Keresés

Keresési eredmények

• Idősgondozás az ellátórendszeren kívül: A családi gondozók kihívásai

  2-24.

  Tróbert Anett Mária

  Széman Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  597

  A tartós gondozási rendszer túlterheltsége miatt egyre fontosabb a családi gondozók szerepe az idősellátásban. A gondozás felvállalása azonban jelentős megterheltséggel jár, melynek számos negatív következménye lehet a családi gondozók családi élete, munkavállalása, testi-lelki egészsége tekintetében. A jelenlegi hazai ellátórendszer kizárólag a gondozottak szükségleteire fókuszál, a családi gondozók támogatására még nincsenek szolgáltatások. Tanulmányunkban 10, családi gondozóval készített mélyinterjú tükrében ismertetjük legfontosabb nehézségeiket.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  975

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh

  11-14

  Adaranijo Emmanuel Temitope

  Hossain Sarafat

  Megtekintések száma:

  175

  The established fact is that the population with the highest consumer of healthcare services is the elderly because of the increasing demand for adaptive health services accessible to the elderly. As the elderly continue to age, there is a decline in the health condition, developed societies have explored and employed several multidisciplinary approaches to the care of the elderly. The focus is on social work as a profession.

• Starting from scratch: realities of older Maltese ex-sisters

  7-8

  Marisa Cannataci

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  120

  Statistics have revealed how not only globally but also in Malta the number of women religious has decreased. This study delved into the experiences of older ex-sisters from apostolic congregations who held simple vows, lived in the convent, subsequently leaving the congregation.

• A roma/cigány hozzátartozók attitűdjei időskorú hozzátartozóik gondozásával kapcsolatban

  30-45

  Tóth Dalma

  Godó Irén

  Megtekintések száma:

  287

  Az idősek gondozása minden társadalom számára kihívást jelent. Számos kutatás látott már napvilágot az idősgondozással kapcsolatban, amelyek segítenek abban, hogy az idősgondozás minél hatékonyabban tudjon megvalósulni. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az etnikai kisebbségek közül a roma/cigány idősek gondozásához hazai, illetve nemzetközi trendek segítségével. Szempontrendszerünkben a célcsoport választása nem volt véletlen – a roma/cigány kisebbség több tényezőt tekintve is vulnerabilisnak tekinthető, mely az időskori gondozásra nézve veszélyeket rejt a gyakorlatban az egyenlőtlenségi viszonyokat tekintve. A tanulmányban az idősgondozás főbb fogalmain túl kitérünk a jogi környezet adta lehetőségekre és korlátokra, az idősgondozás és az egészségügy kapcsolatrendszerére, illetve az életminőség és jóllét alakulásának tényezőin túl olyan stratégiákra (formális és informális), melyek hazai és nemzetközi szinten is trendként rajzolódnak ki.

• Trends of smoking and alcohol consumption after acute myocardial infarction – a gerontological meta-analysis

  66-67

  György Jóna

  Megtekintések száma:

  95

  The core aim of this conference presentation is to demonstrate how health behaviors of elderly social groups could be shifted by perceived social support (PSS) after acute myocardial infarction (AMI). More precisely, this presentation focuses on examining how elderly people could quit smoke and accept moderate alcohol consumption by PSS to improve their complex health conditions.

• Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról

  13-25.

  Simigné Fenyő Sarolta

  Megtekintések száma:

  270

  A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
  Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

• A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép

  29-51

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Zombory Júlia

  Megtekintések száma:

  865

  Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

• Formal Carers’ Perspectives on Elder Abuse within a Maltese Care Home

  55-56

  Zarb Lindsay

  Megtekintések száma:

  64

  This research explores formal caregivers’ perspectives on elder abuse within a Maltese care home, addressing the challenges posed by an ageing population and the growing reliance on long-term care.

• Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban

  130-132

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  430

  Európa népessége elöregszik, a 65 év felettiek és a munkaképes korú népesség aránya 2050-ben már 1:2 lesz, ami feszültséget teremt a generációk között (Európai Bizottság 2013). A demográfiai helyzet bemutatása kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a 80 évesnél idősebbek száma 2080-ig várhatóan több, mint kétszeresére nő és eléri a teljes népesség 13%-át (http1), ennek a korosztálynak pedig már nagy része gondozásra szorul. Mindez jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, melyek már ma is jelentős jelentős humánerőforrás hiánnyal és várólistákkal működnek, idősek otthonában történő elhelyezésre például hazánkban az átlagos várakozási idő 2 év (Gyarmati 2019). A gondozást végző családtagokra - jellemzően nőkre - hatalmas anyagi, fizikai és lelki teher hárul.
  Az előadásban azt mutatom be, hogy az elöregedésből adódó kihívások kezelését, az idősek gondozását és életminőségük javítását miként segíthetik az infokommunikációs technológiák és az innovatív megoldások. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ismertetem, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a digitális technológia igénybevételéhez, milyen attitűdjeik vannak az IKT használatával kapcsolatban. Áttekintem a gondozási szükségleteket és hiányokat, valamint az ápolás, gondozás, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a kommunikáció és a mentálhigiénés szolgáltatások területén történő technológia használat lehetőségeit. Erre vonatkozóan röviden bemutatok példákat, jó gyakorlatokat. Megvizsgálom, hogy milyen előfeltételek szükségesek az IKT alapú szolgáltatások bevezetéséhez, milyen tényezők akadályozzák az alkalmazásukat és, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk.

  Az előadás fő üzenete és mondanivalója, hogy az idősek aktív, tevékeny időskorát, illetve szükség esetén ellátását, gondozását nagyban támogathatják az infokommunikációs technológiák (Bene, Móré, Zombory 2020). Fontos azonban a technorealista hozzáállás, objektíven, realistán kell viszonyulnunk a technológia használathoz (Pintér 2004), nem szabad tőle tartanunk, de túl sem értékelhetjük. Önmagában attól, hogy több technológiát használunk nem lesz jobb a helyzet, nagyon fontos, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésébe bevonják az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetűeknek. Ez azért is fontos, mert bár sokaknak lenne igénye innovatív eszközök használatára, nem mindenki engedheti ezt meg magának és azt is tudjuk, hogy az idősek közt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, „az Unió idős népességének 19 %-át szegénység fenyegeti, és ez a szám gyorsan növekszik” (Európai Bizottság 2013: 3). Probléma, hogy a technológia használat hatásairól és a szociális munkások IKT használatáról nagyon keveset tudunk, kérdés, hogy mennyire hatékonyak az online beavatkozások, milyen szakmai, etikai kérdéseket vet fel a technológia használata és, hogy milyen hatása van a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására. Ezen kérdések vizsgálatára további kutatások szükségesek. Nagyon fontos a szociális munkás hallgatók képzésének és a szakemberek továbbképzéseinek átalakítása, hogy azokban nagyobb hangsúllyal jelenjen meg a digitális műveltség fejlesztése (Perron, Taylor, Glass, Margerum-Leys 2010, Tóth 2017).

  Irodalom
  Bene Á., Móré M., Zombory J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29–51.
  Gyarmati A. (2019): Idősödés, idősellátás Magyarországon. Helyzetkép és problémák. Friedrich-Ebert-Stiftung. Budapest. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program végső értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0898&from=hu Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Perron, B. E., Taylor, H. O., Glass, J. E., Margerum-Leys, J. (2010): Information and Communication Technologies in Social Work. Advances in Social Work, 11(2). 67–81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3117433/ (utolsó megtekintés: 2017. 06. 25.).
  Pintér R. (2004): A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK http://mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf
  Tóth A. P. (2017): Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése. Párbeszéd − Szociális munka folyóirat 4 (3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5951/5562

  Internetes források:
  http1
  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=409489 Népességszerkezet és a népesség elöregedése, Eurostat (Utolsó megtekintés: 2021.12.02.)

• Evolúciós és társas hatások szerepe a nagyszülői gondoskodás alakulásában

  107-118.

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  265

  A nagyszülők szerepe nagyon meghatározó az életünkben mind szülőként, mind unokaként. Az a törődés és gondoskodás, amit ők nyújtanak érzelmileg meghatározó élmény, ami egyben kötődési mintául is szolgál. Már ősidők óta szerepe van a nagyszülőknek, elsősorban a nagymamáknak az unokák túlélésében.
  Feltehetően a postmenpauzális nőknek, a nagymamáknak köszönhető hogy az ember gyermekénél a hosszú fejlődés időszaka kialakulhatott, aminek rendkívüli a jelentősége az ember kognitív evolúciójában.
  Azonban számos kérdés vetődik fel a nagyszülői segítségnyújtás tekintetében, melyekre mind evolúciós, mind szociális magyarázatokkal szolgálnak a kutatók. Ezen kutatások számba veszik mért jelenhetett meg a nagymamai szerep a humán evolúcióban, milyen faktorok befolyásolják a nagyszülői segítségnyújtást és azt, hogy a szülők, unokák miképp viszonyulnak majd ehhez.

• Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders

  43-44

  Szilagyi S. Jean

  Megtekintések száma:

  174

  Objective:
  Special Care Units (SCU) in long term care health facilities are named to indicate "unique to diagnosis" or a level of care. The purpose of this study was to explore perceptions among caregivers and licensed nurses in selected nursing homes in Ohio and Pennsylvania and New York, as they pertained to the differences in care to Alzheimer's elders in SCUs. It examined the education and experience of staff and the satisfaction of this staff as it pertained to stress and wages.

  Background:
  Long-term caregivers often experience stress, resulting in "burn-out" as a consequence of limited training, levels of care required, cognitive decline of elders and family expectations. The caregivers, on SCUs, environmentally designed for the elders with cognitive decline, need specialized training in the physical and mental dimensions of the various forms of dementia, Alzheimer's type.

  Methods:
  The study used a qualitative research design with a survey questionnaire and one-on-one interviews with administrators and human resource directors. A pilot study of SCUs in Ohio and Pennsylvania and New York was initiated. The population was the employees of these SCU. The levels of employees questioned included: Executive director/Administrator, nurses, nurse aides, housekeepers and activities staff, laundry and social service workers. The procedure was standardized to enhance the reliability of the data. The respondents were notified in advance of the specific application of their answers and were afforded the opportunity to receive a monetary donation to the SCU of their respective facilities.
  An Eden Alternative Home, with a program of goals and missions characterizing enhancement of an elder's life, a home-like environment and family-centered staff and care, in a very rural area of Pennsylvania, was also engaged to contrast and compare the hypotheses of the study.

  Results:
  On the SCU, less than 5 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. In the Eden Home, 100 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. On the SCU, less than 18 percent were satisfied with the quality and quantity of specialized and extensive training. In the Eden Home, 100 percent of the staff was satisfied with their specific training. On the SCU, using a Leiken scale, more than 55 percent felt that they should receive higher wages. In the Eden home, the results were the same. However, the longevity of the employees was 13.5 years as opposed to only 3.25 years in the SCU in other homes.

  Conclusion:
  These findings suggest there is a need to examine, expand and intensify the training of all caregivers on a special unit for the elders afflicted with dementia, Alzheimer's type.

• Alzheimer's disease in the context of social work from the perspective of family caregivers

  29-30

  Martina Lacková

  Lucia Dimunová

  Megtekintések száma:

  103

  In the context of rising quality of life and improving living conditions, as well as improving health care, people are now living to a higher age than in the past. Alzheimer's disease is the most common form of dementia in European countries. As a result of the development of the disease, individuals are often dependent on the help and care of other people, in most cases family members. This care interferes with the functioning of the family, so monitoring the needs and assistance for family members is essential.

• Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások

  101-102

  Nádasdi Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  341

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.

• Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study

  44-45

  Sováriová Soósová Mária

  Hazuchová Lucia

  Megtekintések száma:

  116

  Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.

• Addressing the Geriatric Hypertension Crisis in the Philippines: Challenges and Strategies for Improved Care

  99-100

  Anonuevo James Luke Abalos

  Megtekintések száma:

  76

  This paper provides an in-depth analysis of the challenges confronting the elderly population in the Philippines, focusing on economic insecurity, healthcare accessibility, social isolation, and the socio-cultural context of aging. While the elderly population remains smaller in proportion compared to other Southeast Asian nations—growing from 2.7% in 1990 to a projected 7.7% by 2025—this demographic shift brings significant implications. The increase in the aged dependency ratio, expected to double from 5.5 elderly per 100 working-age persons in 1990 to 10.5 by 2025, reflects the pressures on younger generations to support an aging population.

• Vulnerability of elderly consumers - their children's perception

  17-19

  Balázs Katalin

  Vincze Petronella

  Hujber-Mitru Szilvia

  Megtekintések száma:

  123

  The research goal was studying elderly individuals’ consumer vulnerability in an unusual way. This is a topical issue, as for example the high prevalence of grandparent scams and other older adult-focused criminal activities is well known in the literature (e.g., AARP Foundation, 2003; Boush & mtsai, 2009; Yip & Schweitzer, 2015; Valant, 2015). A broad spectrum of studies (e.g., Carpenter & Yoon, 2017; Lee & Geitsfied, 1999; Peters et al., 2007) focuses on the aging consumer’s features that can be blamed for their vulnerability, as for example changes in cognitive capacity, fast speech processing and openness for social contact. The novelty of the present study is two-folded. First, a psychological approach was followed focusing on the role of persuasion knowledge (Friestad & Wright; 1994) and self-efficacy (Bandura, 1994) in this context. Second, not the elderly population, but their children’s perception was investigated in a mixed-method study.

• Will Autonomous Vehicles address impediments to the mobility of ageing populations?

  6-7

  Kovacs Ferenc Stephen

  Megtekintések száma:

  161

  Background/Aims

  Autonomous Vehicles (AVs) have been touted as a ‘mobility panacea’ for ageing populations. The hopes invested in such technocentric solutions can be understood with reference to the spatial-temporal context of the Global Demographic Transition. The geography of ageing culminates in growing levels of social isolation of older populations in rural, regional and suburban areas. This spatial trend is superimposed on a temporal landscape of recurring economic crises, creating fiscal constraints impeding the efficacy of conventional solutions including scheduled and demand-responsive transport. To what extent can AVs respond to the mobility needs of older people at a time of fiscal crisis?

  Methods

  To address this knowledge gap, I undertook a systematic literature review with two academic colleagues from Curtin University in 2019.  We reviewed the AV related papers and the wider transportation planning and gerontological research inclusive of factors known to influence the mobility of older people. The research informed a critical perspective exploring possible impacts, inclusive of risks and opportunities through the methodology of scenario analysis.

  Results

  We found the technology had the capability to address some aged mobility needs such as those resulting from declining driving ability, and might provide a framework supportive of ‘ageing in place’ solutions.

  Conclusions

  The ability to realise the full potential of this ‘socio-technical transition’ and effectively manage unintended impacts, will be informed by society’s institutional capacity inclusive of the State’s ability to implement timely interventions in mobility markets and provide an integrated approach to transport and land use planning.

• Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése

  70-71

  R. Fedor Anita

  Ungvári Sándor

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  334

  A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezeteket képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Az idősek életminőségének javítása, jóllétének megtartása, emelése, a fizikai aktivitás megőrzése mellett a mentálisan aktív életmódot is magába foglalja.

  Módszer:
  Előadásunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, így a demens és pszichiátriai betegek, valamint a felmérésben részt venni nem kívánók nélkül összesen 167 főt válaszolt a kérdőív kérdéseire. Ez a lakók 51%-a, akik körében kérdezőbiztosok bevonásával személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk. Az adatok rögzítését és feldolgozását SPSS 25.00 Windows szoftver segítségével végeztük.

  Eredmények:
  Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszú távon esélyt biztosít jóllétük fenntartásához, javításához. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált idősek nem alkotnak egységes csoportot. Szociális kapcsolataikban, nyitottságukban, közösségi tevékenységekben való részvételükben, érdeklődési körükben differenciák figyelhetőek meg, melynek elsősorban egészségügyi, szociális, életkori okai vannak. Az idős lakók többsége jó kapcsolatot ápol lakótársaival, s az intézmény dolgozóival, a gondozókkal való kapcsolatok minősége is kedvező képet mutat. Problémáikat az esetek többségében a gondozókkal és a családtagokkal beszélik meg. Az intézmény által szervezett szabadidős programokon általában megjelennek a lakók, de magasabb részvételi arány prognosztizálható, ha az érdeklődésükhöz közelebb álló témákban, az életkori sajátosságaiknak megfelelő időtartamban szerveződnének ezek a programok.

• Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia

  42-43

  Sováriová Soósová Mária

  Megtekintések száma:

  88

  Satisfaction with life is one of the most important pillars of successful ageing. Assessing the cognitive aspect of subjective well-being (which can be related to life satisfaction) is considered a useful complementary indicator for monitoring and comparing quality of life across countries.

• Senior policy in Hungary, Poland and Russia - Book review

  43-49

  Makar Sarah

  Megtekintések száma:

  166

  -

• A comparative analysis of the community-based care and program for the elderly in the Seychelles and Mauritius Islands

  71-75

  Vivienne Alexandra Sharri Lesperance

  Megtekintések száma:

  143

  The World Health Organization describes an elderly person as someone who is aged 60 years and older and further predicts that by 2030, the number of older people will rise by 1.4 billion (WHO, 2017). This phenomenon has not spared the Small Island Developing States (SIDS); according to the United Nations (2023), they anticipated growth from 6.5 to 14.0 million older persons between 2021 and 2050. Undoubtedly, these figures are indicative of significant growth in the aging population across the world, and this is merely the chronological age; needless to say, numerous physical, psychological, and environmental factors can impede longevity and healthy aging.

• Demokratikus értékek – Diszkriminatív gyakorlatok, tekintettel az időskorúak státusára

  64-76.

  Hell Judit

  Megtekintések száma:

  239

  A gerontológiai tudományok művelése Magyarországon rövid múltra tekint vissza. Talán ezért sokan és tévesen a gerontológia jelentését leszűkítik annak biológiai- orvosi típusára. Amellett érvelünk, hogy a humán- és társadalomtudományi gerontológiának is létjogosultsága van. Megmutatjuk, hogy az ember, az idős ember léthelyzetével kapcsolatban a filozófia és az etika milyen sajátos területen vizsgálódik, miben jelölhető meg missziója: elemezzük a nyugati filozófiai gondolkodás történetét, azt, hogy mely nagy erkölcsi eszméket, értékeket munkált ki több ezer év alatt. Ezek az ideák a modern demokratikus társadalmak elvi alapját képezik. Ilyenek: szabadság, egyenlőség, igazságosság, testvériség, emberi méltóság, emberi jogok. A gyakorlatban ezek gyakran sérülnek. Pl. az időseket életkoruk miatt diszkriminálják. Ezzel sérül az egyenlőség és az igazságosság elve, sérül emberi méltóságuk. A gazdaság, politika, kultúra, oktatás, a nemzedékek közötti viszonyok terén hátrányos helyzetük nyilvánvaló. Az etika feladata a nyugati értékek mentén e gyakorlatok elvi kritikája, ezáltal hozzájárulás annak formálásához. A kontinens demográfiai krízisét az Európai Unió korszerű idősügyi politikai intézkedések, támogatások, projektek útján, a klasszikus nyugati értékek őrzése alapján kezeli.

• Implementation of Intergenerational Practices for Promoting Active Aging

  37-38

  Mercieca Ilona

  Megtekintések száma:

  76

  Ageing is a complex, natural process which encompasses a cascade of biological, psychological and social changes occurring in an individual’s lifespan. Its phenomenal experience is influenced by a myriad of factors, including genetics, environment, lifestyle and socio-economical aspects.

• Physical Restraint Use within Maltese Long-Term Care Settings

  9-10

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  128

  The holistic study looked at the locally unexplored environment, providing a platform of knowledge base and information on physical restraint use. The project secured relevant information focal to the older person residents, health care providers and policy makers within long-term care settings.