Keresés
Keresési eredmények
-
Szempontok egy élettörténeti interjúkra épülő kutatás kapcsán az idősödés tranzitív változásainak tanulmányozásához
Megtekintések száma:316A szerzők tanulmányukban áttekintést nyújtanak a „Tranzitív változások az idősödés útján” néven folyó kutatási téma kapcsán felmerülő kutatás módszertani szempontjairól. Ez a tanulmány része a kutatás egyes szakaszait bemutató előadásokra és publikációkra épülő disszeminációs programnak, amely révén megpróbáljuk végig kísérni a kutatás teljes folyamatát, az annak során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és azt ahogy gondolkodásunk formálódik, keresve az irányt azon a felfedező úton, amit kvalitatív kutatásnak nevezünk.
-
Epizodisták főszerepben – a szenvedélybetegek testvérei
Megtekintések száma:509A tanulmány a szenvedélybetegek testvéreivel foglalkozik. A szakirodalmi áttekintés alapján a szenvedélybetegek szüleiről, párjukról sok kutatás készült, testvéreikről viszont kevés. A tanulmány célja ennek a hiánynak a pótlása. A kutatás során a Kék Pont Alapítvány szerhasználók testvérei számára szervezett csoportjából öt, továbbá egy, nem csoporttag testvérrel készítettem félig strukturált interjút. Az interjúkat irányított tematikus elemzéssel dolgoztam fel.
Eredmények: a testvérek családon belüli kapcsolatait negatívan befolyásolja hozzátartozójuk szerhasználata. A testvérek a droghasználatot minden esetben jóval előbb tudják, mint a szülők. Túlzott felelősséget vállalnak szerhasználó hozzátartozójuk megmentéséért. A testvérek iskolai, munkahelyi teljesítményét, mindennapi helytállását kedvezőtlenül befolyásolta hozzátartozójuk szerfüggősége.
Következtetések: fel kívánom hívni a szakemberek és a szülők figyelmét arra, hogy a nem szerhasználó testvérek számára is nyújtsanak segítséget.
-
Úton az időskor felé
Megtekintések száma:1438A tanulmány a demográfiai változások társadalmi kockázatainak kutatásához kapcsolódva azt a kérdést veti fel, hogy az 1946–64 között és ezen belül kiemelten az 50-es évek első felében az un. „Ratkó korszakban” születettek nagy demográfiai hullámának beérkezése az időskorba milyen ellátási kihívásokat és kockázatokat vet fel az idősellátás területén. Kiinduló felvetése az, hogy a kedvezőtlen hazai egészségmutatók, és a felvetődő pszichoszociális nehézségek jelentős kockázatot jelentenek, és kiemelik a prevenció fontosságát, miközben az idősekkel foglalkozó segítő tevékenységben a primer prevenció korlátozottan jelenik meg, a másodlagos prevenció módszertani eszköztára elégtelen, és az idősellátásban hiányoznak az ehhez kapcsolódó ellátási hátterek. A tanulmányban vázolt kutatás középpontjában e problémakörhöz kapcsolódó elméleti, módszertani és ellátás fejlesztési kérdések vizsgálata áll. Ennek az összetett kérdéskörnek a feldolgozása kapcsán ebben a tanulmányban a szakirodalmi-elméleti hátterek áttekintését mutatjuk be egy „desk-based reseach” keretében, arra törekedve, hogy az időskor felé vivő változások elemzésén keresztül egy olyan kutatási keret koncepciót alakítsunk ki, amely a modern gerontológia elméleti-ismereti talaján az idősödés tranzitív változásainak integratív megközelítését teszi lehetővé.
-
Hajléktalan nők biztonsága koedukált intézményekben
Megtekintések száma:177Tanulmányunkban a hajléktalan nők biztonságának témáját járjuk körbe. Bár a hajléktalan emberek biztonságának kérdését több hazai kutatás érinti, azok jellemzően nem vizsgálják külön a nők tapasztalatait. A nemzetközi és hazai szakirodalmak ismertetése mellett bemutatunk három felmérést, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei felhasználói között végeztünk. Elsőként bemutatjuk a hajléktalan nők korábbi tapasztalataival kapcsolatos, a szociális munka dokumentációjának másodelemzésével nyert adatainkat, majd az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő nők körében végzett kérdőíves Szükségletfelmérés vonatkozó eredményeit, végül pedig az Ügyfélelégedettségi felmérés biztonsággal kapcsolatos válaszait elemezzük. Ezekről több szervezet munkatársaival egyeztettünk, s visszajelzéseiket, észrevételeiket is beépítettük a konklúziók közé. Mindezek a változtatási és fejlesztési javaslatok, jó gyakorlatok nemcsak a hajléktalanellátó szervezetek számára lehetnek fontosak, hanem minden olyan szociális intézménynek, mely nőket (is) támogat.
-
Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában
Megtekintések száma:222Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.
-
Mondd, hogy vagy így? (Like a Rolling Stone)
Megtekintések száma:333A tanulmány arra keresi a választ, hogy az aktuálisan hajléktalan élethelyzetben lévő emberek számára – hangsúlyozottan a saját, egyéni szempontjaik, megfogalmazásuk szerint – milyen előnyei vannak annak a helynek, ahol éjjeleiket, és sokszor nappalaikat is töltik. Mi vezérli döntéseiket, amikor arról van szó, hogy aznap hol fogják éjszakájukat tölteni, hol fognak aludni. E kérdés megválaszolásához a tanulmány a 2022. évi országos hajléktalanügyi adatfelvétel mintegy 6200 szabadszavas válaszainak a tartalomelemzését alkalmazza.
Az elemzés rávilágít arra, hogy a hajléktalan emberek számára – másokhoz hasonlóan – nem csupán a lakhatás olyan primer, fizikai jellemzői a meghatározóak, mint a fedél, a fűtés, az alvási és tisztálkodási lehetőség, illetve a létfenntartás legelemibb feltételeinek, mint amilyen például az élelmiszerhez jutás. Legalább ilyen fontos számukra, hogy az általuk elérhető lakhatási lehetőség egyben rendelkezzen az otthon legfontosabb jellemzőivel is, mint a biztonság és a privát szféra adta önállóság és szabadság.
A hajléktalan embereket segítő szakemberek számára is tanulságul szolgálhat, hogy mennyiben térnek el egymástól a különböző szállásokon élők és a fedél nélkül élők motivációi, értékpreferenciái, amikor arról van szó, hogy melyek is az egyes alvóhelyek előnyei számukra, mi alapján dőlhet el, hogy valaki „bemegy-e szállóra”, vagy éppen huzamosabb ideig inkább „kint marad”.
-
A megelőző pártfogás szerepe a bűnmegelőzésben
Megtekintések száma:320A magyar gyermekvédelmi rendszer részét képezik a közigazgatási eljárás során lefolytatott hatósági intézkedések. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe tartozó hatósági intézkedéseket oka és eszközrendszere szerint csoportosíthatjuk óvó-védő típusú és a gyermek családból történő kiemelését eredményező intézkedések szerint.
A megelőző pártfogás 2015. január 1. napjától hatályos, a hazai jogéletben büntetőjogi gyökerekkel rendelkező új jogintézmény, amely az 1430/2011. (XII.13.) Korm. határozat felhatalmazása alapján a gyermekvédelem rendszerében került elhelyezésre annak ellenére, hogy életre hívásának oka elsősorban a gyermek- és fiatalkorú bűnözés visszaszorítása és az elkövetők hatékony reintegrálása volt.
A közigazgatási hatósági eljárás a gyermekvédelmi jelzőrendszer bekapcsolódásával zajlik. A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése beszerzése céljából.
-
A Szociális Munkás Empowerment Skála magyar változatának validálása
Megtekintések száma:967Tanulmányunkban a Szociális Munkás Empowerment Skála (Social Worker Empowerment Scale) magyar változatának kidolgozását, a hazai mérőeszköz validálási folyamatát, illetve a skála érvényességére vonatkozó empirikus adatfelvétel legfontosabb eredményeit mutatjuk be, elsősorban reliabilitás vizsgálatokra támaszkodva. A skála a gyakorlatban dolgozó szakemberek empowerment-szintjét hivatott mérni. Kutatásunk meggyőzően bizonyította, hogy a skála magyar változata valid, megfelelően működik, alkalmas arra, hogy a hazai kutatásokban is alkalmazásra kerüljön.
-
Egy jobb élet reményében : Magyar hajléktalanok Bázelben
Megtekintések száma:229Jelen tanulmány a Bázelben élő magyar hajléktalanok életkörülményeinek bemutatásával, valamint az anyaországból való elvándorlás okaival és a kezdeti elvárások teljesülésével foglalkozik. Az írás alapjául szolgáló kutatás félig strukturált ügyfélinterjúkon és szakértői interjúkon, valamint a szociális intézményekben végzett részt vevő megfigyelésen keresztül mutatja be a városban élő magyar hajléktalanok életét. A felmérés eredményei feltárják, hogy a vizsgált hajléktalan közösség meglehetősen heterogén, a tagok életkorát, előéletét és aktuális életkörülményeit figyelembe véve. A közös nyelv és kulturális sajátosságok mégis viszonylag erős köteléket teremtenek a közösségen belül, a különbségek ellenére is. Noha Bázel nem kifejezetten elsődleges kivándorlási célpont, a lakosság és a hatóságok hajléktalanokkal szembeni elfogadása, toleranciája, valamint a viszonylag kedvező életlehetőségek nagyszámú magyar és más kelet-európai bevándorlót vonzanak a városba. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a jobb életre és munkaszerzésre irányuló kezdeti elvárások többnyire nem teljesülnek, a megkérdezett személyek többsége tartósan megrekedt a hajléktalanságban.
-
Veszteségek feldolgozásában nyújtott támogatás, gyászolók kísérése a szociális munka praxisában a szociális munkás szakemberek viszonyulásának tükrében
Megtekintések száma:269Az elmúlt évek változásai erőteljesen igénybe vették a szociális munkások rugalmas alkalmazkodóképességét, a személyes és szakmai szinten megélt nehézségek próbára tették az érzelmi kapacitásukat. A szociális munkások hosszú ideig, gyakran szembesültek olyan helyzetekkel, amikor olyan módon és szerepekben is helyt kellett állniuk, amiben nem rendelkeztek elegendő tudással és információval a feladat(ok) megoldásához. Gyakran tapasztalható az is, hogy az intézményrendszerben dolgozó szociális munkások tartózkodással viselkednek a klienseik veszteségeivel, gyászával kapcsolatban, a krízisintervenciót igénylő helyzetekben nem, vagy csak erős fenntartásokkal vesznek részt. A veszteségek feldolgozásának támogatására, a gyászfolyamatok kísérésére megnövekedett igény mutatkozott és mutatkozik, így a szociális munkások számára szükségszerű, hogy megértéssel, tudással felvérteződve készen álljanak a gyász- és veszteségfeldolgozás kísérésében való közreműködésre, az ezzel kapcsolatos megfelelő segítség nyújtására és megszervezésére. A tanulmány a veszteségek feldolgozásának, a gyász kísérésének és a krízisintervenciós beavatkozásoknak a helyét vizsgálja a szociális munkások praxisában.
-
Tudás a szociális munkában – az elmélet és a gyakorlat viszonyában
Megtekintések száma:2746A tanulmány a szociális munka elmélete és gyakorlata közötti távolság („szakadék” – „gap”) jelenségének jobb megértése céljából elemzi a szociális munkához tartozó tudások természetét. Ennek keretében rendszerezett összefoglalást nyújt a szociális munkához tartozó tudásokra vonatkozó elméleti magyarázatokról, továbbá áttekinti a magyarországi szociális munka viszonyát ezekhez a tudásokhoz. A szociális munkában jelen lévő tudások spektruma számos szempont szerint osztályozható, mely sokkal többről szól, mint a tudások elméleti vagy pedig gyakorlati jellegéről. A szerzők nézőpontja szerint e tudások mindegyike jelentőséggel bír a szociális munka számára, ezért azok szerepének mélyebb elemzése és megértése hozzájárulhat az elmélet és a gyakorlat közötti távolság mérsékléséhez.
-
A szimulációk alkalmazásának lehetőségei a szociális munka oktatásában és gyakorlatában
Megtekintések száma:229A szociális munkás oktatásában, a szakemberek továbbképzésében, valamint a szociális munka gyakorlati eszközeként is alkalmazhatók a szimulációs technikák. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szociális munka szimulációkban való részvétellel a hallgatók több gyakorlatot szerezhetnek, fejleszthetik készségeiket, visszajelzést kaphatnak, és magabiztosakká és kompetenssé válhatnak, még mielőtt elkezdenének szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek (SUNARICH és ROWAN, 2017). A szimuláció típusai az egyszerű szimulációk, a sztenderdizált kliensek, a nagyszabású, több résztvevős szituációk, például szegénység vagy reintegrációs szimulációk, számítógépes programok és a virtuális valóság használatával végzett szimulációk, de ide sorolhatjuk a szimulációs társasjátékokat vagy interaktív színházi előadásokat is. A tanulmányban számos példát és jó gyakorlatot mutatunk be, és megvizsgáljuk a szimulációk alkalmazásának lehetséges előnyeit.
-
Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához
Megtekintések száma:351Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.
-
Utak. Útkeresés. Útmutatás? : mediációs gyakorlat a szociális alapszolgáltatásban
Megtekintések száma:842A tanulmány célja a családsegítő- és gyermekjóléti alapszolgáltatás keretében működő mediációs szolgáltatások szervezése során megfogalmazódó dilemmák és kihívások felvázolása. A kutatás során 62 mediátort kérdeztünk meg fókuszcsoportos módszerrel, összesen hat csoportban. A vizsgálatban résztvevő szakemberek többsége kettő vagy több szakmai szerepben van az intézményben, a leggyakoribb feladatkörök a mediátori szerep mellett az esetmenedzser, a családsegítő és a vezető, melyek között többen szerepkonfliktust élnek meg. A semlegességet és pártatlanságot sokan említették a mediátor jellemzőiként, azonban a gyakorlat során megjelenő „effektív” mediációs stílus ezt akadályozhatja. A magas színvonalú szolgáltatás érdekében javasoljuk a mediációs tevékenységet folytató kollegák szakmai szerepeinek redukálását, valamint a mediátorok szakmai támogatásának megszervezését helyi, de inkább regionális szinten.
-
A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről
Megtekintések száma:1576Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.
-
A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák
Megtekintések száma:614A szociális ágazat az elmúlt évtizedek kedvezőtlen változásainak hatására számos vonatkozásban válságba jutott. A működésképtelenség határát jelentő hiány van szakképzett szociális munkásokból, nagy a fluktuáció, bizonytalanok a munkakörülmények, folyamatosan csökkennek az ágazatban felhasználható források. Így a humánerőforrás fejlesztése napjainkra kényszerítő szükségletté vált.
A szociális életpályamodell – más ágazatokat érintő karriermodellhez hasonlóan – hozzájárulhatna a szociális ágazat humánerőforrásának fejlesztéséhez, a szociális intézmények és szolgáltatások hatékony működéséhez. Az életpályamodellel kapcsolatban azonban a szakmát jelentősen megosztó dilemmák alakultak ki az elmúlt években.
Tanulmányunkban ezeknek a dilemmáknak a feltárására vállalkoztunk és kutatásunkban a fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmazva arra kerestük a választ, hogy a szociális szakemberek hogyan vélekednek a lassan egy évtizede formálódó életpályamodellről. Támogatnák-e és ha igen, milyen feltételekkel a karriermodell bevezetését, és milyen eszköztárat emelnének be a modellbe a szektor hatékonyságának és a munkavállalók életminőségének javítása érdekében.
Kutatásunk azt mutatja, hogy a szociális ágazat munkavállalói a korszerű életpályamodell meghatározó elemei közül az egzisztenciális biztonságot garantáló, stabil és kiszámítható illetmény- és ösztönzőrendszert emelték ki, és új – az életpályamodellekben többnyire nem állandósult – elemként jelent meg a várakozások között a munkafeltételek garantálása. Mindemellett a megkérdezettek többsége fenntartásokkal fogadná az ágazatban a teljesítményértékelési rendszer bevezetését és a teljesítménymenedzsment alkalmazását.
Csupán egy kisebbsége érvelt a karriermenedzsment, a minőségi munkát és szakmai innovációt elismerő értékelési rendszer és a humánerőforrás fejlődését támogató szolgáltatási rendszer mellett.
-
Utópia vagy apátia? Az alapjövedelem esetleges bevezetésének hatásai és következményei a mentális betegséggel élőkre Magyarországon
Megtekintések száma:362Közel tíz éve dolgozom szociális munkásként pszichiátriai betegséggel élőkkel, így az alapjövedelem kérdését igyekszem összekötni egyrészt ennek a társadalmi csoportnak a helyzetével, foglalkoztatási esélyeivel, ellátásaival, másrészt a szolgáltatásokkal, illetve a szociális munkával. Szociális munkásként szakirodalmi források és nem számítások alapján írok az alapjövedelemről. Nem a szokásos módon – az ismert pró és kontra érveket sorolva, illetve ütköztetve – nyúlok a témához, hanem azt vizsgálom, hogy mit jelenthet ez egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport – ez esetben a mentális betegséggel élők – életének jobbá tétele szempontjából.
A tanulmányban arról írok, hogy képes lenne-e az alapjövedelem, mint egy utópisztikus elképzelés, érzékelhetően fellazítani a bebetonozott stigmákat. A pszichiátriai betegséggel élők főbb jellemzőit, társadalmi megítélésüket, foglalkoztatási esélyeiket és pénzbeni ellátásaikat négy esettel illusztrálom. Majd a második részben az alapjövedelem koncepcióit, elemeit összegzem, illetve azt, hogy az alapjövedelem bevezetése milyen lehetséges következményekkel járna a pszichiátriai betegséggel élőkre. Továbbá vizsgálom az alapjövedelem és a szolgáltatások kérdéskörét, valamint a szociális munka szerepét is.
-
Gondolatok a szociális törvény módosításáról
Megtekintések száma:5152022 novemberében fogadta el a magyar Országgyűlés a Szociális törvény módosítását. A módosítás egy új megközelítésben foglalkozik a szociális ellátórendszer felelősségi szintjeivel, megerősítve az egyén szerepét és háttérbe tolva az államét. Jelen tanulmányban bemutatom a módosítás előzményeit, az elfogadással kapcsolatos fontosabb eseményeket, az új szemlélet alapelveit a szociális munka alapelveivel összehasonlításban. Kitérek a legfontosabb kritikus pontokra, melyek a gyakorlati alkalmazás során felmerülnek.
-
Ez nem semmi! A történetalapú foglalkozások alkalmazása a szociális munkában
Megtekintések száma:434A tanulmány központi témája a közösségivé tett olvasásélmény, melyet a szerző történetalapú foglalkozásnak nevez, és a csoportos/közösségi szociális munka eszközének ajánl. Ebben a minőségében jól elkülöníthető a különféle művészet- és biblioterápiás irányzatoktól, mert csak a segédeszköz – a történet, az olvasás, a beszélgetés – azonos, a feldolgozás keretezése, szabályozása és mélysége eltérő, célja más, emiatt a folyamat átélése is másfajta élményt nyújt a résztvevőknek, egyben másfajta „beleereszkedést” kíván meg tőlük. Emellett nem zárja ki azt, hogy a történetalapú foglalkozás élménye motiválhat a még alaposabb önmegismerésre, átjárókat nyithat egy terápiás folyamatban való részvételre.
A történetalapú foglalkozás módszerének bemutatása Janne Teller egyik művén keresztül történik. A „Semmi” című kisregény 2000-ben jelent meg Dániában. Az olvasók és szakemberek figyelmét rögtön felkeltette, hogy Teller műve előbb betiltott botránykönyv lett, aztán a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díjának nyertese, majd kötelező olvasmány. A könyv szövege könnyen érthető, ám a felvetett problémák nagyon mélyre visznek, ezért különböző szociokulturális hátterű csoportokban való feldolgozásra alkalmas, megfelelő módosítások mellett.
-
A tét a jövő
Megtekintések száma:184Pontsho James Mmadi: A Reason for choosing social work as profession: a case study of prospective students at the University of Limpopo
-
A magyarországi szociálismunka-kutatások néhány kontextusban
Megtekintések száma:804A tanulmány keretében a szerzők arra keresik a választ, hogy a szociális munka mai magyarországi kutatása mennyiben elméleti és/vagy gyakorlati jellegű, és hogy ennek alapján mi a szerepe a szakmában jelen lévő elmélet és a gyakorlat közötti távolság („szakadék”) fennmaradásában? Az írás összehasonlító elemzés keretében vizsgálja a szociális munka hazai kutatását, melynek elméleti alapját szociális munka gyakorlati kutatására, illetve a szociális munka tudásaira vonatkozó – a szerzők korábbi írásaiban feltárt – nézőpontok jelentik. A vizsgálat empirikus alapját pedig a hazai kutatásokat jelenleg általában reprezentáló „Tudományos gondolkodás és kutatás szerepe a szociális munkában” című, kétrészes kötet írásainak analízise szolgáltatja. Az elemzés azt jelzi, hogy a szociális munka hazai kutatása az elmélettől a gyakorlatig terjedő skálán vizsgálódik, ugyanakkor kevésbé jellemzőek a gyakorló szociális munkások részvételét involváló, illetve a gyakorlati tudást vizsgáló és kiszolgáló gyakorlati kutatások.
-
Pozitívumok és negatívumok a magyarországi egyházak szociális ellátórendszerben való szerepvállalása kapcsán
Megtekintések száma:389A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy 1989 óta milyen jellegű és mértékű volt az egyházi jelenlét a szociális szféra egyes alrendszereiben, illetve áttekintjük az egyházakra vonatkozó magyar szabályozás alakulását a financiális kérdésekkel együtt. Ennek kapcsán rámutatunk jogilag problematikus jelenségekre, így arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem szektorsemleges, ami a bevett egyházakon kívüli szereplőket súlyosan hátrányos helyzetbe hozza. A bevett egyházak szituációja sem megnyugtató, mivel a kedvező finanszírozás bármely évben megváltozhat az egyházi kiegészítő normatíva mértékének változásán keresztül. Az egyházi fenntartás alatt előforduló szakmaiatlan, illetve visszaélésszerű működésmód Magyarországon előforduló eseteinek számbavételét követően az egyházi fenntartás pozitívumait gyűjtjük csokorba.
-
Értékközpontú művészetterápia… a szociális munka margójára
Megtekintések száma:323Az esettanulmányban azt szeretném bemutatni, hogy a logoterápia és egzisztenciaanalízis és a művészetterápia miként alkalmazható a súlyos mentális zavarral élő hajléktalan emberekkel való segítő munkában. Az írásban felhívom a figyelmet az antistigma fontosságára a segítő munka folyamán. Meglátásom szerint a segítő munka kulcsfontosságú eleme az, hogy az ember miként is van definiálva a segítő folyamatban. Itt és most egy alternatívát szeretnék bemutatni, egy lehetséges utat arra, miként válhat egy szenvedő ember boldog emberré.
-
Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány
Megtekintések száma:296A tanulmány célja a szociális munka alapszakos hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének a helyzetfelmérése, a szociális munka BA típusú alapképzések fejlesztésének érdekében. A kutatás kvantitatív adatokon, 196 végzett hallgató kérdőívre kapott válaszán alapszik. Az adatgyűjtésre három intézményben került sor: a romániai Partium Keresztény Egyetemen, a magyarországi Pécsi Tudományegyetemen és a szintén magyarországi Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eredmények szerint a legtöbb szakember önmagát jól felkészültnek tartja, viszont a szakmai kihívások leküzdésében néhány ismeret és készség tekintetében hiányosságaik vannak, mint például az idegen nyelv ismerete, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, pályázatírás, kutatásmódszertan és a társadalmi folyamatok megértése. Az adatok arra világítottak rá, hogy az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a területekre. A szakemberek többsége bár elégedett az egyetemi képzéssel, de jelentős a közepes értékelést adók részaránya is. Megállapítást nyert, hogy az egyetemi évek alatt szerzett ismeretek és tudás kapcsolata a munkahelyi elégedettséggel nem áll szignifikáns kapcsolatban, bizonyos ismeretek és készségek utólag pótolhatók.
-
„elhivatottság” – „szakemberhiány” – „eszköztelenség”
Megtekintések száma:349A tanulmányban arra keresem a választ, hogyan tud talpon maradni és megfelelni az elvárásoknak egy olyan szolgáltatás, amelynek feltételei és követelményei folyamatos változásban vannak. Mi tartja működésben, mi segíti, mi akadályozza a magas színvonalú szakmai munkát a gyermekjóléti szolgáltatásban? Hipotézisem szerint a törvények és végrehajtási rendeleteik csak az alapvető kereteket és feltételeket teremtik meg az ellátások biztosításához. Azok megvalósítása a szolgáltatásban tevékenykedő szakembereken múlik. Az interjú, a szakirodalmi feldolgozás és a kérdőíves felmérés igazolta a feltevéseimet. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakemberek rettentően elkeseredettek és borúlátóak a jelent és jövőt illetően. A jogalkotó hiába törekszik a szolgáltatások fejlesztésére, ha azok célja, stratégiai háttere ködös azok számára, akik meg tudnák azokat valósítani.