Évf. 12 szám 1 (2022)

Megjelent June 2, 2022

issue.tableOfContents674190d11a91c

Jog- és államtudomány

  • Jogállam – cselekvő állam: Magyary Zoltán jogállam-felfogásának rekonstrukciója
    9-26
    Megtekintések száma:
    194

    Magyary Zoltán a modern közigazgatás-tudomány és államelmélet nemzetközileg is ismert gondolkodója alapvetőnek tekintette a jogállamiság értékeit, de fellépett a jogi formalizmus okozta anomáliákkal szemben. Fontosnak tartotta védeni az alapvető jogokat, így a közigazgatási határozatok teljeskörű bírósági felülvizsgálatát szorgalmazta. Ugyanakkor prioritás volt számára a közigazgatás, végső soron a végrehajtó hatalom hatékony és eredményes működése. A jogállamiság kritériumai és a hatékony, eredményes működés érintkezési pontjait műveiben nem tisztázta teljes körűen, így az utókor számára különböző interpretációs lehetőségek adódnak szemléletmódja feltárása során.

    PDF
    324
  • A kínai internetcenzúra modellje
    27-36
    Megtekintések száma:
    217

    A felhasználók elzárása a politikai vezetők által nem megfelelőnek ítélt információktól, az internetszolgáltatók felelőssé tétele a rajtuk elhelyezett tartalomért és a folyamatos monitorozás alapja az úgynevezett kiberszuverenitás, amely szerint minden országnak joga van megválasztani az internete fejlesztésének és szabályozásának módját. A Kínai Népköztársaság által működtetett Arany Pajzs rendszer, amely komplex és folyamatosan változó-bővülő jogi, technológiai háttérre alapozva, sok millió ember figyelő tekintete előtt működik, mindezt képes elérni. Így a fő kérdés, amelyre az Arany Pajzsot, a kínai totális kontrollt megvalósító eszközt működtető kínai vezetők választ keresnek: létezhet-e a 21. században olyan megoldás, amely egyszerre biztosít gazdasági nyitást és fejlődést, ugyanakkor információs bezárkózást.

    PDF
    364
  • Az autonóm járművek nemzetközi közjogi szabályozása, különös tekintettel a nemzetközi közlekedés témakörére
    37-49
    Megtekintések száma:
    184

    Jelen tanulmány a nemzetközi közjog – ezen belül is elsődlegesen a nemzetközi közlekedés – szempontjából vizsgálja az autonóm járművek szabályozásának kérdését. Ennek keretében meghatározza az autonóm, vagy más néven önvezető járművek fogalmát, feltárja az autonóm járművek és a nemzetközi közjog kapcsolatát, ismerteti a nemzetközi közlekedés területén a szabályozás irányába mutató, eddig elért eredményeket, valamint elemzi a jövőbeli szabályozási lehetőségeket. Ez utóbbi kérdéskör vizsgálatát a tanulmány a nemzetközi szerződésekre szűkíti, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szükséges és lehetséges-e az önvezető járművek nemzetközi szerződésben történő szabályozása.

    PDF
    345
  • A pszichológiai szerződés elméletének egyes munkajogi kapcsolódási pontjai
    50-69
    Megtekintések száma:
    233

    A tanulmány célja a pszichológiai szerződés, mint elméleti koncepció központi témáinak bemutatása, a releváns munkajogi összefüggésekre fókuszálva. Az alkalmazott fő kutatási módszer a témában született releváns tanulmányok, cikkek, monográfiák vizsgálata, ezek szerzői által rendszerezett empirikus kutatási adatok másodelemzése, valamint ennek során a főbb munkajogi vonatkozások és összefüggések feltárása. A munkaszerződés és a pszichológiai szerződés viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy míg az előbbi egy írásos formában létező, jogi kötőerővel rendelkező szerződés, addig az utóbbi egy elméleti, absztrakt konstrukció, amely a felek kölcsönös és hallgatólagos elvárásait tartalmazza. Ebből adódóan tehát „jogon túli” kategóriának minősül, bizonyos esetekben azonban, főként annak megsértése esetén lehetnek jogi relevanciái.

    PDF
    491
  • A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszony munkaerő-kölcsönzés esetén
    70-82
    Megtekintések száma:
    169

    Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszonyt gyakran nem megfelelően határozzák meg, ami a személyes adatok védelméhez fűződő, valamint a munkaerő-piaci jogok és kötelezettségek megsértéséhez vezet. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó relációjában történő munkavállalói adatkezelések önálló adatkezelői adattovábbításnak, közös adatkezelésnek vagy adatfeldolgozásnak minősülnek-e, ami által pontosan megállapíthatóvá válik, kinek kell megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtania annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok kezelése az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozásával (GDPR) összhangban történjen.

    PDF
    409
  • A köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele Németországban és Magyagyarországon: hasonlóságok és különbségek
    83-101
    Megtekintések száma:
    73

    A cikk összehasonlító jelleggel elemzi, hogy Németországban, illetve Magyarországon miként valósul meg a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás transzparenciája miként egyeztethető össze a piaci működéssel és az üzleti titkok megóvásával. A cikk különös figyelmet szentel azon kérdés megválaszolásának, hogy a közérdekű adatigénylés és az üzleti titok milyen viszonyban állnak egymással, illetve, hogy amennyiben üzleti titok sérelmének veszélye áll fenn, megtagadható-e az adatok nyilvánosságra hozatala. Tekintettel arra, hogy a közérdekű adatok közzététele és azok megismerhetősége az információszabadsággal elválaszthatatlan viszonyban áll, az elemzés tárgyát képező országok információszabadságról szóló törvényei is bemutatásra kerülnek. A cikk rávilágít a német jogrendszer példaértékű megoldásaira, végezetül pedig összehasonlító jelleggel kitér a két jogrendszer szabályozási koncepcióiban fellelhető hasonlóságokra és különbségekre.

    PDF
    178
  • A minőségbiztosítási megoldások és azok időtállóságának vizsgálata a megújuló ügyfél-tájékoztatás tükrében
    102-118
    Megtekintések száma:
    134

    A szolgáltató közigazgatás előtérbe kerülésével a tájékoztatás minősége elsősorban az ügyfelek elégedettségén keresztül mérhető. Az egységesen magas színvonalú tájékoztatás érdekében lehetőség van olyan minőségbiztosítási szabványok és minőségügyi rendszerek alkalmazására, mint az ISO 9000, a fogyasztói karták, a kiválóság modellek és a Balanced Scorecard. Ezek viszont nem minden esetben képesek célzottan mérni a tájékoztatás minőségét, ahhoz az ügyfél visszajelzésén alapuló megoldások alkalmazására van szükség. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek a klasszikusnak mondható minőségbiztosítási megoldások a továbbiakban is alkalmazhatóak-e egy olyan közegben, ahol a többcsatornás elérés, az elektronikus kapcsolattartás, illetve az automatizációs és mesterséges intelligenciával támogatott megoldások egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a közigazgatásban és az ügyfelek tájékoztatásában.

    PDF
    226

Jogpolitika

  • Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon
    119-137
    Megtekintések száma:
    342

    A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.

    PDF
    275

Joggyakorlat

  • A nemzeti kisebbségek védelme és az Emberi Jogok Európai Bírósága
    138-160
    Megtekintések száma:
    192

    Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kisebbségeket érintő joggyakorlatát mutatja be. Az évtizedek alatt kialakult gazdag esetjog egyre konkrétabban ismert el kisebbségi jogokat az Emberi Jogok Európai Egyezményének égisze alatt. Ilyen különös jogok többek között az önmeghatározáshoz való jog, a kulturális jogok, a nyelvi jogok, a kisebbségekkel összefüggő egyesülési jog és véleménynyilvánítási szabadság. Az EJEB néhány ügyben már hivatkozott a kulturális sokféleségre is mint védendő értékre, emiatt elképzelhető, hogy a jövőben még szélesebb védelmet biztosít majd a kisebbségek tagjai számára.

    PDF
    248
  • Az uniós jog alkalmazásának sarokpontjai az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában
    161-174
    Megtekintések száma:
    119

    Jelen tanulmány a magyar Alkotmánybíróság újabb gyakorlatát vizsgálja az uniós jog magyarországi érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos keretek és bírói jogalkalmazás tekintetében. Az előzmények rövid áttekintése után a 2012 utáni, az Alaptörvény elfogadását követő gyakorlatra fókuszál. Az újabb alkotmánybírósági gyakorlatban kiemelt jelentőséget kap az EU Bíróságával való együttműködés igénye, így a tanulmány erre a kérdésre is reflektál. Első részében áttekinti azokat a döntéseket, amelyek az uniós jog érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos fenntartásokat és kontroll-lehetőségeket megfogalmazták, ideértve különösen a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatot. A második rész azokat a fontosabb, elsősorban alkotmányjogi panaszeljárásban hozott alkotmánybírósági döntéseket mutatja be, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás és az indokolási kötelezettség alkotmányos megítélését meghatározzák az uniós ügyekben.

    PDF
    291
  • A munkavédelem jelentősége a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése során
    175-191
    Megtekintések száma:
    239

     A munkáltató munkajogi kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállalóinak okozott károkért. A Munka Törvénykönyve 2012-ben bekövetkezett módosítása érintette a kártérítési felelősség szabályait is, főleg a munkáltató mentesülési lehetőségei körében. A tanulmány annak vizsgálatára irányul, hogy ez a módosítás eredményezett-e könnyebbséget a munkáltató oldalán, illetve milyen jelentősége van a munkáltató és a bíróság gyakorlatában a munkavédelemnek. A dolgozat első felében a munkáltató gazdasági érdekeit vizsgálom abból a szempontból, hogy a változó bírósági gyakorlat alapján megéri-e a balesetek megelőzésébe pénzt fektetni. Ezt követően a kutatás alapjául szolgáló jogeseteket igyekszem csoportokra bontani, és mindegyik feltárt nehézséget egy-egy munkabalesettel szemléltetni.  Az öt csoport:1) a munkavédelmi szabályok megsértésével okozott balesetek alóli mentesülés nehézségei, 2) harmadik személyek okozta munkabalesetek estén felmerülő kártérítési és munkavédelmi nehézségek, 3) a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének megsértése esetén bekövetkezett munkabalesetek, 4) a szélsőséges időjárási viszonyok során bekövetkezett balesetek, illetve 5) egyéb kategóriába sorolt munkabalesetek problémái.

    PDF
    490
  • A munkavállaló egészségkárosodása esetén alkalmazott sérelemdíj mértékére ható körülmények a munkajogi bírói joggyakorlatban
    192-208
    Megtekintések száma:
    108

    A tanulmány a munkajogi személyiségi jogi jogsértés esetén alkalmazandó sérelemdíj jogintézményének dogmatikáját, a szankciót meghatározó funkciókat vizsgálja nemzetközi és magyar jogi környezetben. Csoportosítja az államokat a jogintézménnyel kiváltani kívánt hatás és az értékelendő körülmények alapján. Meghatározza a sérelemdíj mértékénél irányadó tényállási elemeket és körülményeket. A jogirodalmi álláspontokat rávetíti a joggyakorlatra. Elemzi és csoportosítja a bagatell ügyeket a bírói esetjog tükrében.

    PDF
    489

Szemle

  • Recenzió Kártyás Gábor „Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban” című könyvéről
    209-220
    Megtekintések száma:
    94

    Napjaink globalizált munkajogában, ahol kiváltképp az Európai Unión belüli országhatárok mindinkább elmosódni látszanak, egyre gyakoribbá válnak a határokon átnyúló helyzetek. A digitalizációnak és a rohamtempóban fejlődő technikának köszönhetően a külföldi vagy külföldre történő munkavégzés immár úgy is megvalósulhat, hogy a munkavállaló tulajdonképpen el sem mozdul az íróasztala mellől, azaz fizikailag be se lép egy másik ország területére. Mindezekre tekintettel a feldolgozott téma aktualitása és izgalmas mivolta aligha vonható kétségbe. A mű holisztikus szemléletet követve, egyedülálló részletességgel vezeti végig az olvasót és nyújt számára biztos tájékozódási pontot a kiküldetés megannyi kihívással és érdekellentéttel övezett ingoványos talaján. A recenzióban ezen pontokat követve ismertetjük, illetve értékeljük a monográfia tartalmát.

    PDF
    134
  • Különleges szakismeret birtokában: Recenzió „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” című kötetről
    221-224
    Megtekintések száma:
    81

    A recenzió Nogel Mónika 2020 őszén „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” címmel megjelent kötetét mutatja be. Az ismertető a szerző gondolatmenetéből elsősorban azt az ívet emeli ki, melyben a hiteltérdemlőség fogalmával és a tudományos-szakmai megalapozottság kritériumrendszerének megalkotásával állítja helyre az igazságügyi szakértők tevékenységébe vetett bizalmat.

    PDF
    128