Keresés

Keresési eredmények

• Gyepek talajának és rizoplánjának összehasonlítása

  13-17

  Kátai János

  Veres Edina

  Megtekintések száma:

  49

  Dolgozatunkban Debrecen környéki gyeptalajok fontosabb fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőit hasonlítottuk őssze.
       Fizikai jellemzők közül az alábbiakat határoztuk meg: nedvességtartalom (t%), leiszapolható rész (Li%), Arany-féle kötöttségi szám ( K_A).
       Kémiai talajtulajdonságok közül vizsgáltuk a talajok kémhatását,  összes só- (%) és karbonáttartalmát (pH értékétől függően), humuszlarlalmát, az összes nitrogén és a nitrát nitrogén lartalmát, valamint az ammániumlaktát oldható foszfor és kálium mennyiségét.
  A mikrobiológiai vizsgálatok az összes csíraszám, ezen belül a cellulózbontő és nitrifikáfó baktériumok számának illetve a mikroszkópikus gombák számának meghatározására irányultak. Talajenzimek közül a foszfatáz és a kataláz enzim aktivitását mértük, valamim viszgáltuk a talajok CO₂ termelö képességét is. A talajokbál izolálható mikrohaszám, illetve a talujok mikrobiológiai aktivitása ősszel nagyobb volt, mint nyáron.  

• Műtrágyahatások értékelése 6. éves telepített gyepen

  19-30

  Kádár Imre

  Vinczeffy Imre

  Ragályi Péter

  Megtekintések száma:

  37

  Egy műtrágyázási kísérlet 33. évében, 2006-ban vizsgáltuk az eltérő N, P, K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 6. évének termésére és ásványi elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést × 2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Az első kaszálás 2006. június 8-án, a második szeptember 11-én történt. A tenyészidő során összesen 397 mm csapadékot kapott a terület 2006. évben, a 8,5 hónap alatt. A kísérlet módszerét, beállításainak körülményeit és az előző évek adatait korábbi közleményeink taglalták (Kádár, 2004, 2008; Kádár és Győri, 2004, 2005). Főbb eredmények:

  1. Az 1. kaszálású anyaszéna adta a szénatermés ¾-ét. Maximális hozamokat a 200 kg/ha/év N-trágyázás produkált a jó P-ellátottságú (Ammóniumlaktát-oldható P2O5 214 mg/kg) talajon. Az NP-kontroll termése 1,5 t/ha-ról 7,5 t/ha fölé emelkedett az NxP pozitív kölcsönhatások nyomán. Önmagában a javuló P-ellátás nem növelte a termést, míg a N-trágyázás a P-kontroll talajon is 3,5 t/ha szénatöbbletet adott. Az együttes NP-trágyázással 6,0-6,5 t/ha többlettermés képződött. A K-trágyázás hatása az NP-szinteken elérte az 1 t/ha körüli mennyiséget, ahol a talaj AL-K2O tartalma 150 mg/kg alá esett.

  2. A 2. kaszálású sarjúszéna a 33 éve trágyázatlan NP-kontrollon 0,5 t/ha, a kielégítő 300 kg/ha/év N és a jó P-ellátottság esetén 2,5 t/ha szénát adott. A két kaszálás összegét tekintve 2-10 t/ha között ingadozott a szénahozam az NPK-ellátottság függvényében. Ebben a viszonylag kedvező csapadékellátottságú évben az 1 kg N-re jutó széna többlettermése 47-33-23 kg volt a 100-200-300 kg/ha adagok függvényében.

  3. A N-trágyázással látványosan szűkült (52-ről 24-re) az anyaszéna C/N aránya, nőtt a termés N-, és a legtöbb vizsgált kation koncentrációja. A 2. kaszálás kis termésében az elemek, fémek feldúsultak a töményedési effektus nyomán. Az emelkedő P-kínálattal a P, S és Sr dúsult a szénákban, mely elemek forrása az alkalmazott szuperfoszfát. Egyéb elemek, fémek felvételében a P antagonista hatása érvényesült (Na, Zn, Cu, Mo, Cr, Co). A K-trágyázással a széna K %-a emelkedett, míg az egyéb vizsgált elemek tartalma mérséklődött részben a hígulási effektusra (N, P, S), illetve döntően a kation-antagonizmusra visszavezethetően (Ca, Mg, Na, Sr). Érvényesült a K-B antagonizmus is.

  4. A példaképpen bemutatott N×K kölcsönhatások eredőjeként a Sr 2-szeres, a Na 18-22-szeres, míg az N×P együttes hatására a Mo 13-15-szörös különbségeket jelzett, főként a 2. kaszálás idején. A műtrágyázás drasztikus beavatkozást jelenthet a talajba és a rajta termő növénybe. Az indukált elemhiányok és az okozott túlsúlyok anyagcsere betegségeket okozhatnak az állatban, ezért a talaj- és takarmányvizsgálatok elengedhetetlenek.

  5. Levéldiagnosztikai szempontból a kielégítő N-ellátottság a 200 kg/ha/év N-adagnál vagy felette, a kielégítő PK-ellátottság korábbi adatainkat is figyelembe véve 150 mg/kg AL-P2O5 és AL-K2O vagy felette jelentkezhet. A S, Ca, Mg, Fe, Mn a kontroll talajon is kielégítő ellátottságról tanúskodott, míg a Zn, Cu, B hiányos termőhelyre utalt. A P/Zn, illetve K/B aránya kedvezőtlenül tágult a megfelelő kezelésekben, illetve a Cu/Mo arány szűkülése Cu-hiányra és egyidejűleg Mo-túlsúlyra utalt.

  6. A szénába épült elemek mennyisége a két kaszálás összegében és a tápláltság/termés függvényében az alábbi határok között volt kg/ha-ban: 17-163 N; 36-122 K; 9-48 Ca; 6-17 P; 4-15 S; 3-14 Mg; 0,3-8,0 Na; 0,2-1,4 Fe; 0,2-0,9 Al és Mn. A Zn 33-194, Sr 28-141, Ba 5-46, Cu 5-39, B 5-26, Mo 3-6 g/ha között változott.

  7. A botanikai összetétel drasztikusan módosult a gyep elöregedésével és a tápanyagkínálattal. A 8 vetett fűfajból 3 maradt, és 1 faj betelepült. A nádképű csenkesz borítása az N×P ellátás függvényében 21-70% közötti, átlagosan 44%, a csomós ebír borítása 4-24% a trágyázástól függően, átlagosan 18%, a taréjos búzafű borítása 0-28% a kezelések függvényében, átlagosan 9%, a betelepült magyar rozsnok borítása 0-24% a trágyázástól függően, átlagosan 9%, a gyomok borítása átlagosan 3-4% volt az 1. kaszálás idején. A gyomok főként ott szaporodtak el, ahol a gyep kiritkult (extrém NP-hiány, vagy túlsúly). A teljes növényi fedettség az NP-hiányos talajon 50%, az NP-vel jól ellátotton kezelésekben 95-97%-ot tett ki. 

• Kései kaszálású széna emészthetősége és takarmányozási értéke

  63-69

  Magyar Enikő Ilona

  Resch Reinhard

  Szemán László

  Warner Daniel

  Megtekintések száma:

  50

  Nutritive value of a fodder from extensive established pasture was tested. The nutrient content was measured by the Wendeeanalysis and by in vitro ruminant digestibility method. Results of former experiments showed that the nutritive value of an extensive established pasture in the case of late outdoor growing is low. In our results the highest crude protein content was in the year 2002, while in 2003 can be observed a steep decline, which showed in 2004 further decrease. The crude protein values were the highest in case of middle seed norm. The nutritive values of these pastures provide just supply for the demand and it was declined due to the negative N-balance in the rumen. Our results showed that the samples from the year of establishment could possibly be used for preserved feed (6.01 MJ NE l kg-1). The crop from all other years and sowing times did not reach a value of 5.00 MJ NE l kg-1, but approach a level of 4.4 to 4.5 MJ NE l kg-1, thus they would not be suitable for preserved feed. It can be recommended that this late season crop should rather be used for grazing of livestock than as preserved feed. 

• Tessedik Sámuel állattenyésztési – gyepgazdálkodási elvei és gyakorlata

  45-48

  Bukovinszky László

  Megtekintések száma:

  51

  Tessedik eredményekben gazdag életútja közel két évszázada foglalkoztatja a kutatókat. Közhasznú tevékenységéből külön kiemelkedik a mezőgazdasági termelés korszerűsítését célzó munkássága.

  Nézetei és tényleges, gyakorlati sikerei átfogják a korabeli gazdálkodás fő elemeit. Eredményei a takarmánytermelés – gyepgazdálkodás – állattartás összefüggő rendszerében vizsgálhatók az e területre vonatkozó írásai elemzésével. Munkáiban feltárja a takarmánytermelés, ill. takarmányozás korabeli gyakorlatát és az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit. Javaslatai az adott gazdasági körülmények között csak részben voltak megvalósíthatók.

• Az avar rövid életű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajok csírázásra gyakorolt hatása

  3-8

  Miglécz Tamás

  Megtekintések száma:

  39

  A növények magról történő felújulása igen fontos a vegetációdinamikai folyamatok és a gyepi biodiverzitás fenntartásának szempontjából. A magok magesőből, vagy perzisztens magbankból történő csírázásához megfelelő mikroélőhelyek szükségesek. A gyepek legeltetésének és kaszálásának felhagyása avarfelhalmozódást eredményez, mely csökkenti a csírázáshoz szükséges szabad felszínek mennyiségét, és így hosszabb távon a gyepi biodiverzitás csökkenéséhez vezet. A rövid életű fajok magjainak csírázásánál kis mennyiségű avar gyakran előnyös, míg a túl nagy mennyiségű avar hátrányos. Ezen hatásokat azonban mindezidáig kevéssé vizsgálták az avarmennyiség és magméret függvényében. Ezért kontroláltan zajló csíráztatásos kísérletet végeztünk az avar csírázásra gyakorolt hatásának tanulmányozására. Hat rövid életű, eltérő magtömegű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajt csíráztattunk (Arabidopsis thaliana, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Erophila verna, Lepidium campestre és Lepidium perfoliatum) növekvő avartakarás mellett. Eredményeink alapján a magtömeg és a növekvő avarvastagság is szignifikáns hatással volt a vetett fajok csírázására. A kisebb magvú fajok csírázását szignifikánsan gátolták a 300 g/m2 vagy 600 g/m2 tömegű avar rétegek. A nagyobb magtömegű fajok esetében nem tapasztaltunk negatív avarhatást. Szignifikáns pozitív avarhatást sem detektáltunk, habár a legmagasabb kommulatív csírázási arányt egy esetben sem a szabad talajfelszínen tapasztaltuk. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy az avarfelhalmozódás kisebb hatással van a nagyobb magméretű rövid életű fajokra, mint a kisebb magméretűekre.

• Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára

  23-32

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Szabó-Szőlősi Tünde

  Csukás Nikolett

  Megtekintések száma:

  142

  A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).
  A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.
  Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.
  A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről.

• Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary

  49-56.

  Magyar Veronika

  Penksza Károly

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  68

  Phytosociological and biomass samples were collected in two territories of the Balaton Uplands National Park (Hungary) dominated by grassland habitats. Samples in the Tihany Peninsula had been taken in a pasture of Hungarian Grey Cattle. Studies were broadened to four areas of the Tapolcai Basin, Badacsonytördemic (undergrazed and overgrazed pastures, hayfield, control area). The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and the changes of these factors from the viewpoint of feeding value. Covering rates of the grassland associations have doubled and species composition has improved in the Tihany Peninsula, however, forage value has not increased, due to the change in land use in favour of the natural area that is converting into grazing field. In case of the Taplocai Basin, low number of species (20 to 30) was detected in the undergrazed pasture and the control area. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state for species diversity, and the amount of forage remained high. The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species (38 to 39), consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield (26 to 28), species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. 

• Lólegelők és kaszálók természetvédelmi értékelése Sukoró melletti lovasközpontban

  37-46

  Molnár Barna

  Rednágel Csongor

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Megtekintések száma:

  37

  A vizsgálatot Sukorón, végeztük 2023. májusában. A felmérés célja volt bemutatni az eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét. A cönológiai felvételeket a Braun-Blanquet módszerrel végeztük, ennek során 2 × 2 méteres kvadrátokat használva vettük fel az adatokat és %-ban adtuk meg a borítási értékeket. A kvadrátok véletlenszerűen helyeztük el az adott területeken. A felmérés során három egységben öt mintaterületet elemeztünk. Az I. mintaterületünk degradált üde lólegelő, amit 2023-ban túllegeltetttek, a II. mintaterület franciaperjével dominált rét, melyeket kaszálással hasznosítanak. A III. mintaterület Festuca pseudovina által dominált, sovány sziki gyep, amit szintén kaszáltak. A IV. a kaszáló legmélyebben fekvő része, mocsárrét-láprét, amelyet szintén kaszálóként használnak. Az V. mintaterület szilikát sziklagyep, amit szintén legeltetenek lovakkal, de 2023-ban magára hagytak.

  Az I-es mintaterületet kivéve, amit 2023-ban intenzíven legeltettek, így a taposott és túllegeltetett volt, a vizsgálatok alapján a gyepek természetességi állapota a kezélések, a kaszálás és a legeltetés nyomán is értékes maradt. A gyepekben legnagyobb arányban a honos flóra elemek találhatók meg. A kaszálón a mélyebb fekvésű foltban lápréti elemek és védett faj, a vitézvirág (Anacampts pyramidalis) is megjelent. A szilikát sziklagyepben is előfordult védett faj a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). A lovasközpont által végzett gyepkezelési módszerek alkalmasak a terület vegetációjának természetközeli és hosszú távon való fenntartására.

• A gyepek szerepe a természetes és farmszerű vadgazdálkodásban: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  25-33

  Nagy Géza

  Szendrei László

  Gyüre Péter

  Megtekintések száma:

  70

  A dolgozat a gyepek és a vadgazdálkodás kapcsolatát vizsgálja. Három kérdésre koncentrál:
  - a gyep, mint élőhely,
  - a gyep, mint szaporodóhely,
  - a gyep, mint takarmányforrás.
  5 nagyvad faj és 5 apróvad faj figyelembe vételével saját kutatások és a szakirodalom elemző feldolgozása után a témában levonható fontosabb következtetések:
  - a gyep ökoszisztémaként sokkal fontosabb a vadgazdálkodásban, mint csupán takarmányforrásként,
  - a gyepek területi arányukhoz képest 2-3-szor fontosabbak az apróvad fajok (mezei nyúl, fácán, fogoly, vadludak) élőhely választásában,
  - a gyepet inkább változatos vegetációjú területeken preferálják a vadfajok,
  - a vadfajok élőhely választásában erőteljes a szezonalitás, a gyep inkább a tavaszi-kora nyári időszakban kedvelt élőhely,
  - aszerint, hogy a gyep mennyire fontos táplálék forrása a vadfajoknak, kedveltségi sorrend állítható fel:
  I. alig fogyasztanak gyepet: gímszarvas, vaddisznó, vadrécék
  II. fogyasztja, de nem fő táplálék: dámszarvas
  III. más táplálékok mellett keresi a gyepet: őz, muflon
  IV. fontos táplálkozó helye a gyep: fácán, fogoly
  V. gyep a fő táplálék: mezei nyúl, vadludak

• Magyar szürke szarvasmarha és vizi bivalylegelők vegetációjának összehasonlítása Duna-Tisza közi mintaterületen

  15-31

  Péter Norbert

  Fűrész Attila

  Stilling Ferenc

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  58

  A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemen-szék cönológiai vizsgálatát végeztük. A cönológiai vizsgálatok 2 alkalommal készültek, 2014-ben és 2015-ben. A két alkalommal elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrát vizsgálatára került sor vízi bivallyal, magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen legeltetett, illetve elkerített, kontroll területeken. A vizsgálandó terület nagysága és heterogenitása miatt arra törekedtünk, hogy kisebb homogén területeket, és ezeknek megfelelő kontroll területeket vizsgáljunk. A legelőn belül mélyebben és magasabban fekvő területeken, szikesen és löszön készítettük a cönológiai felvételeket.

  A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását és a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján értékeltük a területeket.

  Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk.

  Az adatok értékelése az összes vizsgált terület esetében egyrészt az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével, másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A kitűzött célok között szerepelt a vizsgált területek növényi összetételének részletes bemutatása, a legeltetés, illetve felhagyásának hatására a gyep összetételében bekövetkezett változások felmérése és természetvédelmi vonatkozásai, a legeltetés védett, illetve gyomfajok megjelenésére kifejtett hatása, valamint a legeltetés, mint természetvédelmi élőhelykezelés vizsgálata.

  A fajösszetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a bivalyokkal és a magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetett lösz és szikes gyepekben a természetességi állapot szempontjából kedvezőbb volt a gyep összetétele a kontroll területekéhez képest. A mézpázsitos vegetáció típusban a legeltetés nagyobb odafigyelést igényel, ez érzékenyebb a legeltetésre, kevés fajú és sérülékenyebb.

• A Duna menti homoki gyepek biomasszája

  31-35

  Rácz Brigitta

  Fűrész Attila

  Péter Norbert

  Stilling ferenc

  Pajor Ferenc

  Megtekintések száma:

  86

  Festuca taxa are important grassland species in the pannonian vegetation, and are defining members of it where conditions are too extreme for most plants. Based on grassland management surveys, habitats of narrow-leaved or small Festuca species are an indicator of poor productive capacity, but are important in terms of nature conservation. The significance of these grasslands are likely to be increasing in line with climate change and expanding dry habitats.

• Gyepgazdálkodás és földhasználat hegyvidéki régiókban

  77-78

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  43

  30 ország több mint 200 szakemberének részvételével a Mezőgazdasági Kutató és Oktató Központban (AREC) rendezték meg az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) ez évi szimpóziumát. A Szövetség alapszabálya szerint az egyik évben szimpózium, a másik évben konferencia (General Meeting) kerül megrendezésre. A szimpózium témája szűkebb témakört ölel fel, igazodva a rendező ország sajátosságaihoz. A konferenciákon pedig a gyepgazdálkodás teljes horizontja terítékre kerül. A tudományos program az ünnepélyes megnyitóval kezdődött, ahol két szakmai előadás hangzott el:
  – Hegyvidéki gazdálkodás Európában (Mountainous farming in Europe)
  – Az ausztriai gyepgazdálkodás – a jelenlegi helyzet és a jövőbeni kilátások (Grassland farming in Austria – status quo and future prospective) 

• A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  62-72

  Szabó István

  Kercsmár Vilmos

  Szőnyi Éva

  Megtekintések száma:

  51

  Hazánk fűtársulásai jelentős természetvédelmi értékű területek, annak ellenére, hogy eredeti, ősi állapotú, több száz éves füvesek nagyon kevés helyen maradhattak fenn. Értékes fajkészletük azonban – szerencsére – mégsem lett teljes egészében a múlté, mert idővel az eredeti füvesekhez nagyon hasonló, értékes fajokban gazdag másodlagos társulások fejlődtek ki. Ilyenek a külső-somogyi tájegységhez tartozó Jaba-völgy száraz füvesei.
  E tanulmányban cönológiai, természetvédelmi és gazdasági szempontból értékeljük a Ságvár környéki lösz-pusztagyep (Salvio–Festucetum rupicolae) és pusztarét (Cynodonti–Poëtum angustifoliae) társulásokat. A füvesek számára hosszú távon szükséges fenntartó kezelést az állattartáshoz kötődő kaszálás, legeltetés biztosítja, azokat évszázadok óta következetesen, természetszerűen használják, és a társulásokban értékes, reliktum elemek maradtak fenn.
  A területre flóralistát és fitocönológiai felvételeket készítettünk. Becsültük az állományok természetvédelmi és gazdasági (hozam és minőség) értékét. Számos új flórisztikai adattal szolgálunk. Eredményeink előzetes jellegűek, természet- és környezetgazdálkodási jelentőségük is van. A viszonylag gyors, de eléggé megbízható, hagyományos rét- és legelő mennyiségi és minőségi hozambecslés mai alkalmazhatósága is érdekel bennünket.

• A legeltetés, mint antropogén tevékenység hatása a Bugac melletti, alföldi legelőkre

  39-41

  Kiss Tímea

  Ecseri Károly

  Megtekintések száma:

  45

  The coenological quadrats were made in 1997, 2005, 2010 and 2021 in a sandy grassland which is used as cattle pasture. The quadrats can be sort in three groups. The first group of quadrats was made close to the cattle pen (Zone A: 0-50 m). The second group was made farther (Zone B: 50-150), where the grazing is not so intensive. The third group contains the quadrats which were made farther than 150m (Zone C). The animals use this area rarely, therefor this part of the pasture is undergrazed (Penksza et al., 2010a). The coenological survey was carried out with 2×2 meter squares, recording the cover value. The species names follow the nomenclature of Király (2009) and Engloner et al. (2001).

   

  The rate of species which indicate degradation is the highest near to the cattle pen (0-50m). But farther than 50m the rate of species which indicates naturalness is higher. Lower  nature conservation value can be observed near to the cattle pen. In this area weeds and degradation tolerant species can be found in the highest amount. Their ratio grew in the second zone (50-150m) too in the past few years, but the species which compose the natural vegetation also survived, so the species composition is able for regeneration. With the decreasing of grazing intensity the sample area could meet the requirements of nature conservation.

  Data evaluation was made with considering naturalness state in case of habitats; and on the other hand, according to relative ecological factors of occurring species. A significant change in species composition could be detected. Particularly, deterioration of areas could be experienced. These negative processes are extremely heavy inside and near the animal husbandry farm. Even aggressive, invasive plant species occurred. Among dominant grass species, dominance relations and covering rate of disturbance tolerant Cynodon dactylon and Lolium perenne species have increased, caused partly by overgrazing and trampling as well. A new species, Poa humilis, appeared in the zone “A” in 2020, which is a degradation indicator species and tolerates overgrazing and trampling (Penksza and Böcker, 1999/200; Penksza, 2009). Farther from the farm, rate of degradation showed by vegetation has decreased compared to the areas closer to the farm, however, it has increased even on the farther area between the two time periods. During the preparation of management plans for the grasslands, these data should be considered at a higher rate in favor of preserving natural values,

• A túllegeltetés hatása a gyepekre

  29-35

  Czeglédi Levente

  Radácsi Andrea

  Megtekintések száma:

  263

  Soil degradation caused by overgrazing is a worldwide problem. The degradation of an overutilized area occurs mainly where animals prefer to spend extra time because of the attractants that are around gateways, water sources, along fences or farm buildings. High grazing pressure decreases plant density which results in changes of the botanical composition of a pasture. The effect that grazing has on a plant depends on the timing, frequency and intensity of grazing and its opportunity to regrow. Overgrazing adversely effects soil properties, which results in reduced infiltration, accelerated runoff and soil erosion. Evidence has been corroborated with high bulk density values, high dry mechanical resistance and low structural stability. The degradation of the landscape may be a short-term phenomenon and recovery is possible after grazing pressures have been greatly reduced. Management practices have been used successfully to improve grazing distribution. These practices include water development, placement of salt and supplements, fertilizer application, fencing, burning, and the planting of special forages which can be used to enhance grazing by livestock in underutilized areas.
  The authors carried out their grazing experiment on the Hortobágy. The effects of overutilization by livestock on soil properties and vegetation on certain areas of grassland are presented in this paper.

• Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken

  39-42

  Török Gábor

  Bajnok Márta

  Szentes Szilárd

  Tasi Julianna

  Megtekintések száma:

  63

  A klímaváltozás – a téli- és vegetációs időszaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt – negatívan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevőkre. A gyep vízigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentő hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelő eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosítási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az időjáráshoz. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők – különös tekintettel a vízellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosítás késői első betakarítással – vagyis a természetvédelemben előírt rendszer – a szárazanyag hozamot és az időjárás-érzékenységet tekintve kedvezőtlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hőmérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntő a hozamra az időjárási tényezők közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs időszakra vetítve az nem is volt szignifikáns.

• A legeltetésre alapozott gímszarvastartás néhány kérdése

  49-50

  Horn Péter

  Nagy János

  Dér Ferenc

  Megtekintések száma:

  56

  A szerzők tanulmányukban összefoglalják a legelőre alapozott gímszarvastartás néhány  legfontosabb kérdését a legelöhasznosítás szempontjából. A legelö metabolizálható energiatartalma növekedésével lineárisan javul a szarvasborjak napi tömeggyarapodása a szoptatási idószak azon szakaszában, amikor a borjak legelőfű felvétele számottevó.
       A gyepek pillangós alkotóinak növekedésével 0-20% közötti tartományban nagyon jelentös a legelő állatok napi tömeggyarapodás javulása. 20% feletti pillangós arány már kismértékű tömeggyarapodás többlettel jár, és ugyanakkor negatív hatású a területi termelékenységre. 

• Szakirodalmi összeállítás a gyepek istállótrágyázásáról

  39-41

  Tasi Julianna

  Csízi István

  Lepossa Anita

  Bajnok Márta

  Halász András

  Megtekintések száma:

  214

  A gazdálkodási körülmények átalakulása miatt nagyban megváltozott a gyephasznosítási gyakorlat. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk, ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről”, azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A szervesanyagok használata a fenntartható tápanyagpótlásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon.

• A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodás Adattár adatai alapján: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  51-61

  Sonkoly Krisztina

  Lehoczki Róbert

  Csányi Sándor

  Megtekintések száma:

  100

  Az intenzív erdő- és mezőgazdálkodás térhódításával csökken a vadfajok által ténylegesen használható élőhely nagysága és változatossága. A vadföld- és legelőgazdálkodás illetve a vadtakarmányozás alapvető célja, hogy a csökkenő táplálékkínálatot ellensúlyozza és csökkentse a vadnak a művelés alatt álló területekre nehezedő táplálkozási nyomását (a vadkárt). További cél a táplálékbázisban évszakok között bekövetkező különbségek kiegyensúlyozása is.
  A vadgazdálkodók a rendszeres és szakszerű vadföldműveléssel és vadtakarmányozással az állomány nagyságának növekedését, és ezzel összefüggésben az anyagi hasznot hozó hasznosítható létszám emelkedését remélik elérni.
  Az ismertetésre kerülő vizsgálatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján végeztük el az 1997-től 2004-ig terjedő időszakra. Bemutatjuk, hogy országos szinten hogyan változott a művelt vadföldek és vadlegelők területének nagysága, illetve a vadfajok részére kijuttatott takarmányok (szálas, szemes, lédús és táp) mennyisége. Továbbá megvizsgáltuk a vadföldgazdálkodási adatok és a vadfajok létszámadatai (becsült és hasznosított) közötti összefüggéseket is.
  Országos szinten 1997-től 2004-ig különböző mértékben, de emelkedett a vadföld és a vadlegelő területe, illetve a kijuttatott vadtakarmányok mennyisége. Megyék között azonban eltéréseket tapasztaltunk. A korrelációs vizsgálatok a vadfajok becsült és hasznosított mennyiségével csak néhány esetben mutatnak értékelhető kapcsolatot. A talált összefüggések csak közepes mértékűek, mind a megyék, mind a vadgazdálkodási egységek szintjén vizsgálva.
  Összességében azonban kijelenthető, hogy viszonylag alacsony mértékű a számszerűsíthető kapcsolat a vadföldművelés, vadtakarmányozás és a nagyvadfajok sűrűsége között.

• Legeltetéses állattartást! Vinczeffy Imre szakmai életútjának méltatása 85. születésnapján

  93-94

  Dér Ferenc

  Megtekintések száma:

  77

  Vinczeffy Imre nyolcvanöt évvel ezelőtt született Olasztelken, Udvarhely megyében. Iskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a mezőgazdasági főiskolát Kolozsváron végezte. Már gyermekkorában felkeltették érdeklődését a természet, a növény- és állatvilág csodái. Pallagon szerezett diplomát 1947-ben. Eddigi fontosabb beosztásai: egyetemi tanársegéd 1950-ben, adjunktus 1952-ben, docens 1954-ben, szakmunkás 1957-ben, tudományos munkatárs 1962-ben, főmunkatárs 1968-ben, egyetemi tanár 1970-ben. A „Veszprém megye gyepgazdálkodása és fejlesztésének lehetőségei” című gyeptipológiai dolgozattal doktorált 1962-ben, „A gyepek termőképességének vizsgálata” témával kandidált 1965-ben, és „A gyepek állateltartó képessége” című, 1985-ben benyújtott dolgozatával szerzett MTA doktori fokozatot. 

• Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh

  13-20

  Besnyői Vera

  Szerdahelyi Tibor

  Bartha Sándor

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  45

  Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három időpontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozíciós változásokat idéz elő a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlításában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérő módon reagálnak a területeken, valószínűleg az abundancia viszonyokban meglévő szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-ről 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsőrendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesített abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözőeknek. A domináns fajok borításértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószínűleg a kezelések különbözősége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák. 

• Néhány gyógyhatású gyepalkotó növény mikrobiológiai értékelése

  35-38

  Zsuposné Oláh Ágnes

  Kota Mariann

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  80

  A gyepekben jelentős mennyiségben előforduló gyógyhatású növények a legelő állatok számára takarmányforrásként szolgálnak. Ezért fontos e növények takarmányozási értéke, ugyanakkor értékes információkat nyújthat azok mikrobiológiai vizsgálati eredménye is. Dolgozatunkban, a gyepekben előforduló gyógyhatású növények mikrobiológiai vizsgálatait végeztük el.
       Debrecen környéki természetes gyepekről 25 gyógyhatású növényt gyűjtöttünk be, az Equisetum arvense és a Tussilago farfara kivételével virágzó fenofázisban. A természetes állapotban mosás nélkül szárított növényeket az érvényben lévő és takarmányokra kidolgozott MSZ alapján vizsgáltuk. Meghatároztuk a szárított növényliszt összes csíraszámát, valamint a penészszámot, az eredményeket 1g száraz anyagra adtuk meg. A mikrobiológiai eredményeket összehasonítottuk a Takarmánykódexben lévő és takarmányokra vonatkozó határértékekkel. Azoknál a növényeknél, ahol a mikrobiológiai paraméter több nagyságrenddel alatta marad a megengedett határértéknél, valószínűsíthető, hogy fungicid és/vagy baktericid hatással rendelkeznek. A 25 növényből az Achillea millefolium, Eryngium campestre és a Tussilago farfara fungicid, a Hypericum perforatum bactericid, míg a Salvia nemorosa és az Urtica dioica mind baktericid, mind fungicid, hatással is rendelkezik. A gyepalkotó gyógynövények takarmányforrásként betöltött szerepe mellett tehát nagyon fontos azok természetes baktericid és fungicid hatása is. 

• A vadaskert vadföldgazdálkodás ökonómiai kérdései: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  47-50

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  67

  Az elmúlt két évtizedben jelentős változások zajlottak le a magyar vadgazdálkodásban. Nyereségorientált tevékenységgé vált, és ezzel meghatározóvá vált a gazdálkodás. Különösen igaz ez a vadaskertekre, ahol az intenzívebb hasznosítás feltétele a magas színvonalú takarmányozás. A vadászterületek jelentős gyepterülettel rendelkeznek, azonban ezek általában elhanyagolt, műveletlen földek. A Bőszénfai vadaskert vadföldművelését elemezve egyértelmű az eredmény, mely szerint az egynyári növénykultúrákkal szemben sokkal gazdaságosabb az évelő – elsősorban pillangós – vezérnövényű gyeptársulások létesítése. Ezzel évente akár 15-20% költségmegtakarítást érhetünk el, mindemellett gazdálkodásunk egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik.

• Gyepek a változó világban

  53-55

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  51

  Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség a „Gyepek a változó világban” (Grassland in a changing World) címmel rendezte 23. konferenciáját a németországi Kielben (2010. augusztus végén szeptember elején). A témaválasztást a szervezők a napjainkat meghatározó „globális változások”-kal magyarázták, melyek között nevesítésre kerültek a világpiaci változások, a nemzetközi társadalmi fejlemények, az információs társadalom jelenkori következményei, különösen pedig a klímaváltozás. A szakmai programot 5 szekcióba (ezeken belül alszekciókba) rendszerezték:
  – a gyepek és a globális változás (klímaváltozás; társadalmi-gazdasági változások)
  – a gyepekre alapozott mezőgazdasági termelési rendszerek jövője (gyepgazdálkodási módszerek és technológiák; a genetikai erőforrások szerepe)
  – a gyepektől a hús- és tejtermelésig (takarmánytartósítás, takarmányérték és termékminőség; a termékelőállítás hitelessége és nyomonkövethetősége gyepeken)
  – a gyepes ökoszisztémák haszna és szolgáltatásai (a különböző hasznok és szolgáltatások közötti egyensúly; a biodiverzitás funkciói)
  – legelői és legeltetési rendszerek (a legelőkezelés és termékelőállítás; környezeti előnyök és rizikófaktorok). 

• Homoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokon

  5-12

  Balogh Nóra

  Megtekintések száma:

  40

  Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

          Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?

          Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?

          Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége?

  A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk:

  10 év alatti (fiatal)

  10-20 éves (középkorú)

  20-40 éves (idős) parlagok.

  Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon.