Keresés
Keresési eredmények
-
A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén
8-19Megtekintések száma:67A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.
-
Teljesítménymenedzsment-fókuszú társadalmi innováció a közszférában
30-39Megtekintések száma:74Manapság egyre jelentősebb szerepet kap a teljesítménymenedzsment minden vállalat, szervezet életében. Kutatásom elsősorban a közszolgáltató szektorra fókuszál, hiszen ezen a területen is meg kell felelni számos elvárásnak mind a szervezet érdekeinek, mind a vevők igényeinek vizsgálatakor. Napjainkban a társadalmi innovációs tevékenységnek is jelentős szerepe van, hiszen minden közszolgáltató vállalat szeretne olyan szolgáltatást nyújtani, ami a társadalom elvárásainak megfelel, illetve olyan fejlesztéseket bevezetni, ami a köz érdekeit képviseli. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért jó, ha egy közszolgáltató szervezet társadalmi innovációs tevékenységet folytat és ez hogyan lehet hatással a szervezet teljesítménymenedzsment rendszerére. A válasz erre a kérdésre egyszerű, hiszen versenyképességet, hatékonyságot, olcsóbb szolgáltatást és társadalmi kohézióerősítést eredményez. Azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezen elemek beépítése mellett hogyan lehet a szervezet teljesítményének mérhetőségére is összpontosítani,. Munkámban megjelenik, hogy milyen teljesítménymenedzsment módszerek vannak és melyik az, amit a vizsgált egészségügyi szervezetek a gyakorlatban alkalmaznak. A fő célom ezen területek vizsgálatával, hogy közelebb kerüljek az általam megfogalmazott kutatási kérdések tisztázásához, ami a közszolgáltató szervezek teljesítménymenedzsmentjéhez kapcsolható elsősorban.
-
Tisztességtelen banki gyakorlatok, avagy a működési kockázatkezelés elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban.
1-14Megtekintések száma:32Manapság a banki működési kockázatok, azon belül az üzletviteli kockázatok kezelése egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kockázatkezelésen belül. A 2008-as pénzügyi krízis és részben ehhez kapcsolódva a magyar devizahitel-válság is rámutatott ennek jelentőségére. Mindkét válsághelyzet kirobbanásáért felelőssé tehetők többek között a tisztességtelen banki gyakorlatok, a fair bankolás elvének figyelmen kívül hagyása. A kutatásom célja választ találni arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető tisztességtelen banki gyakorlatnak az, hogy a bankok ügyfeleikre számos olyan pénzügyi terméket, például biztosításokat, folyószámla-hitelkereteket erőltetnek rá, amelyekre egyáltalán nincs szükségük. Azt is vizsgálom, hogy az ügyfelek milyen mértékben vannak tudatában annak, hogy milyen kapcsolt termékeket vesznek igénybe, s mit jelent ez rájuk nézve kockázatvállalási szempontból. Kutatásom több részből épül fel. Elsőként a működési, üzletviteli kockázatok kerülnek definiálásra. Ezt követően Magyarországra fókuszálva a devizahitel-válság kialakulásában szerepet játszó értékesítői- és kereskedelmi banki gyakorlatokat vizsgálom, különös tekintettel a felmerülő üzletviteli kockázatokra vonatkozóan. Meghatározásra kerül, hogy mi minősülhet tisztességtelen banki gyakorlatnak. Elméleti áttekintésem végén számba veszem, hogy miért problémásak a mai magyar pénzintézetek által árusított kapcsolt termékek, valamint hogy az információs aszimmetria hogyan ver éket a bank és az ügyfél közé. Primer kutatást is folytatok kutatásom elkészítése során. Egy online kérdőív segítségével a magyar felnőtt lakosság folyószámla-konstrukciók közti választását vizsgálom. Az eredmények statisztikai módszerek segítségével kerülnek elemzésre.
-
Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata
102-111Megtekintések száma:183A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.
-
Az önszervezés és a szervezeti eredményesség javításának kérdései vezetői körben
78-89Megtekintések száma:66A vezetői kiválóságot rendkívül nehéz mérni. Egyrészt azért, mert a szervezeti kiválósági mérőszámok inkább az eredményességet mérik, a „vezető értékét” kevésbé. A „vezető értékének” a mérésére az utóbbi évtizedekben rengeteg kísérletet tettek, melyek különböző oldalról közelítik meg a vezetői sikerességet. Eredeti kutatásunkkal egyrészt a nemzetközi gyakorlatot próbáltuk áttekinteni, másrészt egy helyzetfelmérést próbáltunk végezni a magyar vezetői körben azzal a céllal, hogy feltárjuk az értékteremtő folyamatokat és a mögöttük levő vezetői gondolkodást és -gyakorlatot. Jelen cikk az önszervezési megoldásokra fókuszál, valamint a szervezeti folyamatok eredményességének javítását célzó napi vezetői folyamatokra. A kérdőíves felmérés egyik célja az volt, hogy megismerjük a KKV szektorban a magyar vezetői gondolkodásmódot, az önszervezési munkamódszereket és időgazdálkodási magatartást, mindezeket az eredményességgel összefüggésben, és hogy ezen új információkkal gazdagítsuk a tudományos és piaci ismeretanyagot. A vizsgálatba 148 vezetőt sikerült bevonni, részben a nehéz elérhetőség, az alacsony válaszadási hajlandóság, részben pedig a kérdések bizalmi jellege és a kérdőív nagy terjedelme okán. A válaszok alapján az körvonalazódik, hogy a megkérdezett vezetők körében népszerűek az időbeosztáshoz alkalmazható applikációk, a feladatlista vezetése (feladatok priorizálása), ezzel összhangban esténként megtervezik a másnapi teendőket. A vállalati folyamatok kontrollja kapcsán kiemelkedő figyelmet kap a minőségbiztosítás, a vezetői döntéstámogatási rendszer, a munkatársakkal való kapcsolódás (pl.: munkaterület-bejárás és munkaindító napi megbeszélések). Az alapkutatásban 3 klasztert alakítottunk ki: „bizonytalan empatikus”, „tapasztalt stratégia” és „feltörekvő céltudatos”. Közülük utóbbi klaszter tagjai szerepeltek kiválón a napi munkagyakorlatuk, a napi szokásaik alapján. Az általuk vezetett szervezetek 86,36%-a nyereséges, és kiegyensúlyozottan növekszik (évente 5%-so növekedési ráta). Amennyiben a kiemelkedő szervezeti eredményesség mögött meghúzódó humán tényezőket keressük, a kiválóság összetevőit, vélhetően ez a klaszter kínálja a megoldásokat.
-
Átalakuló vezetési feladatok Hajdú-Bihar megyei szervezetek példáján keresztül
89-97Megtekintések száma:52A permanens változás a szervezetek életének magától értetődő jelensége, amely minden nap érzékelteti hatását. A változásokra való reagálás egy szervezet számára a hosszú távú fennmaradás feltétele. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a változások hogyan hatnak a szervezetekre, milyen érzékelhető átalakulásokat és reakciókat váltanak ki, vagy generálnak a szervezetek működésében. Ennek megválaszolására félig strukturált interjúk keretében került sor Hajdú-Bihar megyei felsővezetőkkel, tulajdonosokkal. Eredményeink arra mutattak rá, hogy kiemelkedően fontos szerepet kap a változtatás végrehajtása során a következetesség, a csapatmunka és a folyamatos visszacsatolás. A vezetési feladatok a változtatás során átalakulnak, az egyes feladatok arányai eltolódnak. Az eredmények alapján érdemes újabb vizsgálatokat folytatni arra vonatkozóan, hogy a vezetési feladatok milyen szerepet töltenek be a szervezeti változások során.
-
Munkakörülmények a Debreceni Konzervgyárban az üzemi lap híradásai alapján
125-135Megtekintések száma:39Debrecenben a konzervgyár 1969-ben kezdte meg működését, de csak a következő évben került sor az ünnepélyes átadásra. A gyár Debrecenbe telepítése mellett szóló egyik nyomós érv az volt, hogy a mindenkori tervben meghatározott termelési előirányzat teljesítéséhez szükséges munkaerőt a város teljes egészében biztosítani tudja. Ez nem minden esetben sikerült, még annak ellenére sem, hogy az új nagyüzem létesítésével akarták megoldani a nők, illetve a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását. A gyár vezetése különféle intézkedéseket tett a dolgozók megszerzése, illetve megtartása érdekében, ami egyáltalán nem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen a munka idényjellege és az egyéb kedvezőtlen körülmény miatt nagy volt a munkaerő áramlás. A konzervipari termékek iránt megnövekedett belföldi kereslet és fokozódó exportigény kényszerítette rá a vállalat vezetését, hogy megkeresse „rejtett tartalékait”. Ennek egyik lehetséges formáját, a „szocialista brigád mozgalmat” szorgalmazta, munkaversenyeket hirdetett meg. A szocialista brigádok többletfeladat vállalásaival is találkozhatunk a brigádnapló bejegyzésekben, melyek bepillantást engednek abba a munkáslétbe, amit elvártak tőlük.
-
Munkahelyi jólét - egészségfejlesztés és stressz típusai a Dél-Dunántúlon
58-66Megtekintések száma:317A szervezetek hatékonyságát döntően befolyásolja az alkalmazottak elégedettsége és jólléte. Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk, hogy a munkahelyi motivációs eszközök hogyan befolyásolják az alkalmazottak jólétét és hatékonyságát, mi okozza a stresszt, és milyen megoldásokkal lehet javítani a munkahelyi légkört, és milyen elemek vannak jelen az egészségfejlesztésben. Az online kérdőívre 157 értékelhető válasz érkezett. A kérdőívet online, a Google Űrlapok rendszer segítségével tettük közzé. A kérdőívre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók többsége nem ismeri az egészségfejlesztés fogalmát. A jóllét érzését növelik a megemelt bérek, a megbecsülés és az extra pénzjutalmak. Ha kellemesebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb a munkahelyi légkör, ez egyértelműen elégedettséghez vezet - nyilatkozták. A stressz nagy részét a túlterhelés, az ügyfélgondozás és a vezetővel való kapcsolat (rossz) minősége okozza. A válaszadók 55 %-a saját bevallása alapján nem szeret a jelenlegi munkahelyén dolgozni.
-
„Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban
37-47Megtekintések száma:141A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.
-
"A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években
6-14Megtekintések száma:17A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.
-
A magyar labdarúgó-bajnokság fejlődésének elemzése a játékospiacon keresztül
112-120Megtekintések száma:122A magyar labdarúgás 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, ha az infrastruktúra helyzetét vagy a labdarúgók számát vesszük alapul. Az elmúlt években elért sportszakmai sikerek hatására felmerült bennünk a kérdés, hogy ez a pozitív változás a labdarúgó-bajnokság esetében is végbement-e. Szekunder vizsgálatként dokumentumelemzést végeztünk, összegyűjtöttük és feldolgoztuk a statisztikai adatokat a tranfermarkt nevű oldalról, melynek keretében az OTP Bank Ligát különböző tényezők mentén a cseh Fortuna Ligával hasonlítottuk össze. Kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években, azonban továbbra sem tartozik a legjobb 30 európai liga közé. Az elmúlt szezonokban negatív tendenciákat láthatunk, akár az idegenlégiósok arányát, akár a transzferegyenleget nézzük. Következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a magyar labdarúgóbajnokság esetében általános fejlődésről nem beszélhetünk, a klubsikerek elsősorban a magasabb minőségű és piaci értékű külföldi játékosoknak köszönhető.
-
A járművásárlást támogató online költségkalkulátor fejlesztése
19-30Megtekintések száma:46A hagyományos üzemanyaggal működő járműflotta fokozatos lecserélése alternatív energiaforrásokkal működő járművekre jelentős lépés a közlekedési rendszerek fenntartható fejlesztése és a hatékony energiagazdálkodás irányába. A kutatásunk során megvizsgáltuk a magyarországi jellemzőket és sajátosságokat; különös figyelmet fordítva a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságára. A közúti elektromobilitási rendszert az energiatermelés, a járműállomány, a töltőinfrastruktúra és az üzemeltetési jellemzők szerint elemeztük. Megállapítottuk, hogy a plug-in hibrid járművek (PHEV) kezdeti nagyobb aránya fokozatosan csökken a tisztán elektromos járművekkel (BEV) szemben. Megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az online magyar és angol nyelven elérhető elektromos jármű költségkalkulátorokat. Megállapítottuk, hogy hiányzik a járműhasználati szokások alapján a megfelelő hajtás típus kiválasztását támogató funkció. Kidolgoztunk egy hagyományos, hibrid és tisztán elektromos hajtás típusokat értékelő eljárást, ami a fő tudományos újszerűsége a cikknek. A funkciót beépítettük egy új, magyar nyelvű költségkalkulátor alkalmazásba, ami jelentősen hozzájárulhat az elektromobilitás hazai elterjedéséhez.
-
A túlzott mértékű turizmus hatásmenedzsmentje európai fővárosokban
20-33Megtekintések száma:53Jelen tanulmány legfontosabb célja az Európába irányuló turizmus elemzésén keresztül a leglátogatottabb és a túlzott mértékű turizmus jelenségével leginkább érintett európai fővárosok esetének elemzése. Munkám során a turisták túlzott létszámából adódó nehézségek leküzdésére irányuló tervezett vagy már bevezetett intézkedések feltérképezésére fektettem a hangsúlyt. Ezáltal bemutatásra kerülnek olyan nemzetközi jó gyakorlatok az európai fővárosokból, melyek a kialakult helyzetet kezelésében követendő példának tekinthetők, illetve olyan desztinációk esetei, ahol felkészülten várják az esetleges túlzott turistaáradat megjelenését a bevezetett intézkedésekre alapozva. A túlzott turizmus a pandémia előtt súlyos problémát jelentett számos desztináció esetében, s a járvány megszűnését követően feltehetőleg újra mindennapossá válik a turisták jelenlétéből adódó negatív hatások jelenléte. A kutatás eredményeinek hasznosítása révén a desztinációk felkészültebben várhatják a turistákat; rendelkezve olyan megoldási javaslatokkal, melyek alkalmazhatók lesznek abban az esetben, ha a turisták létszáma ismét megközelíti, esetleg eléri a társadalmi vagy környezeti teherbíró képesség határát.
-
Munkahelyi jellemzők elemzése Kano –modellel és páros összeméréssel a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében
6-18Megtekintések száma:77Kutatásunk célja a megvizsgálni, hogy milyen elvárásaik vannak az egyetemi hallgatóknak a munkával szemben, ezen belül mik az alapelvárásaik és milyen tényezők hatnak vonzóan a munka kiválasztása során. 389 a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló hallgató válaszait elemeztük. A vizsgálat során a Kano-modell és a páros összehasonlítás módszerét kapcsoltuk össze. Az előbbi Noriaki Kano és munkatársai nevéhez fűződik, amely a termék minőségjellemzőket kategorizálja aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a vevők elégedettségére. A modell elsősorban a termék illetve szolgáltatás minőségének értékelésére szolgál, de az utóbbi időben alkalmazták már a menedzsment más területein is, mint a munkajellemzőkkel való elégedettség. A páros összehasonlítás során a tényezőket a válaszadók egymáshoz viszonyítják, és ez alapján állítanak fel egy fontossági sorrendet. A KANO-modell és a fontosság összekapcsolása lehetőséget ad a munkaköri jellemzők pontosabb vizsgálatára és egy továbbfejlesztett Kano-modell alkalmazására, mely eredeti kategóriákat tovább bontja két-két alkategóriára. Így beszélhetünk kritikus (fontos alapelvárás), szükséges (kevésbé fontos alapelvárás), magas hozzáadott értékű (fontos teljesítmény), alacsony hozzáadott értékű (kevésbé fontos teljesítmény), nagyon vonzó, kissé vonzó, potenciális (fontos semleges) és érdektelen (kevésbé fontos semleges) minőség jellemzőkről. A kutatás során vizsgáltuk a bér, a munkatársakkal való kapcsolat, a hosszú távú foglalkoztatás, a munka szakterületének illeszkedése, az újszerű munkakörnyezet, a karrier, a munka végzettségi szintnek való megfelelése, a vállalati méret elégedettségre gyakorolt hatását. Eredményeink szerint vannak egyértelműen kategorizálható jellemzők, mint a bér, amely magas hozzáadott értékű kategória, és alacsony szintje elégedetlenséget, magas szintje elégedettséget okoz. A hosszú távú foglalkoztatás kissé vonzó, és a modern környezet nagyon vonzó tényezők, amelyek hiánya nem okoz elégedetlenséget, megléte viszont növeli az elégedettséget. A végzettségnek megfelelő munka betöltése pedig teljesen érdektelen a munkakeresés során. Ez alátámasztja a szakirodalom által megfogalmazott állítást, miszerint a frissen végzettek elvállalnak a végzettségüknél alacsonyabb végzettség igényű munkaköröket, ha a bér és a karrier lehetőség kompenzálja azt. Ugyanakkor az már egy másik kérdés, hogy mennyiben valósulhat meg a kompenzáció, ha a túlképzettek alacsonyabb bért keresnek illeszkedő társaiknál. Lehetséges, hogy a kezdeti alacsonyabb bér elfogadása része annak a stratégiának, hogy majd később, előrelépve magasabb kereseti lehetőség adódik a munkavállalónak, azonban ezzel valamilyen oknál fogva nem mindenki tud élni. A nem egyértelműen kategorizálható jellemzők közül ki kell emelni a karrier lehetőséget, amely a legvegyesebb kategória volt. Egyeseknek magas hozzáadott értéket jelent, és hiánya elégedetlenséget okoz (nők), másoknak nagyon vonzó és hiánya nem problémás (férfiak), de mindkét esetben megléte növeli az elégedettséget. Viszont van egy csoport, akiknek ez kritikus jellemző, vagyis megléte természetes, hiánya növeli az elégedetlenséget, ez pedig a Msc végzettségűek. A szakterület illeszkedése a munkakörhöz a kevésbé kongruens szakmák esetében jobban növeli az elégedettséget, hiánya viszont nem okoz elégedetlenséget. A munkatársakkal való kapcsolat a nőknek magas hozzáadott értékű, azaz hiánya elégedetlenséget okoz, a férfiaknak nagyon vonzó, az ő esetükben hiánya nem probléma. A kisvállalati méret hátrányos (nők) vagy semleges jellemző. A munkáltatóknak tehát érdemes a magasabb végzettségűek esetében a karrier lehetőségekre, a munkatársakkal való kapcsolat miatt a vállalati közegbe illeszkedő munkavállaló megtalálására és beillesztésére, valamint a megfelelő bérezésre figyelmet fordítaniuk, mivel ezek hiánya elégedetlenséget okoz a fiatal jelöltek jelentős csoportjainál.
-
A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata
6-17Megtekintések száma:70A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét. A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés.
-
"A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években
6-14Megtekintések száma:30A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.
-
A "Big5" európai labdarúgó bajnokságok játékos-transzfer tevékenységének összehasonlító elemzése
25-35Megtekintések száma:63Az átigazolási hírek és események legalább akkora, ha nem nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint a legrangosabb kupasorozatok döntő mérkőzései. Nem ritka, hogy egy-egy játékos játékjoga (amit a klubok az immateriális javak között mutatnak ki) több 10 millió eurós, vagy akár 100 millió eurót meghaladó összegért cserél gazdát, amely tranzakciók megvalósulásához a legnívósabb Big5 bajnokságok bevételeinek kiemelkedő mértéke nagy mértékben hozzájárul. A tanulmány célja, hogy összehasonlító elemzést végezzen a Big 5 bajnokságok játékos átigazolási tevékenységéről, a liga bevételei, az átigazolási kiadások és bevételek közötti összefüggésekre és kapcsolatokra összpontosítva, az 2017-es évtől kezdődő pénzügyi és játékos transzfer adatok felhasználásával. Az ügyletek mértékét tekintve megállapítható, hogy a játékos transzferek meghatározóak a futball klubok gazdálkodását, profitabilitását és stabilitását tekintve. Ennek megfelelően a legnagyobb átigazolási kiadások a legnagyobb bevételtermelő képességű bajnokságokban jelentkeznek. Összességében 2016 – 2021 között – 7,5 milliárd eurót elvonva a Big 5 bajnokságok gazdálkodásából.
