Keresés

Keresési eredmények

• TANULÁS ÉS TÁRSADALOM: NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA (2022)

  165-167

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  441

  Konferencia

• A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NÉMET NYELVOKTATÁSÁNAK HELYZETE ‒ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

  55-67

  Nemes Magdolna

  Rózsa Helga

  Megtekintések száma:

  673

  Napjainkban kiemelt figyelmet kap a tanulásban akadályozottak idegennyelv-oktatása. A területre ugyanakkor nagyfokú útkeresés jellemző, a tanulók egyéni sajátosságai miatt még nem alakult egységes módszertan, ezért nagy szerepe van az oktatásban a pedagógusok kreativitásának, akik saját tapasztalataikból építkeznek. Ebből kiindulva két egymásra épülő tanulmányban foglalkozunk a tanulásban akadályozott általános iskolai tanulók idegennyelv-oktatásának kérdéseivel. Jelen részben a tanulásban akadályozott tanulók német nyelvoktatásának hazai és nemzetközi helyzetével foglalkozunk, melynek fontos részét képezi azon nemzetközi kitekintés, amely néhány európai ország gyakorlatát (Németország, Ausztria, Svájc, Románia, Lengyelország, Oroszország, Észtország, Olaszország) mutatja be röviden. Emellett betekintést nyújtunk a tanulásban akadályozottak nyelvtanulását befolyásoló jellemzőibe és a nyelvoktatásra vonatkozó hazai szabályozásokba is.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)

  1-113

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  354

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám

• EGY ÚJGENERÁCIÓS TÖRTÉNELEM TANKÖNYV MINTALECKÉJÉNEK VIZSGÁLATA AZ IPOO-MODELL SZEMPONTJÁBÓL

  7-16

  Kamp Alfréd

  Megtekintések száma:

  210

  A tankönyv nélkülözhetetlen taneszköz az egyes tantárgyak tanítási-tanulási folyamatában. Ez a tanulmány megvizsgálja, hogy egy új fejlesztésű hazai történelem tankönyv mintafejezete mennyiben felel meg az IPOO tanulási modellben körvonalazott tanulási fázisoknak, és javaslatokat tesz a választott tankönyvnek a történelemórákon történő hatékony felhasználására.

• INNOVÁCIÓS STÚDIUM

  85-87

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  501

  "Innovációs Stúdium" műhelybemutató

• A „közeg motiváló volt” – a szervezeti hely, mint alapjellemző az óvoda-iskolapszichológiai struktúrában a Kőbányai Iskolapszichológiai Modell (KIM) tükrében

  7-16

  Borbáth Katalin

  Megtekintések száma:

  118

      Absztrakt

  A tanulmány az iskolapszichológiai szervezeti modellek szervezeti hely szempontjából történő bemu-tatása után a kőbányai iskolapszichológiai modell néhány aspektusának elemzi.  A cikk empirikus anyaga kvalitatív interjú elemzésekből áll. A felmérés megegyezik a szerző korábbi cikkének (Borbáth-Kürty, 2025) kutatási anyagával, de más szempontú elemzésre kerül sor a jelen tanulmányban. A tanulmányban az oral history műfajú interjúk deduktív és induktív tartalomelemzése során kapott fő és altémák tartalmi csomópontokba rendezve jelennek meg.  Jelen tanulmány a szervezeti helyhez kapcsolódó attitűd, a szervezethez kapcsolódó érzelmek és a csoportalakulás, utóélet bemutatására fókuszál, illetve megjelenik benne néhány jó gyakorlat. A következtetések a szervezeti modell komplex hatását hangsúlyozzák, a szervezeti hely, a szakmai központhoz tartozás meghatározó szerepét domborítják ki, mely hatást gyakorol a kőbányai iskolapszichológiai modell, mint szervezeti modell egészére, beleértve a motivációs bázist és a mentális egészéget támogató elemet is Emellett a modell a munkahelyhez való kötődés szintjét is mutathatja.

• HÁTRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSOK: A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER HELYE ÉS SZEREPE A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ÉS CSALÁDJAIK ÉLETÉBEN

  63-76

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  936

  2011-es népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek nagyobb aránya magánháztartás-ban, míg kisebb részük intézeti ellátásban él. 62 ezer fölé tehető azoknak a családoknak a száma, ahol fogyatékossággal élő gyermek nevelkedik. Kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a fogyatékossággal élő családtag ellátása, gondozása különösen nagy terhet ró a családokra. A szociálpolitikai eszközök jelentős szerepet játszanak az érintett társadalmi csoport terheinek csökkentésében. Jelen tanulmányban áttekintést nyújtunk a fogyatékossággal élő emberek és az őket gondozó családok mindennapi életét segítő szociális ellátások és szolgáltatások rendszeréről. Bemutatjuk, jelenleg milyen szociálpolitikai eszközökkel támogatják a fogyatékos személyeket és az őket gondozó családokat. Választ keresünk arra, hogy a jelenleg elérhető szociálpolitikai eszközök elősegítik-e a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik társadalmi részvételének, integrációjának megvalósulását.

• A TELEPÜLÉSMEGTARTÓ ERŐ TÉNYEZŐI NYÍRVASVÁRIBAN

  41-47

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  182

  A Nyírvasváriban lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi  jellemzőit, aktuális társadalmi folyamatait térképezzük fel. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerésére és megjelenítésére törekszünk. A kutatás kiemelt céljának tekintettük a településmegtartó erő tényezőinek feltárását.

• A JÁTÉK JELENTŐSÉGE – A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAKKAL FOGLALKOZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK ÉS TÖBBSÉGI PEDAGÓGUSOK JÁTÉKHASZNÁLATA A TANÍTÁSI ÓRÁKON

  7-26

  Bánki Beáta

  Hegedűs Roland

  Megtekintések száma:

  1951

  Napjainkban a pedagógia kiemelt feladata a képességek fejlesztése és az alapvető kompetenciák kialakítása, mert ezek szükségesek a sikeres tanítási-tanulási folyamathoz. Az eddigi hagyományos, a tanulót passzív befogadóként kezelő frontális oktatással szemben, a jelenlegi oktatás egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felfedező, saját tapasztalaton, élményen alapuló, cselekvéses tanulásra, ismeretszerzésre, melynek alapja lehet a játék, a játékos tevékenység. A játéknak kiemelt szerepe van a képességek és a személyiség fejlesztésében, ezért kutatásunkban a játék szerepét vizsgáljuk a tipikus és a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása folyamán. A vizsgálat során online kérdőívet használtunk, amit Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, iskolában dolgozó gyógypedagógusokhoz és többségi pedagógusokhoz juttatunk el célirányos megkereséssel (N=102 fő). A válaszok eloszlása egyenletes tagozatra és iskolatípusra vonatkozóan, így 25 és 26 fős csoportokat tudtunk kialakítani. Eredményeinkben visszatükröződik a pedagógusok által használt eltérő oktatási módszer, ugyanis a gyógypedagógusok sokkal gyakrabban alkalmaznak játékokat munkájuk során és sokkal több időt is szánnak rá, mint a többségi pedagógusok. A gyógypedagógusok sokkal több fejlesztő hatást tulajdonítanak a játéknak, ezért felső tagozatos gyerekek körében is gyakrabban használják. A többségi pedagógusoknál inkább dominálnak az infokommunikációs eszközök, míg a gyógypedagógusok több saját készítésű eszközt használnak. A módszerek tekintetében a pedagógusok a differenciálást tartják a legfontosabbnak, amit a szemléltetés és kooperatív tanulás követ, míg a játék a negyedik helyre került.

• TELEPEK ÉS EMBEREK EGY DESZEGREGÁCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FÉLIDEI VIZSGÁLATA

  57-76

  Kocsis Péter Csaba

  Megtekintések száma:

  428

  A szegregált élethelyzetek felszámolását célzó programok az utóbbi két évtizedben ismét megjelentek a hazai integrációs gyakorlatban. Az úgynevezett „telepes programok” célja a társadalmi integráció és a lakhatási feltételek javítását célzó beavatkozások komplex megvalósítása, ennek során kiemelkedő szerepe van a szociális munkának. Tanulmányunkban egy jelenleg is futó integrációs program szociális munkásainak, valamint az egyik érintett szegregátum lakóinak felmérését végeztük el. A kutatás egyik kérdése a szociális munkával kapcsolatos tapasztalatok, az azt nehezítő folyamatok beazonosítása volt, míg a célcsoport körében végzett felmérés a programban lévő elemek kihasználtságának, a csoportok közötti kapcsolatok jellemzőinek a vizsgálata volt. Jelenleg az országban közel száz településen zajlik hasonló program, ennek mentén vizsgáljuk a programok kialakulásának szakpolitikai hátterét, a szociális munkát szabályozó előírások változását, valamint a terepen dolgozó szakemberek és az érintett célcsoportvéleményét.

• MEGFIGYELÉSEK KÉSZÍTÉSE - MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁS

  47-50

  Brodie Kathy

  Farkas Bálint Attila

  Megtekintések száma:

  249

  A fordításban Kathy Brodie (2014) kora gyermekkori neveléssel foglalkozó tanácsadó által írt, a gyermekek pedagógiai megfigyelésére vonatkozó tanulmánya jelenik meg. A tanulmány a megfigyelés sokszínű módszereit mutatja be, valamint kitér a módszerek kiválasztásának szempontjaira is. 

• FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGET TÁMOGATÓ HR-ESZKÖZÖK

  7-17

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  380

  A magyarországi statisztikai felmérések, illetve korábbi kutatások rámutatnak a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci hátrányaira, amely miatt foglalkoztatottságuk elmarad az átlag populáció foglalkoztatottságától. E hátrányok hátterében részben a társadalomban és a munkáltatók körében tapasztalható előítéleteken nyugvó negatív attitűdök állnak. Ugyanakkor a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkahelyi beillesztése, illetve tartós foglalkoztatása során nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók befogadó attitűdje is lényeges momentum.  A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok gazdasági aktivitását elősegíthetik foglalkoztatáspolitikai eszközök, de elhelyezkedésükhöz, beilleszkedésükhöz, munkavégzésükhöz munkáltatóiktól további segítséget igényelhetnek. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatóktól várt és kapott segítség, illetve annak mértéke nem mindig találkozik egymással.  E témakör vizsgálatára még nem irányult empirikus kutatás. Vizsgálatom célja, hogy Hajdú-Bihar megye három járásának szociális intézményeiben dolgozók, illetve a járásokban élők a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos attitűdjét, szemléletét, ismereteit feltárjam. A kutatás módszere kérdőíves felmérés, amely összesen 747 fő (408 fő szociális intézményi munkavállaló és 339 fő lakos) bevonásával készült.  Jelen tanulmány a kutatás azon felderítő jellegű eredményeinek bemutatására fókuszál, amelyek a vizsgálati csoportok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő HR-eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékozottságát, ismereteit tárják fel. A tanulmány a következő változók mentén értékeli az eredményeket: beosztás, a megváltozott munkaképességről előzetesen szerzett ismeretek és a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos munkatapasztalatok. A kutatás eredményei szerint a megváltozott munkaképességű személyek számára a szervezetek leginkább a személyre szabott munkakört, a kedvezményes munkaidőt, valamint az akadálymentesített munkahelyi környezetet biztosítják, mely azonban nem biztos, hogy elégséges eszköz a célcsoport tartós foglalkoztatásához, mivel mobilitási nehézségeik miatt a munkahelyre való eljutás támogatása is kiemelt igényként jelentkezik körükben.       

• A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSKÖRE A PÁRTFOGOLTAK OLDALÁRÓL EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN

  49-61

  Molnár Fanni

  Megtekintések száma:

  237

  Jelen tanulmány elméleti síkon a pártfogó felügyelet rendszerét, gyakorlati szinten pedig a pártfogó felügyelet hatékonyságát vizsgálja a fiatalkorúak oldaláról. Kvalitatív kutatásunkban 10 fő fiatalkorú pártfogolttal, és 15 fő olyan javítóintézeti növendékkel készítettünk félig strukturált, akik már voltak pártfogó felügyelet alatt. A kutatás azon részét emeljük ki, ami adekvát a téma vonatkozásában. A fiatalok pártfogással kapcsolatos tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében.

• ELSŐ GENERÁCIÓS FIATALOK DIPLOMASZERZÉSÉNEK ESÉLYE EGY NAGYMINTÁS VIZSGÁLAT ALAPJÁN

  17-30

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  246

  A felsőoktatás rendszere az egyenlőtlenségek szempontjából is megvizsgálható. A bekerülés esélye, az eredményesség, a lemorzsolódás vagy a képzések típusa alapján különbségek mutathatók ki a hallgatók társadalmi helyzetének függvényében. Vizsgálatunk az első generációs fiatalok diplomaszerzési esélyeire fókuszál. Az elemzés külső kontextusaként a magyar társadalom relatíve rigid struktúráját és csökkenő mobilitását említhetjük meg. Vizsgálatunkban a Magyar Ifjúság 2016 és 2020 adatbázisokat használtuk fel, amelyekben a 25-29 évesek almintájával dolgoztunk (N²⁰¹⁶= 2906, N²⁰²⁰=2874). Megvizsgáltuk a szülők iskolai végzettségének reprodukciós mintáit, az első generációs fiatalok társadalmi hátterének fő jellegzetességeit, illetve azt, hogy a nem diplomás szülők gyermekeinek esetében a felsőfokú végzettség esélyét milyen háttértényezők alakították. A magyarázó változók feltárásához bináris regressziós modellt futtatunk le, amelyben a függő változó a legalább BA szintű diploma megszerzése volt, a független változók pedig leírták a szociodemográfiai helyzetet (nem, szubjektív anyagi helyzet, a régió hátrányos helyzete, településtípus, anya és apa munkajellege, illetve legmagasabb befejezett iskolai végzettsége), a párkapcsolati magatartást (családi állapot, gyermekek száma), a traumatikus életeseményeket, illetve a szülők életével való azonosulást. Eredményeink alapján a diploma megszerzésének esélyét a nem, a településtípus, a szubjektív anyagi helyzet, az anya munkajellege, a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek száma alakította. Mindez megerősítette, hogy célszerű a háttérváltozók hatásának egyidejű vizsgálata, amely bizonyos interszekcionális élethelyzeteket vázol fel, ahonnan indulva jobb vagy kedvezőtlenebb eséllyel érik el a fiatalok a felsőoktatást.

• KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGEK MULTIKULTURÁLIS ÉLETMÓDJA TURKESZTÁNBAN

  7-21

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  248

  Jelen tanulmány legfőbb célkitűzése, hogy megvizsgálja a különböző szintű interakciókat, kultúrát, interetnikus házasságokat, nyelvi formulákat és bizonyos típusú tradíciókat a Kazahsztán területén élő különböző nemzetiségek körében. A kutatás során kvantitatív és elsősorban kvalitatív módszertani apparátusra támaszkodtunk.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)

  1-104

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  410

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

• ÉLETTERVEZÉS ÉS PÁLYAVÁLASZTÁS : HOGYAN SEGÍT A GYERMEKKORI BALESET A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN?

  63-69

  Tudlik Csilla

  Megtekintések száma:

  312

  Az élettervezés fogalma rendkívül összetett folyamat, de Mark Savickas (2015) szerint bizonyos részei kiválóan alkalmazhatók a pályaválasztási tanácsadásban is. Olyan új beavatkozási formáról van szó, amely élettörténeteket használ a mélyebb önismeret és célmeghatározás érdekében. Korábbi választásaink, döntéseink erősen befolyásolják életünk jövőbeli alakulását. Itt nem egyszerűen a „ki mint vet, úgy arat” elvről van szó, hanem a legkorábbi gyermekkori emlékek útmutatásáról anélkül, hogy terápiát végeznénk.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)

  1-112

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  685

  KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg

• Boszorkányság a modern társadalomban: folytonos hagyomány vagy folklórikus relikvia? A boszorkányság fennmaradásának vizsgálata a népmeséktől a 21. századi gyakorlatokig

  191-202

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  226

  Jelen tanulmány a boszorkányság kortárs társadalomban betöltött folyamatos jelentőségét és funkcióját tárja fel a folklór, a történeti források és a modern gyakorlatok kvalitatív elemzése alapján. A szekularizáció és a tudományos szkepticizmus térnyerése ellenére a boszorkányság gyakorlata továbbra is fennmarad, jóllehet eltérő elnevezések és célok mentén. Vuk Stefanović Karadžić, valamint részben Milovan Glišić által összegyűjtött történetek, továbbá kortárs tanúságtételek összehasonlító elemzése révén a kutatás arra mutat rá, hogy a boszorkányság a személyes és társadalmi krízishelyzetek idején spirituális, de egyúttal gyakorlati támaszként is funkcionál. Az olyan rítusok, mint a „félelem elolvasztása” vagy a „parázs eloltása” jól szemléltetik a mágikus gyakorlatok folytonosságát, még akkor is, amikor kulturális és vallási kontextusuk változásokon megy keresztül. A tanulmány érvelése szerint bár a szekuláris egyének nyilvánosan elutasíthatják a természetfelettit, sokan mégis a boszorkányság gyakorlóihoz fordulnak, ha a konvencionális megoldások kudarcot vallanak. A vizsgálat módszertana egyrészt a nevezett szerzők műveinek irodalmi elemzését, másrészt négy személlyel készített kvalitatív interjút foglal magában. A boszorkányság, a folklór, valamint a vallási és pogány hiedelmek összetett összefonódását hangsúlyozva a tanulmány bemutatja, hogy az idők változása ellenére a mágikus gyakorlatok továbbra is meghatározóak és a mai modern ember számára is jól ismertek.

• TÖRTÉNETI KITEKINTÉS A 19. SZÁZADI CIGÁNY IRODALMI ÍRÁSBELISÉG KIALAKULÁSÁHOZ

  113-121

  Orsós János Róbert

  Megtekintések száma:

  206

  Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a 19. századi cigány irodalmi írásbeliség kialakulásának történetét párhuzamba helyezze a magyarnyelvű írásbeliség és irodalom kialakulásának 18-19. századi folyamataival, melyhez az alapot Horváth János irodalomtörténész koncepciója szolgáltatta.

• INNOVÁCIÓS STÚDIUM (2020/2021)

  135-136

  Mező Ferenc

  Mező Péter Dániel

  Megtekintések száma:

  575

  Műhelyismertető az "Innovációs Stúdium (2020/2021)-ről

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  368

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)

  1-107

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  445

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

• A SEGÍTSÉGKÉRŐ VISELKEDÉS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA A FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN

  7-19

  Almássy Zsuzsanna

  Somogyi Dominika

  Szatmári Ágnes

  Megtekintések száma:

  595

  Háttér és célkitűzés: Az utóbbi évek kutatásaiban a segítségkérő viselkedés egyre nagyobb figyelmet kapott. Jelen tanulmány a segítségkérő viselkedés jellegzetességeire fókuszál, fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttek veszélyeztetettek a mentális betegségek kialakulását tekintve, így a segítségkérő viselkedés hátterében álló tényezők feltárása és megértése fontos. Módszerek: Összesen 228 vizsgálati személy töltötte ki a kérdőívet (átlagos életkor: 22,5 év; SD=3,29). A kérdőív a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió Kérdőívet és az Általános Segítségkérő Viselkedés Kérdőívet tartalmazta (személyes és családi problémák témakörben). Eredmények: A nők közelebbi segítségnyújtó személyeket jelölnek meg, mint a férfiak, és hajlamosabbak a partnerüktől segítséget kérni, mint a férfiak. Depressziós tünetek fennállása esetében azok a vizsgálati személyek, akik csak férfi depressziós tünetet mutattak, kevésbé hajlandóak segítségért folyamodni, mint azok, akik nem mutatnak vágóérték feletti depresszió szintet, és mint akik a depresszió hagyományos tüneteit mutatják. Következtetések: Mivel a férfi depressziós tünetek gyakran a bevezető tüneteket jelentik a depresszió kialakulásában, és általában maladaptív megküzdési stratégiák alkalmazásához vezetnek, választ kell adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet növelni a segítségkérő viselkedés mértékét.

• SZÉLMALOMHARC? : BTMN TANULÓK ÉS A SZÜLEIK, TANÁRAIK HELYZETE FEJLESZTŐ PEDAGÓGUSOKKAL KÉSZÍTETT INTERJÚK TÜKRÉBEN

  113-124

  Sávai-Átyin Regina

  Megtekintések száma:

  722

  Napjainkban nemzetközi és hazai színtereken is nagy figyelem összpontosul a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra. Évről-évre növekvő számuk arra készteti a pedagógusokat, hogy tovább képezzék magukat, új módszereket sajátítsanak el, melyek segítségével a tanulókat érintő problémákat enyhíthetik, vagy teljesen megszüntethetik. Számos kutatás célkeresztjében az átlag tanulók eredményességének hátterében megbújó okok állnak, miközben kevesen kutatják a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (továbbiakban BTMN) tanulók eredményességét befolyásoló személyeket és tényezőket. A tanulmányban elemzésre kerül egy fókuszcsoportos és öt félig strukturált fejlesztő pedagógusokkal készített interjú. Jelenlegi feltáró kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szerepet töltenek be a fejlesztő pedagógusok és a tanárok az ilyen nehézségekkel küzdő tanulók életében, továbbá, hogy a BTMN tanulók szülei nagyobb mértékben vonódnak-e be az iskolai oktatásuk során, mint a nem BTMN tanulók szülei.