tudatában vannak annak, hogy a minőség a legfontosabb prioritásuk, és ők lehetnek a jövő fenntartható húsfogyasztói. A másik három típust némileg érdekli az ár („árvezérelt, tradíciós értéket mutatók”) vagy a könnyű megfizethetőség („kényelem alapján döntő húsvásárlók” az és „információhiányos húsfogyasztók”). A különböző igények kiszolgálásához elengedhetetlen a fenntartható húsfogyasztás tudatosítása; a marketingeszközök azonban szegmensenként eltérőek lehetnek.
JEL-kódok: Q01, Q13 -
Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége
49-63Megtekintések száma:2611A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia valamennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kockázatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés területén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilárdítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú távon eredményezhet egy egészségesebb felnövekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).
A rendszeres sportolással, fizikai aktivitással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizikai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoznak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a népegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülözhetetlen elemei kell, hogy legyenek.JEL-kód: I12
-
A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben
89-101Megtekintések száma:266Jelen publikáció megszületését napjaink eseményei generálták. A járványt övező vásárlási hullám ugyanis felkeltette érdeklődésünk – és jelen publikációban (egy feltáró publikáció keretében) néhány kérdés megválaszolását tűztük ki célul. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy ebben az időszakban sokan tartalékkészleteket halmoztak fel a különböző termékekből. A legnagyobb mértékben a liszt felvásárlása növekedett, de például baromfihúsból és tésztafélékből is jelentősen többet vásároltak a megkérdezettek. A többnyire széles áruválasztékkal rendelkező nagyobb bolttípusok erre messzemenőkig alkalmasak voltak. Az adatok azt is jelzik számunkra, hogy jelentősen többet vásároltunk azokból a termékekből is, amelyek szükségesek egy háztartásban vészhelyzet idején és raktározásuk is könnyen megvalósítható. Ide tartoznak többek között a főzéshez nélkülözhetetlen zsiradékok, a tartós élelmiszerek (szalámik, konzervek, a rizs és az ásványvizek) is.
JEL besorolás: M31, H12
-
A helyi termékek fogyasztói preferenciáinak vizsgálata
61-72Megtekintések száma:423Napjainkban a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepe felértékelődni látszik. A helyi termékek vásárlásával járó pozitív hatások élénkítik a fogyasztói elköteleződést ezen termékek irányába és a helyi gazdaságokra gyakorolt versenyképességét is. A kutatás a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat vizsgálja, melyben azon tényezők feltárását végeztem el, amelyek a fogyasztókat alapvetően befolyásolják vásárlási döntéseik meghozatalakor. Nemcsak a helyi termék melletti, de azok vásárlása elleni érveket is számba veszi a kutatás, illetve azt is, hogy a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban honnan tájékozódnak és mely típusokat keresik leginkább a helyi termelői piacokon. A kutatás egy országos 500 fős reprezentatív mintán alapul, a mintába kerülők kiválasztása véletlenszerű mintavételi eljárással történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a származási hely azonosíthatósága, az egészségesség és a helyi termelők támogatása a legfontosabb motiváló tényezők a megkérdezettek körében. Ezenkívül elmondható, hogy az igénybe vett információforrások között kiemelkedő szerep jut a közvetlen kapcsolatoknak – közvetlen referenciaszemélyeknek és a helyi termelőknek, míg a többi forrás alig meghatározó a vásárlási döntések mérlegelésekor. A termelői piacokon bizonyos árucsoportok kiemelkedően népszerűek (zöldség, gyümölcs, tojás), míg más termékkategóriáknál a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás a domináns (állati eredetű vagy csomagolt termékek).
JEL-kódok: E21, M21, O13 -
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:338A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18
-
Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés
21-34Megtekintések száma:449A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kutatásokból kitűnik, hogy világszerte pozitív e termékek megítélése, a mértékben azonban vannak nemzetközi eltérések. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök pozitív befolyással bírnak azok vásárlására, fogyasztására. Abban, hogy mely attitűdfaktorok játszanak szerepet ebben, illetve ezek milyen összetételűek, vannak eltérések az egyes országok között, amelyek elsősorban a piacok eltérő fejlettségére vezethetők vissza. Azonban ha a fogyasztók kellő ideje ismerik e termékeket, akkor a faktorstruktúra stabilizálódik, nagy nemzetközi hasonlóságot mutat, az eltérések inkább az összetételben maradnak meg. Érdemes tehát a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök fejlődését folyamatosan figyelni (URALA és LÄCHTEENMÄKI, 2007).
A funkcionális termékek fogyasztásának, vásárlásának szinte az összes kutatás alapján messze a legfontosabb attitűdfaktora a termékek fogyasztásából eredő haszon, ami azt jelzi, hogy a funkcionális élelmiszerek elfogadása erőteljes haszonelvű konnotációval jár (ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011). Ezek az előnyök viszont erősen bizalmi vagy tapasztalati jellegűek, így a fogyasztó a termék elfogyasztása előtt nem tudja megítélni azok meglétét, csupán az általa elérhető információkra támaszkodhat. A funkcionális élelmiszereket előállító vállalatoknak ezért marketingkommunikációs tevékenységük során ezen előnyöket kell elsősorban hangsúlyozniuk (SZAKÁLY és BERKE, 2004), azaz a funkcionális élelmiszerek fogyasztásából származó egészségügyi előnyöket (egészségmegőrzés, betegségek megelőzése, egészségi állapot javítása), jó közérzetet, jó hangulatot, magas teljesítményt. Erre akár a címkézést is fel lehet használni, például egy speciális logó bevezetésével, mely egyértelműen (és hitelesen) jelzi a fogyasztók számára a terméktől elvárható előnyöket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudományos megközelítés nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető a fogyasztók részéről (SZAKÁLY, KISS és JASÁK, 2014), így világosan, kevésbé tudományosan kell kommunikálni a terméktulajdonságokat, egyébként a fogyasztó bizonytalanná válik, ami a vásárlás elutasításához vezethet.
A fogyasztásból eredő előnyök mellett a funkcionális élelmiszerek társadalmi szükségessége is fontos tényező a legtöbb funkcionális termék elfogadásában. Ebben a kategóriában megjelenik a gyógyszerszerű (gyógyszerekkel megegyező) hatás, mely elvi szinten szintén hasznos hívószó lehet a marketingkommunikációs üzenetekben.
A funkcionális élelmiszerekkel szembeni bizalom szintén befolyásolja a fogyasztási hajlandóságot több élelmiszerkategória esetén. Ez a termékek egészségjavító státusza, illetve tudományos megalapozottságuk iránti attitűdöket jelenti. A fejletlenebb piacokon – mint Magyarország is – e faktor magába foglalja a termékek biztonságosságába vetett hitet is, jelezve azt, hogy ahol a fogyasztók nem ismerik e termékeket, ott a funkcionális élelmiszerek észlelt kockázatai erőteljes korlátokat jelenthetnek e termékek fogyasztása előtt. Így ezeken a piacokon az üzenetek kulcsfontosságú szerepe az észlelt kockázatok csökkentése. A fejlettebb piacokon a magasabb szintű termékismeret miatt a biztonságosság már nem meghatározó tényező a funkcionális élelmiszerek fogyasztásában.
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a funkcionális élelmiszerek nem tekinthetők egy homogén élelmiszerkategóriának, a fogyasztókat fogyasztókat eltérő okok vezérlik a különböző típusú termékek vásárlásakor, fogyasztásakor, így az attitűdfaktorok szerepe, fontossága élelmiszertípusonként változhat. Így érdemes egy adott élelmiszerre vonatkozó attitűdöket vizsgálni, hiszen más kategóriába tartozó termékkel kapcsolatos tapasztalatokat nem lehet közvetlenül transzferálni.
Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy a kutatások alapján a fogyasztók sem tekinthetők egyetlen homogén csoportnak, az eltérő attitűd alapú szegmensekbe tartozó fogyasztók döntésében eltérő attitűdfaktorok játszanak fontos szerepet, éppen ezért szegmensenként eltérő marketingkommunikációs üzenetek lehetnek hatásosak.JEL-kódok: D11, M31
-
A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás
19-28Megtekintések száma:325A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.JEL-kód: Q13
