Keresés

Keresési eredmények

• Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése

  139-154

  Szobonya Péter

  Megtekintések száma:

  77

  A tanulmány a Debrecenben 2015-2025 között megvalósuló nagyszabású ipari beruházások munkaerőpiaci hatásait vizsgálja, különös tekintettel a BMW, CATL és más multinacionális vállalatok által generált gazdasági szerkezetváltásra. A kutatás célja feltárni, hogy az új high-tech iparágak megjelenése hogyan alakítja át a regionális munkaerőpiac szerkezetét, milyen kompetencia-átrendeződést eredményez, és milyen vezetői kihívásokat vet fel. A módszertani megközelítés szakirodalmi elemzést, szekunder adatgyűjtést és szakértői konzultációkat ötvöz, a Déli valamint Északnyugati Gazdasági Övezetekben megvalósuló beruházásokra fókuszálva. A kutatás azonosította a debreceni munkaerőpiacon jelentkező "kettős sokkhatást": a több mint 20 000 új munkahely létrehozása mennyiségi sokkot, míg az iparági szerkezetváltás és a high-tech iparágakat képviselő nemzetközi cégek kompetenciaelvárásai minőségi sokkot eredményeznek. A munkaerőért folytatott verseny jelentős bérnövekedést eredményezett és új toborzási-megtartási stratégiák alkalmazását kényszeríti ki, emellett az interkulturális vezetés és a szervezetépítés is kritikus kihívássá vált a debreceni zöldmezős beruházások megvalósítása során. Debrecen gazdasági szerkezetváltása példaértékű folyamat a regionális fejlődés szempontjából, amely azonban jelentős adaptációs kihívásokat vet fel mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára.

• A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány

  1-7

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  303

  A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.

  Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.

• Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról?

  50-53

  Rusznák Dóra

  Megtekintések száma:

  172

  Az év végétől hatályos 1169/2011/EU Európai Uniós rendelet új kérdéseket vet fel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával kapcsolatban. A vonatkozó előírások számos tekintetben szigorodnak és a korábbinál részletesebb tájékoztatást írnak elő. A nem feldolgozott élelmiszerek azonban továbbra is mentesülnek a tápértékjelölés alól, így például a halakban a takarmányozás során felhalmozódott különböző segédanyagokról már nem értesülhet a
  fogyasztó.
  
  

• Megújuló energia projektek közösségfejlesztő szerepe

  158-167

  Koncz Gábor

  Nagyné Demeter Dóra

  Megtekintések száma:

  280

  A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztését elsősorban energiapolitikai és klímavédelmi célkitűzések motiválják, az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az új beruházások vidékfejlesztési, közösségfejlesztési jelentősége is. A különböző megújuló energia ágazatok a regionális
  támogatáspolitika egyik fontos célterületévé váltak, amivel párhuzamosan a potenciális befektetők érdeklődését is felkeltették. A vidéki térségek alacsony népsűrűségükkel és a természeti erőforrásokban való viszonylagos gazdagságukkal sok esetben igen kedvező feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy ezeknek a beruházásoknak a helyszínéül szolgáljanak. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjai alapján pozitívnak nevezhetjük, hogy ez által a térséghez kötött, belső erőforrások hasznosítására kerül sor. A gyakorlatban azonban fontos kérdéseket vet fel a beruházásokkal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben támaszkodhatnak helyben elérhető pénzügyi forrásokra, szakértelemre, megfelelő számú fogyasztóra. Igazán eredményes vidékfejlesztési projekteket a helyi közösség érdekeit figyelembe véve és a helyi közösség részvételével tudunk elképzelni. A kutatás arra fókuszál magyarországi és európai példák alapján, hogy a megújuló energetikai fejlesztések megvalósítása során felmerülő problémák hogyan állathatók a közösségfejlesztés szolgálatába, milyen lépések szükségesek egy hosszú távon fenntartható projekt előkészítéséhez.

• Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról?

  117-120

  Rusznák Dóra

  Megtekintések száma:

  177

  Az év végétől hatályos 1169/2011/EU Európai Uniós rendelet új kérdéseket vet fel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával kapcsolatban. A vonatkozó előírások számos tekintetben szigorodnak és a korábbinál részletesebb tájékoztatást írnak elő. A nem  feldolgozot élelmiszerek azonban továbbra is
  mentesülnek a tápértékjelölés alól, így például a halakban a takarmányozás során felhalmozódot különböző segédanyagokról már nem értesülhet a fogyasztó.