Keresés
Keresési eredmények
-
A villanypásztor két oldalán: A Zámolyi-medence vízibivaly legelő kiszáradt tómedre őszi aszpektusának botanikai vizsgálata
9-14Megtekintések száma:94Vizsgálataink a Zámolyi-medencében található vízibivaly legelőn a Csíkvarsai-rét területén történtek, egy volt tónak a medrében, aminek a vizét 2022-ben leeresztették, majd őszre kiszáradt, és vízibivalyokkal legeltették. A legelt részt villanypásztorral körbekerítették. Ezt a részt és a kívül eső terület növényzetét mértük fel késő ősszel, november 19-én. Mind a két elkülönített területen 3-3 cönológiai felvételt készítettünk. Az eredmények alapján jelentős florisztikai és a vegetáció fiziognómiájában megmutatkozó különbségek voltak jelen. A here fajok közül a legelt részen a talajon futó szárú fajok (Trifolium repens és T. fragiferum) voltak az uralkodók, míg a legeletlen részen a tómederben 30-40 cm magas, sűrűn elhelyezkedő korcshere (Trifolium hybridum) alkotott összefüggő állományt. Ezen kívül florisztikai szempontból újdonság volt a vastag bajuszpázsit (Crypsis schoenoides) előfordulása is.
A vízborítás megszűnésével a területen tömegessé vált több Trifolium faj is, ami a fajok csírázási tulajdonságainak köszönhető. A vastag maghéj megrepedezett a vízborítás hőmérséklet-kiegyenlítő hatásának megszűnése következtében, és elindulhatott a csírázás, melynek eredményeképpen dominánssá válhatott a területen. A jelen vizsgálat során nagyon látványos eredményét láthattuk a Zámolyi-medencében a tófenék őszi állapotát elemezve, amely a vízibivaly legeltetés hatásaként kialakult növényzeti összetétel. A legelt térszínen a fajszám sokkal jelentősebb volt, közülük florisztikai ritkaság is előkerült, valamint a legeltetés indikátoraként azonos nemzetségen belül is eltérő életforma típusú fajok váltak uralkodóvá.
-
Antropogén környezeti változásokat követő fajképződési lehetőségek a Kárpát-medence középső homokos területén a Festuca taxonok példáján keresztül
47-48Megtekintések száma:151Our goal is to check and revise the dominant Festuca species of vegetation types formed under extraordinary conditions through morphotaxonomic and ploidy analyses. To accomplish this, we had to add examinations of dominant species in grasslands further from the Danube in the Carpathian Basin and East Central Europe. Individuals of examined taxa were analysed using 26 parameters of the inflorescences. Ploidy was analysed using low cytometry. After deforestation and shrubcutting, bare soil patches of areas exposed to anthropogenous effects had provided an opportunity new vegetation to form. As a result of this work, new species Festuca pseudovaginata had been discovered here, which is endemic in the Carpathian Basin. Survey continues in order to clear other hardly identificable taxa. The results have confirmed the presence of the species, but we also have new occurences discovered.
-
Nedves fekvésű magyar szürke szarvasmarha-legelő produkciójának és beltartalmi értékeinek havi változása és összefüggése a fajgazdagsággal
19-28Megtekintések száma:131A Tapolcai-medence különböző legeltetési terhelésű szürkemarha-legelőjén és kaszálóján végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat a legeltetési idény során 4 alkalommal (április, május, június, szeptember). Mintaterületenként 5-5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint, és ezzel pázhuzamosan a biomassza mennyiségét és beltartalmi értékét is megmértük.
Az eredmények alapján a vizsgált kiegészítő legelő állateltartóképessége volt a legnagyobb, viszont a takarmány minősége itt volt a leggyengébb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel, és egyben itt volt a legnagyobb a fajszám. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére, a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legmegfelelőbb, nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom miatt. A Festuca arundinacea vezérnövényű kiegészítő legelő gyepe kellő mértékű hasznosításához az évi egyszeri 34 napos legeltetés nem volt elegendő. Ez megmutatkozott az alacsony fajszámban és a többi mintaterülettől elmaradt beltartalmi értékekben is. A sás fajokban gazdag mélyebb fekvésű területek kezelésére a kaszálóként történő hasznosítás az eredményes. -
Comparison of vegetation of Hungarian Grey Cattle and Hungarian water buffalo pastures in a sample area of the Danube-Tisza Interfluve
59-64Megtekintések száma:113In the present study, we aimed to investigate the coenology of the Kelemen-szék in the Kiskunság National Park. The coenological studies were carried out twice. We compared areas with different vegetation types. During these two surveys, we examined in total 90 quadrats of mixed grazed and fenced control areas. Ones were grazed by Hungarian domestic buffalo and Hungarian grey cattle and others were no grazed. Based on these surveys, it is possible to conclude about spatial and temporal changes in vegetation as a result of livestock husbandry in the area. Due to the size and heterogeneity of the studied area, we intended to investigate small homogeneous areas and respective control areas. Coenological surveys were done on lower and higher lying pastures, saline soil areas and loess areas.
In the study plots, grazing led to stability in the species composition of loess grassland and saline grassland, so that they also satisfy the requirements moof nature conservation. The dominant and character species of the associations, and the typical species of the genus Festuca have a significant cover value. The dense and tall Puccinellia swards require more attention, because they are more vulnerable against grazing. Grazing and extensive livestock husbandry, which can be applied in the future, is a suitable method for the management of lowland areas. In order to conserve the associations, preservation of grazing is necessary. To provide amount of biomass of areas, the grazing has a significant role. The conservation of native loess grasslands, even in the form of fragments, plays an outstanding function. Hence, based on the initial surveys, the combination of Hungarian grey cattle and water buffalo is beneficial in terms of nature conservation.
-
A Duna menti homoki gyepek biomasszája
31-35Megtekintések száma:134Festuca taxa are important grassland species in the pannonian vegetation, and are defining members of it where conditions are too extreme for most plants. Based on grassland management surveys, habitats of narrow-leaved or small Festuca species are an indicator of poor productive capacity, but are important in terms of nature conservation. The significance of these grasslands are likely to be increasing in line with climate change and expanding dry habitats.
-
A házi vízibivaly (Bubalus bubalis) legeltetés, mint élőhelykezelési és inváziós fajok elleni alkalmazási lehetőség
47-53Megtekintések száma:162A természetvédelemben ma globális probléma az invázíós növényfajok agresszív terjeszkedése és az értékes gyep megőrzése. Ennek alapján a következő kérdés fogalmazódhat meg, hogy mely állatfajok, fajták alkalmasak az élőhelyek kezelésére? A vízibivaly alkalmas-e a gyepkezelésre és milyen mértékben? Az áttekintő munkával az eddigi eredményeket nézzük át, kiemelve olyan hazai területeket, ahol már előzetes eredményeink vannak, illetve korábbi adatok már születtek. Ez alapján a Zámolyi-medence lápjaiban az invazív Solidagot teljesen visszaszorították, a legelőt teljesen átalakították, és a domináns faj a Sesleria uliginosa lett. Szintén a Zámolyi-medence a tómeder területén jelentős florisztikai és fiziognómiai eltérések mutatkoztak a növényzetben. Megállapíthat, hogy a bivalyos legeltetés alkalmas élőhely-kezelési módszerként mind száraz gyepben, mind nedves gyepben. Ezért a bivalyokkal való legeltetés amellett, hogy hatékony a Solidago gigantea elleni védekezésben, mind természetvédelmi, mind a gyepvegetáció gazdasági szempontból sikeres. A hosszú távra tervezett munka első állomása a vízi bivalyra vonatkozó munkák áttekintése.
-
Festuca taxonok kertészeti alkalmazhatósága I.
3-9Megtekintések száma:169A kutatás kapcsolódik egy OTKA pályázathoz, amely a Duna mentén elterülő homoki területek vegetációjának vizsgálatával foglalkozik. A jelen munka során a Duna menti homoki gyepeken előforduló természetes Festuca fajok közül a kertészeti gyakorlatban alkalmazható taxonok elemzését (Festuca wagneri és F. tomanii) végeztük el. Fő kérdéseink a következők voltak: van-e közöttük olyan, amely alkalmas lehet városi környezetben való felhasználásra? A két kiválasztott faj eltér-e szignifikánsan egymástól? Vannak-e olyan morfotaxonómiai bélyegek a vizsgált Festuca fajokon, amelyek a kertészeti gyakorlatban is potenciálisan alkalmazhatók? Az edénybe és a normál kerti talajba elültetett tövek közül a F. wagneri és a F. tomanii egyedek jól elkülönültek. A F. tomanii példányok egységesebbnek és jelentősebb méretűnek bizonyultak. Mindkét taxon jól tűrte az edényes nevelést, s bár az átlagos levélhossz és a virágzati szár a perlittel kevert nevelő közegben nagyobb értékeket mutatott, a fedettség vizsgálata során a perlit nélküli állományok jobban szerepeltek, tehát a plusz költséggel járó perlit hozzáadása nem biztos, hogy megtérül a termesztő számára. A két faj számos morfológiai paraméterben egyértelműen elkülönült egymástól. A Festuca wagneri morfológiai változatossága a jelen morfotaxonómiai vizsgálatok során is jól kiütközött és a kertészeti gyakorlat számára is alkalmas paraméterekkel rendelkezik.
-
Duna menti homoki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány)
3-7Megtekintések száma:128A legeltetéses állattartásnak nagy múltra visszavezethető gyakorlata van Magyarországon. A legeltetett állatok legértékesebb takarmányát a legelők növényei jelentik. A takarmányadagok rosttal való kiegészítése javítja az emésztőrendszer telítettségét, ezáltal nyugodtabbak lesznek az állatok, és javul az állatok jóléte is. A pázsitfüvek hasznos kiegészítői lehetnek, mivel sok emészthető rostot tartalmaznak. Célunk volt a Duna menti Festuca fajok által dominált homoki gyepek gyepgazdálkodási értékeinek feltárása. A Duna mentén vágásos mintavételeket végeztünk, a Kisalföld északnyugati részétől kezdve a Kárpát-medence középső homoki síkságain át a medence legdélebbi részéig, a szerbiai Deliblátóig. Az utolsó mintákat a Kárpátokon túl, a romániai Alföldön és Bulgáriában gyűjtöttük. A vágott minták a MATE laboratóriumában kerültek weendei analízisre. Elemzésre került az eredeti szárazanyag-, nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrost-tartalom, valamint a rostfrakciók (NDF, ADF, ADL) mérése. Az eredmények alapján az abszolút szárazanyag-, nyersrost- és NDF-tartalom minden mintában magas volt. Az elemzett Festuca fajok öt mintája jelentős különbségeket mutatott a szárazanyag és a nyersrost tekintetében. A Festuca wagneri szárazanyag-tartalma volt a legmagasabb. A legmagasabb nyersfehérje-tartalom a Festuca vaginata, Festuca wagnerii és Festuca rupicola mintákban mutatkozott, míg a legmagasabb nyersrost-tartalom a Festuca tomanii mintákban.
-
Magyar szürke szarvasmarha és vizi bivalylegelők vegetációjának összehasonlítása Duna-Tisza közi mintaterületen
15-31Megtekintések száma:90A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemen-szék cönológiai vizsgálatát végeztük. A cönológiai vizsgálatok 2 alkalommal készültek, 2014-ben és 2015-ben. A két alkalommal elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrát vizsgálatára került sor vízi bivallyal, magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen legeltetett, illetve elkerített, kontroll területeken. A vizsgálandó terület nagysága és heterogenitása miatt arra törekedtünk, hogy kisebb homogén területeket, és ezeknek megfelelő kontroll területeket vizsgáljunk. A legelőn belül mélyebben és magasabban fekvő területeken, szikesen és löszön készítettük a cönológiai felvételeket.
A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását és a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján értékeltük a területeket.
Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk.
Az adatok értékelése az összes vizsgált terület esetében egyrészt az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével, másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A kitűzött célok között szerepelt a vizsgált területek növényi összetételének részletes bemutatása, a legeltetés, illetve felhagyásának hatására a gyep összetételében bekövetkezett változások felmérése és természetvédelmi vonatkozásai, a legeltetés védett, illetve gyomfajok megjelenésére kifejtett hatása, valamint a legeltetés, mint természetvédelmi élőhelykezelés vizsgálata.
A fajösszetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a bivalyokkal és a magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetett lösz és szikes gyepekben a természetességi állapot szempontjából kedvezőbb volt a gyep összetétele a kontroll területekéhez képest. A mézpázsitos vegetáció típusban a legeltetés nagyobb odafigyelést igényel, ez érzékenyebb a legeltetésre, kevés fajú és sérülékenyebb.
-
Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken
35-41.Megtekintések száma:142Vizsgálatunkban két eltérő típusú nyílt természetes homokpusztagyep és élőhely-rekonstrukció során telepített gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítottuk össze kisalföldi katonai mintaterületeken (Gönyű és Győrszentiván). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a Festuca rupicola dominált, de mellette a F. javorkae is előfordult. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológia felvételt és 50×50 cm-es kvadrátban biomassza-mintákat vettünk. A mintaterületek közötti eltéréseket a variációs koefficiens (CV%) és egyutas ANOVA segítségével elemeztük, diverzitási értéket számoltunk. A cönológiai felvételekben lévő adatstruktúrát a nem metrikus többdimenziós skálázás (nmds) ordináció segítségével a Bray-Curtis távolságindexek felhasználásával elemeztük. A nyílt homoki gyepek Festucetum vaginatae típusaiban a legfajgazdagabb az eredeti állomány volt, amihez már hasonlóvá vált a vizsgálat 5 éve alatt a vetett és a spontán gyepesedő vegetáció. Az égetett állományok fajkészlete szegényebb volt, és a diverzitási értékek is alacsonyabbak voltak. A Festuca rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitási értékei is magasabbak voltak az eltelt időszak alatt. A biomassza értékek tekintetében is a záródó Festuca rupicola gyepek mutattak nagyobb értékeket, és a fajösszetétel tekintetében is gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok nagyobb arányban fordultak elő. A vizsgált területeken a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.