Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Adatok hazai gyűjteményes kertekben elvaduló fajokról
    62–78
    Megtekintések száma:
    378

    Munkánk során átvizsgáltuk a Tiszakürti, Szarvasi és Erdőtelki Arborétum, a Tápiósze­lei Agrobotanikus Kert (NBGK), az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Botanikus kertjét és a noszvaji De la Motte-kastély parkját. Cikkünkben 186 taxonhoz szolgáltatunk adatokat. Ezek közül 40 gyűjteményes kerti terjedése eddig nem volt ismert hazánkban. A diófélék családjából (Juglandace­ae) négy új potenciálisan terjedő fajt találtunk (Carya cordiformis, C. ovata, Juglans cinerea és J. micro­carpa). Az összes vizsgált Abies faj esetében előfordultak magoncok, csemeték. A Ludwigia grandiflora hetedik hazai, első nagyalföldi előfordulását közöljük a Szarvasi Arborétum mesterséges tavából. To­vábbi adatokkal szolgálunk a nemrég kimutatott Cardamine occulta és a terjedőben lévő Veronica pe­regrina taxonokhoz, melyek főként konténeres növényekkel terjednek.  Az adatok bősége rámutat a hazai gyűjteményes kertekben rejlő kutatási lehetőségekre.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII.
    238-261
    Megtekintések száma:
    258

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a nyolcadik része, melynek célja a Magyaror­szág edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 157 kvadrátban 539 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az érintett kvadrátok többsége a Dunántúlon található. Egy kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 190-nél is több fajjal egészült ki. Néhány aszfaltút célirányos átvizsgálásának köszönhetően a Puccinellia distans 68 kvadrátból került elő új fajként. Mindkét adat arra utal, hogy a hiányok miatt az adatpótló közleményekre továbbra is nagy szükség van. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sok­szor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban szórványos vagy ritka (pl. Nigella arvensisVaccaria hispanica, Rumex pulcher, Urtica urens), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrumDryopteris affinisGymnocarpium dryopteris, Huperzia selago). Néhány, olyan alkalmi kivaduló és meg­honosodóban lévő növényt is megemlítünk, amelyek nem szerepelnek a legutóbbi magyarországi új­jövevény növények listájában (pl. Acer cissifoliumCyperus alternifoliusGaillardia aristataGalanthus elwesii). A kitekintésben felhívjuk a figyelmet néhány olyan magyarországi szinantróp élőhely flórafel­tártságának hiányára (pl. útszegélyek, kertek, virágágyások), melyek igen komoly szerepet játszhatnak a meghonosodó, majd özönfajjá váló gyomok terjedésében.

  • A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése
    44-47
    Megtekintések száma:
    156

    Ceratochloa alnemzetség a Bromus nemzetség egyik kicsi, de igen bonyolult taxonómiájú csoportja. Az ide tartozó fajok főként Észak- és Dél-Amerikában őshonosak, de adventívként a többi földrészen is jelen vannak. Hazánkból eddig két fajt mutattak ki, a Bromus catharticus-t és a Bcarinatus-t. Az előbbit először Győrből, majd Környéről és a Nyírség nyugati feléről (Kálmánháza) jelezték. Utóbbi fajnak pedig Keszthely és Sopron területéről ismertek adatai. Az elmúlt években végzett intenzív városi flórakutatás során a Bcatharticus két új populációja került elő Pécs városából.

  • Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben
    28-37
    Megtekintések száma:
    157

    Egy mohaflorisztikai felmérés során, 2014-ben a Campylopus flexuosus új állományai kerültek elő a Nyugat-Mecsek humid, mészkerülő tölgyeseiben és bükköseiben. Az ország flórájára új fajt a Bakonyban elsőként Peter Erzberger és Németh Csaba mutatta ki 2013-ban. Az új, mecseki populációk feltárása során megbecsültük a C. flexuosus telepek kiterjedését, borítását, illetve listáztuk az állományokon belül előforduló moha és edényes növényfajokat. Munkánk során revideáltuk az MTM Növénytár (BP) Mohagyűjteményének D. flagellare anyagát. Ennek kapcsán bemutatjuk és ábrázoljuk a fajhoz makroszkopikusan igen hasonló Dicranum flagellare differenciális bélyegeit. Adataink alapján feltételezhető, hogy a C. flexuosus a mecseki humid, mészkerülő erdők egy új, terjedőben lévő mohafaja.

  • Adatok és kiegészítések a magyarországi adventív flóra kivadult, meghonosodott és potenciális inváziós fajainak ismeretéhez
    111-156
    Megtekintések száma:
    609

    47 dunántúli és alföldi település flórájának felmérése kapcsán, 52 magyarországi flóratérképezési kvadrátból, összesen 157 hazánkban adventív növényfaj adatait közöljük. Az itt sorolt ritka, érdekes vagy a legutóbbi hazai neofiton fajokat összegző listán nem szereplő növényeken belül 65 az ország flórájára új taxonnak számít. A listázott fajok egy része ritka, alkalmilag elvaduló (pl. Lagurus ovatus, Salvia coccinea), az ország jelenlegi klimatikus viszonyai között szaporodni nem képes (pl. Cupressus sempervirens, Punica granatum) faj, de akadnak közöttük potenciális özönnövények is (pl. Celtis sinensis, Lonicera japonica). A kitekintésben felhívjuk a figyelmet az urbánus területek idegenhonos növényfajainak megjelenését és terjeszkedését előidéző gyakorlatokra (pl. zöldterület fenntartás), az e tekintetben speciális urbánus élőhelyekre (pl. magán és botanikus kertek), továbbá a jövőben a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban fellépő folyamatok jelentőségére (pl. laurifillizáció, termofil taxonok terjeszkedése).

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához X.
    101–106
    Megtekintések száma:
    392

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a tizedik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 194 kvadrátban 686 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja, amelyeket egy elektronikus appendixben listázunk részletesen. Egy kvadrát néhány pontszerű felmérésnek köszönhetően 100-nál is több fajjal egészült ki. Az országos kéktúra útvonal néhány szakaszának bejárása 10 flóratérképezési kvadrátban összesen 142 új faj kimutatását eredményezte. Ezek közül legérdekesebb-ként a bakonyi Carex strigosa előfordulásokat emelnénk ki. A korábbi és újonnan kimutatott előfordulási adataira támaszkodva megállapítható, hogy e védett sásfaj a Dunántúli-középhegységen belül DNy-i irányból ÉK-i irányba terjeszkedik. Ezek a megfigyelések felhívják a figyelmünket arra, hogy az olyan szinantróp élőhelyek, mint a nagyobb forgalmú turistautak tanulmányozása, komoly szerepet játszhat a flóra térbeli mintázatának KEF léptékű feltárásában. Másrészt, az így regisztrált adatok hozzájárulhatnak olyan “őshonos” növények eredetének és terjedésének jobb megismeréséhez is, mint az ún. illír-dacikus harapófogó fajai.

  • Apró közlemények
    300-310
    Megtekintések száma:
    616

    1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca új előfordulása a Szigetközben

    2. A Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze subsp. hungaricum (Klokov) Soó alkalmi megjelenései útpadkákon

    3. Az Asparagus verticillatus L. elvadulásának első hazai adatáról

    4. A Digitalis lanata Ehrh. új előfordulása Kemencén (Börzsöny)

    5. Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum Speta) első előfordulási adata a Duna–Tisza-közén

    6. Néhány érdekesebb növényfaj megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében

    7. Az adventív ágas falgyom (Parietaria judaica L.) újabb előfordulási adata Debrecenből

    8. Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaflórájában

    9. Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez

    10. A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) egykori kunpeszéri előfordulásáról

    11. A Spiraea crenata L. sas-hegyi (Budai-hegység) felfedezésének története

  • A mezőfalvi Bolondvár flórája (Mezőföld, Colocense)
    133-141
    Megtekintések száma:
    108

    Munkám során egy 26 ha kiterjedésű Natura 2000 területet vizsgáltam Mezőfalva határában. A falu a Mezőföld közepén, Dunaújvárostól kissé nyugatra helyezkedik el. A felmért területet kaszálóként és olykor legelőként hasznosítják. A florisztikai adatok gyűjtése 2010 és 2013 között zajlott. A felmérés során 362 edényes taxon került elő. Ez más hazai, alföldi területekkel összehasonlítva igen nagy fajgazdagságról tanúskodik. A vizsgálat során számos védett (pl.: Ajuga laxmannii, Astragalus asper, Cirsium boujartii, Inula germanica) vagy lokálisan ritka (pl.: Hieracium densiflorum, Lavatera thuringiaca, Orobanche lutea, Veronica austriaca) faj is előkerült.

  • Adatok a Mecsek hegység zuzmóflórájához
    16–26
    Megtekintések száma:
    98

    A Pécsi Tudományegyetem (JPU) zuzmógyűjteményében lévő részben korábbi, részben saját gyűjtések alapján 115 zuzmótaxon 221, eddig nem publikált mecseki adatát közöljük, beleértve 37 JPU duplumot is. A feldolgozás eredményeként 22 új fajt mutattunk ki a hegység területéről: Arthopyrenia cinereopruinosaBaeomyces rufusCandelariella reflexaCatapyrenium rufescensCladonia macilentaDimerella pinetiHypogymnia tubulosaOchrolechia arboreaPleurosticta acetabulumPseudevernia furfuraceaPsilolechia lucidaPycnothelia papillariaRinodina sophodesTomasellia arthonioidesToninia candida, Trapelia involutaVaricellaria hemisphaerica, Verrucaria marmoreaV. nigrescensV. parmigeraXanthoparmelia conspersa, X. verruculifera. A törvényesen védett Peltigera leucophlebia két adattal szerepel a listában.

  • Apró közlemények
    365-370
    Megtekintések száma:
    170

    1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca Budapesten

    2. A Riccia glauca L. és a Riccia sorocarpa Bisch. előfordulása Barcs belterületén

    3. Allium victorialis L. a Vargyas-szorosban (Erdély, Székelyföld)

    4. Huperzia selago (L.) Bernh. a Bükk-fennsíkon és más adatok

    5. Campylopus pyriformis (Schultz) Brid. Nyugat-Mecsekben

    6. Az Echinops ruthenicus (Fisch.) M.Bieb. aktuális előfordulása Sződligeten

    7. Artemisia alba Turra és egyéb adatok Kalotaszegen, valamint megjegyzések
    Molnár et al. (2014) cikkéhez

  • Adatok Magyarország flórájához I.
    254-259
    Megtekintések száma:
    80

    Tanulmányomban az ország különböző tájairól közlök florisztikai adatokat, a legtöbb azonban a Mezőföld területéről származik. Jelen dolgozatban 10 védett, egy veszélyeztetett (EN), 9 veszélyeztetettség közeli (NT) és egy adathiányos (DD) taxon újabb lelőhelyeit ismertetem. Az adatsor aktualizál néhány régi előfordulási adatot (például a Herniaria incana Pomáz fölött), hozzájárul terjedőben lévő gyomok (például Eleusine indica, Geranium purpureum) és védett fajok (például Ornithogalum brevistylum, Sonchus palustris) elterjedésének ismeretéhez, továbbá a szakirodalomban csak igen ritkán szereplő, jelenleg csak alkalmilag megtelepedő fajokról (például Lobularia maritima, Nepeta racemosa) is tartalmaz adatot.

  • Multiclavula mucida (Basidiomycota) a Pannon régióban és más adatok a magyarországi lopvanősző flórához
    173–184
    Megtekintések száma:
    325

    A cikk a 2023-ban végzett kriptogám flóratérképezés során talált, florisztikai, taxonó­miai és/vagy természetvédelmi szempontból érdekesebb fajokkal foglalkozik. Két Magyarországon ritkának tűnő Trapeliopsis faj bükki adatain kívül közöljük az Európában is ritkának tűnő, hegyvidéki bazídiumos gombás zuzmó, a Multiclavula mucida első előfordulását a Pannon régióban. Bemutatjuk az újabban entomofilnak tartott moha, az Anacamptodon splachnoides egyetlen aktuális dél-dunántúli állományát, illetve az atlanti-mediterrán jellegű Leptodon smithii első magyarországi alföldi előfordulá­sát. Számos adattal bizonyítjuk, hogy a kéreglakó Neckera pennata-nak Magyarországon Baranyában, az Alföldön van az elterjedési súlypontja, illetve újabb, bükki adatokkal szemléltetjük, hogy a Buxbau­mia viridis a Pannon-medencében elsősorban a mészkerülő bükkösök talajlakó faja. Ismertetjük az Európá­ban veszedelmesen terjedő, idegenhonos, korhadéklakó Sematophyllum adnatum első alföldi, egyben a Pannon-medence egyik legerősebb állományát. Beszámolunk továbbá a tőzegmohás lápokon szintén terjedőben lévő Callicladium haldanianum harmadik (Vendvidék), valamint a szilikátos kőten­gerekre jellemző Racomitrium lanuginosum második (Mátra) magyarországi előfordulásáról is. Fotóval doku­mentáljuk a Phegopteris connectilis egyetlen aktuális dél-dunántúli adatát és vitatjuk az első me­cseki közlésének pontosságát, helyességét. Az elterjedési adatok felsorolásán túl, a dolgozatban érintő­lege­sen foglalko­zunk a klímaváltozás és a fajok elterjedési adatainak összevethetőségével, egyes ha­rasztok, mint az Asplenium adiantum-nigrum agg. és a Dryopteris affinis agg. kisfajainak elkülönítési nehézségei­vel, valamint korrigáljuk egy korábban tévesen közölt Hedwigia stellata adatunkat is. A fentieken túl a Leu­cobryum glaucum, Palustriella commutata, Tetraphis pellucida, Gymnocarpium rober­tianum és az Ophioglossum vulgatum néhány érdekesebb adatáról is beszámolunk.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V.
    383–403
    Megtekintések száma:
    203

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak az ötödik része, melynek célja a Magyaror­szág edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 66 kvadrátban 360 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az adatok több­sége a Dél-Dunántúlról származik, ahol 6 kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 30-nál is több fajjal egészült ki. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sokszor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban ritka (pl. Anchusa azureaCentunculus minimusEuphorbia strictaHypericum humifusumSagina apetala), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrumDryopteris affinisFestuca dalmatica, Gymnocarpium dryopteris, Urtica kioviensis).