Keresés
Keresési eredmények
-
ÁTTEKINTÉS AZ INDONÉZIÁBAN MEGVALÓSULÓ WALDORF PEDAGÓGIÁRÓL
111-132Megtekintések száma:140Az oktatás világában számos országban létezik Waldorf-oktatás. A Waldorf pedagógia új lendületet adott az indonéz oktatási szemléletnek. A tanulmány a Waldorf pedagógiát tekinti át Indonéziában. Az adatokat online tartalomelemzéssel gyűjtöttük, a Waldorf iskolák weboldalára és a Facebookra összpontosítva. A Waldorf pedagógia csak olyan nagyvárosokban létezik, mint Jakarta, Bandung, Yogyakarta, Balikpapan és Bali. Indonéziában a Waldorf pedagógia többségében kora gyermekkori intézményekben vannak jelen, kivéve az Arunika Waldorf és Madu Waldorf általános iskolák. A Jagat Alit, az Arunika, a Bambino, a Madu Waldorf és a Kulila óvodák weboldalai minden információt tartalmaznak az intézményekről. A Denia Beun óvoda esetében azonban a szükséges információ az intézmény Facebook oldalán található. A Waldorf-filozófia szemléletét minden iskolában sikeresen megvalósították. Az eltérés a Waldorf pedagógia értelmezésében az európai kultúra és az indonéz kultúra közötti különbségekkel magyarázható.
-
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA GYÓGYPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN
31-45Megtekintések száma:396Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.
-
KÜLÖN? EGYÜTT? MERRE TOVÁBB?
147-156Megtekintések száma:97Hazánkban a gyógypedagógia története során a nagy múltra visszatekintő szegregált gyógypedagógiai intézmények létrejötte és több szempontból sikeres működése után jutott el a köznevelés az együttnevelés sokféle formájához, melynek útjai a mai napig sem akadálymentesek. Ezen problémák ráirányítják a figyelmet arra, hogy az nevelési-oktatási rendszer működésében sok-sok változtatásra lenne szükség. A pedagógusok állandó és permanens fejlesztése, a tanulási módszerek innovatív megújítása nélkül, aligha várhatók el sikerek. Ennek kapcsán azonban további fontos kérdések is felmerülnek. Jelen tanulmány elsősorban arra fókuszál, hogy a múlt tükrében jelenleg merre, milyen irányba vezető folyamatokkal lehet találkozni. Az aktuális kérdések boncolgatása közben két, az elmúlt időszakban lezáruló kutatás (Szabóné, 2022; Trembulyák, 2022) néhány eredményének kiemelése, összekapcsolása, a tanulmány témájának kontextusába helyezése által szeretnénk újabb értelmezési keretekkel szolgálni. A tanulmány célja továbbá, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a napjainkban megfigyelhető tendenciára is, hogy az együttnevelésben alapfokon részt vett sajátos nevelési igényű tanulók iskolai életútja a középszintű oktatásba ívelve hatványozottan nehezítetté válik. Ezáltal pedig nem csupán a pályaválasztási, hanem a sikeres társadalmi beilleszkedési lehetőségek is jelentősen szűkülhetnek.
-
A KONDUKTÍV NEVELÉS CÉL- ÉS HATÁSRENDSZERE, VAGYIS AZ ORTOFUNKCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
73-93Megtekintések száma:299A tanulmány célja bemutatni a konduktív nevelés helyét és szükségességét a mozgássérüléssel élők nevelésében, oktatásában és fejlesztésében. A konduktív nevelés elsősorban a központi idegrendszeri sérültek életminőségének javítását tűzte ki céljául. Ehhez az elmúlt 70 évben kialakította a sajátos hatásrendszerét, ami eredményességét garantálja. A konduktív nevelés emberképe holisztikus, mely a nevelési folyamat összetettségében is megmutatkozik. A rehabilitációt a pedagógia oldaláról közelíti meg, ezért tanulásnak és újratanulásnak tartja, mely a napirend minden percében érvényesül. Jelen tanulmány egy összetett elméleti kutatás részeredményeként a konduktív nevelés cél- és hatásrendszerének összefüggéseit elemzi, a konduktív nevelés magyar nyelvű szakirodalmán keresztül. Az elemzés során a konduktív nevelés tényezőinek azonosítására és különválasztására, működésük elemezésére, törvényszerűségeinek feltárására törekedtünk, mely lehetőséget biztosít a konduktív nevelés elvi-elméleti modellezésére. A tanulmányban külön fejezetben vizsgáljuk az ortofunkció, diszfunkció szavak jelentését, mert mind a célmeghatározásra, mind pedig hatásrendszerre befolyással bír.
-
A KÖTÖTT FORMÁJÚ MOZGÁSTEVÉKENYSÉG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMSZÖGÉBŐL
125-132Megtekintések száma:100Általánosan elfogadott tény, hogy minden gyermek különböző fejlődési ütemet követ. A testnevelésen, mozgástevékenységen való részvétel főszereplői a gyermekek és a pedagógus. A sajátos nevelésű igényű gyermekek számára a testnevelés, mozgástevékenységen való aktív részvétel, a pedagógusok számára pedig az adaptált testnevelés, mozgástevékenység megtartása jelenthetnek kihívást. A cikk fókusza a sajátos nevelésű igényű gyermekek fizikai aktivitása és azon módszerek, amelyek segítik őket az aktív életmód kialakításában. A tanulmány a testnevelés adaptálása és az egyénre szabott programok használatának jelentőségét hangsúlyozza annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vegyen a testnevelési tevékenységekben. A téma azonban nem újkeletű, és a szerző rámutat a külföldi és hazai kutatásokra, amelyek a sajátos nevelésű igényű gyermekek kötött formájú fizikai tevékenységének fontosságát vizsgálják. Az újdonság azonban az, hogy a cikk a gyermek szemszögéből vizsgálja a témát és fókuszál a megoldásokra. A közlemény egy állandó folyamatot emel ki annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vehessen a testnevelési tevékenységekben. A cikk részletesen tárgyalja a testnevelés, mozgástevékenység adaptálásának lehetőségeit, amelyek kielégítik a sajátos nevelésű igényű gyermekek egyedi igényeit, melyek a következő témaköröket érintik: a sajátos nevelésű igényű gyermekek jellemzői, a fizikai aktivitás fontossága, az adaptált testnevelési programok, a pszichomotoros területen belüli problémák kezelése, a sikeres részvétel biztosítása, valamint a módosítási lehetőségek és javaslatok.
-
A higiéniáról szóló diskurzus a néptanítók szerepvállalása vonatkozásában a Néptanítók Lapjában 1922–1924 között
7-17Megtekintések száma:32A Covid-járvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer önmagában kevés a nagyobb populációt érintő pandémia leküzdésében. Szükség van az orvosi-egészségügyi aktivitáson túl a nevelési alrendszert érintő, az abban jelenlévő szakemberek edukációs tevékenységére is. Éppen ezért is fontos jelen korunk járványait átélve történeti aspektusból is megvizsgálni az iskolai egészség-edukáció témáját. Az I. világháborút követő turbulens társadalmi és politikai közegben a népegészségügy kevésbé preferált területe volt a szakpolitika ágenseinek, miközben a háborúból hazatért katonák testi és lelki traumája, a hátországban maradottak egészségi állapota komoly problémaként jelentkezett. A virulens spanyolnátha, mely Európa-szerte családok milliót tette érintetté, a hazánkban is pusztító tuberkulózis, de különösen a gyerekekre veszélyes diftéria, influenza komoly kihívás elé állította a hazai tudományos és nevelési szcénát. Az egészséges életmód terjedését, az edukációt az iskolák közege (fenntartói attitűd, épített környezet minősége, tanyai, falusi lakosság szociokulturális hagyománya, a városi életmód gyors terjedése) sem segítette. Az alternatív egészségszemlélet, az életreform mozgalom ugyan sporadikusan felsejlik a korszakban, de a pedagógia fősodrában nem jelent meg, az egészséghez kapcsolódó edukáció lassan haladt, miközben például a gyermekhalandóság, mely a szülők egészségtudatos magatartásához is kapcsolódik, kirívóan magas volt. Klebelsberg Kuno miniszteri megbízása (1922) paradigmaváltásnak tekinthető, hiszen személye nem-csak jelentős államigazgatási tapasztalattal rendelkező miniszterként exponálódik, hanem koncepcióalkotó kultúrpolitikusként is, aki mikro és makro szinten értette az oktatást, a népoktatást érintő kihívásokat. Kutatásunk során a Néptanítók Lapja - mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium normaképző, a praxisban lévő tanítók számára sorvezetőként szolgáló orgánum - érintett lapszámait elemeztük kvalitatív tematikus tartalomelemzés módszerével. A kiválasztott időszak 1922–1924. Kérdéseink: hogyan jelenik meg a szaklapban az iskolai egészségügy helyzete? Milyen szerepet és feladatot delegálnak, delegálnának a szakpolitika vezetői a néptanítók számára? Milyen iskolán kívüli feladatokat szánnak a tanítók számára az egészség-edukáció tárgyában? Látható-e mintázat a diskurzusban az iskolafenntartók vonatkozásában? A tanítószervezetek hogyan fogadták, milyen javaslatokat fogalmaztak meg a szakpolitika, illetve a praxisban tevékenykedők számára?
-
INKLUZÍV OKTATÁS TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEKBE ÁGYAZVA: ESETTANULMÁNY
35-46Megtekintések száma:209Az inkluzív oktatás célja, hogy az oktatási elvárások, az oktatási szervezet és a tanulási feltételek sokoldalúan igazodjanak minden egyes diák igényeihez és képességeihez. Az Európai Unió tagállamiban az inkluzív oktatás az oktatási rendszerek szerves része. Lengyelország az 1990-es években kapcsolódott be a folyamatba. Jelenleg számos módszerrel igyekeznek a lehető legjobb fejlesztési lehetőségeket biztosítani minden egyes diák számára. Az iskolai környezet a családdal együttműködve felelős azért, hogy a gyermek megkapja a számára megfelelő oktatást. A megfelelő fejlesztés biztosítása különös jelentőségű a fogyatékkal élő gyermekek esetén. A lengyel oktatási rendszer számos lehetőséget biztosít az inkluzív oktatás alkalmazására. Fontos hangsúlyozni az iskolai napközik azon tevékenységét, amelyek délutáni nevelést biztosítanak a gyermekek számára. Az iskolai napközi az a hely, ahol az inkluzív nevelés napi gyakorlat. A tanulmány egy krakkói, inkluzív oktatást folytató iskola napközi tevékenységét mutatja be. A napközi otthon lehetővé tette, hogy bemutassuk az ott folyó változatos tevékenységeket. Az adatgyűjtés során a szülők és a gyermekek véleményét is kikértük.
-
LEHETŐSÉG, KIHÍVÁS VAGY AKADÁLY? A KÖZOKTATÁS INTEGRÁCIÓS FELADATAI - NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP
5-21Megtekintések száma:152Tanulmányunkban áttekintjük azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek a közoktatás szerepét és hatékonyságát meghatározzák nemzetközi és magyarországi vonatkozásában. Igyekszünk rávilágítani, milyen globalizációs folyamatokhoz illeszkedik az iskola teljesítménye, továbbá a beavatkozások milyen pozitív vagy negatív megerősítéseket jelentenek a rendszer számára. A magyarországi helyzetkép áttekintésekor vázoljuk az oktatási rendszer szelektivitását, szólunk a szegregációról és integrációról. Bemutatjuk a magyar közoktatásban létrejött paradigmaváltást, és az inklúzív, befogadó iskola szerepét a magyarországi integrációs törekvések keretében. Végezetül beszámolunk egy megvalósult integrációs programról, amely bemutatásakor a szakemberek erőfeszítéseit helyezzük középpontba.
-
A KONDUKTÍV OKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSE - BESZÁMOLÓK A KONDUKTÍV OKTATÁS ÚJ FEJLEMÉNYEIBŐL
101-103Megtekintések száma:109Az áttekintett könyv:
Sutton, Andrew, and Maguire, Gillian (2010): Internationalising conductive education. Birmingham (England): Conductive Education Press. ISBN 978-0-9569948-1-3
-
A KISGYERMEKKORI SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS ZENEI NEVELÉSSEL
189-196Megtekintések száma:292A tanulmány a magyar kultúra egy kicsi, de gyermekeink szempontjából egyik jelentős szegmensére, a 3-7 éves korosztály zenei nevelésére fókuszál. Központi témája, hogy megvizsgálja miként lehetséges, hogy a népi játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgások adaptálása az egyik legkomplexebb fejlesztőerő e korosztály személyiségfejlődésében. Hiszen a kultúraátadás szempontjából ez az időszak alapozó jellegű, s az esztétikai nevelés területén integratív szerepet tölt be. Az óvodás gyermek zenei fejlődésével emlékezete, képzelete, asszociatív képessége, kreativitása, figyelme, érdeklődése állandó örömteli tevékenység útján fejlődik, hiszen a népi játékhoz kapcsolódó mozgását ebben a korban még nem a szöveg jelentése, tartalma, hanem a dallam és annak ritmusa, valamint az ezekhez kötődő spontán örömérzet irányítja és határozza meg. Az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi és az anyanyelvi fejlesztés folyamatában is nyilvánvaló a zenei nevelés, s ezen belül a népi játékok szerepe. A vizsgált és bemutatott összefüggések bizonyítják, hogy a népi játékok hatására olyan készségek alakulnak ki a gyermekekben, amelyek birtokában iskolaéretté válnak, s megállják majd helyüket későbbi felnőtt életükben is.
-
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK OKTATÁSA IZRAELBEN
31-40Megtekintések száma:142Az Izrael társadalmi életében szerepet játszó háromféle vallás miatt nem csak a társadalma és a mindennapok nagyon összetettek, de az oktatási rendszere. A társadalom vallási, politikai, kulturális és gazdasági sokszínűsége erős lenyomatot hagyott az oktatáson, ezen belül a kisebbségi tanulók ellátásán is. Az írás témája az izraeli oktatással, azon belül is a leghátrányosabb helyzetben lévő csoport, a beduin tanulók ellátásának a múltja és a jelenlegi helyzete. Napjainkban a beduinok adják a Negev lakosságának a harmadát (210.000 fő), akik az elmúlt évtizedekben folyamatosan tértek át a félig nomád életformáról az állandó lakóhelyeken élésre. Kb. 90 ezren élnek ismeretlen falvakban és táborokban, ami már önmagában is komoly nehézségek elé állítja az izraeli oktatáspolitikát. Az írás áttekintést ad a beduinok társadalmon belüli helyzetének az elmúlt 60-70 évben tapasztalt változásáról, az első iskola beindításának a körülményeiről, a nem fogyatékos beduin tanulók iskolai eredményességéről, továbbtanulási lehetőségeikről és jellemzőiről. Az oktatási rendszer működésének a megértéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a beduin iskolákban dolgozó pedagógusok képzését és munkába állásának a jellemzőit.
-
A FLOW ÉLMÉNY MOTIVÁLÓ HATÁSA A KÖRNYEZETI NEVELÉS SORÁN CP-S SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKNÁL AZ ÖKOISKOLA KERETEIN BELÜL
103-107Megtekintések száma:200A mai társadalmi elvárásoknak megfelelően az ökoiskola keretein belül célunk olyan tanulók nevelése, akik fogékonyak a környezeti ártalmak felismerésére, képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Feltételeztük, hogy a konduktív pedagógia komplex, alkalmazott pedagógiai rendszerébe beilleszthetők a környezeti nevelés tanórákon kívüli lehetőségei még SNI tanulóknál is. Azokat a tevékenységeket emelném ki, amelyek a flow élményt leginkább kiváltják diákjainkból, ezzel segítve a belső motiváció kialakítását mindazon tevékenységek iránt, amelyek a környezeti nevelés érdekeit szolgálják. A változások megmutatkoznak az ilyen jellegű programok számának növekedésében is. Annak ellenére, hogy szegregált iskola vagyunk, mégis igen meghatározó intézményünkben a környezeti nevelés, és ezt a szemléletet falainkon kívülre is megpróbáljuk közvetíteni.
-
A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉS ÉS A KORA GYERMEKKORI NEVELÉS DUBAIBAN
81-94Megtekintések száma:150A kora gyermekkori nevelés és gondozás mind a társadalom, mind az emberek jólétének szempontjából fontossá vált. A megfelelő kora gyermekkori nevelés szilárd alapot teremthet az élethosszig tartó tanulási teljesítményhez, csökkentheti az elvesztett tehetség ígéretek költségeit, valamint a szociális, egészségügyi és még az igazságszolgáltatási rendszerekre fordított kiadásokat is. A kora gyermekkori nevelésen belül a Reggio Emilia az egyik olyan szemlélet, ami népszerűvé vált világszerte, és számos nyugati ország alkalmazza ezt a megközelítést koragyermekkori oktatási rendszerében. Az Egyesült Arab Emirátusokban kedvelt Dubaiban is ez a gyermekközpontú szemlélet vált híressé a kisgyermekes családok körében. Ez a tanulmány a kora gyermekkori nevelést és a Reggio Emilia szemléletet vizsgálja Dubaiban, valamint azt, hogyan jelenik ez meg az Egyesült Arab Emirátusok oktatási rendszerében.
-
A CSILLAGÁSZAT KREATÍV OKTATÁSA AZ ÓVODÁBAN ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
53-68Megtekintések száma:100A tanulmány a csillagászat kreatív tanítási módszereinek alkalmazási lehetőségeit mutatja be az üzbég óvodai és általános iskolai oktatásban, a tudomány és technológia modern fejlődésével összefüggésben. A tanulmányban a szerzők a csillagászat kreatív tanításának módszereit ismertetik, amelyek célja a gyermekek a világról alkotott elképzeléseinek formálása modern tudományos csillagászat által. A tanulmány elemzi azon pedagógiai kísérletek eredményeit, amelyek bebizonyították, hogy a csillagászat kreatív tanítása jelentősen növeli a gyermekek érdeklődését a tudomány iránt, és hozzájárul kreatív gondolkodás és potenciál fejlődéséhez. A csillagászat kreatív tanításának fő alapelvei az óvodai és általános iskolai oktatásban a játékok, a kísérletek, a kommunikáció, a kreativitás és a különböző vizualizációs eszközök használata. Ezek a módszerek és elvek segítenek a gyerekeknek abban, hogy jobban megértsék az elméleteket és a tudományos tényeket, és lehetővé teszik számukra, hogy részt vegyenek a tevékenységekben. Így a tanulmány alapjául szolgálhat az óvodai és általános iskolai csillagászat tanításának új módszereinek és megközelítéseinek kidolgozásához, valamint a meglévő módszerek hatékonyságának javításához.
-
Az indonéziai felsőoktatási intézményekben működő hallgatói közösségi szolgálati programok hatékonyságának vizsgálata
77-89Megtekintések száma:27Indonéziában minden felsőoktatásban részt vevő egyetemi hallgató számára a felsőoktatási tanterv szerint kötelező részt venni a Kuliah Kerja Nyata-ban, ami egy tanulmányi szolgáltatási program. A Kuliah Kerja Nyata (KKN) először 1973-ban jelent meg a Felsőoktatási Minisztérium rendeletében (Kisnawat, 2009). A tanulmányban bemutatjuk a Kuliah Kerja Nyata eredetét és az egyetemen végrehajtott irányelveit, a Kuliah Kerja Nyata leírását, amelyet az egyetemek honlapjain, például a Gajah Mada Egyetem és a Bandungi Technológiai Intézet honlapján implementáltak, valamint a megvalósítás előnyeit az érintettek számára. A tanulmány célja a közösségi szolgálati programok áttekintése és a közösségi szolgálat népszerűsítése a felsőoktatásban. A tanulmányban összefoglaló szakirodalmi áttekintést végeztünk a hallgatói közösségi szolgálattal kapcsolatban. Ez az előadás arra mutat rá, hogyan valósították meg a hatékonyan a Kuliah Kerja Nyata programot az indonéz egyetemeken a hallgatók és az oktatók számára.
-
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
85-99Megtekintések száma:220A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.
-
A WALDORF-PEDAGÓGIA 7 ALAPELVÉNEK ALKALMAZÁSA AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVARRAL ÉLŐ GYERMEKEK ESETÉBEN
133-148Megtekintések száma:256A Waldorf-pedagógia a fejlődésnek megfelelő, tapasztalati alapú és tudományos igényű oktatási megközelítést kínál. Arra törekszik, hogy minden tanuló esetében ösztönözze az egész életen át tartó tanulást, miközben lehetővé teszi, hogy a tanulók az egyéni képességeiket teljes mértékben kibontakoztassák. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a Waldorf-pedagógia hét alapelve hogyan segíti az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek boldogulását. A Waldorf-módszert Priyanti és Warmansyah (2021) szerint arra használják, hogy segítsék a gyermekeket a valódi tapasztalatok elérésében, mely a képességeikbe vetett erős bizalom kialakulásához vezet. A Waldorf-pedagógia alkalmas arra, hogy ezt a képeséget az autista gyermekekben is megerősítse. Ezen túlmenően, a tanulmány segítheti az oktatási rendszereket abban, hogy meghatározzák azokat a módszertani alapokat, amelyek előnyösek lehetnek a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében. A tanulmány szakirodalmi áttekintést nyújt a Waldorf-nevelés hét alapelvének alkalmazásával kapcsolatban, bemutatja, hogy mindez hogyan támogatja a gyermekek erkölcsi fejlődését és hogyan ösztönzi a szabad és független gondolkodást, az önfelfedezést. Az autista gyermekek fejlesztésében nagyon hasznos az olyan nevelési filozófia, amely a sikeres szociális-érzelmi viselkedés és a tanulmányi készségek fejlesztését ösztönzi. A Waldorf-oktatás, egy olyan pedagógiai filozófia, amely a fejlődésnek megfelelő tapasztalati tanulást hangsúlyozza, mely bizonyítottan javítja a szociális és tanulmányi eredményeket a sajátos nevelési igényű diákok esetében is.
-
„A MAGYAR AZÉRT NEM JÓ, MERT MAGYAR. A CIGÁNY AZÉRT NEM JÓ, MERT TÚL CIGÁNY.” : ROMA SZAKKOLLÉGIUMI HALLGATÓK PÁRVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI
Megtekintések száma:266A megfelelő pár megtalálása javíthatja az egyén anyagi helyzetét, segíthet céljai elérésében és támogathatja mentális egészségét. A romák esetén ezen felül, a többségi társadalomba való beilleszkedésére is hatással lehet. A felsőoktatásban tanuló roma fiataloknak párválasztási lehetőségei különböznek alacsonyabb végzettségű, ugyancsak roma kortársaikétól. A továbbtanulás ára sokszor a tradicionális roma közösségben szokásos korai házasodás elmaradása, míg a hozadéka lehet egy tágabb kapcsolati háló kialakítása az egyetemi társak megismerésével. Kutatásunkban a roma egyetemisták egy speciális csoportjának, a roma szakkollégistáknak a párválasztását vizsgáltuk, az erről alkotott elképzeléseik és a gyakorlati megvalósulás szintjén. A tanulmány az EVS (European Value Survey) önkitöltős kérdőív párkapcsolatra vonatkozó kérdéseire és strukturált életútinterjúkra épül (N=186). A vizsgálatba bevont szakkollégisták, a kérdőíves felmérés alapján, míg elméletben a párjuk származását inkább nem tartották relevánsnak, addig a gyakorlatban inkább magukhoz hasonló párt választottak a származást és az iskolai végzettséget tekintve. A szakkollégium a párválasztás terepeként is funkcionál, többen is innen választották párjukat. A roma szakkollégiumokban a hallgatók olyan sorstárs közösségbe kerülnek, ami támogatja őket a továbbtanulás útján. A sorstársak között pedig akár olyan párra is lelhetnek, aki nem csak származásban, hanem végzettségben is hozzájuk hasonló.
-
EGYÜTTMŰKÖDÉS VS. VERSENY. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INKLÚZIÓJÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI
25-33Megtekintések száma:266A diákok között a tanulási feladat megoldása általában verseny vagy együttműködés alapú interakcióban történik. Mindkét típusú interakciónak, a versenynek és az együttműködésnek egyaránt, különböző hatása van a diákok közös attitűdjére, a bevonódás mélységére és iskolai feladata bemutatásában való részvétel mértékére, valamint az egyéni iskolai teljesítményre. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai inklúziójának sikere magába foglalja a folyamatban részt vevő összes faktor közötti együttműködést. A gyógypedagógia része a román oktatási rendszernek és támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programjait, melyek a tanulók harmonikus fejlődéséhez illeszkednek. Kutatásunkat kérdőív alkalmazásával kezdtük, melyet Bihar megyei pedagógusok töltöttek ki. Egy korábbi tanulmányunkban ezt a módszert 163 normál tantervű iskolákban, vegyes összetételű, sajátos nevelési igényű gyermeket is befogadó osztályokban tanító pedagógus bevonásával végeztük. Jelenlegi tanulmányunkban a 63 gyógypedagógustól származó adatainkat mutatjuk be. A kétrészes kérdőív összesen 46 itemet tartalmaz, melyek a verseny és az együttműködés légkörére irányulnak. Az első rész a következő információkat tartalmazza pl. munkában töltött idő, iskolai végzettség, életkor, gyermekek száma a tanulócsoportban stb.
-
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE NEVELÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETBEN - MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁS
51-57Megtekintések száma:128A fordításban Valerie Huggins és John Siraj - Blatchford (2014) a Plymouth-i Egyetem kutatói által írt, a fenntartható fejlődésre nevelésre vonatkozó tanulmánya jelenik meg. A tanulmány a fenntartható fejlődésre nevelést nemzetközi együttműködési keretekben jeleníti meg. Megfogalmazódnak a globális gondolkodásról és lokális cselekvésről eszme alapgondolatai, a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról szóló elképzelések és a kulturális cseréről és a tapasztalatok megosztásáról szóló alapelemek, melyek mindenki javát szolgálnák.
-
A CIGÁNY NYELV HELYE A KÖZOKTATÁSBAN
73-81Megtekintések száma:128A magyarországi cigány népesség nemcsak társadalmi, kulturális és etnikai, hanem nyelvi szempontból is sokszínű. Az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiaci helyzet, és a társadalmi rétegződés cigánysággal kapcsolatos kérdései folyamatosan a társadalomtudományi diskurzus részei. Ugyanakkor a cigány nyelv és a cigány nyelv használatának vizsgálata csak szűk szakmai kör érdeklődésére tarthat számot, miközben a fokozatos nyelvcsere, a nyelvmegtartás és nyelvvesztés, vagy a nyelvpolitika kérdései különösen aktuális problémavilágot mutatnak. Olyan nyelvről beszélünk, amely hosszú évszázadokon keresztül fent tudott maradni az indokolatlanul erőltetett nyelvi és etnikai asszimiláció mellett. Hazánkban a nemzetiségi nevelés, oktatás formája mindig szorosan összefügg a mindenkori oktatáspolitikával. Úgy gondolom, az oktatási intézményekben minden tanuló gazdagodik egy másik nemzetiség kultúrájának, nyelvének megismerésével, amennyiben lehetősége van az iskolában tanulni azt. A statisztikai elemzés során arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e összefüggés a cigányság területi megoszlása és a cigány nemzetiségi oktatást folytató iskolák között.
-
A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA FEJLŐDÉSE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKNÉL
87-94Megtekintések száma:2032010 szeptemberében az oktatási reformmal, vagyis az inklúzió bevezetésével Szerbiában ugrásszerűen megnőtt a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek beiskolázása. 2013 szeptemberétől az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézete egy közös projekt keretén belül kidolgozott egy programot, ahol a két intézmény hallgatói mentorokként vettek részt a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában. Tanulmányunk célja bemutatni a Hallgatói Mentorprogram felépítését, amely jó gyakorlatul szolgálhat hasonló problémákkal küzdő iskolák számára. A gyakorló pedagógusok véleménye alapján a mentorprogram hosszú távú hatásaként kiemelnénk a mentorált tanulók szociális kompetenciáinak fejlődését.
-
Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete
67-75Megtekintések száma:15Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.
-
AZ AUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBAN
35-44Megtekintések száma:287Jelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006). A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban.
-
A MONTESSORI-KONDUKTÍV NEVELÉSI GYAKORLAT PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETE 2000-2003
11-23Megtekintések száma:305Montessori pedagógiáját a kutatók nevezik fejlesztő vagy fejlődéspedagógiának. Magyarországon az utóbbi évtizedben a pedagógiai gyakorlatban fejlesztő pedagógiaként jelenítik meg. Mária Montessori módszerét fejlesztő pedagógiai módszernek tekinthetjük, mert sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésére is alkalmas. Pedagógiai munkáját értelmi fogyatékos gyermekek körében kezdte el. A konduktív módszer a fejlesztés speciális komplex pedagógia módszerének tekinthető, mert a tervezésben és a megvalósításban sajátos nevelési szükségletet és a speciális nevelési igényeket veszi figyelembe. A Montessori fejlesztés a konduktív nevelés gyakorlatában nem fordult elő. A kutatással a Montessori módszer alkalmazását szélesíteni kívántuk a gyógy- és fejlesztő pedagógia gyakorlatában. Igazolni kívántuk a két orvos-pedagógus holisztikus szemléletéből adódó hasonlóságot és különbséget. Pető holisztikus szemléletével magyarázható, hogy az érzékelés, észlelés, beszéd, mozgás és kommunikáció zavarát okozó állapot befolyásolását nem a különböző helyen és időben dolgozó szakemberekre bízta. A Montessori konduktív nevelési gyakorlatot 2000–2003, 2007-2008 tanévben kísérleti céllal vezettük be a konduktor hallgatók főiskolai képzésével összhangban. A program kidolgozásának a célja volt, hogy a két módszer elemeinek alkalmazását, összehangolt működését a gyakorlatban igazoljuk.