Évf. 5 szám 1 (2019)

Megjelent March 29, 2019

issue.tableOfContents674c8eae65e49

Teljes lapszám

Empirikus és értekező tanulmányok

  • SZOCIODEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ÉS A FOGYATÉKOS MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÖSSZEFÜGGÉSEI
    7-17
    Megtekintések száma:
    1454

    Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta kiemelt figyelem irányul Magyarországon is a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségére, egyenlő bánásmódjára. A magyar állam ezek érvényesülését elsősorban jogi eszközök segítségével igyekszik biztosítani. Ezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a társadalom szemléletében tartósan változásokat eredményezzenek. A befogadó attitűdök kialakulására pozitívan hatást gyakorolhatnak a személyes tapasztalatok, illetve a mások által közvetített pozitív üzenetek. Szociodemográfiai jellemzők (pl. nem, életkor, iskolai végzettség) tekintetében e tárgy-körben született vizsgálatok eltérő kutatási eredményekről számolnak be. A kérdőíves felmérés adatgyűjtése Magyarország három járásában valósult meg. A kutatás két csoport megkérdezésére irányult, egyrészt az elsősorban hátrányos helyzetű személyek nehézségeivel foglalkozó szociális intézmények munkavállalóira, másrészt a járásokban élő lakosokra, akik a társadalom átlagpolgárainak tájékozottságával, szemléletével rendelkeznek. A kutatás egyedisége, hogy hazánkban nem irányult még vizsgálat a szociális munkások attitűdjeinek feltárására. A kérdőíves kutatás válaszadóinak összlétszáma 747 fő, ebből 408 fő szociális intézményi dolgozó és 339 fő járási lakos.  Jelen tanulmány a kutatás azokat a mélyebb összefüggéseket feltáró eredményeit mutatja be, amelyek e két vizsgálati csoport fogyatékos emberekkel kapcsolatos attitűdjei és szociodemográfiai sajátosságai között megfigyelhetők. Ennek jelentősége a beillesztésben ténylegesen szerepet vállaló munkatárs jellemzőinek beazonosítása szempontjából lényeges, aki mint referenciaszemély személyes szerepvállalásával elősegítheti a fogyatékos ember munkahelyi közösségekbe történő integrációját.  A kutatásban az attitűdök kapcsán három, jól elkülöníthető klaszter rajzolódott ki, melyek a következő elnevezéseket kapták: elfogadó, bizonytalan/közömbös, elutasító. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szociodemográfiai jellemzőkkel rendelkeznek e három klaszterbe tartozó lakosok, illetve szociális munkások? Mindkét vizsgálati mintában hasonló jellegzetességekkel rendelkeznek-e az egy klaszterbe tartozók? Milyen sajátosságokkal rendelkeznek a magasabb szintű befogadást mutató lakosok és szociális munkások?  A kutatás eredményei szerint a járási állampolgárok esetében az attitűdök az életkor, az iskolai végzettség, és a személyes tapasztalatok alapján is eltéréseket mutatnak, míg a szociális munkásoknál csak az életkor és az iskolai végzettség szerint jelentkezik attitűdbeli különbség.

    PDF
    138
  • EGYÉNI KÜLÖNBÖZŐSÉGEK A SERDÜLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDJÁBAN AZ ÉLETCÉLJAIK PERSPEKTÍVÁJÁBÓL
    19-29
    Megtekintések száma:
    163

    A kutatás célja azoknak a specifikus személyiségtényezőknek vizsgálata, amelyek szerepet játszanak a serdülők egészséges életmódjában. Eszközök: önkitöltős kérdőív, amely az egészséget védő viselkedésekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, az Életcélok skála, valamint az Aspirációs Index. Résztvevők: 385 tanuló, a 16 és 18 év közötti korcsoportból. Átlag életkoruk 16,8 év volt, nem szerinti eloszlásuk alapján 182 fiú - 47,3% és 203 lány - 52,7% vett részt a felmérésben. Eredmények: Az egészségvédő magatartást (mint például a fizikai aktivitás, a gyümölcs/ zöldségfogyasztás) tanúsító serdülők magasabb szintű és többnyire belső életcélokról számoltak be, mint amilyenek a személyes növekedés, és affiliáció. Másfelől, az egészségre kockázatot jelentő magatartású (mint például a szerhasználat, az édes/szénsavas üdítőital-fogyasztás) serdülők kevesebb életcélról számoltak be. Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülők életcéljai, valamint ezeknek gazdagodása fontos az egészséges életmód elfogadására összpontosító iskolai prevenciós és egészségfejlesztési programok kialakításában és konceptualizálásában.

  • AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉLŐ FOGYATÉKOS GYEREKEK AKTÍV ÉS PASSZÍV REKREÁCIÓS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
    31-39
    Megtekintések száma:
    206

    A kutatásunkban az észak-alföldi régióban élő fogyatékos tanulók (8-18 év, n= 283) szabadidős fogyasztási szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. A kutatás során célunk volt megvizsgálni a régióban élő fogyatékos gyerekek szabadidős fogyasztási szokásait, annak főbb jellemzőit, a szabadidős attitűdjüket. Célunk volt a gender vizsgálat is, hogy a nemek tekintetében tapasztalunk-e szignifikáns eltérést és ez az eredmény hogyan viszonyul az épek körében végzett szabadidőfogyasztási szokások vizsgálati eredményeihez.  Választ kerestünk arra, hogy mik a fogyatékossággal élő általános és középiskolás tanulók leggyakoribb szabadidő tevékenységei, ez hogyan alakul a nemek viszonylatában? Mi jellemzi a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó attitűdjüket? Mi jellemzi a sportolási szokásaikat, sportfogyasztásukat? Megállapítottuk, hogy a fogyatékosággal élő fiatalok szabadidős fogyasztása hasonlóan alakul, mint azt az épek körében végzett vizsgálatok eredményei is mutatnak, azaz a passzív szabadidő-eltöltés dominál (zenehallgatás, tv nézés). A lányok szabadidős fogyasztásában a zenehallgatás és olvasás preferenciája dominánsabban jelenik meg, míg a TV-nézésben a sportcsatorna népszerűsége a fiúk körében nagyobb, mint a lányokéban. A szabadidős tevékenységek esetében a fittnek maradni, az új dolgok kipróbálása, a közösségi élmény meghatározó a fogyatékossággal élő fiatalok esetében. A szabadidősport népszerűnek bizonyul, hiszen mind a lányok, mind a fiúk több mint 50%-a nyilatkozta, hogy végez szabadidős sportot.

    PDF
    128
  • A SZOKATLAN HASZNÁLAT ÉS A KÖRÖK KREATIVITÁS TESZTEK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ESETÉBEN
    41-47
    Megtekintések száma:
    1039

    Bár az idő, mint látens vagy explicit tényező szerepet játszik minden kreatív folyamatban, az idő szerepének közvetlen vizsgálata ritkábban fordul elő a kreativitáskutatásban (Mező K., 2017; Mainemelis, 2002; Runco, 1999). Jelen tanulmány a kreativitás tesztek magyar változatainak felülvizsgálatára fókuszál, mivel ezeknek a teszteknek az utolsó sztenderdizálása több mint 30 éve volt. A vizsgálatban a Szokatlan Használat Teszt (mint verbális kreativitási teszt), a Körök teszt (mint figurális teszt) és a Raven nem verbális intelligencia teszt (mint kiegészítő vizsgálat) alkalmazására került sor. A kutatási mintát 1363 általános és középiskolás diák alkotta, akiknek 35331 válaszát rögzítettük és elemeztük. Eredményeink szerint szignifikáns különbség (p ≤ 0,05) van a régi és az új (revideált) értékelési táblázatok pontszámai között, az összes teszt és az összes korcsoport esetében. A felülvizsgált pontszámok szempontjából szignifikáns különbség van a fluencia, az originalitás és a flexibilitás tekintetében mind a tesztek, mind az összes korcsoport esetében. Az egyéb mutatók (átlagos originalitás, relatív flexibilitás és a revideált átlagos originalitás) különbségei nem jelentősek.

    PDF
    259
  • AZ ANGOL NYELVŰ MÉDIA HASZNÁLATA KORA GYEREKKORBAN
    49-57
    Megtekintések száma:
    191

    A mai digitális világban veszélyes gyermeknek lenni. A gyerekek számára a technológia, a média tálcán kínálja az információkat, amit egy gyermek az életkori sajátosságai miatt nem minden esetben tud megfelelően értékelni. Az információ áramlását a médiaeszközök teszik lehetővé, mint a televízió, rádió, internet, tablet, telefon, számítógép, melyek használata rendkívül elterjedt napjainkban.  Az internet-szolgáltatás mára elérhető a családok számára, és IKT eszközök segítségével a gyermek anyanyelvi szinten hallhatja az idegen nyelvet, amit a vizuális-auditív ingerek tesznek élménnyé. A 21. század elején a másik központi kérdés az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv ismerete. A szülők gyermekük érdekeit és majdani iskolai kötelezettségeit szem előtt tartva már a korai életkorokban beíratják őket idegen nyelvű tevékenységekre, köztük óvodai angol tevékenységekre, de a szülő otthon is megismertethet egy másik nyelvet gyermekével, valamint néhány hónapos kortól nyelviskolába is járhat a gyermekkel.  Saját megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy érdemes a kora gyermekkor és az idegen nyelvű média kérdéseivel foglalkozni, hiszen a gyermekek életében is megjelennek az IKT-eszközök és használják is azokat. Dolgozatunkban azt mutatjuk be, hogy ezen eszközök alkalmazása már nem csak a felnőttek kiváltsága, hanem a legkisebbeké is, esetünkben a 3-7 éves gyermekeké. A médiának a nyelvi szocializációban is fontos szerepe van: az internet és IKT eszközök segíthetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az informatika a jövő záloga, ami magával vonzza az idegen nyelv tanulásának szükségességét és új lehetőségét is. Dolgozatunkban egy, debreceni óvodákban készült empirikus kutatás eredményeit (a vizsgálat ideje: 2016. ősztől 2017 tavaszig, N=60) is megjelenik, melynek tárgya a gyermekek korai idegen-nyelv elsajátítására és a gyermekek médiahasználatára irányult. A kérőíves vizsgálat a szülőket az idegen nyelvű médiumok használatáról, tartalmáról és idejéről kérdezte, valamint a szülői attitűdöt is vizsgálta. A vizsgálatunk nem reprezentatív, de megfelelő alapot ad számunkra, hogy megismerjük a kora gyermekkori angol nyelvű médiahasználat megjelenését napjainkban.  A téma szélesebb körű reprezentatív módon történő vizsgálata is időszerűvé vált.

    PDF
    136
  • ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIO-EMOCIONÁLIS KÉPESSÉGEINEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE A COLOURED STICK/ SZÍNES RUDAK NEVŰ JÁTÉK SEGÍTSÉGÉVEL
    59-65
    Megtekintések száma:
    418

    Az érzelmi képességet megfelelően kell irányítani a túlélés és a társas élethez való alkalmazkodás érdekében, így ezen készségek fejlesztése kora gyermekkortól szükséges. Kora gyerekkorban az óvoda a játéktevékenységeken keresztül az egyik legmegfelelőbb hely a gyermek társas és érzelmi képességeinek fejlesztésére Éppen ezért az óvodapedagógusoknak meg kell találniuk azokat a tevékenységeket és játékeszközöket, melyek a gyermekek társas és érzelmi képességeire jótékonyan hatnak. Az egyik lehetőség erre a Coloured Stick/Színes rudak nevű fából készült játék, amely három játékot ötvöz: konstruktív, oktatási célú és hagyományos játék. Az eszköz alkalmazható az óvodai tanulási tevékenységek során. A játék használata maga a tanulási folyamat. A játék alkalmazását nyolcfős gyerekcsoportban vizsgáltuk nyolc megfigyelés során 2015 júliusában és augusztusában, majd egy nagyobb, 14 főből álló csoportban 12 alkalommal 2015 augusztusában és szeptemberében. A vizsgálatot a Fithria Islamic Kindergartenben [Fithria Iszlám Óvoda], Jakarta déli részén végeztük. Az eredmények a kezdeti állapot és a záró értékelés között megmutatkoznak. A kisebb, próbacsoport eredményei 0.1 -ról (4.88%) 0.29-ra nőttek (9.76%), míg a nagyobb csoportban 0.05 -ről (1.63%) 0.93 –ra (30.83%) emelkedtek a mutatók.  A növekedés a gyerekek körében változó, mert minden gyermek érzelmi és társas képességeinek fejlődése a társas-érzelmi képességek indikátorainak tükrében más és más. Ez azért lehetséges, mert minden gyermeknek eltérőek a képességei a tanulási tartalom befogadására. Az eredmények azt mutatják, hogy a színes rudak játék segíthet a gyermekek társas készségeinek fejlesztésében, mert a tanulási folyamat csoportokban zajlik. Ezen kívül a játék elősegíti a gyermek érzelmi fejlődését, ami segít a gyermeknek magabiztosabbá válni és tiszteletet kivívni társai körében. A gyermek nem válik könnyen frusztrálttá a játék felépítésének következében, hiszen a játék igazodik a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez. A gyermekek a türelmüket is fejleszthetik, mert meg kell várniuk, mikor következnek a játékban.

    PDF
    182

Módszertani tanulmányok

  • KÜLÖNLEGES KÉPESSÉG AZ ABSZOLÚT HALLÁS? ÁTTEKINTÉS GENETIKAI, NEUROLÓGIAI ÉS KÍSÉRLETI PSZICHOLÓGIAI TANULMÁNYOK ALAPJÁN
    69-75
    Megtekintések száma:
    167

    Az abszolút hallás, vagy a zenei hangok referencia pont nélküli felismerése és produkálása, egy különleges és ritkán előforduló képesség.  Annak ellenére, hogy a kutatások több mint egy évszázada foglalkoznak ezzel a témával, nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy az abszolút hallás miért csak minden tízezredik emberben fordul elő és hogyan alakul ki.  Ezért, a jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a korábbi szakirodalmakat és megvizsgálja a zenei képzés és a genetika jelentőségét az abszolút hallás kifejlődésében. Az áttekintő vizsgálatunk a kísérleti pszichológiai és genetikai kutatások alapján azt a következtetést vonta le, hogy habár az abszolút hallás egyes komponensei az általános népességben is jelen vannak, a korai zenei képzés és genetikai tényezők döntő fontosságú az abszolút hallás kifejlődésében.  Ezt a következtetést támasztják alá az idegtudományi kutatások eredményei is, amelyek különbségeket mutatnak az abszolút hallással rendelkező és nem rendelkező emberek között az egyes agyi területek aktiválásában.

  • HOZZÁFÉRHETŐ TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
    77-81
    Megtekintések száma:
    150

    Az idegenforgalmi célpontok közötti egyre növekvő versenyben elengedhetetlenek az elsődleges és a másodlagos vonzerők újragondolása (Bácsné et al., 2018), újratervezése, kiegészítése és fejlesztése. Ez igaz Magyarországra és ezen belül az észak-alföldi régióra is, ahol a terápiás célra hasznosítható gyógyvíz és termálvíz rendelkezésre állása kiemelt tényező (Müller és Könyves, 2006; Müller és Kórik 2009; Michalkó és Rácz 2011; Löwei 2017). A hozzáférhető idegenforgalom irányába történő továbbfejlesztést még az egészségturizmus régóta, jól működő desztinációinak is fel kell vállalniuk, hogy ezzel a szolgáltatók ne csak megerősítsék meglévő pozíciójukat, hanem új piaci szegmensekre és fogyasztói csoportokra is nyitottak legyenek (Mosonyi et al. 2013, Lengyel 2015). Az új fogyasztói csoportok fogyasztói szokásai megértése és az ennek megfelelő stratégia megvalósítása magában foglalja az egyéni szabadidős korlátokon alapuló termék- és szolgáltatásértékelést.

  • A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK OKTATÁSI RENDSZERBEN MEGJELENŐ LEGFONTOSABB FOGALMAINAK INTERPRETÁCIÓJA
    83-87
    Megtekintések száma:
    227

    A tanulmány azon társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik, amelyek elsősorban az oktatási rendszerben manifesztálódnak. Ennek értelmében a dolgozat arra vállalkozik, hogy azokat a szociológiai fogalmakat járja körül, amelyek a témát elméleti kontextusba ágyazzák. A tanulmány elméleti vázát a következő főbb terminológiák képezik: esélyegyenlőség és méltányosság, inkluzív társadalom és oktatás, bikulturális szocializáció, valamint a társadalmi mobilitás és az iskola relációja.

    PDF
    123

Műhelyismertetők