Search

Search Results

• Starting from scratch: realities of older Maltese ex-sisters

  7-8

  Marisa Cannataci

  Maria Aurora Fenech

  Views:

  45

  Statistics have revealed how not only globally but also in Malta the number of women religious has decreased. This study delved into the experiences of older ex-sisters from apostolic congregations who held simple vows, lived in the convent, subsequently leaving the congregation.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Tivadar Homor

  Views:

  224

  The study highlights what impression the quality of our life history has on our elderly ourselves. With this complex presentation of the aging process, a more nuanced diagnosis could be made about the versatility of ageing, thus more effective prevention and care programs could be carried out. The recognition and application of the positive philosophy of life outlined in the study contribute to maintaining good mental health of the elderly.

  Practical relevance. The results of the research can be primarily utilzed in care institutions, nursing homes and retirement clubs. It can effectively help the physical, spiritual and mental care of elderly people and help them accept their problematic life situation. The study might be utilized in practice on elementary and intermediate andragogy trainings and on vocational courses (social worker, specialist nurse, therapist).

• Active Ageing Good Practices Promoting Intergenerational Communication and Understanding

  5-6

  Maria Aurora Fenech

  Edel Borg Mizzi

  Views:

  62

  Persistent negative stereotypes on the aging process and the older person are noticeable within the current youth-orientated culture. Older persons may also hold negative stereotypes about the younger generation. These undesirable typecasts co-exist because younger and older persons often have limited contact with each other. Indeed, the younger generation, only gets to engage in communication with the older person within the family unit, rarely outside their own familial structures. Similarly, older persons, residents of long-term care have limited opportunities of interacting with the younger generation.

• About a current cultural lag

  89

  Heidrun Mollenkopf

  Views:

  12

  At the beginning of the last century the American scientist Ogburn developed his theory of the "cultural lag". It is based on the observation that certain social developments, which are actually interrelated, can proceed at different speeds and behavioural or institutional framework conditions no longer fit in.

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Views:

  45

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

• The rights of psychiatric patients, especially in the field of dementia care

  84-85

  Rita Zakor-Broda

  Views:

  23

  Given the demographics of Hungary's population, the aging process and the change in the age composition project an increasingly worrying future. In an aging society, both the provision of care within the social sector and the provision of specialist care within the health sector are facing an ever-increasing anomaly. The growing number of people over the age of 65, including mostly demented people, as well as people who are limited in self-care and need professional help, must be provided to an increasing extent by the care systems. We are facing a current problem that has affected almost every family directly or indirectly. It is not only the provision of professional care that must be solved for the family members, but also the knowledge of the legal regulation of the special situation during the care, the knowledge of the rights and obligations for the care provider, as well as for the patients and their relatives.

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Martin Zsarnóczky

  Fanni Zsarnóczky-Dulházi

  Views:

  120

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.

• Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák

  122-123

  Árpád Szabó

  Views:

  203

  Az életmódok változása a szociológia fontos kutatási területe, melynek hagyománya mind az elméleti, mind az empirikus kutatásokban jelen van. Jelen előadásban azokat a társadalmi folyamatokat mutatom be, melyek a közös életstratégiák kialakításához vezettek. Az életstratégiák változásaihoz kapcsolódik a medikalizáció (egészségügyi problémák orvosi, gyógyszeres kezelése), az egészségügy és átfogóan az egészség fogalmi keretének változása. A 18. századtól kezdődően tömegesen váltak olyan betegségek megelőzhetővé és gyógyíthatóvá, melyekre addig nem volt „megoldás” (Jóna 2014). Az epidemiológiai korszakokban való előrehaladás egyik következő állomása volt az életszínvonal javulása. Az életszínvonal emelkedésére több társadalomtudós is felhívja a figyelmet, köztük Ulrich Beck, aki a kockázat-társadalomról írott munkáiban, a gazdasági változásokat elemezve világít rá arra, hogy a jóléti társadalmakban az egyéni kockázatok válnak a fő befolyásoló tényezőkké (Beck 2003). Beck a kockázatokat a pluralizálódott életmódokhoz köti, a kiszélesedett lehetőségek által a társadalom tagjai eltérő életvezetési stratégiákat alakítanak ki. A pluralizálódott társadalomban a kockázatok előtérbe kerülnek, ami egy sajátos paradoxonhoz vezet, jelesül a kockázatok révén közös stratégiák alakulnak ki. E stratégiák az idős korosztályoknál is megjelennek és beazonosíthatók. Az idős korcsoportok teljes populáción belüli aránya folyamatosan nő, globálisan 2017-ben a 60 év fölöttiek aránya 13%-os volt (Hertog 2017). Annak ellenére, hogy Magyarországon az egészségügyi állapotot jelző epidemiológiai mutatók igen rossznak bizonyulnak a nemzetközi összehasonlításban (Boncz 2006), a medikalizáció fejlődése, az egészségkultúra mint nézőpont elterjedése, a tudatos életvezetés eredményeképpen az időskor aktív évei jelentősen megnőttek.

  Az időskorral járó folyamatokra (pl. egyedüllétből adódó magasabb halálozási kockázat (Kovács-Bálint 2018), jövedelemcsökkenés, nyugdíjstratégiák, együttélési megoldások) több válaszstratégia született, melyek az egyéni kockázatok feldolgozására alakítanak ki egyfajta keretrendszert és választ.

  Előadásomban bemutatom azokat a társadalmi folyamatokat melyek az időskori életstratégiák változásaihoz, átalakulásaihoz vezettek, valamint reflektálok olyan időskori életstratégiára és statisztikai elemzésekre, melyeket a társadalomtudományos szakirodalom már azonosított.

  Irodalomjegyzék
  1. Boncz Imre (2006): Népegészségügyi programok egészség-gazdaságtani elemzése –doktori értekezés, Forrás: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/16176 (letöltve: 2021.09.20.)
  2. Jóna György (2014): Bevezetés az egészségszociológiába, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Debrecen
  3. Kovács Katalin – Bálint Lajos (2018): Halandóság. In Monostori J. – Őri P. – Spéder Zs. (szerk.) (2018): Demográfiai portré 2018 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 147-175.
  4. Sara Hertog (2017): United Nations Database on the Living Arrangements of Older Persons 2017, Department of Economic and Social Affairs Population Division, New York 2017
  5. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom – Út egy másik modernitásba Századvég 2003

• From the Italian National Dementia Plan to the Dementia Friendly Communities

  117-142

  Mónika Fontanini

  Views:

  77

  This article explores various aspects related to dementia care and support in Italy. It begins by discussing the National Dementia Plan of Italy, highlighting its goals and initiatives. It then focuses on the Veneto Region and their innovative approach to supporting people with dementia through the implementation of the Dementia Map, an online support system. The article also highlights the importance of dissemination publications in raising awareness and sharing knowledge about dementia care practices. Furthermore, it delves into the pilot project of Abbiategrasso, the first Dementia Friendly City in Italy, showcasing the efforts made to create a community that is inclusive and supportive of individuals with dementia. The experiences and lessons learned from this project serve as valuable insights for other communities aiming to become dementia friendly. In conclusion, the article emphasizes the significance of collaborative efforts, innovative approaches, and community engagement in improving the lives of individuals with dementia and their caregivers. It underlines the importance of continuous advancements in dementia care and the need for ongoing support systems to meet the evolving needs of those affected. The bibliography provides a list of relevant sources and references that further explore the topics covered in the article.

• Primary aspects of the elderly and information communication technologies

  138-160

  Zsolt Kristóf

  Anita Győri

  Views:

  499

  In this article, we will briefly review information and communication technology (ICT), the most typical characteristics of the elderly age group, and finally, we will look at how and in which areas the elderly can connect to ICT solutions. It is not easy to navigate in a world of rapidly evolving technology even for those who do not have to think about how to learn using ICT. In a rapidly evolving world of technology, it is not easy for those who does not need to think about how to learn how to use ICT to adapt. Those who have not been in touch with ICT for a third or half of their lives start from a serious disadvantage, and this disadvantage can increase in old age. Today it is increasingly difficult to distinguish between the online and offline worlds, and this is unlikely to become easier in the future. Welfare states are characterized by an aging society, and the resulting problems have long been present in all areas, from health to economy. In our study we will examine and bring together relevant literature closely related to this topic, covering quality of life, overcoming loneliness, social inclusion and the health of the individual. Our aim is to explore the potential of ICT for quality ageing of older people, the factors that motivate them to use the tools, the difficulties that hinder their use and learning, and the future prospects. Our study covered the English and Hungarian language literature, publications published in Europe or research conducted in European countries, among people aged 65 and over, between 2011 and 2021.

• Alzeheimer cafe – the cafe of acceptance: -opinion article-

  47-52.

  M. Szilvásiné Bojda

  Views:

  141

  The article shows the basic principles of the Alzheimer Café movement and it provides information about the fist experiences of the initiated movement in Nyíregyháza town.

• Not languishing but flourishing: The message of positive psychology on ageing

  1-2

  Ágota Kun

  Views:

  67

  Traditional psychology approaches the psychological functioning of ageing primarily in terms of problems and difficulties, focusing on the deterioration of abilities, the onset of mental disorders, inactivity and the decline of relationships. However, with the emergence of positive psychology, a different way of thinking emerged, along which the concept of positive ageing was born.

• Emphasizing the role of AI and telehealth in improving treatment outcomes among elderly patients

  82-83

  Maryam Mojisola Lasisi

  Emmanuel Temitope Adaranijo

  Views:

  50

  To establish the right diagnosis and treatment plan for a patient is at the core of any medical procedure but this is not without the need for utmost compliance of the patient. This is the case with the elderly when they do not understand their diagnosis, nor do they fully recognize the importance of adhering to the prescribed treatment plan. This study emphasizes the role of artificial intelligence and telehealth in achieving significant treatment compliance among elderly patients.

• Older people in the infocommunication space - opportunities and challenges

  101-102

  Kristóf Zsolt Nádasdi

  Anita Győri

  Views:

  199

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.

• Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study

  44-45

  Mária Sováriová Soósová

  Lucia Hazuchová

  Views:

  48

  Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.

• Vulnerability of elderly consumers - their children's perception

  17-19

  Katalin Balázs

  Petronella Vincze

  Szilvia Hujber-Mitru

  Views:

  76

  The research goal was studying elderly individuals’ consumer vulnerability in an unusual way. This is a topical issue, as for example the high prevalence of grandparent scams and other older adult-focused criminal activities is well known in the literature (e.g., AARP Foundation, 2003; Boush & mtsai, 2009; Yip & Schweitzer, 2015; Valant, 2015). A broad spectrum of studies (e.g., Carpenter & Yoon, 2017; Lee & Geitsfied, 1999; Peters et al., 2007) focuses on the aging consumer’s features that can be blamed for their vulnerability, as for example changes in cognitive capacity, fast speech processing and openness for social contact. The novelty of the present study is two-folded. First, a psychological approach was followed focusing on the role of persuasion knowledge (Friestad & Wright; 1994) and self-efficacy (Bandura, 1994) in this context. Second, not the elderly population, but their children’s perception was investigated in a mixed-method study.

• Will Autonomous Vehicles address impediments to the mobility of ageing populations?

  6-7

  Ferenc Stephen Kovacs

  Views:

  82

  Background/Aims

  Autonomous Vehicles (AVs) have been touted as a ‘mobility panacea’ for ageing populations. The hopes invested in such technocentric solutions can be understood with reference to the spatial-temporal context of the Global Demographic Transition. The geography of ageing culminates in growing levels of social isolation of older populations in rural, regional and suburban areas. This spatial trend is superimposed on a temporal landscape of recurring economic crises, creating fiscal constraints impeding the efficacy of conventional solutions including scheduled and demand-responsive transport. To what extent can AVs respond to the mobility needs of older people at a time of fiscal crisis?

  Methods

  To address this knowledge gap, I undertook a systematic literature review with two academic colleagues from Curtin University in 2019.  We reviewed the AV related papers and the wider transportation planning and gerontological research inclusive of factors known to influence the mobility of older people. The research informed a critical perspective exploring possible impacts, inclusive of risks and opportunities through the methodology of scenario analysis.

  Results

  We found the technology had the capability to address some aged mobility needs such as those resulting from declining driving ability, and might provide a framework supportive of ‘ageing in place’ solutions.

  Conclusions

  The ability to realise the full potential of this ‘socio-technical transition’ and effectively manage unintended impacts, will be informed by society’s institutional capacity inclusive of the State’s ability to implement timely interventions in mobility markets and provide an integrated approach to transport and land use planning.

• Social contacts and spending of leisure time of the elderly

  70-71

  Anita R. Fedor

  Sándor Ungvári

  Petra V. Balla

  Views:

  186

  A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezeteket képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Az idősek életminőségének javítása, jóllétének megtartása, emelése, a fizikai aktivitás megőrzése mellett a mentálisan aktív életmódot is magába foglalja.

  Módszer:
  Előadásunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, így a demens és pszichiátriai betegek, valamint a felmérésben részt venni nem kívánók nélkül összesen 167 főt válaszolt a kérdőív kérdéseire. Ez a lakók 51%-a, akik körében kérdezőbiztosok bevonásával személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk. Az adatok rögzítését és feldolgozását SPSS 25.00 Windows szoftver segítségével végeztük.

  Eredmények:
  Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszú távon esélyt biztosít jóllétük fenntartásához, javításához. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált idősek nem alkotnak egységes csoportot. Szociális kapcsolataikban, nyitottságukban, közösségi tevékenységekben való részvételükben, érdeklődési körükben differenciák figyelhetőek meg, melynek elsősorban egészségügyi, szociális, életkori okai vannak. Az idős lakók többsége jó kapcsolatot ápol lakótársaival, s az intézmény dolgozóival, a gondozókkal való kapcsolatok minősége is kedvező képet mutat. Problémáikat az esetek többségében a gondozókkal és a családtagokkal beszélik meg. Az intézmény által szervezett szabadidős programokon általában megjelennek a lakók, de magasabb részvételi arány prognosztizálható, ha az érdeklődésükhöz közelebb álló témákban, az életkori sajátosságaiknak megfelelő időtartamban szerveződnének ezek a programok.

• Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia

  42-43

  Mária Sováriová Soósová

  Views:

  33

  Satisfaction with life is one of the most important pillars of successful ageing. Assessing the cognitive aspect of subjective well-being (which can be related to life satisfaction) is considered a useful complementary indicator for monitoring and comparing quality of life across countries.

• Senior policy in Hungary, Poland and Russia - Book review

  43-49

  Sarah Makar

  Views:

  116

  -

• A comparative analysis of the community-based care and program for the elderly in the Seychelles and Mauritius Islands

  71-75

  Vivienne Alexandra Sharri Lesperance

  Views:

  46

  The World Health Organization describes an elderly person as someone who is aged 60 years and older and further predicts that by 2030, the number of older people will rise by 1.4 billion (WHO, 2017). This phenomenon has not spared the Small Island Developing States (SIDS); according to the United Nations (2023), they anticipated growth from 6.5 to 14.0 million older persons between 2021 and 2050. Undoubtedly, these figures are indicative of significant growth in the aging population across the world, and this is merely the chronological age; needless to say, numerous physical, psychological, and environmental factors can impede longevity and healthy aging.

• Democratic values – discriminative practices regarding to the status of the elderly

  64-76.

  J. Hell

  Views:

  159

  The scientific study of gerontology in Hungary has a short history. Perhaps that is why the
  meaning of gerontology is erroneously restricted to the type belonging to biology and medical
  sciences by many. The present study argues that human and social science gerontology does
  have reasons for its existence. We outline the specific areas of research done by philosophy
  and ethics in connection with the situation of the existence of people, especially that of the
  elderly and describe what their mission consists of. We analyse the history of Western
  philosophical thinking and the moral ideas and values formed by this thinking in thousands of
  years. The basic principles of modern democratic societies are constituted by these ideas:
  liberty, equality, justice, brotherhood, human dignity and human rights. In practice these
  rights are often violated, for example the elderly people are discriminated against their age,
  which violates their equality and justice as well as human dignity. Their disadvantageous
  situation is obvious in the economy, politics, culture, education and relations between
  generations. The task of ethics is the principle criticism of these practices along the Western
  values thus contribution to the formation of human conditions. The demographic crisis of the
  continent is viewed by the EU as based on modern age policy, aids, projects and classical
  Western values.

• Physical Restraint Use within Maltese Long-Term Care Settings

  9-10

  Maria Aurora Fenech

  Views:

  41

  The holistic study looked at the locally unexplored environment, providing a platform of knowledge base and information on physical restraint use. The project secured relevant information focal to the older person residents, health care providers and policy makers within long-term care settings.

• Association between leisure activities, anxiety, depression and well-being of older adults living in nursing homes in Slovakia

  40-41

  Mária Sováriová Soósová

  Views:

  60

  Engaging in leisure activities (LA) is associated with physical, psychological and social benefits leading to feelings of happiness, life satisfaction and successful ageing in older adults.

• The role of active ageing in the consumer protection

  65-77.

  A. Bene

  K. Balázs

  Views:

  289

  Worldwide recognized the high prevalence of deceit aimed at elderly individuals (Boush,
  Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Following the active middle-age, aging individuals
  perceive several physiological and psychological changes. Naturally, these changes do show
  individual differences. The aging generation members’ typical communication related and
  social features are to blame for these deceptions, unethical abuse of the vulnerability. Elderly
  individuals are more susceptible to persuasion than younger adults (Visser és Krosnick,
  1998).
  In the present study, we summarize features appeared in the literature which can establish
  older people’s vulnerability. Furthermore, we report an interview-based-study, in which the
  examinees shared their experiences on suspicious offers.