Keresés

Keresési eredmények

• Local community practices to improve healthy aging in the North

  25-26

  Golubeva Elena

  Emelyanova Anastasia

  Megtekintések száma:

  278

  The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

  Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

  Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

  Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

  Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

  The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

  Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

  Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

  Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

• Growing Ageing Population and European Policies

  27-28

  Kabooro Rehana Sindho

  Megtekintések száma:

  286

  Introduction to Social change due to aged population

  Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
  The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.

  Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.

  Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.

• Contributing to the Decade of Healthy Aging in the Nordic-Russian Arctic

  4

  Emelyanova Anastasia

  Golubeva Elena

  Megtekintések száma:

  276

  NCM-funded project and expert network “Indigenous and non-indigenous residents of the Nordic-Russian region: Best practices for equity in healthy ageing” will be introduced.

  The Arctic population is ageing, albeit at various speed across the regions and to a different degree of “healthiness” and “inequity related to healthy ageing” across the life-course. The aim of the research is to contribute to a multidisciplinary understanding of circumstances and patterns of healthy ageing in the Nordic-Russian Arctic and share examples of new solutions as components to the Arctic member states’ national policies and in accordance with the principles of WHO “Decade of Healthy Ageing 2020–2030”.

  We will focus on a broad evaluation of opportunities the region can bring in to carry activities,  building on the principles of the WHO Global Strategy on Ageing and Health, the United Nations Madrid International Plan of Action on Ageing, and aligned to the timing of the United Nations Agenda 2030 on Sustainable Development and the Sustainable Development Goals (SDGs). We will identify best practices at the regional/community levels among Non- and Indigenous older residents, using comparative approach: 1. How we think, feel and act towards age and ageing, 2.Communities fostering the abilities of older people, 3.Delivering culturally safe and person centred care and health services responsive to older people.

  The project complements our on-going activities under the UArctic Thematic Network “Health and Well-being in the Arctic” and a “Development of a Think Tank Functions of the Northern Dimension Institute”.

• Magyar Gerontológia 15 (KK) 2023 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  11

  A Különszám vendégszerkesztőjének bevezetője

  Hálával és megelégedettséggel írom ezt a bevezetőt a Gerontológiai Napok 2023 évi Nemzetközi Tudományos Konferencia előadás összefoglalóit befogadó Konferencia Különszám vendégszerkesztőjeként. Ezen a Konferencián lehetőségünk nyílt olyan közös munkára, amely megalapozhatja az együttműködést intézményeink között. A Konferencia lezárult, és rengeteg tudást, tanulságos vitákat és a gerontológia iránti megújult elkötelezettséget hagyott maga után. Ahogyan az eseményeken elgondolkodunk, egy mélyreható demográfiai változás és az öregedő népességgel kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelése iránti globális elkötelezettség metszéspontjában találjuk magunkat. A Konferencia angol nyelvű napján a minden eddiginél kritikusabbnak bizonyuló gerontológia feltárását három átfogó téma vezérelte: "idősödés", "jóllét" és "innováció". Ezek a témák irányították az idősödés összetettségének, az idősebb felnőttek jóllétének előmozdítására irányuló stratégiáknak és az innováció átalakító erejének feltárását. Az általunk megvitatott kihívások és az előrelépés lehetőségei egyaránt jelentősek. Közösen próbáltunk eligazodni az idősödés összetett kérdéseiben. Az idősödés sokrétű, bölcsességben és rugalmasságban gazdag útja állt a középpontban, amely kutatásokat inspirált és döntéseket befolyásolt. A jóllét fogalma nem véletlenül került középpontba, hiszen nem csupán a hosszú életet, hanem a méltósággal, elégedettséggel és értelemmel teli életet is hangsúlyozza. A jóllét különböző aspektusainak feltárása a legújabb kutatásokat és a legjobb gyakorlatokat mutatta be, megerősítve elkötelezettségünket olyan közösségek létrehozása iránt, ahol az idősebb felnőttek méltósággal és „virágozva” élhetnek. A harmadik téma: az innováció ösztönzése, a kreatív gondolkodás és az újszerű stratégiák szükségességét hangsúlyozza a gerontológia folyamatosan fejlődő területein. A Konferencia platformot biztosított a legújabb innovációk megismerésére és megvitatására, a gerontológusokat pedig az innováció által vezérelt utazás élére állította. Vendégszerkesztőként kiváltságosnak érzem magam, hogy tanúja lehetek közös erőfeszítéseink hatásának. Ez a kiadvány összefoglalót nyújt a vitáink mélységéről, szemlélteti a nézőpontok sokféleségét, valamint a gerontológusok, kutatók, gyakorlati szakemberek, gondozók és politikai döntéshozók elkötelezettségét a pozitív változások előmozdítása iránt. Szívből köszönöm minden egyes hozzászólónak értékes meglátását és elkötelezettségét. A Különszám a gerontológiai közösséget meghatározó fáradhatatlan munka és együttműködési készség bizonyítéka. Legyen ez az összeállítás tartós forrás, amely további kutatásokra, szakpolitikai fejlesztésekre és innovációkra ösztönöz az idősebb felnőttek életének javítására irányuló törekvésekben. Köszönjük a szerzők és előadók elkötelezettségét és hozzájárulását.

   Dr. Christian Borg Xuereb PhD.

  A Különszám vendégszerkesztője

  Department of Gerontology and Dementia Studies

  Faculty for Social Wellbeing

  University of Malta, Málta

• Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében

  135-138

  Vajda Kinga

  Megtekintések száma:

  549

  Bevezetés, problémafelvetés
  Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.

  Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
  Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.

  Módszertan
  Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).

  Konklúziók
  Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

  Irodalmak:
  Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
  Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
  European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
  Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
  World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
  World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)

• Social security and safety of older adults in Poland

  9-11

  Urbaniak Bogusława

  Megtekintések száma:

  274

  Poland’ population will be ageing at a fast rate in the coming decades. It is projected that in 2070 the Polish ratio between people aged 65 and over and those aged 15-64 years will be 62.6, the highest among EU-27 countries. Population ageing appeared in the public debate in Poland as a separate subject in the 1990s, following a negative natural population increase and the looming impact of the massive withdrawal of baby boomers from the labour market on the pension system. One of the reasons for older persons’ growing interest in retirement was pension system reforms planned by successive governments.

  The announcement of the year 2012 as the European Year for Active Ageing and Solidarity Between Generations (decision no. 940/2011/EU of the European Parliament and of the Council of 14 September 2011) contributed in Poland to the emergence of a senior policy from a social policy and initiated major legislative, institutional, and organisational changes at the national, regional and local levels of government. It also inspired the redefinition of measures used hitherto in line with the evolution in the perception of older people from social care recipients to active members of their communities entitled to education and economic, social, civic and political activity. In 2013, the Senior Policy Council was established as a consultative and advisory body to the Ministry of Labour and Social Policy, and then similar councils supporting regional and local authorities were organised.

  In order to encourage greater activity among seniors, a special governmental programme was created in December 2013, which grants funds on a competitive basis to projects concerning social activities, education, and intergenerational cooperation submitted by informal and formal groups of seniors.

  The national government’s key documents on senior policy, one for the period from 2014 to 2020 and the other spanning the years until 2030, are Resolution 238 of 24 Dec. 2013 by the Board of Ministers on the Adoption of Long-term Senior Policy in Poland for the Years 2015-2020 and Resolution 161 of 28 Oct. 2018 by the Board of Ministers on the adoption of Social Policy Towards the Older Persons 2030. Security-Participation-Solidarity. In 2015, the Polish Parliament passed the elderly people act, which requires institutions in charge of the well-being of older persons to monitor and report on their situation. The reports submitted by the institutions are used by the Ministry of Labour to compile and present an annual evaluation of the status of the older population in Poland.

  The regional governments’ senior policy is reflected in their social policy strategies. The strategies’ operational goals started to address needs specific to older people since 2002, focusing in particular on improving their quality of life, developing round-the-clock care services, at-home care services, and rehabilitation services, and on reducing social exclusion and marginalization of seniors.

  Social security and the safety of older adults are progressively improving in Poland, but the greatest progress has been made in the area of active ageing. Social care services for the elderly still require improvement, because the predominant family care model is inefficient in many ways due to:

  • limited financing of care services by public institutions,
  • the growing proportion of single elderly persons,
  • the increasing number of people aged 85+ (the so-called double population ageing),
  • social insurance disregarding long-term care to an elderly family member as an insurable risk,
  • a lack of legislation allowing employed people to seek a long-term leave to give care to an older family member,
  • the informal expectation that women who retire at the age of 60 years will take care of the oldest family members.

  While neither the scale nor the quality of home care services given to older persons is regularly surveyed in Poland, it can be presumed that the scale of care services is insufficient and that they excessively burden families with a member in need of care. Between 2010 and 2018, the number of persons aged 65+ increased in Poland by over 1.5 million, the number of the users of attendance services and specialised attendance services by 29,000 (from 99,000 to 128,000), and the number of residences in homes and facilities providing assistance to aged persons by 7,000 (from 20,000 to 27,100.)

• „Olyan fiatalnak szeretnék kinézni, mint amilyennek érzem magam” A szépészeti beavatkozásokok alkalmazása iránti hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők az idősödés kontextusában

  62-86

  Kegyes Lilla

  Megtekintések száma:

  322

  2020-ban csak az Amerikai Egyesült Államokban összesen 15,6 millió szépészeti beavatkozás történt – ez 43%-os emelkedést jelent 2000-es 6,7 millióhoz képest, és ez a növekvő tendencia valószínűsíthető a következő évtizedekre is. 2020-ban a legnépesebb fogyasztói csoportnak a 40-55 év közötti nők csoportja bizonyult, akik az összes szépészeti beavatkozás 45%-ában részesültek, és akik elsődlegesen olyan eljárásokat választottak, amelyek az idősödés látható nyomainak az eltüntetését célozzák. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek egyrészt általánosan hatnak a beavatkozásokkal kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. Másrészt az összefoglaló arra is kitér, hogy az öregedés folyamata, hogy kapcsolódik a kozmetikai eljárások iránti érdeklődéshez. A háttértényezők mind egyéni szinten – mint az öregedéssel kapcsolatos szorongás, mind társas szinten – mint az idősekkel kapcsolatos sztereotípiák és ageizmus – feltárásra kerülnek. Végezetül az áttekintés azt is bemutatja, hogy a beavatkozásokon résztvevő személyek milyen megítélésben részesülnek, valamint, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segíthetik, hogy az idős egyén pozitívan viszonyuljon az idősödéshez.

• Will Autonomous Vehicles address impediments to the mobility of ageing populations?

  6-7

  Kovacs Ferenc Stephen

  Megtekintések száma:

  220

  Background/Aims

  Autonomous Vehicles (AVs) have been touted as a ‘mobility panacea’ for ageing populations. The hopes invested in such technocentric solutions can be understood with reference to the spatial-temporal context of the Global Demographic Transition. The geography of ageing culminates in growing levels of social isolation of older populations in rural, regional and suburban areas. This spatial trend is superimposed on a temporal landscape of recurring economic crises, creating fiscal constraints impeding the efficacy of conventional solutions including scheduled and demand-responsive transport. To what extent can AVs respond to the mobility needs of older people at a time of fiscal crisis?

  Methods

  To address this knowledge gap, I undertook a systematic literature review with two academic colleagues from Curtin University in 2019.  We reviewed the AV related papers and the wider transportation planning and gerontological research inclusive of factors known to influence the mobility of older people. The research informed a critical perspective exploring possible impacts, inclusive of risks and opportunities through the methodology of scenario analysis.

  Results

  We found the technology had the capability to address some aged mobility needs such as those resulting from declining driving ability, and might provide a framework supportive of ‘ageing in place’ solutions.

  Conclusions

  The ability to realise the full potential of this ‘socio-technical transition’ and effectively manage unintended impacts, will be informed by society’s institutional capacity inclusive of the State’s ability to implement timely interventions in mobility markets and provide an integrated approach to transport and land use planning.

• Supporting ageing with a positive psychological framework and tools

  32

  Kun Agota

  Megtekintések száma:

  123

  In the classical literature, but also in the everyday approach, ageing is mostly associated with decline, deterioration of various skills, abilities, capacities, mental dysfunction, increasing inactivity, shrinking relationships and similar, more negative characteristics. We think of ageing as if it were a necessarily negative, unavoidable and unavoidable deterioration - but one that we must accept passively, at the same time - at the physical, mental and psychological levels. The presentation will focus on the reinterpretation offered by a positive psychology approach, pointing out that the second half of life is not necessarily about decline, mental problems, dissatisfaction or bitterness, but can also be about fulfilment, happiness, discovering and exploiting new potentials and strengths, new goals and living a truly fulfilling life. What is at stake to make this happen? How can we support this with the tools of positive psychology? The presentation will not be about anti-ageing tips, but about how to promote mental health in later life so that we can live ourselves and our lives to the full in this period of life with a positive outlook. The focus will be on the how, so the knowledge and a possible toolkit of interventions will be presented.

• Relational Security - A future in Ageing Research?

  88-89

  Akram Owasim

  Megtekintések száma:

  117

  The question of what constitutes a fulfilling late life remains a crucial question in ageing research. Although individual experiences of ageing may vary depending on the context, the overarching factors that influence ageing across cultures are largely determined by the nature of individuals' relationships with individuals, family, community and institutions.

• Narratives of Ageing and Memory in Contemporary Global North Cinema: Analyzing the Impact of COVID-19

  111-112

  Atenas Rodriguez Julieta

  Megtekintések száma:

  153

  Media representation, such as shows and films, are commonly the primary source through which younger people encounter a variety of depictions of old age and medical conditions. These portrayals significantly shape public perceptions. Taking this into consideration this research investigates contemporary portrayals of ageing and memory, with a particular focus on dementia, in Global North cinema. It examines how recent Western films reflect a change of the societal perceptions of ageing and memory in the aftermath of the COVID-19 pandemic.

• Elderly Service Officer Trainings

  15-16

  Wernigg Róbert

  Kisdi Réka

  Tróbert Anett Mária

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  281

  Introduction One of the challenges that stands before the aging population is the integration and mental and physical wellbeing of the elderly, and building the culture of active ageing. Meeting this challenge requires the activity of professionals who, in alliance with the work and services of the local governments, will become able to organise programmes that meet the needs and demands of the older citizens.

  This objective is targeted by the Elderly Service Officer Trainings provided by Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd.

  Methods: Our goal is to enable future Elderly Service Officers to actively contribute and enforce lawful practice to preparing, organising and implementing local civil programmes that target active aging; to recognise the special needs of the older citizens; and to orient within the legal environment of the programmes for the elderly. They should become able to co-operate efficiently with local government officials and NGOs supporting active ageing.

  Training topics: 1. Active ageing and mental wellbeing, 2. Community development, networking, volunteering, 3. Environment for active ageing, 4. Planning and implementing elderly friendly programmes.

  As regards to monitoring effectiveness, above activity indicators, we survey the changes of attitudes among trainees, and further activities of the Elderly Service Officers. The effectiveness studies are in progress.

  Results: Since May 2019, 16 study groups with 238 attendees have been launched (11 in Budapest és 5 on the countryside), and 12 groups have finished, yielding 144 certified trainees. We are planning a further set of 23 groups for 2021, in order to achieve the planned number of participants of 1000.

  Discussion: Further development of the training will depend on our future results.

  Supported by: Grant No. EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001, „Family Friendly Country Project.

  References:

  L Patyán, JI Tóth, AM Tróbert, R Wernigg: Methodology to Aid the Community Inclusion and Person-Centered Care of Older Generations. Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd., 2019.

• Not languishing but flourishing: The message of positive psychology on ageing

  1-2

  Ágota Kun

  Megtekintések száma:

  203

  Traditional psychology approaches the psychological functioning of ageing primarily in terms of problems and difficulties, focusing on the deterioration of abilities, the onset of mental disorders, inactivity and the decline of relationships. However, with the emergence of positive psychology, a different way of thinking emerged, along which the concept of positive ageing was born.

• Growing Old and Being Gay or Lesbian in Malta: Anticipating Care in a Heteronormative Society

  Vella Christian

  Megtekintések száma:

  36

  Malta presents a unique paradox for sexual minority elders: it boasts some of the world’s most progressive LGBTIQ+ legislation, yet retains a deeply rooted, religiously conservative social fabric. This article explores how this paradox shapes the ageing experiences and anticipated care needs of older gay men and lesbian women. Drawing on critical gerontology and utilising the Biographic-Narrative Interpretive Method (BNIM), to collect the data, using Thematic Analysis this study examins the life histories of participants aged 58 to 72. Findings reveal a pervasive fear of ‘re-closeting’ upon entry into long-term care, driven by a lifetime of navigating heteronormativity. A distinct gendered divergence emerged: while male participants largely embraced a gay identity, female participants frequently rejected the ‘lesbian’ label, adopting strategies of protective silence. The study challenges normative models of ‘successful ageing,’ highlighting instead the resilience found in ‘families of choice.’ The article concludes that despite legal equality, the lack of culturally competent care creates a precarious future for Maltese sexual minorities, necessitating urgent policy interventions and affirmative staff training to support ageing in place.

• Az esztétikum szerepe az „aktív öregedés” - ben: (A téma szubjektív vázlata példákkal)

  92-106.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  313

  A gerontológia az összes emberrel kapcsolatos diszciplínát magába foglalja abból a szempontból, hogy hogyan érinti az idős embert, más szóval: minden humán tudománynak van egy gerontológiai fejezete. Maslow összeállította az emberi szükségletek hierarchiáját, amelyek közé az esztétikai igényt is besorolta. Jelen dolgozat elsőként azt a témát tárgyalja, hogy az esztétikai igény hogyan változik az idősödés folyamán a saját test, a környezet, a művészi (vizuális és zenei) élmények vonatkozásában. Az aktív idősödés paradigma gyakorlati megvalósulása folyamatában, az életminőség javításában az esztétikai ingerhatásnak kiemelt szerepe van, vagy lehet és ezt akaratlagosan felhasználhatjuk erre a célra. Az esztétika a szellemi szféra felé is utat nyithat, ami idős korban igen fontos lehet.

• Empowering older adults through age- and eco-friendly principles: the AFECO project and the Portuguese experience

  42-45

  Bello Paola

  Saavedra Ines

  Dantas Carina

  Machado Natália

  van Staalduinen Willeke

  Megtekintések száma:

  132

  Europe's demography has significantly changed in the last decade with older adults (defined here as those aged 65 years or more) in the EU-27, rising from 90.5 million at the start of 2019 to reach 129.8 million by 2050. The ageing population is driving significant transformations in culture, institutions, and communities.

• Innovations in the “Smart Silver Economy”: An Overview of Their Selected Strengths and Weaknesses from an Ageing Policy Perspective

  9-10

  Klimczuk Andrzej

  Megtekintések száma:

  116

  The paper aims to critically present the features of two selected ideas from the field of public policy on ageing. Namely, the concept of the “silver economy” as an economic system associated with population ageing and its more recent version, referred to the “smart silver economy”, will be discussed.

• „Funny things of such an old lady” - The use of humour in Hungarian older TikTokers' videos on ageing

  65-66

  Pauló Edit

  Gradwohl Regina

  Megtekintések száma:

  114

  Our presentation examines how TikTokers above the age of sixty in Hungary seek to refine representations of ageing online through humorous short videos. As the number of internet and, parallelly, TikTok users grow, it is important to focus on less visible groups, too.

• Észlelt társas támasz időskorban

  78-102

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  991

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támasz mértéke milyen tényezőktől függ (nem, életkor, családi állapot, egészség, önálló független életvitel feladása), hogyan függ össze az idősödés megélésével.

  Módszer: Vizsgálatunkban a társas támaszt, az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.

  Eredmények és következtetések: Az észlelt társas támasz az életkorral csökkenő tendenciát mutat, az egyedülállók, a rossz egészségi állapotban lévők és az idősotthonban élők esetében alacsonyabb. Mindhárom támasz fajta esetében elmondható, hogy míg az önálló független életvitelt folytatók esetében a korral csökken az észlelt társas támasz, addig az idősotthonban élők esetében a legfiatalabbaknál (65-74 év) a legalacsonyabb és a 75-89 év közöttiek esetében, illetve az instrumentális támasz a 90 év felettieknél a legmagasabb. Magasabb észlelt társas támasz esetén nagyobb mértékű az élettel való elégedettség, kisebb mértékű a depresszió és az idősödés megélése is pozitívabb. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ténylegesen nyújtott támasz és az észlelt támasz nem azonos.

• Content Creators Above Sixty: A qualitative analyses on the ageing discourse by older adults on TikTok

  46-47

  Gradwohl Regina

  Pauló Edit

  Megtekintések száma:

  138

  Platforms of social media and online memes often paint a similar picture about older adults: technophobes, who cannot keep up with the vastly changing world of the internet. Despite this, the number of older internet users grows rapidly, even on platforms associated with the younger generations, such as TikTok.

• P-AGE Nemzetközi alapokon nyugvó, lokális tudatos öregedés ökoszisztéma építés Pécsett

  179-180

  Török Bettina

  Knyihár Éva

  Megtekintések száma:

  113

  A tudatos öregedés egy komplex, interdiszciplináris szemléletmód, amely öregedéssel kapcsolatos megközelítéseket, elméleteket, gyakorlatokat integrál, illetve új szempontokat azonosít. Alapvetően alulról szerveződő, mozgalom jellegű és a mindennapok realitásából gyökerezik. Egyéni, közösségi, társadalmi és ökológiai szintekre és a 21. század kihívásaira egyaránt reflektál.

• Implementation of Intergenerational Practices for Promoting Active Aging

  37-38

  Mercieca Ilona

  Megtekintések száma:

  134

  Ageing is a complex, natural process which encompasses a cascade of biological, psychological and social changes occurring in an individual’s lifespan. Its phenomenal experience is influenced by a myriad of factors, including genetics, environment, lifestyle and socio-economical aspects.

• Digitális játékok és aktív idősödés: az online szabadidő pszichológiai, kognitív és szociális összefüggései időskorban

  Hujber-Mitru Szilvia

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  54

  A tanulmány az időskorúak digitális szabadidős tevékenységeit, különösen a videojáték-használatot vizsgálja az aktív idősödés és a digitális jóllét keretében. E tevékenységek komplex pszichológiai, szociális és egészségügyi hatásokkal járnak, amelyek az aktív idősödés modern értelmezésében kiemelt jelentőséggel bírnak. A tanulmány célja az idősek digitális játékhasználatának átfogó bemutatása, különös tekintettel a motivációkra, a részvételt segítő és gátló tényezőkre, ezek potenciális pozitív hatásaira és kockázataira, valamint a digitális játékok kognitív, érzelmi és társas működésre gyakorolt hatásaira. Az online játékok és a digitális játékterek, beleértve az e-sport kezdeményezéseket és a virtuális valóság alapú alkalmazásokat, új lehetőségeket kínálnak az idősek számára a rekreáció, a tanulás és a társas integráció területén. A tanulmány fő következtetése, hogy a digitális játékok megfelelő támogatás és felhasználóbarát tervezés mellett az aktív és minőségi idősödés fontos eszközei lehetnek.

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  373

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

• Alkalmazott Digitális Jólét Program a könyvtárban

  118-144

  Beck-Zaja Mónika

  Megtekintések száma:

  125

  A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát. (Kápolnai, 2022) Az itt folytatott „Idősek mint IKT tanulók” ÚNKP-23-3 kutatási program eredményei visszaigazolást adtak az idősek digitális kompetenciafejlesztésének létjogosultságáról, felhasználási területeiről, IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) tudatos eszközhasználatának eredményes tanulási lehetőségeiről, illetve jelenlegi eszköz és hálózati hozzáférési adatairól. 
  Az idősek IKT eszközhasználatának felhasználási területeinek tényszerű beazonosítása mellett, elkészült az időskori, digitális kompetenciafejlesztés tanulási motivációs ábra az ÚNKP-23-3 pályázat keretében.
  További gerontológiai kutatások eredményei alátámasztják, hogy azok az idősek, akik mozgékonyak, aktívak és nyitottak, valamint megőrzik vagy akár gyarapítják társadalmi kapcsolataikat, teljesebb öregkorra számíthatnak. A kor előre haladásával nem hanyatlik sem feltétlenül, sem egységesen a kreativitás, az intelligencia, a műveltség. Az idegsejteknek öregedési folyamat során történő leépülése ellensúlyozható a közöttük levő kapcsolatok tanulással való megerősítésével, megújításával. (Bene-Móré-Zombory, 2020)
  Az időskori aktivitás megtartásának egyik leghatékonyabb eszköze a tanulás. (Bene, 2017)
  Az időskori sikeres tanulási folyamat a külső és belső motiváció egységének a függvénye, amely a társadalmi integráción túl, az aktív élet fenntartásához és javításához is hozzájárul.
  A digitális kompetencia jelentősége széles spektrumú időskorban is. Ugyanakkor a digitális készségek mellett a rugalmasság, az autonómia és a problémakezelés kompetenciája is hozzájárulhat az idősek jövőbeli hatékony életvezetéséhez és akár munkavégzéséhez. (Kristóf-Győri, 2021)
  A digitális kompetenciafejlesztés hidat teremthet a generációk, a társadalmi osztályok között, a „tudás” bárki számára elérhetővé válhat, azonban időskorban a sikeres tanulási folyamat feltétele mindenekelőtt a motiváció.
  Jelen tanulmány a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.