Keresés
Keresési eredmények
-
Marketingszemléletű terméktervezés
264-272Megtekintések száma:258Az ipari terméktervező mérnök és művész – a designer – jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsíny, de funkcionalitás, műszaki, sőt gazdasági, értékesítés ösztönző tartamát tekintve is. Tanulmányunkban ennek természetét vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a tervezés egyik meghatározó sajátossága a promóciós szemlélet. Arra irányul, hogy a termék kvázi képes legyen magát eladni. Mint ezt a klasszikusok, H. Ford és R. Loevy példái már száz
éve igazolják, feleslegessé nem teszik a reklámot, de háttérbe szorítják. Különös sajátossága a designer produktumoknak, hogy nem csak szemléletet formálnak, de extrahaszonnal értékesíthetők. A „használd és dobd el,” modern hozzáállást felváltja a fogyasztói magatartás korszerűsítése. Új minőséget teremt. Gondoljunk az environmentek (V. Panton), az un. design hotelek, az „álomautó-design-ra,” napjaink járműtervezési trendjére. -
A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban
159-168Megtekintések száma:157Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keresztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira.
-
A szolgáltatások elérhetősége mint a modern népesség életminőségének alapja
199-203Megtekintések száma:168A cikk tárgya a népesség életminőségének javítása a szociális szolgáltatások elérhetőségének növelésével. A szerző bemutatja az interdiszciplináris megközelítés lehetőségét a szolgáltatások fogyasztásának elemzésében az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, stb. területén. A kutatás eredményeit fel lehet arra használni, hogy megvilágítsuk az állami szociális politikát.
-
A VÁLLALATOK STRATÉGIA ALKOTÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
39-48Megtekintések száma:568A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek ala pján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, az onban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntarthat ó növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét.
-
TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE ÉS JÖVŐJE
Megtekintések száma:407Törökország és az Európai Unió kapcsolatai az EU jogelődjeinek kialakulásáig vezethetők vissza. A kapcsolatok hosszú távon tekintve pozitív irányúak, hiszen fokozatos közeledés figyelhető meg a felek között. Rövidtávon e viszonyban azonban extrém mértékű kilengések is tapasztalhatóak. A múltban a fokozatos közeledést katonai puccsok és inváziók szakították meg. Probléma merült fel számos kérdés eltérő megközelítése miatt is, mely tekintetben a szereplők különböző nézőpontból vizsgálták Törökország jogállását, és azt, hogy európai országnak tekinthető-e egyáltalán. Napjainkban Törökország közel-keleti regionális politikai érdekei miatt saját Európai Uniós csatlakozását háttérbe szorítja. Ezzel a magatartással Törökország jelentős feszültséget idézhet elő a szomszédos Európai Uniós országokkal kapcsolatban, vagy olyan kétes kimenetelű konfliktusokba kapcsolódhat be, melyekkel rontja saját európai megítélését. Az országban elindult társadalmi változások előkészíthetik azt a lehetőséget, hogy Törökország belátható időn belül belépjen az Európai Unióba. Ehhez azonban jelen állás szerint évtizedek kellenek. A felek nem fogják a gazdasági kapcsolataikat felmondani, változás politikai szinten lehetséges.
-
A kkv-k kockázatcsökkentésének kontrolling módszerei
23-30Megtekintések száma:299Az utóbbi időszak gazdasági kutatásai, illetve a vállalkozások gazdasági tevékenységeinek elemzése során a közgazdászok arra figyeltek fel, hogy a kkv szektoron belül – mintegy 10%-os arányban – dinamikusan fejlődő vállalkozások jelentek meg. Ezek a vállalkozások arra képesek, hogy a növekedési ütemük 3-5 éves időszak alatt meghaladja akár az évi 20%-ot is. Ezeket a vállalkozásokat a szakirodalom gazella típusú vállalkozásoknak nevezi. A jövőben fontos kérdés a gazella típusú vállalkozások részarányának növelése a kkv szektoron belül, mivel így a kkv-ék, a gazellák, illetve a kkv szektor a tartós és fenntartható növekedési pályára állhat. Összességében megállapítható, hogy a vállalkozások méretüktől függetlenül tudják kezelni a kockázati tényezők hatásait menedzsmenti tevékenységükön keresztül, s ez annál sikeresebb, minél tudatosabban használják a rendelkezésre álló eszközöket, mint a tervezést, terv-tény elemzést, vállalati partnerek minősítését, kommunikációt, stb., amelyek mind szoros kapcsolatban vannak a kontrollinggal. Ez a tevékenység különösen a mikro-kis- és középvállalkozásokban ütközik akadályba, ahol a nem közvetlen értékteremtés sokszor háttérbe szorul, nem számolva azok hosszú távú előnyeivel.
-
A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
31-46Megtekintések száma:375A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása. -
A fair trade termékek szerepe a magyar kiskereskedelemben
136-148Megtekintések száma:195A méltányos kereskedelmet többféleképpen is értelmezhetjük, de a közgazdaságtani jelentése, „nem hagyományos” kereskedelemi forma. A méltányos kereskedelem, azaz a fair trade a nemzetközi árucsere szokásos értelmezésétől eltérő kereskedelmi partnerséget jelent. Az igazi fő célja a hátrányos helyzetű termelők részére biztosított hosszú távú, kiszámítható és fenntartható fejlődést biztosítása előnyösebb kereskedelmi feltételekkel és a fejlett „északi” országokban a méltányos kereskedelemből származó termékek bevezetése a kereskedelem vérkeringésébe. A kereskedelem akkor válik méltányossá, ha megakadályozza az emberi- és természeti erőforrások pusztítását és kizsákmányolását, ennek érdekében szabványváltozásokat ér el és nem szeretné megváltoztatni a hagyományos nemzetközi kereskedelem struktúráját. A méltányos kereskedelem egy olyan szemlélete a kereskedelmi tevékenységnek, amely a termelő szükségleteit helyezi előtérbe, egy újfajta termelő-kereskedő közötti megállapodás segítségével.
-
Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése
139-154Megtekintések száma:87A tanulmány a Debrecenben 2015-2025 között megvalósuló nagyszabású ipari beruházások munkaerőpiaci hatásait vizsgálja, különös tekintettel a BMW, CATL és más multinacionális vállalatok által generált gazdasági szerkezetváltásra. A kutatás célja feltárni, hogy az új high-tech iparágak megjelenése hogyan alakítja át a regionális munkaerőpiac szerkezetét, milyen kompetencia-átrendeződést eredményez, és milyen vezetői kihívásokat vet fel. A módszertani megközelítés szakirodalmi elemzést, szekunder adatgyűjtést és szakértői konzultációkat ötvöz, a Déli valamint Északnyugati Gazdasági Övezetekben megvalósuló beruházásokra fókuszálva. A kutatás azonosította a debreceni munkaerőpiacon jelentkező "kettős sokkhatást": a több mint 20 000 új munkahely létrehozása mennyiségi sokkot, míg az iparági szerkezetváltás és a high-tech iparágakat képviselő nemzetközi cégek kompetenciaelvárásai minőségi sokkot eredményeznek. A munkaerőért folytatott verseny jelentős bérnövekedést eredményezett és új toborzási-megtartási stratégiák alkalmazását kényszeríti ki, emellett az interkulturális vezetés és a szervezetépítés is kritikus kihívássá vált a debreceni zöldmezős beruházások megvalósítása során. Debrecen gazdasági szerkezetváltása példaértékű folyamat a regionális fejlődés szempontjából, amely azonban jelentős adaptációs kihívásokat vet fel mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára.
-
Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon
129-141Megtekintések száma:157Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható
absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen. -
From Slavery to Fair Work in Hospitality: How New Technologies Affect?
95-106Megtekintések száma:119This critical review examines the role of advanced technologies in reshaping slavery-like working conditions in the hospitality industry. While automation and intelligent systems can improve efficiency and ease workloads, they also raise concerns about worker displacement, wage disparities, and job insecurity. The discussion revolves around whether technological advancements can improve working conditions or deepen existing inequalities by favouring highly skilled workers while marginalising others. The existing literature does not provide a unified framework that guarantees ethical employment practices by combining technology with labour force policies. The study introduces the Tech-Driven Fair and Decent Work Agenda (TDFDWA) as an approach towards implementing the Fair and Decent Work Agenda (FDWA), sustainable development goals (SDG 8) and International Labour Organization (ILO), aiming to integrate advanced technologies in implementing ethical labour governance. This agenda harnesses advanced technologies for promoting economic growth and ethical employment to ensure labour force stability in the age of the digitalised hospitality industry.
-
Vitafórum (kurzus) – a kommunikatív kompetencia fejlesztésének gyakorlati megközelítése
142-147Megtekintések száma:190A tanulmány leírja egy speciális angol nyelvi kurzus, a „vitafórum” megfigyeléseit és eredményeit az Idegen Nyelvek és az Interkulturális Kommunikáció program keretében a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen, az Alkalmazott Nyelvek Karán. A kurzus az eredeti formájában folyik, úgy ahogy 2010-ben bevezették és akkreditálták és a fejlesztésekor figyelembe vették mind a hallgatók, mind a tanárok tapasztalatait. Három vitaformát tárgyal a tanulmány: a vita párbajt,
a kerekasztalt és a csapat vitát és értékeli gyenge pontjaikat és előnyeiket. Végül bemutatja a kurzus bevezetése óta elért eredményeket és ismerteti a levont következtetéseket. -
Székelyföldi turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalatok munkavállalói teljesítménymérési, értékelési, és menedzsment gyakorlatának vizsgálata (Különös tekintettel Hargita megyére)
22-32Megtekintések száma:264Az ember, mint erőforrás a modern gazdaság egyik legfontosabb tényezője. Szubjektív mérési megközelítésből az üzleti teljesítménymérés alapját képezheti. A kutatás során arra keresem a választ, hogy mit mutat a vállalati gyakorlat, valamint mennyire van összhangban az elméleti megállapításokkal? A kutatás eredményei alapján a Hargita megyei vendéglátásban tevékenykedő vállalatok következetesen tudatában vannak annak, hogy a munkavállalói teljesítmény nagy mértékben hozzájárul a vállalat teljesítményéhez. Épp emiatt a munkavállalóknak való iránymutatást, a teljesítmény nyomon követését, valamint a visszajelzést jelentősen fontosnak tartják. A munkavállalói teljesítmény mérése és értékelése informális formájában gyakran akár havonta is megtörténik. A standardizált, formális mérési forma viszont csak évente, időnként amikor szükséges. Ennek gyakorisága viszont szignifikánsan nő a vállalati mérettel. A vállalatok a jelenlegi munkavállalói teljesítményméréssel és értékeléssel közepesen elégedettek. Tehát tisztában vannak azzal, hogy van még hová fejlődni. Véleményük alapján a teljesítménymenedzsment rendszer bevezetése a jövőben jelentősen hozzájárulna a kutatásban tárgyalt problémák megoldásához. Ezáltal pedig ugyanazon időben a vállalat üzleti teljesítményének javításához is. Fejlesztési célunk a jövőre nézve eligazítás nyújtás lehet ezen a területen.
-
A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése
19-25Megtekintések száma:214Az ökológia gyakran hát érbe kerül a termeléssel szemben, mert azt hihetjük, hogy a gazdasági szempontok a fontosabbak. A társadalom élemezésbiztonsági és élelmiszerbiztonsági szükségleteinek bővülésével a követhetőség igénye is növekszik, a trendek a hagyományos technológiák felé irányulnak. Az ökológiai megközelítés során mindig jelentős hozamveszteséggel szembesülünk, ami akadályozza a széleskörű alkalmazást. A precíziós gazdálkodás egy lehetőség
arra, hogyan lehet a hozamot magasan tartan, miközben a bemenet csökken. A szerzők primer és szekunder források alapján elemzik a precíziós gazdálkodást, összehasonlítva a hagyományos ökológiai gazdálkodással, mérlegelve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait. -
A gazdasági szleng használati sajátosságai, egy pilot study bemutatása
115-124Megtekintések száma:225Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a BGF PSZK
hallgatói, ill. gazdasági szakemberek körében a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek ismertségét, használatát. A válaszok alapján kívántam feltérképezni a szakmai szlenghasználat gyakoriságát, vélhető okait, a szakemberek és a hallgatók véleménye közti különbségeket. A válaszadók nyelvi attitűdje,
nyelvi tudatossága, szubjektív nyelvi beállítódása és az a kérdés is tárgyát képezték a tanulmányozásnak, hogy mennyiben látnak összefüggést a megkérdezettek a szakmai szleng kifejezések használata és a gazdasági életben való sikeresség elérése között. -
Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül
1-13Megtekintések száma:468Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.