Keresés

Keresési eredmények

• Decade of Healthy Aging 2020-2030: international and local arctic context

  30-31

  Golubeva Elena

  Soloviev Andrey

  Megtekintések száma:

  19

  Healthy aging has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the 2nd action plan of the WHO ‘s Global strategy on aging and health [1]. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are at the core of this plan, and it brings together a variety of actors: governments, civil society, international agencies, professionals, media, and the private sector. The Plan also notes that healthy aging is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

• Ageism as social pathology in geriatric medicine

  31-32

  Andrei Ilnitski

  Kiryl Prashchayeu

  Megtekintések száma:

  5

  The main trend of modern geriatrics is to maintain a high functional ability, which consists of intrinsic capacity and environment. It is important to attach importance to the impact of the environment, including of its social component, when can promote the development of social pathology, for example loneliness or the consequences of ageism which can significantly reduce the quality of life.

• Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?

  2-29

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  244

  A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

• How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?

  50-54

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  62

  The goal of the paper is to draw attention to the importance of telemental health and how it can contribute to reducing the loneliness and isolation of the elderly, by reviewing the literature. The author briefly presents how the use of digital technology has contributed to the social and mental health care of the elderly during the coronavirus epidemic, and what changes have taken place. The study concludes with recommendations for the use of ICT by social workers and the development of telemental health services for the elderly.

• Burnout syndrome in healthcare profession

  20-21

  Bednáriková Miroslava

  Libová Lubica

  Kollárová Lívia

  Zacharová Lenka

  Megtekintések száma:

  18

  Burnout syndrome is a current topic. Helping professions are most at risk. We include the profession of nurse to these professions. The work is demanding, it requires mental endurance and physical fitness. Nursing profession is one of the most risky one in relation to burnout syndrome.

• Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére

  34-46.

  Kiss Gabriella

  Megtekintések száma:

  199

  Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
  Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
  Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.

• Új szemlélet a romániai magyar idősellátásban. - Tudományos-szakmai műhelytalálkozó a Partiumi Keresztény Egyetemen

  159-166

  Belényi Emese Hajnalka

  Megtekintések száma:

  41

  2022. október 20-21 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszéke partnerségben a Szegedi Egyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke tudományos-szakmai műhelytalálkozót szervezett Új szemléletek az idősellátásban címmel, annak érdekében, hogy teret biztosítson, illetve hosszú távú lehetőséget alakítson ki a partiumi, erdélyi idősgondozás területén tevékenységüket intézményvezetőként, programmenedzserként, szociális munkásként, idősgondozóként, kutatóként kifejtő szakemberek találkozására, párbeszédére. Az alábbi ismertető visszapillantást nyújt az eseményre a továbblépést elősegítő következtetések megfogalmazásának szándékával.

• Culture on Prescription in Portugal: cultural experiences promoting health in lonely people and older adults

  11-13

  Juliana Louceiro

  Carina Dantas

  Natália Machado

  Jana Eckert

  Marcel Neumann

  Christiane Schlang

  Christine H. O’ Kelly

  Bart Borsje

  Megtekintések száma:

  15

  Social connections play a vital role in personal well-being. Loneliness, characterized by a lack of meaningful social engagement, has emerged as a significant public health concern in Europe, especially after COVID19 pandemic, when the problem was labelled by the media as a “loneliness epidemic” (Berlingieri et al., 2022). According to Casabianca & Kovacic (2022), older adults are especially vulnerable to loneliness due to all the life transitions and disruptive life events they face. Loneliness is more prevalent among Europeans aged 50 and above in southern and eastern regions (ranging from 31% to 46%) compared to western and northern areas (ranging from 10% to 30%).

• Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood

  31-33

  Liberska Hanna

  Megtekintések száma:

  55

  Introduction
  The subject of the sense of psychological well-being in people in late adulthood and its determinants has been of great interest for several dozen years among researchers and broad social groups, including people of senior age.
  Aims
  The aim of the presented research was to explain the relationship between coping with life challenges, which are developmental tasks culturally assigned to successive periods of adult life, and the sense of well-being in the last period of life. The study also drew attention to the importance of selected socio-demographic variables for the sense of well-being of people in late adulthood, namely gender, age, level of education, family situation and material (financial) condition. In line with the positive psychology approach, these factors were expected to be of limited importance for the sense of well-being.
  Methodology
  155 people aged over 65 (late adulthood) took part in the study, 53% of whom were men and 47% of women. The author's questionnaire was used to examine satisfaction with the implementation of developmental tasks (Liberska, 2019), the Mental Wellbeing Questionnaire (L.Wojciechowska, 2008) and a questionnaire collecting basic sociodemographic data. The analysis of the research results showed significant relationships between the implementation of developmental tasks and the sense of well-being. Age of the respondents did not differentiate the sense of well-being.
  Conclusion
  People's sense of well-being in late adulthood is related to coping with developmental tasks in adult life and the current family and economic situation.
  1. the results of the statistical analysis did not show statistically significant differences between men and women in the level of psychological well-being: t (152) = -0,63, p = 0,52 (women – M = 87,25, SD = 12,73; men – M = 88,52, SD = 12).
  2. people with higher education had a higher level of the general indicator of the sense of well-being than people with secondary (Z=-2.04, p=0.041), vocational (Z=-3.52, p=0.001) and primary education (Z=-3.22, p=0.01)
  3. financial status differentiates the sense of well-being of people in late adulthood: people with good economic status have a higher sense of well-being than people with average status (Z = -3.23, p = 0.001) and below average (Z = -2.03; p = 0.043)
  4. the results of the statistical analysis showed that people with different marital status differ in the level of mental well-being: married people in late adulthood have a significantly higher level of mental well-being than widowed people (Z=-3.18, p=0.001).
  5. among the six dimensions that create mental well-being, the highest value was obtained on the self-acceptance subscale; ANOVA shows significant differences between the subscales of the sense of well-being; F= 7829,05; p< 0,001; η2=0,99).
  Generally, this result confirms the importance of self-acceptance for the general psychosocial condition of a person (see Ryff, 1989).
  References:
  Liberska, H. (2019). Żródła satysfakcji z życia w starości. W: M.Kielar-Turska (red.), Siła umysłu w starości. Starość: jak ją widzi psychologia (s. 537-552). Kraków: Akademia Ignatianum.
  Ryff, C. D. (1989). Happiness Is Everything or Is It? Explorations on the Meaning of Psychological Wellbeing. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 1069-1081; http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.57.6.1069
  Wojciechowska, L. (2008). Style starzenia się a subiektywny dobrostan kobiet w późnej dorosłości, studiujących na uniwersytecie trzeciego wieku. Polskie Forum Psychologiczne, 2, 106- 123.

• Prevention is the key - a multidimensional model for social well-being of the elderly

  15-16

  Almassy Zsuzsanna

  Szemán-Nagy Anita

  Farkas Réka

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  29

  Our research group identified a huge need for research on social well-being in the elderly population. In Hungary so far not much has been published in this topic, however, understanding the key elements of well-being is a growing area of research in gerontology all around the world, since it is crucial how we manage our lives in old age.

• Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh

  11-14

  Adaranijo Emmanuel Temitope

  Hossain Sarafat

  Megtekintések száma:

  58

  The established fact is that the population with the highest consumer of healthcare services is the elderly because of the increasing demand for adaptive health services accessible to the elderly. As the elderly continue to age, there is a decline in the health condition, developed societies have explored and employed several multidisciplinary approaches to the care of the elderly. The focus is on social work as a profession.

• Starting from scratch: realities of older Maltese ex-sisters

  7-8

  Marisa Cannataci

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  15

  Statistics have revealed how not only globally but also in Malta the number of women religious has decreased. This study delved into the experiences of older ex-sisters from apostolic congregations who held simple vows, lived in the convent, subsequently leaving the congregation.

• A roma/cigány hozzátartozók attitűdjei időskorú hozzátartozóik gondozásával kapcsolatban

  30-45

  Tóth Dalma

  Godó Irén

  Megtekintések száma:

  106

  Az idősek gondozása minden társadalom számára kihívást jelent. Számos kutatás látott már napvilágot az idősgondozással kapcsolatban, amelyek segítenek abban, hogy az idősgondozás minél hatékonyabban tudjon megvalósulni. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az etnikai kisebbségek közül a roma/cigány idősek gondozásához hazai, illetve nemzetközi trendek segítségével. Szempontrendszerünkben a célcsoport választása nem volt véletlen – a roma/cigány kisebbség több tényezőt tekintve is vulnerabilisnak tekinthető, mely az időskori gondozásra nézve veszélyeket rejt a gyakorlatban az egyenlőtlenségi viszonyokat tekintve. A tanulmányban az idősgondozás főbb fogalmain túl kitérünk a jogi környezet adta lehetőségekre és korlátokra, az idősgondozás és az egészségügy kapcsolatrendszerére, illetve az életminőség és jóllét alakulásának tényezőin túl olyan stratégiákra (formális és informális), melyek hazai és nemzetközi szinten is trendként rajzolódnak ki.

• Trends of smoking and alcohol consumption after acute myocardial infarction – a gerontological meta-analysis

  66-67

  György Jóna

  Megtekintések száma:

  6

  The core aim of this conference presentation is to demonstrate how health behaviors of elderly social groups could be shifted by perceived social support (PSS) after acute myocardial infarction (AMI). More precisely, this presentation focuses on examining how elderly people could quit smoke and accept moderate alcohol consumption by PSS to improve their complex health conditions.

• Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról

  13-25.

  Simigné Fenyő Sarolta

  Megtekintések száma:

  155

  A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
  Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

• A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép

  29-51

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Zombory Júlia

  Megtekintések száma:

  493

  Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

• Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban

  130-132

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  182

  Európa népessége elöregszik, a 65 év felettiek és a munkaképes korú népesség aránya 2050-ben már 1:2 lesz, ami feszültséget teremt a generációk között (Európai Bizottság 2013). A demográfiai helyzet bemutatása kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a 80 évesnél idősebbek száma 2080-ig várhatóan több, mint kétszeresére nő és eléri a teljes népesség 13%-át (http1), ennek a korosztálynak pedig már nagy része gondozásra szorul. Mindez jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, melyek már ma is jelentős jelentős humánerőforrás hiánnyal és várólistákkal működnek, idősek otthonában történő elhelyezésre például hazánkban az átlagos várakozási idő 2 év (Gyarmati 2019). A gondozást végző családtagokra - jellemzően nőkre - hatalmas anyagi, fizikai és lelki teher hárul.
  Az előadásban azt mutatom be, hogy az elöregedésből adódó kihívások kezelését, az idősek gondozását és életminőségük javítását miként segíthetik az infokommunikációs technológiák és az innovatív megoldások. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ismertetem, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a digitális technológia igénybevételéhez, milyen attitűdjeik vannak az IKT használatával kapcsolatban. Áttekintem a gondozási szükségleteket és hiányokat, valamint az ápolás, gondozás, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a kommunikáció és a mentálhigiénés szolgáltatások területén történő technológia használat lehetőségeit. Erre vonatkozóan röviden bemutatok példákat, jó gyakorlatokat. Megvizsgálom, hogy milyen előfeltételek szükségesek az IKT alapú szolgáltatások bevezetéséhez, milyen tényezők akadályozzák az alkalmazásukat és, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk.

  Az előadás fő üzenete és mondanivalója, hogy az idősek aktív, tevékeny időskorát, illetve szükség esetén ellátását, gondozását nagyban támogathatják az infokommunikációs technológiák (Bene, Móré, Zombory 2020). Fontos azonban a technorealista hozzáállás, objektíven, realistán kell viszonyulnunk a technológia használathoz (Pintér 2004), nem szabad tőle tartanunk, de túl sem értékelhetjük. Önmagában attól, hogy több technológiát használunk nem lesz jobb a helyzet, nagyon fontos, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésébe bevonják az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetűeknek. Ez azért is fontos, mert bár sokaknak lenne igénye innovatív eszközök használatára, nem mindenki engedheti ezt meg magának és azt is tudjuk, hogy az idősek közt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, „az Unió idős népességének 19 %-át szegénység fenyegeti, és ez a szám gyorsan növekszik” (Európai Bizottság 2013: 3). Probléma, hogy a technológia használat hatásairól és a szociális munkások IKT használatáról nagyon keveset tudunk, kérdés, hogy mennyire hatékonyak az online beavatkozások, milyen szakmai, etikai kérdéseket vet fel a technológia használata és, hogy milyen hatása van a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására. Ezen kérdések vizsgálatára további kutatások szükségesek. Nagyon fontos a szociális munkás hallgatók képzésének és a szakemberek továbbképzéseinek átalakítása, hogy azokban nagyobb hangsúllyal jelenjen meg a digitális műveltség fejlesztése (Perron, Taylor, Glass, Margerum-Leys 2010, Tóth 2017).

  Irodalom
  Bene Á., Móré M., Zombory J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29–51.
  Gyarmati A. (2019): Idősödés, idősellátás Magyarországon. Helyzetkép és problémák. Friedrich-Ebert-Stiftung. Budapest. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program végső értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0898&from=hu Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Perron, B. E., Taylor, H. O., Glass, J. E., Margerum-Leys, J. (2010): Information and Communication Technologies in Social Work. Advances in Social Work, 11(2). 67–81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3117433/ (utolsó megtekintés: 2017. 06. 25.).
  Pintér R. (2004): A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK http://mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf
  Tóth A. P. (2017): Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése. Párbeszéd − Szociális munka folyóirat 4 (3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5951/5562

  Internetes források:
  http1
  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=409489 Népességszerkezet és a népesség elöregedése, Eurostat (Utolsó megtekintés: 2021.12.02.)

• Evolúciós és társas hatások szerepe a nagyszülői gondoskodás alakulásában

  107-118.

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  137

  A nagyszülők szerepe nagyon meghatározó az életünkben mind szülőként, mind unokaként. Az a törődés és gondoskodás, amit ők nyújtanak érzelmileg meghatározó élmény, ami egyben kötődési mintául is szolgál. Már ősidők óta szerepe van a nagyszülőknek, elsősorban a nagymamáknak az unokák túlélésében.
  Feltehetően a postmenpauzális nőknek, a nagymamáknak köszönhető hogy az ember gyermekénél a hosszú fejlődés időszaka kialakulhatott, aminek rendkívüli a jelentősége az ember kognitív evolúciójában.
  Azonban számos kérdés vetődik fel a nagyszülői segítségnyújtás tekintetében, melyekre mind evolúciós, mind szociális magyarázatokkal szolgálnak a kutatók. Ezen kutatások számba veszik mért jelenhetett meg a nagymamai szerep a humán evolúcióban, milyen faktorok befolyásolják a nagyszülői segítségnyújtást és azt, hogy a szülők, unokák miképp viszonyulnak majd ehhez.

• Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders

  43-44

  Szilagyi S. Jean

  Megtekintések száma:

  48

  Objective:
  Special Care Units (SCU) in long term care health facilities are named to indicate "unique to diagnosis" or a level of care. The purpose of this study was to explore perceptions among caregivers and licensed nurses in selected nursing homes in Ohio and Pennsylvania and New York, as they pertained to the differences in care to Alzheimer's elders in SCUs. It examined the education and experience of staff and the satisfaction of this staff as it pertained to stress and wages.

  Background:
  Long-term caregivers often experience stress, resulting in "burn-out" as a consequence of limited training, levels of care required, cognitive decline of elders and family expectations. The caregivers, on SCUs, environmentally designed for the elders with cognitive decline, need specialized training in the physical and mental dimensions of the various forms of dementia, Alzheimer's type.

  Methods:
  The study used a qualitative research design with a survey questionnaire and one-on-one interviews with administrators and human resource directors. A pilot study of SCUs in Ohio and Pennsylvania and New York was initiated. The population was the employees of these SCU. The levels of employees questioned included: Executive director/Administrator, nurses, nurse aides, housekeepers and activities staff, laundry and social service workers. The procedure was standardized to enhance the reliability of the data. The respondents were notified in advance of the specific application of their answers and were afforded the opportunity to receive a monetary donation to the SCU of their respective facilities.
  An Eden Alternative Home, with a program of goals and missions characterizing enhancement of an elder's life, a home-like environment and family-centered staff and care, in a very rural area of Pennsylvania, was also engaged to contrast and compare the hypotheses of the study.

  Results:
  On the SCU, less than 5 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. In the Eden Home, 100 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. On the SCU, less than 18 percent were satisfied with the quality and quantity of specialized and extensive training. In the Eden Home, 100 percent of the staff was satisfied with their specific training. On the SCU, using a Leiken scale, more than 55 percent felt that they should receive higher wages. In the Eden home, the results were the same. However, the longevity of the employees was 13.5 years as opposed to only 3.25 years in the SCU in other homes.

  Conclusion:
  These findings suggest there is a need to examine, expand and intensify the training of all caregivers on a special unit for the elders afflicted with dementia, Alzheimer's type.

• Alzheimer's disease in the context of social work from the perspective of family caregivers

  29-30

  Martina Lacková

  Lucia Dimunová

  Megtekintések száma:

  11

  In the context of rising quality of life and improving living conditions, as well as improving health care, people are now living to a higher age than in the past. Alzheimer's disease is the most common form of dementia in European countries. As a result of the development of the disease, individuals are often dependent on the help and care of other people, in most cases family members. This care interferes with the functioning of the family, so monitoring the needs and assistance for family members is essential.

• Charitable organizations as a new visible source of support for older people during the COVID-19 pandemic in Russia

  25-26

  Elena Golubeva

  Megtekintések száma:

  8

  The activities of a third sector including non-governmental organizations (NGOs), charity foundations, and voluntary associations have received a new impetus during the COVID-19 pandemic their roles in supporting older people much widened compared to the time before the pandemic (Zobernyus et al. 2022).

• Idősgondozás az ellátórendszeren kívül: A családi gondozók kihívásai

  2-24.

  Tróbert Anett Mária

  Széman Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  343

  A tartós gondozási rendszer túlterheltsége miatt egyre fontosabb a családi gondozók szerepe az idősellátásban. A gondozás felvállalása azonban jelentős megterheltséggel jár, melynek számos negatív következménye lehet a családi gondozók családi élete, munkavállalása, testi-lelki egészsége tekintetében. A jelenlegi hazai ellátórendszer kizárólag a gondozottak szükségleteire fókuszál, a családi gondozók támogatására még nincsenek szolgáltatások. Tanulmányunkban 10, családi gondozóval készített mélyinterjú tükrében ismertetjük legfontosabb nehézségeiket.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  489

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Az aktív időskor szerepe a fogyasztóvédelemben

  65-77.

  Bene Ágnes

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  203

  Világszerte gyakoriak a megtévesztések, melyek kifejezetten az időseket célozzák (Boush, Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Az aktív középkort követően számos fiziológiai, pszichológia változás megy végbe az idősödő személyekben. Ezek a változások persze nem mindenkinél azonos mértékűek. Az idősödő generáció képviselőinek tipikus kommunikációs és társas jellemzői képezik az alapját ezeknek az átveréseknek melyek etikátlanul visszaélnek a korosztály sérülékenységével. Az idősek általában befolyásolhatóbbak, mint a fiatalabb felnőttek (Visser és Krosnick, 1998).
  A tanulmányban összefoglaljuk a szakirodalom alapján az idősek átverésekkel szembeni sérülékenységét megalapozó jellemzőket. Valamint beszámolunk egy idősek körében interjúmódszerrel végzett vizsgálatról, melyben a válaszadók gyanús megkeresésekkel kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be.

• Hetvenes - Disztrópia a magyar társadalomról

  46-65

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  66

  Bevezetés: Az elöregedő társadalom jelensége egyre aktuálisabb kérdésként jelenik meg mind a köznapi, mind a tudományos gondolkodásban. Nem találunk sok példát olyan műalkotásokra, melyek a filmek világában jelenítik meg kritikájukat a témával kapcsolatban. A Hetvenes című film 2014-ben debütált Magyarországon. Sajátossága, hogy a magyarországi idősekhez való disztópikus hozzáállást helyezte a fókuszba.
  Cél: A tanulmány célja, hogy az ál-dokumentumfilm disztópikus jellegét feltárva, a mű narratíváinak segítségével képet mutasson a magyar társadalom lehetséges diszfunkcióiról.
  Módszertan: A tanulmányban szociálpszichológiai megközelítést veszek figyelembe, amelyben a filmjelenetek affektív jellemzésének folyamatát tartalomelemzés alapján elemzem.
  Elméleti háttér: Az elemzésben két fő szempontot tartok szem előtt: a kognitív sémaelméletet és a disztópikus tartalom jellegét, mint az értelmezési keret szűrőjét. A kognitív sémaelméletet a jelenetek észlelésére és megismerésére, a kanonikus beállításokra és az értelmezési kontextusokra alkalmazom. Az elemzésben az emlékezeti tárgyak, a mentális modellek és a kognitív mezők állnak a középpontban.
  Következtetések: A filmélmény magában foglalja az észlelt jelenetek tudatosítását, így a valós világ elválasztható a képzelettől. Valójában a szubjektivitás és a valóságunk alakítási folyamata az egyes szempontok igényeit szolgálja, ezért a film értékes kiindulópontjának tekinthető a magyar társadalom jövőjéről szóló vitának, kiemelve az idősek helyzetét.