Keresés
Keresési eredmények
-
Kisgyermeket nevelő családok jóllét vizsgálata a hajdúböszörményi cigány/roma szegregátumban
19-32Megtekintések száma:185Pályázati felzárkóztató program keretében 241 fő roma identitású személy körében végeztünk életmódvizsgálatot és igényfelmérést Hajdúböszörményben, amelynek keretében került felvételre a WHO 5 tételből álló jóllétvizsgáló kérdéssora is. A tanulmány kitekintést tesz a magyarországi jóllét kutatásokra is. Kutatási eredményeink alapján úgy véljük, hogy a kisgyermeket nevelő családok esetében az előző generáció mintái tudnak erőt adni akár a példaképválasztásban is, míg a kisgyermeket nem, vagy már nem nevelő családok esetében pedig egyfajta jövőbe vetett bizalom növelheti meg a jóllét szintjét a szegregátumban élők körében. Úgy véljük, hogy a kisgyermeknevelés általában magasabb jóllét szinttel jár együtt, amelyet tovább erősíthet a fiatalabb életkor, a magasabb iskolai végzettség, az optimális terheléssel együtt járó munkajövedelem, és a lakóépület elhelyezkedése. Hangsúlyozzuk, hogy a jóllét előmozdításához holisztikus megközelítésre és széles körű társadalmi együttműködésre, az esélyeket kiegyenlítőbb rendszerre van szükség. Kutatásunk segít megérteni a jóllét sokrétűségét, és hozzájárul a problémák feltárásához és a megoldások kereséséhez.
-
A TEST: BELÜL ÉS KÍVÜL
51-57Megtekintések száma:161A gyermek életében testtapasztalat útján épül föl a valóság. A korai jelekre épülő reflexkorrekciós mozgásfejlesztő program a testtapasztalatokra épít. Nagyon fontos a test tudatos mozgatása, fontosak az érzések, testtapasztalatok, a visszajelzések. Fodorné szerint nem általában kell ingergazdag környezetet biztosítani, hanem rendezett ingerprogramok kidolgozása szükséges a mozgásfejlődés során. A fejlődést dinamikus rendszerszemléletben kell vizsgálnunk. A rendszer része a gyermek teljes személyisége, fizikai, és mentális adottsága, személyes és tárgyi környezete, stb… Az ingerek hiánya, sokasága, túlzása, egyszóval kiszámíthatatlan egyensúlytalansága, következményekkel járhat. A fenomenológiai gondolkodók elméletei, az idegtudomány, az INPP mozgásprogram és a pszichológia kutatásainak összefüggéseit elemzi az írás.
-
A MONTESSORI-KONDUKTÍV NEVELÉSI GYAKORLAT PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETE 2000-2003
11-23Megtekintések száma:568Montessori pedagógiáját a kutatók nevezik fejlesztő vagy fejlődéspedagógiának. Magyarországon az utóbbi évtizedben a pedagógiai gyakorlatban fejlesztő pedagógiaként jelenítik meg. Mária Montessori módszerét fejlesztő pedagógiai módszernek tekinthetjük, mert sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésére is alkalmas. Pedagógiai munkáját értelmi fogyatékos gyermekek körében kezdte el. A konduktív módszer a fejlesztés speciális komplex pedagógia módszerének tekinthető, mert a tervezésben és a megvalósításban sajátos nevelési szükségletet és a speciális nevelési igényeket veszi figyelembe. A Montessori fejlesztés a konduktív nevelés gyakorlatában nem fordult elő. A kutatással a Montessori módszer alkalmazását szélesíteni kívántuk a gyógy- és fejlesztő pedagógia gyakorlatában. Igazolni kívántuk a két orvos-pedagógus holisztikus szemléletéből adódó hasonlóságot és különbséget. Pető holisztikus szemléletével magyarázható, hogy az érzékelés, észlelés, beszéd, mozgás és kommunikáció zavarát okozó állapot befolyásolását nem a különböző helyen és időben dolgozó szakemberekre bízta. A Montessori konduktív nevelési gyakorlatot 2000–2003, 2007-2008 tanévben kísérleti céllal vezettük be a konduktor hallgatók főiskolai képzésével összhangban. A program kidolgozásának a célja volt, hogy a két módszer elemeinek alkalmazását, összehangolt működését a gyakorlatban igazoljuk.
-
A IX. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia Programja
145-183Megtekintések száma:144A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége tisztelettel meghívja Önt a IX. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris tudományos konferenciára.
A konferencia ideje: 2024. április 12.
A konferencia helye:
Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
Cím: 4220, Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9.
A tanulmányban a konferencia programja olvasható.
-
MEGHÍVÓ A VII. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA
131-136Megtekintések száma:142Meghívó és program
-
A TEHETSÉGMENEDZSMENT TAPASZTALATÁBÓL ‒ JÓ GYAKORLAT A DEBRECENI ÁRPÁD VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
117-127Megtekintések száma:332A tehetséggondozás nagyon fontos területe az iskolák pedagógiai programjának. A gyerekek érdeklődési körének vizsgálata vagy az érdeklődésük felkeltése jelentheti a tanulók számára azt a tanulási motivációt mely lehetővé teszi a tehetség kibontakozását vagy segítheti a tehetséggé válás folyamatát, melyet a pedagógus-tanuló-szülő közös összehangolt munkája tehet a legeredményesebbé. Tanulmányunkban a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola tanulói tehetséggondozásában Tóth Elektra 5. b. osztályos tanuló és mentortanárja Czeglédi Ildikó által bemutatott pályaművét és a tehetséggondozás folyamatát és résztvevőit mutatjuk be, mint jó gyakorlatot. A kutatás témája az űrkutatás és csillagászat volt, mely igen érdekes téma lehet a diákoknak, hiszen olyan objektumokkal foglalkozik, melyek fényévnyi távolságban kissé misztikusnak és elérhetetlenek tűnve motiválják a gyerekeket is a megismerés folyamtára. A VI. Debreceni Városi Tehetséggondozó Diákkonferencia 2022. március 10-n rendezett eseményre készült, a pályamű egy 3 oldalas dolgozatból és egy 5 perces kiselőadásból állt. Az Észak-alföldi régióba tanuló felső tagozatos diákok által kitöltött kérdőíves kutatás (N=357) arra kereste a választ, hogy érdeklődnek-e a gyerekek az űrkutatás iránt, honnan szereznek erről információt és milyen iskolai programba kapcsolódnának be, ami ezzel a témával kapcsolatos. A kérdőív eredményeit SPSS szoftver segítségével került feldolgozásra, alapstatisztikát (átlag, szórás) és összefüggés vizsgálatot (independent t test, Chi 2 proba) számítottunk. A kutatás igazolta, hogy a gyerekek érdeklődnek a téma iránt ám az iskolai programok során a fiúk és lányok motivációjában szignifikáns eltérést tudtunk kimutatni, melyeket az iskolai programokat szervező pedagógusoknak érdemes figyelembe venni, így még eredményesebben tudják a majd a gyerekeket megszólítani a témában. A lányokat az űrkutatás hasznosságával, a rajz és technika foglalkozásokkal és előadásokkal lehet megszólítani, míg a fiúkat az internetes játékokkal.
-
Az iskolai étkezés kihívásai autizmussal élő gyermekek esetében
143-156Megtekintések száma:119Az autista gyermekek körében jóval gyakoribbak a táplálkozási problémák, mint neurotipikus társaiknál, ami hosszú távon egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Az autista gyermekek iskolai étkezése kevéssé kutatott terület, pedig az étkezés nemcsak a tápanyagbevitel, hanem a szociális készségek fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságú, különösen a szenzorosan érzékeny és strukturált környezetet igénylő tanulók esetében. Ezek a problémák a családokra, az egészségügyi ellátásra és az oktatási rendszerre is fokozott terhet rónak. A kutatás célja a meglévő szakirodalom és tapasztalatok alapján olyan támogatott, inkluzív iskolai gyakorlatok kialakítása, amelyek figyelembe veszik az egyéni szükségleteket és elősegítik az egészséges táplálkozást, valamint a közösségi beilleszkedést. A szakirodalmi kutatás célja az volt, hogy 2018 és 2025 között megjelent, elsősorban autista, másodsorban egyéb neurodevelopmentális zavarral élő gyermekek iskolai étkezési szokásait vizsgáló tanulmányokat gyűjtsön össze. A meghatározott kulcsszavak alapján végzett keresés során végül 6 releváns tanulmány került bevonásra, amelyek az étkezési szokásokat, a táplálkozás változatosságát és az étkezést befolyásoló tényezőket elemezték. Több kutatás is igazolja, hogy az autista gyermekek étkezési szokásai fejleszthetők különféle beavatkozások révén, amelyek segíthetnek az új ételek elfogadásában, a kihívást jelentő viselkedések csökkentésében és az iskolai környezethez való sikeresebb alkalmazkodásban. Az autista gyermekek iskolai étkezése komplex kihívás, amely a táplálkozási igényeken túl a szenzoros érzékenységet, a szociális interakciókat és a környezeti tényezőket is figyelembe kívánja venni. Egy jól strukturált, támogató iskolai étkezési program csökkentheti a stresszt, elősegítheti az új ételek elfogadását, és javíthatja a tanulók beilleszkedését az étkezési helyzetekbe.
-
A KÖZNEVELÉSBEN HASZNÁLHATÓ, FOGYATÉKOSSÁGOK IRÁNTI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
65-80Megtekintések száma:360A szervezett formában létrehozott szociális érzékenyítés rendkívül erőteljes eszköze lehet annak, hogy a társadalom befogadóbbá váljon a különböző fogyatékosságokkal szemben, s mindezek a fogyatékossággal élő személyek hatékonyabb társadalmi integrációját is támogathatják. Az elutasítás vagy távolságtartás többnyire az információhiány eredménye lehet, így ha a társadalom több rálátást, információt kap mind-ezzel kapcsolatban, feltételezhető a magasabb fokú elfogadás. Az utóbbi évtizedekben látványosan emelkedett azoknak a programoknak, rendezvényeknek a száma, amelyek ezt a célt tűzték ki. Nemzetközi attitűdvizsgálatok konklúziói alapján lényeges változóként fogalmazható meg, hogy a válaszadó milyen minőségű, mennyiségű információval rendelkezik az adott csoportról, hogy a mikrokörnyezetében van-e valamely fogyatékossággal élő személy, létesített-e már velük interakciót, s a közvetlen környezettől kapott impulzusok, a családi értékrend is befolyásoló tényező lehet. A témában végzett külföldi kutatások továbbá arra is rámutatnak, hogy a korai életkorban megkezdett szemléletformálás igazán hatásos lehet, s hogy az intézményes nevelésben kapott impulzusok nagymértékben meghatározhatják azt, hogy fogyatékkal élő társaikkal szemben milyen lesz a diákok attitűdje. A nemzetközi és hazai attitűdkutatások összefoglalása után egy ezek mentén összeállított szempontrendszer segítségével történt meg a Magyarországon, intézményes nevelés keretein belül elérhető érzékenyítő programok elemzése, amelyek alkalmasak lehetnek a fogyatékosság iránti szemléletformálásra. Az elemzés szempontjai közé sorolható, hogy a fogyatékosságok hány típusát foglalja magában, mely korosztály számára alkalmas program, milyen intenzitással, hány alkalommal lehetséges a részvétel, az ismeretátadás jellege, valamint hogy van-e lehetőség kontaktusba kerülni fogyatékos személlyel, lehetőséget adva ezzel a személyes tapasztalatgyűjtésre. Az elemzés célja, hogy az elérhető programok közül a külföldi attitűdkutatások eredményeivel összevetve a leg-optimálisabb, legszélesebb körben alkalmazható érzékenyítő programok kirajzolódjanak.
-
KORAI INTERVENCIÓ EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
17-32Megtekintések száma:977Napjainkban egyre növekszik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma, melyek új kihívásokat jelentenek a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. Fontos tehát ennek a tématerületnek a kutatása a szülők és a szakemberek oldaláról vizsgálva. 2019 év elején Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kérdőíves kutatást végeztünk a korai intervenció témakörben. Az online és papír alapú kérdőíveket szülők (N=103) és szakemberek (N=106) (óvodapedagógus, gyógypedagógus, konduktor, stb), összesen 209 kérdőívet dolgoztunk fel. Az adatgyűjtés név nélkül történt és a részvétel önkéntes volt. A kérdőívben lévő adatok feldolgozása után Excel táblázat segítségével és SPSS 21.0 statisztikai programmal elemeztük a kapott eredményeket. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a szülők (76,7%), mind a szakemberek (71,7%) úgy vélik, hogy az SNI gyermekek fejlődését teljes mértékben vagy nagyon befolyásolta az integrálás, azaz pozitívan értékelték. Az ép gyermekek szülei elfogadják az integrációt, a különböző színtereken ( a válaszadók óvodában 43,7%-a, az iskolában 37,9%-a, a játszótéren 67%-a teljes mértékben elfogadja az ép gyermekével együtt jár sajátos nevelési igényű gyermek is).
-
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ROMA SZAKKOLLÉGIUMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZÉPISKOLÁKKAL
27-41Megtekintések száma:198A tanulmány fő célja, hogy a debreceni székhellyel működő roma szakkollégiumokat és azok közép-iskolai kapcsolatait bemutassa. Ennek keretét egy 2019-es kutatás adja, ami három részből állt. A Hajdú-Bihar megyében működő három roma szakkollégium (Lippai Balázs Roma Szakkollégium, Wáli István Református Cigány Szakkollégium és Szent Miklós Görög Katolikus Szakkollégium) hallgatóinak kérdő-íves vizsgálata, a három szakkollégium vezetőjével készített interjú, továbbá - a hallgatói kérdőíves vizsgálat eredményeire alapozva, felkerestük azokat a középiskolákat, ahonnan kettő, vagy annál több hallgató érkezett a szakkollégiumokba, így kilenc iskolaigazgatóval és hat polgármesterrel készült interjú. Jelen tanulmányban a szakkollégiumi igazgatókkal készült interjúkat mutatjuk be. Ott, ahol lehetséges, támasz-kodunk a kutatás egyes részeiben kapott válaszokra, - összehasonlítjuk és elemezzük azokat. Elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a roma szakkollégiumok milyen módon segítik a cigány hallgatók felsőoktatásba való bekerülését. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a szakkollégiumok törekednek a középiskolákkal való kapcsolattartásra, esetenként bevonják az általuk szervezett programokba is a tanulókat, illetve tanáraikat. Kifejezetten csak a középiskolások számára szóló, felvételit segítő programot nem szerveznek. A szakkollégiumok a cigány tanulók felsőoktatásba/szakkollégiumokba való bekerülését elsősorban információk nyújtásával segítik. Az információk átadását igyekeznek a hallgatók bevonásával, személyes közreműködés révén megvalósítani.
-
Az agilitás fejleszthetőségének vizsgálata a tanórán kívüli tevékenységek során
59-69Megtekintések száma:163Napjainkban az egyre magasabb szintű sportteljesítmény elérése tudományos háttér nélkül már szinte elképzelhetetlen. Így van ez a mai modern labdarúgásban is, ahol az egyik legfontosabb képesség az agilitás képessége, mely összetett, több részképességet foglal magába, úgy, mint az irányváltoztatásos futás, a játékszituációk felismerése, a döntéshozatal és a reagálás. A fizikai képességek fejlesztésével a sportolók teljesítőképessége nő az agilitás tekintetében, ami különbségként jelentkezhet, az a döntéshozatal gyorsasága. Jelen kutatásunk célja az agilitás fejleszthetőségének vizsgálata volt. Célkitűzéseink között szerepelt egy olyan agilitásteszt összeállítása, amelyben nem csupán az irányváltoztatással kapcsolatos képességeket – mint a dinamikus láberő, futótechnika – lehet vizsgálni, hanem az agilitást a maga komplexitásában minden hozzátartozó döntéshozatali mechanizmussal együtt. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az általunk vizsgált korosztályban milyen mértékben fejleszthető az agilitás egy olyan 8 hetes edzésprogrammal, amelyben kizárólag agilitástesztek szerepeltek. Az iskolai sportkörök megfelelő alapot nyújtottak a vizsgálatokhoz, hiszen a foglalkozáson résztvevők nem élsportolók, így egy rövidtávú vizsgálaton hamarabb várható fejlődés. A vizsgálatokat 2023-ban a Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola Alapfokú Művészet Oktatási Iskola és Óvoda tornatermében végeztük el. A vizsgált személyek valamennyien az iskola első és második osztályos fiú tanulói voltak. Életkorukat tekintve az átlagéletkor 7,4 év volt. Összesen 16 fő vett részt a kutatásban. A kutatás kezdetén a bemeneti mérés során a tanulók végrehajtottak egy 20 méteres egyenes vonalú futástesztet, egy követéssel történő agilitástesztet, egy hangjelzésre történő agilitástesztet, végül pedig egy irányváltoztatással történő agilitástesztet, ahol már ismert volt az útvonal. A mérést követően kezdetét vette egy 8 hetes időszak, melyben heti két alkalommal a sportköri foglalkozásokon belül végezték a gyerekek az agilitásteszteket, mint edzéselem. A foglalkozások alkalmával 3 darab Agility T tesztet és 3 db Illinois agilitástesztet hajtottak végre a tanulók. A 8 hetet követően ugyanolyan körülmények között került sor a kimeneti mérésre. A vizsgált eredmények arra mutattak rá, hogy az agilitástesztek edzéselemként történő alkalmazása jelentős fejlődést eredményezett az időeredményekben. Az is igazolódott, hogy az olyan feladatokban, ahol a döntéshozatal is szerepet játszik több időt vesz igénybe a végrehajtás, mint amikor egy előre ismert útvonalon haladnak végig a tanulók. A vizsgálatok során feltett kérdéseinkre választ kaptunk, a kutatás előtt megfogalmazott feltételezéseink beigazolódtak.
-
A MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSE 10–14 ÉVES KORBAN DIFFERENCIÁLT FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ TANULÓKNÁL
67-78Megtekintések száma:217Jelen tanulmány a nevelés-oktatás egyik kiemelkedő feladatára, a tanulók megfelelő motiválására fókuszál. A kutatás célja a 10–14 éves tanulók differenciált fejlesztés melletti motivációjának vizsgálata. Feltételezésünk szerint a motiváció magas szinten tartása a differenciált foglalkoztatással elősegíti a hatékonyabb és eredményesebb ismeretelsajátítást. Minta: 5-8 osztályos, összesen 354 (177 kísérleti és 177 kontrollcsoportos) tanuló vizsgálata. Módszer: A kutatás során alkalmazott módszerek segítségével, longitudinális vizsgálattal, négy tanéven keresztül követtük nyomon a kísérleti csoportban differenciálva fejlesztett tanulók motivációjának alakulását. Emellett mértük a motivációt kontrollcsoportnál is, akiknél nem került sor differenciált fejlesztő foglalkozásokra. A motiváció mérése a Kozéki–Entwistle-féle tanulási motivációs kérdőív segítségével történt. Eredmények: A kísérleti csoport tanulóinál mind a három (követő, érdeklődő, teljesítő) fontos motívumcsoportban jelentős pozitív változás történt a kontrollcsoporthoz képest. A motiváció magas szinten tartása a kísérleti csoportnál nagyobb mértékben elősegítette az eredményesebb tanulást. Következtetések: A differenciált fejlesztés a tanulási motivációra pozitívan hat.
-
KONFERENCIA A TANULÁSRÓL ÉS A TÁRSADALOMRÓL
113-118Megtekintések száma:318Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem volt a helyszíne a „Tanulás és Társadalom” Interdiszciplináris Nemzetközi Konferenciának 2022. november 10-12.-én. A konferencián 12 ország 331 résztvevőjének 161 előadását tették közzé 16 szekcióban. A rendezvény a MEC_SZ_141117 projekt keretében valósult meg, mely projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_21 pályázati program finanszírozásában valósult meg. Jelen tanulmány egy rövid beszámoló a konferenciáról.
-
AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK FEJLŐDÉSI JELLEMZŐINEK AZONOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FILMSZEKVENCIÁK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS HALLGATÓI ATTITŰDÖK
7-17Megtekintések száma:217Jelen tanulmány a hallgatók filmszekvenciákhoz - mint az értelmi fogyatékosok pszichopedagógiája tárgy tanítása során használt, az online tanulási környezetben megjelenő oktatási forrásokhoz - való hozzáállásával foglalkozik. A vizsgálatban 2. évfolyamos, speciális pszichopedagógia szakos hallgatók (N = 28) vettek részt. A vizsgálat során a szerzők 23 kérdésből álló saját összeállítású kérdőíves felmérést végeztek. A bevezető részben a szakirodalom szintézise mellett röviden bemutatták az egyetemi szak menedzselésével kapcsolatos szempontokat pandémiás kontextusban, kiemelve, hogy a filmrészleteket milyen módon használták fel a tudományág céljainak eléréséhez. A leíró vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hallgatók pozitív attitűdöt mutatnak a filmszekvenciák tanítási, tanulási és záróértékelési tevékenységek során történő felhasználásának irányába. A hallgatók úgy ítélik meg, hogy a kurzusban felhasznált filmrészletek elősegítik az értelmi fogyatékosok fejlődési sajátosságairól származó elméleti információk megértését. Emellett a záróvizsgán a tudásfelmérésre használt filmrészletek kihozták a hallgatókat abból a konfortzónából, hogy passzívan vegyék át az elméleti információkat és válaszoljanak az online felmérő teszteken. A kutatási eredmények rávilágítanak a kutatás gyakorlati vonatkozásaira és a jövőbeli, az online tanulási környezetben folyó kurzustevékenységek megfelelő irányításának biztosítása felé forduló kutatási irányokra.
-
AZ ASCEND PROJEKT: EGY NEMZETKÖZI VIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
43-52Megtekintések száma:218Tapasztalataink alapján alacsony a fogyatékossággal élő fiatalok aktív társadalmi részvétele. Nehéz bevonni az érintetteket az érdekvédelmi munkába nemzeti és európai szinten egyaránt. Ennek egyik oka, hogy sokszor a fogyatékossággal élő fiatalok nem észlelik az őket érő diszkriminációt, másrészt vélhető, hogy nincsenek kellőképpen tudatában az őket védő anti-diszkriminációs rendszerekkel, rendelkezésekkel. Sok esetben nagyon szkeptikusak az anti-diszkriminációs rendszerek hatékonyságát illetően. A nemzetközi kutatás elsődleges célja, az érintettek erre vonatkozó ismereteinek feltérképezése és tudásuk bővítése a témával kapcsolatban. További célként fogalmazódott meg, hogy a kutatás segítségével nőveljük a kutatásba bevont személyek bizalmát a Magyarországon működő anti-diszkriminációs rendelkezésekkel kapcsolatban. Az egy éves időtartalmú Ascend projekt magyarországi részét a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége koordinálta és valósította meg. Magyarországon a diszkrimináció és anti-diszkrimináció jelenségét főleg az oktatásban vizsgáltuk. A kutatásban kvalitatív módszereket, fókuszcsoportos kikérdezést és fogalmi térképet alkalmaztunk.
-
PROFESZOROK AZ INNOVATÍV FIATALOKÉRT
89-91Megtekintések száma:174Jelen tanulmányban a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület (PEME) Professzorok az innovatív fiatalokért programját mutatjuk be, mely az NTP-PKTF-17-0016 pályázat keretében valósult meg.
-
UTAK AZ ÉRTELMÜKBEN AKADÁLYOZOTT FELNŐTT SZEMÉLYEK MEGISMERÉSÉHEZ - ÖNKÉNTES KÁVÉHÁZI FELSZOLGÁLÁS, MINT EGY LEHETSÉGES ALTERNATÍVA
89-96Megtekintések száma:205E műhelymunka a pedagógiai kísérésre, azon belül, a felnőtt értelmükben akadályozott személyek munkába állítására fókuszál. A megfigyelés módszerére alapozva bemutatja azt a mentori felkészítő folyamatot, mely az olvasó elé tárja, hogy milyen támogatás szükséges ahhoz, hogy a fogyatékos személyek is képessé váljanak eredményes munkatevékenység elvégzésére. Fő célkitűzése, hogy a korlátozott képességű személyeket önkéntes munkán keresztül bemutassa, elfogadtassa a társadalom ép tagjaival. Nemcsak a pozitív hozadékokra fókuszál, hanem azokra a negatívumokra is, amelyeken dolgozniuk kell azon szakembereknek, akiknek hivatástudatukká vált a pedagógiai kísérés.
-
A „TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT MENTORPROGRAM” ELŐKÉSZÍTŐ KURZUSÁN RÉSZTVEVŐ MENTORJELÖLTEK MOTIVÁCIÓI
21-41Megtekintések száma:512Jelen tanulmány a mentorálás oktatásban betöltött szerepére fókuszál. A téma az utóbbi években egyre inkább a kutatók látószögébe került (Bencsik és Juhász, 2017). A nemzetközi gyakorlattal összhangban a hazai köznevelési intézményekben is felértékelődött a mentorok szerepe, az egyes iskolatípusokban pedig különböző mentorprogramok jelentek meg. Kutatásunkban a Tanítsunk Magyarországért Mentorprogram debreceni hallgatóit vizsgáltuk, hogy feltérképezzük az egyetemista mentorjelöltek motivációinak aspektusait, a mentoráláshoz kapcsolódó érzelmi és kognitív viszonyaikat, a mentorálás iránti elkötelezettségüket (vagy annak hiányát). További célunk volt annak feltárása, hogy mi minden be folyásolja a mentorrá válás végső döntését a hallgatók körében (anyagi, mentális erőforrás stb.), s ezek a tényezők milyen kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunkat 151 fővel végeztük azok között az egyetemista fiatalok között, akik a mentorrá válás elméleti kurzusán részt vettek a 2018/2019-es tanév tavaszi félévében. Kvantitatív kutatásunk alapjait a TM1 kurzus oktatói, Ceglédi, Engler, Szűcs, Hüse és Berényi (2019) által létrehozott és lekérdezett kérdőív adja, melyet 2019/20-as tanév elején töltöttek ki a kurzusra jelentkezett hallgatók. A kitöltők közel 50%-a döntött úgy végül, hogy elkötelezi magát a mentorálás mellett, s a másik 50%-a pedig valamilyen oknál fogva mégsem vállalt mentori tevékenységet. Eredményeink alapján elmondható, hogy a mentorok számára a segítségnyújtás és az ösztöndíj formájában kapott anyagi juttatás jelentették a fő motivációs faktorokat, azonban utóbbi elsősorban a férfi hallgatók számára volt fontos, valamint az anyagi aspektus a hátrányos helyzetű hallgatók számára sem volt elsődleges a motiváció alakulásában. Következtetéseink szerint a mentorálásban az erős belső motiváció és elkötelezettség játszik fontos szerepet, míg a külső motivációként megjelenő anyagi juttatás másodlagos lehet, de szintén fontos.
-
HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK REKRUTÁCIÓJA, JÖVŐKÉPE
21-38Megtekintések száma:531Magyarországon számos nevelésbe vett gyermek él. Ahhoz, hogy ennek társadalmi újratermelődését megfékezzük, fontos látnunk a rekrutációt: kik ők, honnan és miért kerültek szakellátásba? Foglalkozni kell a fiatalok jövőképével, motivációjával, én-hatékonyságával, sikerre vonatkozó ok-tulajdonításával, társadalmi beilleszkedésével, az ezekről alkotott elképzelésükkel. Jelen publikáció célja feltárni a különbségeket a lakásotthonban élő és családban nevelkedő hátrányos helyzetű fiatalok jövőorientációjára vonatkozóan. Mindezt a tanulmányi átlag elemzésével, jövőképre vonatkozó kérdőív, családi háttér feltárására szolgáló önkitöltős kérdőív, valamint a Tenessee énkép skála használatával tettük mérhetővé. A vizsgálatban 60 fő lakásotthonban élő gyermek és fiatal, valamint 60 fő családban élő gyermek és fiatal felnőtt vett részt. Mindkét csoport 1999-2004 között született 15-20 éves fiatalokból áll. A kutatás célja, a lakásotthonban élő hátrányos helyzetű gyerekek jövő-orientációjának megismerése szintén hátrányos helyzetű Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló, de családban élő gyerekek közötti különbség, vagy hasonlóság terén. A statisztikai elemzés során megállapítást nyert, hogy a Jövőképre vonatkozó kérdőív és a Háttér kérdőív között pozitív korreláció áll fenn. A két kérdőívben szereplő kérdések nagy része összefügg.
-
LEHETŐSÉG, KIHÍVÁS VAGY AKADÁLY? A KÖZOKTATÁS INTEGRÁCIÓS FELADATAI - NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP
5-21Megtekintések száma:275Tanulmányunkban áttekintjük azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek a közoktatás szerepét és hatékonyságát meghatározzák nemzetközi és magyarországi vonatkozásában. Igyekszünk rávilágítani, milyen globalizációs folyamatokhoz illeszkedik az iskola teljesítménye, továbbá a beavatkozások milyen pozitív vagy negatív megerősítéseket jelentenek a rendszer számára. A magyarországi helyzetkép áttekintésekor vázoljuk az oktatási rendszer szelektivitását, szólunk a szegregációról és integrációról. Bemutatjuk a magyar közoktatásban létrejött paradigmaváltást, és az inklúzív, befogadó iskola szerepét a magyarországi integrációs törekvések keretében. Végezetül beszámolunk egy megvalósult integrációs programról, amely bemutatásakor a szakemberek erőfeszítéseit helyezzük középpontba.
-
HALLGATÓK TOLLÁBÓL: ERASMUS+ ÉS CAMPUS MUNDI TANULMÁNYUTAK TAPASZTALATAI
67-84Megtekintések száma:128A tanulmányban olyan hallgatók tapasztalatai jelennek meg, akik 2014 és 2017 között Erasmus+ és/vagy Campus Mundi program keretében külföldi tanulmányúton vettek részt. A hallgatók rövid leírásaikban bemutatják a Barcelonában (Spanyolország), a Tallinnban (Észtország), az Is-Swatarban (Málta), Plymouthban (Anglia), a Kolozsváron és Nagyváradon (Románia) valamint Wrzasowice-ben (Lengyelország) szerzett tapasztalataikat.
-
A BÖLCSŐDÉK ALAPELLÁTÁSON TÚLI, CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSAI MAGYARORSZÁGON
91-100Megtekintések száma:477Jelen tanulmányban a magyarországi bölcsődéknek a családok támogatására fókuszáló tevékenységét mutatjuk be. A kutatást kérdőíves módszerrel végeztük 2018. március-június közötti időszakban. A kérdőívet online módon megküldtük valamennyi Magyarországon működő, összesen 1225 bölcsődének. 289 intézménytől kaptunk választ, amely az adatbázisban szereplő bölcsődék 23,6%-a. A kutatás célja a bölcsőde átalakult rendszerének vizsgálata és a magyarországi bölcsőde alapszolgálatatásain túl megvalósuló családtámogató szolgáltatások bemutatása. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a bölcsődék alapprogramja lehetővé teszi a gondozási, nevelési alapfeladatok mellett egyéb családi nevelést támogató szolgáltatások biztosítását, de ez nem terjedt el a bölcsődei szolgáltatások között.
-
14-18 éves középiskolai tanulók fizikai aktivitásának összetevőit befolyásoló tényezők vizsgálata Hajdúböszörményben
111-124Megtekintések száma:273Az elmúlt másfél évtizedben a fizikai aktivitással jellemzőit feltáró kutatások száma jelentősen nőtt. Számos tudományos munka világított már rá a rendszeres mozgás pozitív hatásaira. A kutatás során Hajdúböszörmény középiskolás korosztályának korra és nemre reprezentatív vizsgálatának elvégzésére került sor, a fizikai aktivitást befolyásoló külső és belső tényezők figyelembevételével. Kérdőíves kutatást alkalmaztunk (N=302). A kérdések a szociodemográfiai adatokon túl vizsgálták a fizikai aktivitás összetevőit, annak külső és belső motivációs hátterét. A kérdőívek adatainak rendszerezéséhez statisztikai elemző programot (SPSS Statistics 25.0) használtunk, és ennek segítségével végeztük el a megfelelő statisztikai próbákat. A fizikai aktivitást befolyásoló külső tényezőket (oktatási intézmények hatásai, szülői minta, baráti minta, jövedelmi viszonyok, lakhely adottságai, szabadidő mennyisége) a nemek és a korosztályon belüli életkori csoportok függvényében értelmeztük, saját készítésű kérdőív felhasználásával. A PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) kérdőív segítségével térképezhettük fel a középiskolásokra ható belső motivációs tényezőket (fizikai állapot, külső megjelenés, pszichés állapot, egyéni fejlődés, társas kapcsolatok, mások elvárásai, élvezet, másokkal való vetélkedés). Kutatásunk során összefüggéseket kerestünk a különböző motiváló faktorok és az egyén fizikai aktivitása között. A mozgás külső motívumainak azonosítását kívánatosnak tartjuk a megelőzés céljából végzett mozgásprogramok hatékonyságának növelése miatt. Az eredmények alapján elmondható, hogy az oktatási intézményekben (általános- és középiskola) töltött időszak hatásai csak kismértékben befolyásolják a vizsgált populáció fizikai aktivitását, mely intő jel lehet a testnevelés területén dolgozó szakemberek számára. A vizsgált minta jellemzői az országos felmérések eredményeivel összhangban állnak (fizikai aktivitás mértéke, a nemek között kialakuló különbségek jellemzői). A motivációs tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy az (elsősorban a fizikai) egészségi állapot javítása élvez elsőbbséget, mely különösen fontos, hiszen az elmúlt esztendők kedvezőtlenül befolyásolták a hajdúböszörményi lakosság fizikai aktivitását is. A külső tényezőkkel szembeni elutasítás általános jelenség, mely a vizsgált személyek életkori jellemzőivel is magyarázható, magasfokú autonómia-igénnyel állhat összefüggésben.
-
Beszámoló a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról
157-161Megtekintések száma:2382025 április 24-25-26-án került megrendezésre a 10. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia (helyszín: DE GYGYK, Hajdúböszörmény, Désány u. 1-9) a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztőségének Szervezésében. A 3 napos Jubileumi Rendezvény „A MEC_SZ_24_149060 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.” A beszámoló a konferencia eseményeit részletezi.
-
VIDÉK, VALLÁS ÉS POLITIKA PROFESSOR MANDICA MANJA KOVAČEVIĆ RÁDIÓMŰSORAIBAN
111-119Megtekintések száma:218Mandica Manja Kovačević (1929–2011) több horvátországi tanárképző főiskola professzora volt (Čakovec, Kutina és Gospić), emellett három könyv szerzője, és mintegy 60 tanulmánya jelent meg különböző folyóiratokban. A 21. század első évtizedében moderátora volt egy hetente sugárzott műsornak a gospići helyi rádióban, amelynek következtében, több mint 300 műsort készített, s ezek egy részéből (70 műsor) könyvet jelentetett meg „Life on the Highest Wace” (Gospić, 2010) címmel. A tanulmány célja, hogy górcső alá vonja azokat a hangfelvételeket, amelyek a könyvben nem kerültek feldolgozásra, s kifejezetten azok a témák kerülnek elemzésre, amelyek az évezred elejének horvát társadalmával foglalkoznak. A hangfelvételek elemzése során kiindulópontnak tekintjük Mandica Manja Kovačević által közvetített nézeteket és attitűdöket, ugyanis a professzor asszony szemlélete széles körű figyelmet keltett, hiszen a hallgatók választ kaptak olyan kérdésekre, mint az egzisztenciális és spirituális kutatás szétválasztása.