Keresés
Keresési eredmények
-
Az avar rövid életű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajok csírázásra gyakorolt hatása
3-8Megtekintések száma:151A növények magról történő felújulása igen fontos a vegetációdinamikai folyamatok és a gyepi biodiverzitás fenntartásának szempontjából. A magok magesőből, vagy perzisztens magbankból történő csírázásához megfelelő mikroélőhelyek szükségesek. A gyepek legeltetésének és kaszálásának felhagyása avarfelhalmozódást eredményez, mely csökkenti a csírázáshoz szükséges szabad felszínek mennyiségét, és így hosszabb távon a gyepi biodiverzitás csökkenéséhez vezet. A rövid életű fajok magjainak csírázásánál kis mennyiségű avar gyakran előnyös, míg a túl nagy mennyiségű avar hátrányos. Ezen hatásokat azonban mindezidáig kevéssé vizsgálták az avarmennyiség és magméret függvényében. Ezért kontroláltan zajló csíráztatásos kísérletet végeztünk az avar csírázásra gyakorolt hatásának tanulmányozására. Hat rövid életű, eltérő magtömegű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajt csíráztattunk (Arabidopsis thaliana, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Erophila verna, Lepidium campestre és Lepidium perfoliatum) növekvő avartakarás mellett. Eredményeink alapján a magtömeg és a növekvő avarvastagság is szignifikáns hatással volt a vetett fajok csírázására. A kisebb magvú fajok csírázását szignifikánsan gátolták a 300 g/m2 vagy 600 g/m2 tömegű avar rétegek. A nagyobb magtömegű fajok esetében nem tapasztaltunk negatív avarhatást. Szignifikáns pozitív avarhatást sem detektáltunk, habár a legmagasabb kommulatív csírázási arányt egy esetben sem a szabad talajfelszínen tapasztaltuk. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy az avarfelhalmozódás kisebb hatással van a nagyobb magméretű rövid életű fajokra, mint a kisebb magméretűekre.
-
A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának hatása természetközeli gyepasszociáció növényállomány összetételére és szén-dioxid emissziójára
11-15Megtekintések száma:539A 2023. évi magyarországi pocokgradáció hatását vizsgáltuk természetközeli, szikes talajú gyepasszociáció őszi és tavaszi aspektusában. A pocok közvetlen fitomassza károsítása, és a nagyszámú járat miatt keletkezett borítatlan terület következtében, növényállomány szerkezeti változásokat mértünk. A pocokjárta gyepen megnőtt a zavarástűrő növényfajok borítási értéke, s így a degradációs fok is. A pocok által károsított gyepen jelentősen nagyobb szén-dioxid emissziót mértünk őszi és tavaszi mérési időpontban, mint a kontroll gyepen. A pocok járatokkal teli talaj mikroorganizmusainak igazoltan nagyobb aktivitása a szikes agyagtalaj kedvezőbb aerob viszonyaival magyarázható. A prognosztizálhatóan enyhe telek és szárazabb tavaszok miatt, gyepgazdálkodásunknak fel kell készülni a gyakoribb pocok invázióra, melynek hatásáról szándékoztunk adatokat szolgáltatni.
-
Gyepszellőztető késes henger tapasztalatok Karcagon
3-6Megtekintések száma:393Gyepszellőztető késes henger növényszerkezetre, valamint nitrogén és összes szerves széntartalomra gyakorolt hatását vizsgáltuk 2023-24-ben, Karcagon, szolonyec talajadottságú, természetközeli gyepasszociációban. Az októberi gyepszellőztetés hatására, a következő év májusára csökkent a gyep talajának nitrogén és összes szerves szén tartalma. Csökkent a fajdiverzitás, és a pillangós virágú gyepalkotó fajok borítási értéke. Nőtt a mérsékelten oligotróf, társulásalkotó, a Festuca pseudovina borítási részaránya. Kétszeri késes hengerrel történő beavatkozás hatására, nőtt a domináns pázsitfűfaj, az Alopecurus pratensis borítási értéke is. Eredményeinket összegezve, nagyon körültekintő módon indokolt a gyepszellőztetés alkalmazása természetközeli gyeptársulások érzékeny növényszerkezetében.
-
Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára 5.
11-20Megtekintések száma:150Egy műtrágyázási kísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék aminosav tartalmára és hozamára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N x 4P x 4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2001. évben kielégítő, 621 mm csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A kísérlet módszerét és a főbb tanulságait előző közleményeink foglalták össze (Kádár, 2005; Kádár és Győri, 2005). Levonható következtetések:
1. A vizsgált 18 aminosavból 8 változott igazolhatóan a N-trágyázás hatására: A GLU, ASP, HIS, ARG 12-19%-kal nőtt; míg a PRO 23, CYS 25, TRY 42, ALA 48%-kal csökkent a maximális N-adagolás nyomán a nyersfehérjében, a N-kontrollhoz viszonyítva. Az emelkedő P-kínálattal nőtt az ASP, LEU, GLY, PHE, HIS, CYS koncentrációja, ill. drasztikusan 41%-kal esett az ALA tartalma a P-kontrollhoz képest.
2. Az NxP pozitív kölcsönhatások nyomán az NP kontrollon mért ASP 7,2-ről 10,3%-ra, HIS 3,8-ról 5,8%-ra, ARG 3,2-ről 4,2%-ra emelkedett az együttes NP trágyázással. Ugyanitt az ALA 5,8-ról 2,2%-ra, ill. a TRY 1,3-ról 0,6%-ra zuhant. A TRY koncentrációját a K-trágyázás is mérsékelte átlagosan 0,3%-kal, így az abszolút kontrollon mért 1,59-ről 0,35%-ra esett vissza a maximális NPK kezelésben.
3. A gyepszéna aminosav hozamát a N-trágyázás átlagosan 3-4-szeresére, a P-trágyázás 2-2,5-szeresére, míg a K-trágyázás 20-30%-kal növelte. A 28 éven át nem trágyázott abszolút kontroll és a maximális N3P3K3 trágyázási szint között az ALA és TRY hozama 3-4-szeres, a szénatermés 5-szörös, az egyéb aminosav hozamok átlagosan 8-12-szeres növekedést mutatott. A HIS 14, PRO 16, GLY 18, CYS 20-szoros hozamnövekedést ért el a kontrollhoz képest. Az esszenciális aminosavak tömege 774 kg/ha, összes aminosavak tömege 1552 kg/ha, nyersfehérje hozama 1779 kg/ha-t ért el a N3P3K3 ellátottságon.
4. Az NxP kölcsönhatások eredményeképpen az ASP/ALA aránya az NP-kontrollon mért 1,2-ről 4,7-re, ARG/TRY aránya ugyanitt 2,5-ről 6,3-ra, HIS/TRY aránya 2,9-ről 9,7-re tágult az együttes NP-túlsúly nyomán. A trágyázás inbalanszt hozhat létre egyes aminosav-párok között, antagonizmust indukálva. Hasonló viszonyok között a takarmány triptofán kiegészítésre szorulhat az aminosav egyensúly helyreállítása céljából. -
Különböző gyepkezelések hatásának cönológiai és természetvédelmi vizsgálati eredményei üde gyepen
3-15Megtekintések száma:306A gyepgazdálkodási rendszerekben a különböző agrotechnikai elemeket sok esetben természetközeli gyepeken kell alkalmazni, ahol a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatokat össze kell hangolni a legelő minőségének hosszú távú megőrzése mellett, miközben az állatok minél olcsóbb tartása is kiemelt cél. A vizsgálatokat Aba település határában egy üde fekvésű gyepterületen végeztük. A területen 8 db azonos méretű parcella vegetációját és az ott keletkezett biomassza mennyiségi és minőségi összetételét vizsgáltuk. Jelen dolgozatban az alábbi kezelések vegetáció összetételére és értékelésére vonatkozó adatokat közöljük. A parcellák és a kezelések a következők voltak: I. parcella-szellőztetett; II. parcella-lazított; III. parcella-lazított és szellőztetett; IV. parcella-kontroll; V. parcella-szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VI. parcella-lazított és 15 t/ha istállótrágya; VII. parcella-lazított, szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VIII. parcella-lazított, szellőztetett és 30 t/ha istállótrágya. Minden parcellában 5 db cönológiai felvételt készítettünk 4 x 4 m-es kvadrátokat alkalmazva, a sávokban a kvadrátokat a tábla hossztengelye mentén déli irányba haladva vettük fel. Az egyes fajok becsült borítását %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve. A Borhidi-féle növényökológiai mutatók közül a fajokat az NB (nitrogénigény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai) mutatók alapján értékeltük. A szociális magatartás típusokat (SZMT) szintén Borhidi munkája alapján a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) Simon szerint határoztuk meg. Az életforma elemzést pedig Pignatti életforma típusai alapján végeztük el.
Az adatok alapján az egyes parcellák vegetációjának az összetételei a kontroll IV-es parcella adataihoz képest jelentősen megváltoztak. Egyenes arányosság fedezhető fel a domináns pázsitfüvek, első sorban a Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, és a pillangós fajok (pl. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) borítási értékének a növekedése és a kijuttatott tápanyag mennyisége között. A nyolc vizsgált terület cönológiai felvétele alapján a kontroll terület (IV.) mutatta a legtermészetesebb állapotot, amit a fajösszetétel és a fajszám is megerősített. A IV. parcella felvételei közel állnak az I., II. és a III. parcella felvételeihez, ami azt igazolja, hogy a szellőztetés és a lazítás a gyep állapotán nem ront, hanem inkább elősegíti a természetes állapotának megőrzését. A VII-VIII. parcella kvadrátjai a legkisebb fajszámmal rendelkeznek ugyan, de az életforma spektrum, a természetességi mutatók, a természetvédelmi érték kategóriák és a szociális magatartási típusok alapján nem túl zavart élőhelyek.
A gyeplazítás és gyepszellőztetés hatása között jelentős eltérés nem mutatható ki, de a III. parcella, ahol mindkét kezelés megtörtént, a kontroll területhez közelebb került. A gyepkezelési módszerek hatására vonatkozóan, hosszú távon is (azonos környezeti viszonyok mellett) sikerült egy kiindulási adatsort előállítani. Összességében, a vizsgálat értékes eredményeket adott a különböző gyepkezelési módszerek alkalmazása során fellépő változáskora, és emellett gazdasági szempontból is eredményes volt
-
Az évjárat hatása magyar szürke szarvasmarha legelő vegetációjára 2022- és 2023-ban ― Esettanulmány
29-36Megtekintések száma:309A Pro Vértes Közalapítvány kezelése alatt álló, „Szűzföld” területén, melynek természetvédelmi célú kezelése és gazdasági célú legeltetése 1998 óta magyar szürke szarvasmarhával valósul meg. A jelen munkában a legelő vegetációjának egy extrém száraz 2022-es és extrém nedves 2023-as évi adatait elemeztük az évjárathatás vizsgálata céljából, melynek során 2 × 2 m-es cönológiai felvételek adatait dolgoztuk fel. A fajok ökológiai jelzőértékeinek elemzéséhez a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatókat használtuk fel: a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz- illetve talajnedvesség szerinti értékei (WB). Továbbá a Simon-féle természetvédelmi értékkategóriák (TVK) és a Borhidi-féle szociális magatartástípusok (SBT) szerint is értékeltük az adatokat. A vegetáció gyepgazdálkodási értékelése Klapp és munkatársai által alkalmazott fajok takarmányértékszámai alapján történt.
Az eredmények alapján a fajkészlet tekintetében szignifikáns eltérés nem alakult ki a két évben, de a borítási értékek tekintetében jelentős különbségek voltak. A csapadékos évben a kísérő fajok aránya csökkent, a gyomok és a természetes zavarástűrők aránya nőtt. A pázsitfüvek és a pillangós fajok mennyisége nőtt, ami gyepgazdálkodási szempontból fontos.
-
Fahamu hatása a növényállomány szerkezetre és a fitomassza hozamra szolonyec talajadottságú gyeptársulásban
33-35Megtekintések száma:205Mint potenciális tápanyagforrást, fahamu dózisok (10-20-30 g/m2) hatását vizsgáltuk szikes agyagtalajon kialakult természetközeli gyeptársulásban. A fahamu dózisok hatása a növényállományszerkezetre, a nagyobb fitomassza tömeg elérésére alkalmas Alopecurus pratensis és a Poa pratensis sp. angustifolia nagyobb borítási értékeiben jelentkezett. A zöldhozamok parallel követték ezeket a növényállomány szerkezeti változásokat. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a legkedvezőbb gazdaságilag értékes növényállományi és hozamszinteket a 20 g/m2 dózisú kezelésnél mértük, a 30 g/m2 dózist kapott kezelésnél már csökkentek az értékek. Kísérletünk során számos kérdés fogalmazódott meg, így indokolt a kutatómunka kiszélesítése.
-
Egy extenzív gyepterület félintenzifikációja növény- és talajkondicionálással
25-27Megtekintések száma:396In the last century, the area of European grasslands was declining, as a significant part of them were turned to built-up areas, broken or afforested. In addition to the area reduction, in a significant part of Central, Northern and Western Europe, cultivation has been intensified in the cases of former natural and semi-natural, mostly extensively cultivated grasslands in order to produce higher biomass. Pesticides, organic and mineral fertilizers are also used on the lawns, the frequency of mowing increased and the lawns were reseeded. The structural of grasslands also changed significantly.
-
Boszorkánykörök - gyepjeink rejtett erőforrásai
29-40Megtekintések száma:71Ez az áttekintő tanulmányban a mérsékelt övi gyepekben előforduló boszorkányköröket (fairy ring), és azok ökológiai szerepét vizsgálja, kiemelve a hazai előfordulásokat. Bemutatja a Magyarországon előforduló 92 ilyen gombafajt, és részletesen tárgyalja a körök kialakulásának ökológiai mechanizmusait, növekedési ütemét (ami fajonként évi 7 cm és 125 cm között változik) és a különböző osztályozási rendszereket. Az ökológiai szerepük komplex és kettős: egyes fajok (1-es típus) a gombafronton negatív hatással vannak a növényzetre (pl. talajhidrofóbicitás, fitotoxikus anyagok), míg a körök belső zónájában serkentik a növekedést és növelik a diverzitást, részben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AM) felszaporodásán keresztül. A boszorkánykörök tehát ökoszisztéma-mérnökök: alapvetően befolyásolják a tápanyagciklusokat, a talaj mikrobiális közösségeit, a növényi diverzitást és a biomassza termelést. Az általuk termelt vegyületek egy része (fairy chemicals) potenciális mezőgazdasági hasznosíthatósága rendívüli eredményekkel kecsegtetnek. A boszorkánykörök kutatása – annak ellenére, hogy kulcsfontosságúak a gyepi ökoszisztémák működésének megértéséhez – még mindig elégtelen. Az interdiszciplináris megközelítés, a távérzékelési technológiák alkalmazása és a matematikai modellezés alkalmazása a jövőbeli kutatásokban hozzájárulhat a gyepek megóvásához, helyreállításához és a klímaváltozásra való alkalmazkodásukhoz.
-
A legelő értéke
129-137Megtekintések száma:157A legelő értékét a természeti tényezők és a termelési módok határozzák meg. Tanulmányunkban, a természeti tényezők tekintetében vizsgáljuk a csapadék, hőmérséklet, domborzati viszonyok és talajösszetétel hatását, amelyek egyúttal a gyep értéke szempontjából fontos növényi összetételét is befolyásolják.
A termelési módokkal kapcsolatban a természetvédelmi követelményekre és a szakszerű gazdálkodásra hívjuk föl a figyelmet a hazai szakemberek sokrétű kísérleti munkája alapján. -
A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében
13-18Megtekintések száma:337A gyep az erdő után a legkedvezőbb talajhasználati mód. Magyarország területének 10,75%-át fedi. A pázsitfüvek gyökérzetének 90-95%-a a talaj felső 10 cm-es rétegében található, ezért, és a nagy párologtató felület miatt nagy a gyepek vízigénye és időjárás-érzékenysége. Emellett a talaj tápanyagszolgáltató-képességének és egyes szélsőséges talajtulajdonságoknak (pl. nagy sótartalom) van döntő befolyása a gyeptípus kialakulásában és a termésképzésben. Kísérleteinkben 2 termőhelyen 5 évig (2006-2010), egy helyen 2 éven át (2009-2010) évi 2×-, 3×- és 4× hasznosítva vizsgáltuk a gyepek termésmennyiségét és -megoszlását, valamint egyéb paramétereket, melyekről ebben a dolgozatban nem számolunk be. A kísérletünk része az Ausztriában 27 termőhelyen folytatott klímaprojektnek. A laboratóriumi elemzéseket egységesen az LFZ Raumberg-Gumpenstein Kutatóintézetben végezték Irdningben, Dr. K. Buchgraber irányításával. Legfontosabb eredményeink a következők: A Kiskunsági puszta termőhelyen kialakult gyeptípus termőképessége nagyon behatárolt. Az aszályra a legnagyobb terméscsökkenéssel reagált, ugyanakkor a jó csapadékellátottságra a legkisebb növekedést produkálta. A leggyengébb talajadottságú termőhelyen az extenzív gyephasznosítás késői első kaszálással nagyon kedvezőtlen hatású volt. A jobb minőségű termőhelyeken is a 3-, esetleg 4 növedékes hasznosítási módnál tudott a gyep legjobban alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez.
-
Antropogén környezeti változásokat követő fajképződési lehetőségek a Kárpát-medence középső homokos területén a Festuca taxonok példáján keresztül
47-48Megtekintések száma:540Our goal is to check and revise the dominant Festuca species of vegetation types formed under extraordinary conditions through morphotaxonomic and ploidy analyses. To accomplish this, we had to add examinations of dominant species in grasslands further from the Danube in the Carpathian Basin and East Central Europe. Individuals of examined taxa were analysed using 26 parameters of the inflorescences. Ploidy was analysed using low cytometry. After deforestation and shrubcutting, bare soil patches of areas exposed to anthropogenous effects had provided an opportunity new vegetation to form. As a result of this work, new species Festuca pseudovaginata had been discovered here, which is endemic in the Carpathian Basin. Survey continues in order to clear other hardly identificable taxa. The results have confirmed the presence of the species, but we also have new occurences discovered.
-
A nádas széna, mint ínségtakarmány
3-8Megtekintések száma:373Közönséges nád (Phragmites communis) és sovány csenkesz (Festuca pseudovina) főnövedék hozam és beltartalmi értékeinek összehasonlítását végeztük 2022-ben, Karcagon, réti szolonyec talajadottságú termőhelyen.
A hozammutatók tekintetében a nád esetében igazolhatóan magasabb értékeket mértünk, mint a vele egyidőben kaszált, virágzás fenofázisban lévő sovány csenkesznél.
A beltartalmi vizsgálatok eredményei alapján a nád esetében magasabb N, P, K, Zn és Mn tartalom volt kimutatható, mint a sovány csenkesz mintákban. Viszont Ca, Mg, Na, Cu és Fe tartalom tekintetében a sovány csenkesz minták nagyobb értékeket mutattak a nádmintáknál.
Eredményeinket természetesen csak kezdő lépésnek tekinthetjük a perspektivikus alternatív szálastakarmányok értékmérőinek pontosításában. -
Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára
23-32Megtekintések száma:322A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).
A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.
Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.
A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről. -
Különböző hasznosítási módú gyep eltérő fényigényű növényeinek borítási érték nyomon követése
17-21Megtekintések száma:409Természetközeli gyepasszociáció különböző hasznosítási módot prezentáló kezeléseinél (kaszálás, mulcsozás, réthasználat, túllegeltetés) vizsgáltuk fényigény szempontjából a gyepalkotó fajok borítási érték változásait négyéves időszak során. A MATE Karcagi Kutatóintézet kezelésében található, szolonyec talajadottságú, extenzív ráfordításszintű gyepterületre jellemző, ökológiai és ökonómiai szempontból értékes, fényigényes gyepalkotó növények (Trifolium sp., Achillea sp., Plantago sp.) legnagyobb borítási értékeit a kaszáló és a rét hasznosítás esetében mértük. A fényigényes pillangós virágúak legalacsonyabb borítási értékeit az avaros fitomasszával fedett, illetve a juhokkal túllegeltetett kezeléseknél állapítottuk meg. A túllegeltetett kezelés esetén a potenciális juhjólétet veszélyeztető, fényigényes Hordeum murinum invazív megjelenését tapasztaltuk.
-
Mezőgazdasági érték vizsgálata telepített extenzív gyepeken
28-35Megtekintések száma:147Gödöllőn, homokos barna erdőtalajon 2002 tavaszán és őszén háromféle magnormával (500 db m-2, 1000 db m-2 és 1500 db m-2) és kétféle telepítési időpontban beállított gyógynövényes gyep kísérletünkben egy extenzív, alternatív hasznosítású gyep mezőgazdasági értékét vizsgáltuk.
Eredményeink alapján a kezelések közül a 3. számú (=1500 db m-2) mutatta a legnagyobb mezőgazdasági értéket. Megállapítottuk, hogy a legnagyobb sűrűségben alkalmazott vetőmagnorma hatására alakul ki a legmagasabb pázsitfűborítás. A számított mezőgazdasági értékekkel is bizonyítottuk a pázsitfüvek őszi telepítési idejű erőteljesebb fejlődését a telepített kétszikű fajokkal szemben. Ez a kétféle növénycsoport biológiai jellemzőiből következik. A füvek hidegtűrőek és évelők, a kétszikűek többsége magról kelő, egyéves, melegigényes faj.
Megállapítottuk, hogy azonos ökológiai adottságú gyepterületeknek is alapjában eltér a növényi összetétele, aszerint, hogy milyen sűrűségű magnormát alkalmazunk. Továbbá folyamatos a növényi összetétel változása a vetési idő hatására is. -
A természetbarát visszagyepesítés technológiai lehetőségei: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
19-27Megtekintések száma:273A természetközeli gyepek visszatelepítésére az utóbbi években hazánkban is egyre több példát látunk, az elkövetkező időszakban pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül várható e tevékenység térbeli kiterjedése. A természetbarát gyepesítési programok sikerének előmozdítása érdekében írásunkban áttekintjük a természetbarát gyepesítés megtervezéséhez szükséges legfontosabb elméleti és gyakorlati szempontokat. A visszagyepesítés során évelő fűfélék és/vagy sások által uralt lágyszárú növényzetet hozunk létre egy nem gyepes területen, amelyen előzőleg általában rendszeres mezőgazdasági – döntően szántóföldi – művelés folyt. A természetbarát gyepesítés során figyelembe kell venni a táj ökológiai adottságait, és törekedni kell arra, hogy az adott termőhelyen őshonos növényfajokból álló, a tájban egykor jellemző természetes füves növényzet jöjjön létre (pl. sztyeprét, mocsárrét, láprét, stb.). A cél kettős: egyrészt a termőhelynek megfelelő, az adott területen őshonos gyep rekonstrukciója, másrészt a természetes táj rehabilitációjának elősegítése. Mivel a feladat nem a lehető legjobb hozamú gyep létrehozása, hanem egy ősi gyeptípus létrejöttének elősegítése, a gyepesítés során a takarmánytermesztési és a technológiai szempontokon kívül ökológiai és természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A természetbarát gyepesítés alapelveiként az alábbiakat javasoljuk:
1. Ha egy felhagyott szántón már elkezdődött a természetközeli gyep kialakulása, és inváziós gyomnövények nem uralkodtak el, akkor a parlag felszántása nem indokolt.
2. Általában azokat a szántókat lehet nagyobb sikerrel természetközeli gyeppé alakítani, amelyek őshonos növényfajokban gazdag, természetes vagy természetközeli gyepekkel érintkeznek. A természetközeli gyepek kiterjesztése hozzájárulhat a táj természetes élőhely-hálózatának helyreállításához. Ugyanakkor az egybefüggő szántóföldi környezetben lévő táblák gyepesítésével szigetszerű gyepfoltok alakíthatók ki, ezáltal változatosabb, mozaikos tájszerkezet teremthető.
3. Elsődlegesen a spontán gyepesedést kell elősegíteni, és csak akkor érdemes az aktív telepítési eljárásokhoz folyamodni, ha a spontán gyepesedésre nincs lehetőség.
4. A természetközeli gyepállomány jellemző faji összetételének kialakulása a szénaterítés módszerével (szénamurvás felülvetéssel) gyorsítható. Ehhez a környék megegyező típusú gyepjén magérleléskor kaszált széna használható fel.
5. Magkeverékkel történő gyeptelepítést akkor érdemes végezni, ha ezáltal a kezdeti évek nagyfokú elgyomosodása, a terület özöngyomokkal való elborítása megakadályozható. A magkeverék összetételét úgy kell meghatározni, hogy a kialakítandó gyepnemez alapot adjon a társulásalkotó természetes növényfajok betelepüléséhez.
6. Lehetőleg hasonló vagy azonos típusú élőhelyről gyűjtött magokat kell elvetni. A magok begyűjtése történhet gépi aratással, gépi szénabetakarítással, vagy kis mennyiségnél kézzel. Ha saját maggyűjtésre nincs lehetőség, akkor kereskedelmi forgalomban kapható, a termőhelyhez illő magkeverék használandó (legalább a domináns fűfaj egyezzen meg, és legyen legnagyobb arányban a keverékben).
7. Nem szabad tájidegen fajokból álló magkeveréket elvetni.
8. A gyep felújításra szorul, ha a gyepnemez nem a termőhelynek megfelelő szerkezetű, és az őshonos állományalkotó fajok évek múltán is csak alárendelt szerepet játszanak benne. A gyepfelújítás során a gyep újbóli feltörése kerülendő, ellenben magszórás, szénaterítés, vagy direktvetés alkalmazható.
9. Kerülendő a gyepesítések tápanyagutánpótlása. Még a telepítés előtt sem szükséges szerves- vagy műtrágyázni, mert az jelentősen ronthatja a természetes fajok betelepülési esélyeit.
10. A gyepek kezelésénél kerülendő a növényvédőszerek alkalmazása. Gyomirtószer használata csak az inváziós gyomok nagyon erős fertőzése esetén lehet indokolt a telepítést megelőzően, vagy a karbantartásnál, a vegyszer engedélyezett és szakszerű használatával.
11. Kerülendők a talajfelszínt és a gyepnemezt károsító beavatkozások (gyepszellőztetés, altalajlazítás, nedves talajon végzett fogasolás, boronálás).
12. A kialakított gyepek többnyire rendszeres karbantartást igényelnek. Ez lehet fenntartó kaszálás, kíméletes legeltetés, a kezdeti időszakban szárzúzás. A kaszálás és legeltetés során be kell tartani a célprogram előírásait, és fokozottan tekintettel kell lenni a természetvédelmi szempontokra (pl. kaszálás időpontja és módja, legeltetési intenzitás stb.).
-
Comparison of vegetation of Hungarian Grey Cattle and Hungarian water buffalo pastures in a sample area of the Danube-Tisza Interfluve
59-64Megtekintések száma:446In the present study, we aimed to investigate the coenology of the Kelemen-szék in the Kiskunság National Park. The coenological studies were carried out twice. We compared areas with different vegetation types. During these two surveys, we examined in total 90 quadrats of mixed grazed and fenced control areas. Ones were grazed by Hungarian domestic buffalo and Hungarian grey cattle and others were no grazed. Based on these surveys, it is possible to conclude about spatial and temporal changes in vegetation as a result of livestock husbandry in the area. Due to the size and heterogeneity of the studied area, we intended to investigate small homogeneous areas and respective control areas. Coenological surveys were done on lower and higher lying pastures, saline soil areas and loess areas.
In the study plots, grazing led to stability in the species composition of loess grassland and saline grassland, so that they also satisfy the requirements moof nature conservation. The dominant and character species of the associations, and the typical species of the genus Festuca have a significant cover value. The dense and tall Puccinellia swards require more attention, because they are more vulnerable against grazing. Grazing and extensive livestock husbandry, which can be applied in the future, is a suitable method for the management of lowland areas. In order to conserve the associations, preservation of grazing is necessary. To provide amount of biomass of areas, the grazing has a significant role. The conservation of native loess grasslands, even in the form of fragments, plays an outstanding function. Hence, based on the initial surveys, the combination of Hungarian grey cattle and water buffalo is beneficial in terms of nature conservation.
-
Legeltetés szamarakkal és eredmények az őszi vegetációban Böddi-szék területén
11-24Megtekintések száma:153A munka célja a magyar parlagi szamár (Equus asinus) természetvédelmi célú legeltetésének rövidtávú hatásának vizsgálata Böddi-szék botanikai összetételére. A vizsgálat 2025. július 26. és október 31. közti időszakot öleli fel, amikor 76 szamár legelt 72 hektár területen, ebből hozzávetőlegesen 20 hektár a vizsgált mintaterület. A felvételezés Braun-Blanquet módszerrel, 2×2 m-es kvadrátokban történt, négy domborzati egység (vakszik, szikfok, szikpadka oldal, szikpadka tető) legelt és nem legelt állományrészét hasonlítottunk össze az újonnan elkerített és a már 5 éve legeltetett területen. A vizsgált területek értékelése relatív ökológiai mutatók alapján történt. Az eredmények alapján a vaksziken a hegyes bajuszpázsit borításának lecsökkenése a legeltetés hatására mérhetően megmutatkozott. A szikfok területén mindkét oldalon a sziki mézpázsit dominált. A padkaoldal vegetációját alakították leginkább a szamarak, a legeltetett részeken a szamarak járása fokozta a talajeróziót, így nőtt a degradáltságot jelző fajok aránya. A padkatetők természetességi állapota szamárlegeltetéssel fenntartható, amit a legeltetett oldalon az Achilleo és Artemisio-Festucetum pseudovinae társulás felszaporodása jelez.
-
A juhlegeltetési módok hatása a gyepen felvételezhető endoparazita populációra
17-23Megtekintések száma:460A juhok belső élősködőinek az előfordulását célzó mintavételezést végeztünk három különböző legeltetési módú, de azonos termőhelyi adottságú, extenzíven hasznosított, Achilleo - Festucetum pseudovinae gyeptársulásban, 2022 - 2023 - ban, a MATE Karcagi Kutatóintézetében. A vizsgált juh legeltetési módok: a pásztoroló legeltetés, a szakaszváltó legelőkertes legeltetési mód, és az állandó, delelőerdős, minden legeltetési napon használt legelőkertes legeltetési mód. A juhlegelőkön potenciálisan felvételezhető, fertőzőképes pete és L3 lárvastádiumú endoparaziták genomjának és egyedszámának mikroszkópos vizsgálatát a legelőn elhullatott bélsármintákból, illetve ún. „lárvafuttató készülék” segítségével előkészített fűmintákból végeztük. Kutatási célkitűzésünk, a különböző juhlegeltetési módok parazita fertőzöttségre kifejtett hatásának a pontosítása volt szolonyec talajadottságú, természetközeli gyeptársulásban.
-
A gyephasználati lehetőségek sokoldalúsága: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
5-8Megtekintések száma:249Az utóbbi évtizedekben a gyepkutatás feltárta mindazokat a termékeket és egyéb hasznokat, amelyeket a gyepek képesek szolgáltatni az emberiség számára. Az anyagi termékek körét hagyományos (hús, tej, állati bőr, rostos anyagok, gyógynövények, fűtésre használt trágya, igaerő) és újabb termékek (márkázott élelmiszer, a növénynemesítés alapját jelentő genetikai bázis, energiafű) szerint csoportosítjuk. A nem anyagi jellegű hasznokat globális (a klímaváltozás befolyásolása, a levegőtisztaság, a vízvédelem, a talajjavító hatás, a CO2 megkötés, a genetikai diverzitás fenntartása), regionális (a táj formálásában betöltött szerep, hegyvidéki területeken a vízgyűjtő területek konzerválása, a turizmus és a vadászat segítése, lavina- és földcsuszamlás veszélyének elkerülése, az elektromos távvezetékek védőzónáinak gondozása, a bányászati meddőhányók környezetbarát elfedése) és lokális (a gyephasználathoz kötődő kulturális értékek megőrzése) csoportosíthatjuk. Ezen termékeket és szolgáltatásokat a fenntarthatóság és multifunkcionalitás szempontjából vizsgáljuk. A mindennapi életben előforduló gyepeket alapvető funkcióik szempontjából kategorizáltuk. Megállapítottuk, hogy a gyep az egyedüli ökoszisztéma, amely oly sokféle elvárásnak és követelménynek meg tud felelni. A jövőre vonatkozó gyephasználati változásokat a multifunkcionális mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából vetítettük előre. A gyep alacsony termelési potenciálja csak kismértékben növekedhet, ami a biogazdálkodástól várható. A gyep igen magas ökológiai potenciálja a jövőben is meg fog maradni. A gazdasági fejlődéssel együtt érdemben növekedhet a gyepek és pázsitok jóléti funkcióinak fontossága.
-
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 14. Szimpóziuma
49-50Megtekintések száma:2392007. szeptember 3-6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) 14. szimpóziumát (14th Symposium of the EGF) a belgiumi Gentben. A szimpózium témájául a rendező szervezetek (a Belga Gyep- és szálastakarmány Társaság – Belgian Society for Grassland and Forage Crops; a Ghenti Egyetem; a Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet – Institute of Agricultural and Fisheries Research) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával az „Állandó és időszakos gyepek – növény, környezet és ökonómia” (Permanent and temporary Grassland – Plant, Environment and Economy) témát választották.
A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
1. A gyep termése és annak minősége
(Production and quality)
2. A gyepgazdálkodási mód hatása a környezetre
(Impact of grassland management systems on environment)
3. A gyepgazdálkodás társadalmi-gazdasági következményei
(Socio-economical consequences) -
Szervestrágyázás hatása extenzív gyep növényállomány szerkezetére és hozamára
3-8Megtekintések száma:333Különböző szervestrágya adagok hatását vizsgáltuk szolonyec talajadottságú természetes gyepen a Karcagi Kutatóintézetben. A 0-10-15-20 t/ha dózisszintekkel kijuttatott érett juhtrágya, koratavaszi egyszeri öntözés mellett, még a 2022 félsivatagi jellegű tavasza mellett is pozitív növényállomány szerkezeti és hozamnövelési változásokat indukált. A kísérlet öntözővizet nem kapott részében a szervestrágya adagok különbözősége alig érvényesült.
-
Szakirodalmi összeállítás a gyepek istállótrágyázásáról
39-41Megtekintések száma:639A gazdálkodási körülmények átalakulása miatt nagyban megváltozott a gyephasznosítási gyakorlat. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk, ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről”, azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A szervesanyagok használata a fenntartható tápanyagpótlásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon.
-
Melyek lehetnek az alföldi szélsőségesen száraz gyepekben, takarmánybázist adó gyepgazdálkodási és állategészségi szempontból fontos pázsitfüvek?
13-19Megtekintések száma:93Pannon-medence Festuca taxonjai a speciális éghajlati és talajviszonyokhoz való környezeti alkalmazkodás és a növénynemzetségen belüli genetikai sokféleség gyönyörű példái. Kiválóan alkalmazkodtak a legeltetéses mezőgazdasági hasznosításhoz és a nyári aszályokhoz is, melyek után kiváló regenerációs képességük segíti a megújulásukat. Ezek miatt, illetve hatalmas területi arányuk miatt nemzetgazdasági jelentőségük is nagy. Genetikai potenciáljuk felhasználásához azonban kulcsfontosságú az egyes taxonok genetikai alapon történő elkülönítése. Két fontos szempontot figyelembe véve – az aszállyal és a sós talajjal való megküzdést – adunk egy áttekintést.