Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem
Évf. 8 szám 1-2 (2010): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-08)
Cikk (Article)

A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében

Megjelent 2021 október 27
Dr. Bajnok Márta
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem-Állattenyésztési- tudományok Intézet
Török Gábor
Reinhard Resch
Department for Grassland Management and Cultural Landscape, Institute for Plant Production and Cultural Landscape, Agricultural Research and Education Centre, Irdning
Karl Buchgraber
Department for Grassland Management and Cultural Landscape, Institute for Plant Production and Cultural Landscape, Agricultural Research and Education Centre, Irdning
Dr. Tasi Julianna
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Állattenyésztési-tudományok Intézet
pdf

A gyep az erdő után a legkedvezőbb talajhasználati mód. Magyarország területének 10,75%-át fedi. A pázsitfüvek gyökérzetének 90-95%-a a talaj felső 10 cm-es rétegében található, ezért, és a nagy párologtató felület miatt nagy a gyepek vízigénye és időjárás-érzékenysége. Emellett a talaj tápanyagszolgáltató-képességének és egyes szélsőséges talajtulajdonságoknak (pl. nagy sótartalom) van döntő befolyása a gyeptípus kialakulásában és a termésképzésben. Kísérleteinkben 2 termőhelyen 5 évig (2006-2010), egy helyen 2 éven át (2009-2010) évi 2×-, 3×- és 4× hasznosítva vizsgáltuk a gyepek termésmennyiségét és -megoszlását, valamint egyéb paramétereket, melyekről ebben a dolgozatban nem számolunk be. A kísérletünk része az Ausztriában 27 termőhelyen folytatott klímaprojektnek. A laboratóriumi elemzéseket egységesen az LFZ Raumberg-Gumpenstein Kutatóintézetben végezték Irdningben, Dr. K. Buchgraber irányításával. Legfontosabb eredményeink a következők: A Kiskunsági puszta termőhelyen kialakult gyeptípus termőképessége nagyon behatárolt. Az aszályra a legnagyobb terméscsökkenéssel reagált, ugyanakkor a jó csapadékellátottságra a legkisebb növekedést produkálta. A leggyengébb talajadottságú termőhelyen az extenzív gyephasznosítás késői első kaszálással nagyon kedvezőtlen hatású volt. A jobb minőségű termőhelyeken is a 3-, esetleg 4 növedékes hasznosítási módnál tudott a gyep legjobban alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez.